Honnan jönnek a GMO-hírek?

Sokszor érintettük már a kérdést, hogy miként térhet el ilyen elképesztő mértékben a GMO -k megítélése a közemberek és a szakértők körében. Láthatóan az Európai Unióban egy minden ízében tudományellenes megközelítést alkalmazunk. Nagyon érdekes kérdés, hogy honnan jön ez a végtelenül erős GMO ellenes mozgalom? Hogyan lehetséges, hogy a lakosság, a döntéshozók inkább hisznek a kérdéshez alig értő mozgalmároknak, mint a saját adójukból fizetett szakértőknek? A napokban egy friss preprint (vagyis olyan közlemény, amit már benyújtottak egy szaklaphoz, de még nem fogadták el) került ki a SocArxiv oldalra, ami igencsak érdekes adalékot adhat a kérdés megválaszolásához.

dorius_lawrence-dill_gmos.jpg

A szerzők egyszerűen csak statisztikát csináltak az egyes hírforrásokban megjelenő GMO témájú írásokról. Alapvetően négy csoportba osztották ezeket: Az első három érthető, amikben a GMO -kat pozitív (Pro), negatív (Anti) vagy vegyes/semleges (Mixed/neutral) színben tüntetik fel. A negyedik csoport a legérdekesebb számunkra, ők ezt “click bait” -nek, kattintásvadász írásoknak nevezik. Ezek azok a szösszenetek, amiknek a világon semmi közük sincs egyébként a GMO -khoz, valamilyen teljesen más, jellemzően várhatóan nagyon erős negatív érzelmeket kiváltó cikkhez csatolják a kérdést. Két példát említenek, az elsőben egy hosszabb írásban, amiben arról értekeznek, hogy a Zika vírussal fertőzött magzatok elvetetése nyomán milyen abortuszviták lángoltak fel, a vége felé beszúrnak egy hivatkozást, miszerint: “TUDJON MEG TÖBBET: A kritikusok szerint a GM szúnyogok okozzák a a Zika járványt”. A másikban arról értekeznek, hogy ” Jelentések szerint a Facebook hatalmával visszaélve elnyomja a GMO ellenes bejegyzéseket és a TPP kritikáit” Az elsőben nyilvánvalóan beteg emberi magzatokkal akarják összemosni a kérdést, a másodikban a cenzúrával és a véleményszabadság korlátozásával. Ezek a legnyilvánvalóbb befolyásolási kísérletek, jóformán nem is érintik a kérdést, nulla bizonyítékot hoznak az állításaikra, a céljuk nyilvánvalóan a “valahol azt olvastam” érzés kiváltása.

 

Ez eddig nem annyira forradalmi, aki már valaha foglalkozott a kérdéssel számtalan ilyet ismer. A cikk legérdekesebb állítása éppen az, hogy honnan jönnek ezek az írások? A szerzők az USÁban három tévécsatorna (MSNBC, CNN, Fox News) és két tisztán világhálós hírügynökség (Breitbart, Huffington Post) hírfolyamát elemezték, de mellé bevették az Orosz RT és Sputnik angol nyelvű hírügynökségek USA -béli változatait is. Az adatok egészen megdöbbentőek: A GMO -król szóló cikkek 53% -át az RT és a Sputnik közölte, vagyis a két orosz hírforrás többet foglalkozott a kérdéssel, mint a hat államokbeli összesen (az MSNBC például a vizsgált időszakban egyetlen egy semleges hangvételű hírt közölt, így a részaránya <1% -nak adódott, le is hagyták az ábráról). Ezen belül a “click bait” cikkeket gyakorlatilag csak a RT közölte le, az államokbeli hírforrásokban ezek szinte meg sem jelentek. Ezt mutatja az ábra bal oldala, a tortadiagramon az egyes források aránya látszik a GMO -kal foglalkozó hírek között. Az ábra jobb oldala a cikkek darabszámát mutatja, a fentebb említett négy kategóriába sorolva. Nem meglepő módon az orosz hírforrások szinte kizárólag negatív fényben tüntetik fel a GMOkat, míg az USÁban a kifejezetten balos HuffingtonPost sem érte el el az ő szintjüket. Ezekből az adatokból úgy tűnik, hogy a GMO ellenes hírek bizony orosz híroldalakról jönnek.

