Mire jó a GMO? 12. – Az omega-3 zsírsavak

halolaj.jpgAz omega-3 hosszú láncú, többszörösen telítetlen zsírsavak az utóbbi időben jöttek divatba, a legtöbb helyen az örök élet zálogaként tekintenek rájuk, ennek következtében a kereslet is hirtelen megugrott irántuk. Viszont tengeri halakból vonják ki őket, így a halászat és a vízikultúra óriási terhet ró a környezetre. Nyilván sokkal egyszerűbb lenne, ha más forrásból is nyerhetnénk omega-3 zsírsavakat, nem kéne hozzá túlhalászni az utolsó néhány még meglévő tengeri élőhelyet. Nyilván az új forrásnak fenntarthatónak és bővíthetőnek kellene lennie, különben semmivel sem leszünk előrébb vele. Noemi Ruiz-Lopez és munkatársai úgy gondolják, hogy ők találtak egy ilyen alternatív forrást: A sárgarepce magvas gomborka (Camelina sativa) genomba juttatták az omega-3 zsírsavak szintéziséhez szükséges enzimeket, így a növény termeli meg a szükséges zsírsavakat.

A feleadat nem is volt olyan egyszerű, mint első látásra tűnik, ugyanis bár az omega-3 zsírsavak bioszintézise ismert, megvannak az enzimek, amelyek a folyamatot katalizálják, de ahhoz, hogy ez működjön, egyszerre kell egy növényben számos fehérjét megtermeltetni, a szerzők végül két konstruktot készítettek el, a p5_EPA öt gént tartalmazott, a p7_DHA hetet, ezek láthatóak az első ábrán. Agrobacterium-transzformációval juttatták a genomba a konstruktokat, majd fölneveltek egy adag növénykét, olajat préseltek belőlük, aztán megmérték, milyen zsírsavakból áll a termelt olaj. Az eredmény a második ábrán látható, az A a kezeletlen sárgarepce olaj összetételét mutatja, a B egy szokásos tengeri hal olajét, a C és E a két konstruktot hordozó növénykék olajáét, mígy valamiért föltűntették az egyes, legtöbb omega-3 zsírsavat termelő magok szírsavösszetételét is. Nem meglepő módon a p5 konstruktot hordozó növények EPA olajat termelnek, a p7 konstruktot hordozók pedig EPA