 

A hírek tartalma egészen meglepő, legalábbis nekem az volt, egyaránt foglalkoznak környezeti hatásokkal (ez még valahol érthető), egészségi hatásokkal (ez is általános), de részletesen szólnak a fejlődő országok gazdaságára gyakorolt hatásokról (ez azért már kicsit meglepő az orosz vezetés filantróp hajlamait ismerve), az USA szabályozási hatóságainak korrupciójáról (különösen szokatlan, hogy ez ennyire érdekli az oroszokat) és a nagy amerikai cégek vélt rémtetteiről (szintén nem endemikus orosz kérdés). Láthatóan lefedik a GMO ellenes érvek teljes szokásos palettáját, pedig elég nehéz megmagyarázni, hogy miért ennyire fontos Oroszországnak például az USA belső piaci szabályozószerveinek vélt korruptságáról írni?

 

A cikk szerzői érdekességként említik, hogy ugyanezek az orosz hírforrások hangsúlyozzák, hogy Oroszország “ökológiailag tiszta” mezőgazdaságot folytat, ennek része az ottani GMO tilalom. Nyilván csak találgathatunk, hiszen senki sem tudja, mik a céljai ezeknek a hírügynökségeknek, de gyaníthatóan nem az FDA megreformálása vagy a szegény indiai parasztok védelme.

 

 

Shawn F. Dorius, Carolyn J. Lawrence-Dill: Sowing the seeds of skepticism: Russian state news and the anti-GMO movement DOI: 10.17605/OSF.IO/26UBF

 

 

 

12 thoughts on “Honnan jönnek a GMO-hírek?

  1. Robur

    Érdekes, ugyanolyanok mint mi, hogy GMO ellenes parával akarják eladni a termékeiket? Vagy egyszerűen félnek attól, hogy a modern technikával szemben alulmaradnak?

    Reply
  2. Sexcomb

    @Robur: Hát, hogy az oroszok mit akarnak, az csak ők tudják, vagy még ők sem. Ezzel viszonylag könnyen egymásnak ugrasztják az EU -t és az USÁ -t, a két természetes szövetségest és bármikor pánikot kelthetnek a világban. Gondolom ez nekik önmagában előnyös.

    Másrészt láthatóan fölszálltak a “biotermelés nagy hozzáadott értéket jelent” vesszőparipára is, sajnos ez a marhaság kiirthatatlan. Szóval gondolom ez egy elég jó reklám a termékeiknek, ha minden más gyártóétól befosatják a népet, ez ugyanaz a céges propaganda, amit az USÁban nyomnak.

    A modern technikával szemben? Oroszország a mezőgazdaságban körülbelül háromszáz éve lemaradt és soha nem is tudta ledolgozni a hátrányát, köszönhetően annak, hogy mindig dühöngő elmebetegek kezébe adták a növénynemesítést. Gondolom Liszenkó doktor neve mond valamit, na ő is a Szovjetúnióban tevékenykedett, úgy tűnik, most meg akarják ismételni a jó doktor bravúrját, előre borítékolhatom, hogy ugyanolyan katasztrofális eredménnyel jár majd. hu.wikipedia.org/wiki/Trofim_Gyenyiszovics_Liszenko

    Reply
  3. Robur

    Az összeugrasztással nem értek egyet. Az USA GMO párti az EU nem, szóval nincs mit összeugrasztani.
    A biotermeléses vonatra lehet, hogy felakarnak ugrani, de ezt az előző hozzászólásomban is említettem.
    Liszenkóról hallottam, de, hogy meg akarják ismételni a “sikereit” arról nem. Tudnál erről linket dobni?

    Reply
  4. Untermensch4

    @Sexcomb: “Ezzel viszonylag könnyen egymásnak ugrasztják az EU -t és az USÁ -t, a két természetes szövetségest és bármikor pánikot kelthetnek a világban. Gondolom ez nekik önmagában előnyös.”
    Kb ez a megfejtés. Plusz kínos lenne a 300 éves lemaradás közvetett és nyilvánvaló beismerése ha nem saját erőből hanem technológiai importból kellene GMO-hoz jutniuk. Főleg ha lenne szakember de kevés a pénz és sok a lemaradás. A tömeg-jelleg miatt manapság az ipari kémkedés is kibukna (nem lehet a teljes mezőgazdaságot titkosítani ha piacra termel). Paranoia is befigyelhet emiatt (volt már olyan hogy lopott technikánál direkt olyat hagytak nekik ellopni ami szabotázst okozott). Viszont van olcsón saját erőből internetes hadviselésük

    Reply
  5. Sexcomb

    @Robur: hu.wikipedia.org/wiki/Trofim_Gyenyiszovics_Liszenko
    “A Poltavai területen született ukrán parasztcsalád gyermekeként. Ifjúkorában a Kijevi Mezőgazdasági Intézet levelező tanulójaként folytatott tanulmányokat. 1927-ben, 29 évesen egy azerbajdzsáni mezőgazdasági állomáson dolgozott, mikor a Pravda beszámolt felfedezéséről. Liszenko a zöldborsó téli termesztésével növelte a talaj termékenységét, trágya vagy műtrágya alkalmazása nélkül. Az a tél különösen enyhe volt Azerbajdzsánban, ahol azóta sem termesztenek zöldborsót.

    A szovjet média számos hasonló, teljesen valószínűtlen „felfedezésről” számolt be 1927 és 1964 között, a liszenkói eljárások többségét azonban soha nem sikerült megismételni. A szovjet média Liszenkót mint a szovjet paraszti zsenialitás mintaképét, mint a „mezítlábas tudós” eszményképének megtestesítőjét magasztalta.

    Az 1920-as évek végétől a legfelsőbb hatalmi körökből érkező politikai támogatást élvezett. Az SZKP politikájának szerves része volt, hogy a „cári értelmiséget” lecserélje egy elkötelezett „vörös értelmiségre”, tehát a proletariátus képviselőit vezető pozíciókba juttassa a mezőgazdaság, a tudomány és az ipar területén. Liszenko megfelelt e célra, hiszen nem volt felsőfokú végzettsége vagy tudományos fokozata.”

    “Liszenko jelentős erőfeszítéseket tett az akadémikus tudományok, és különösen a genetika képviselőinek gyalázására, mert szerinte a valóságtól elrugaszkodott, elméleti kutatásaik nem segítették a szovjet népet. Munkájának kritikusai 1929-től politikai cenzúrával és fizikai megtorlással néztek szembe. 1929-ben Sztálin egy híres beszédében a „gyakorlat” és az „elmélet” viszonyáról beszélt, és kihangsúlyozta a gyakorlat elsőbbségét.”

    Ha kicseréljük a kulcsszavakat, egy az egyben megkapjuk az alap GMO ellenes rizsát a valóságtól elrugaszkodott genetikusokról és az igazságról,amit csak tök képzetlen laikusok ismerhetnek meg egy youtube videóból, a szakemberek számára felfoghatatlan.

    “1927-ben, 29 évesen egy azerbajdzsáni mezőgazdasági állomáson dolgozott, mikor a Pravda beszámolt felfedezéséről. Liszenko a zöldborsó téli termesztésével növelte a talaj termékenységét, trágya vagy műtrágya alkalmazása nélkül. Az a tél különösen enyhe volt Azerbajdzsánban, ahol azóta sem termesztenek zöldborsót.

    A szovjet média számos hasonló, teljesen valószínűtlen „felfedezésről” számolt be 1927 és 1964 között, a liszenkói eljárások többségét azonban soha nem sikerült megismételni. A szovjet média Liszenkót mint a szovjet paraszti zsenialitás mintaképét, mint a „mezítlábas tudós” eszményképének megtestesítőjét magasztalta.”

    Mondjuk Séralini mester munkássága rémlik? Ő is csak egyszer látta, amit látott, megismételni senkinek sem sikerült, de azóta is a megfellebbezhetetlen igazság kivetüléseként emlegetik a cikkét.

    Reply
  6. Sexcomb

    @Untermensch4: Egyébként ez a legfurább az egészben: A rekombináns DNS technológia a hetvenes évek csúcstechnológiája. Manapság egy PhD hallgató könnyedén megtervez egy új inszertet, elkészíti, egymaga be is ülteti. Semmilyen különleges befektetést nem igényel a dolog, se időben, se pénzben. A háromszáz éves lemaradást azonnal behozhatnák, csak találnak húsz-harminc biológust az országban.

    A második állítás valószínűleg közelebb állhat a valósághoz: Nehogy már beismerjük, hogy tévedtünk! Ha az USA x dolgot tesz, mi az ellenkezőjét csináljuk, mert azok úgyis rosszul tudják.

    Reply
  7. Untermensch4

    @Sexcomb: Ha behozzák a lemaradást akkor utána tudnák tartani a tempót a fejlődéssel? Talán. A politikai kavarás nagyon más logika mentén működik. Ha szükség van vmi technikára mint pl atombomba akkor nincs túl magas ár. Vmi pakisztáni főtiszt mondta tán’ azt amikor az akkor még a végétől messze lévő atomprogramjuk költségei kapcsán hogy “legfeljebb az emberek kevesebb húst esznek és több hagymát”.
    Ha az a politikai érdek hogy az eu-usa viszályt szítsák és legalább az egyiket gazdaságilag is gyengítsék akkor teljesen “logikus” hogy inkább éheznek de az eu ne használjon gmo-t. Gondolj csak bele a sötétzöldek aranyrizs-ellenességébe. Évente százezer halott és kétszázezer megvakuló gyerek vállalható ár a Szent Célért, ami kissé homályos és elérhetetlen…
    És mire is lehetne számítani egyebek mellett a gmo nagyobb elterjedésével? Olajáresésre, oroszország pedig olajexportőr. Az ex-szovjet tagállamok egy része kevésbé lenne befolyásolható (mert gmo-val hamarabb felfejlődhetne a gazdaságuk egy része). Meg hatalomtechnikailag is olcsóbb azokon uralkodni akik youtube-videókkal könnyedén manipulálhatóak és jól eléldegélnek információs buborékban.

    Reply
  8. Sexcomb

    @Untermensch4: Hogyne tudnák! Az egész nyugati világban gúzsba köti a GMO fejlesztést az elképesztően szigorú szabályozás. Az az egy, kivételes terület, ahol könnyedén bírnának versenyezni az USÁval. Én ezt mondom évek óta, hogy hülyeség a biogazdálkodással erőlködni, amibe szó szerint minden európai ország nagy pénzeket öt, mert túl nagy a verseny. A GM-iparba kellene beszállni, ahol nem hogy nem versenyeznek, de törvényi úton korlátozzák a konkurrenciánkat.

    De egyébként teljesen egyetértek, az ottani vezetést nem különösebben hatja meg, ha az ottani proliknak nincs mit ennie.

    Ebbe így nem gondoltam bele, de száz százalékig igazad van: Nem érdekük, hogy a mezőgazdaság olajigénye csökkenjen, az ő egyik fő termékük a gázolaj, hülyék lennének olyan technológiát támogatni, ami épp az olaj iránti keresletet csökkenti.

    Reply
  9. Untermensch4

    @Sexcomb: Tovább is van ez a szál. Az orosz birodalom félkarú óriás ukrajna nélkül. Egyrészt kell a haditngerészet miatt a krím (hmm…), ipar+nyersanyag: Donyeck (hmm…) és az ukrán mezőgazdasági területek. Ha akkor kezdi oroszrszág a gmo-korszakot amikor ukrajna még nincs benyelve akkor szintén eu-n kívüli szabályozással ukrajna is fellendülhet a saját gmo-ágazatával, úgy meg nehezebb behódoltatni. EU-nak meg vállalható hogy “na jó, ukrajna nem bio-buzi, cserébe nem orosz…”. Tehát orosz részről akkor időszerű a váltás amikor ukrajnát már betagozták (az ő szemszögükből “visszatértek a normál kerékvágásba”…). Ha jót akarsz a világnak, van releváns kapcsolati hálód (és nem félsz… ) akkor ukrán kollégákat motiválj hogy hasítsanak bele a gmo-ba, a hazájuk függetlensége érdekében. Nálunk még eltart egy darabig ez a hülye gmo-fóbia (vszeg az eu-ban is, amit egyébként próbálnak az oroszok szalámizni minden fronton) de ha közben nem lesz egy ukrajnával kiegészült oroszország a szomszédunk az még mindig jobb hogy hátrányba kerültünk az ukrán mezőgazdasághoz képest mint amilyen jónak kinéz az ha így haladnak a dolgok ahogy most 🙁
    Jut eszembe: dornyeij.blog.hu/2018/01/16/tudomany_1992_amikor_majdnem_vege_lett_a_vilagnak
    És ez lehet hogy az a D.József aki egyébként írt felsőoktatásban használt tankönyvet is. 🙁

    Reply
  10. Sexcomb

    @Untermensch4: A szokásos anti-GMO tudomány. Valami messze félreértett kísérlet, amit hatszor adtak szájról-szájra, amíg a végén addig változott, hogy jelenleg teljes egészében hazugság, de attól még meséljük egymásnak, mert annak úgy kell lennie, hiszen a GMO rossz.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.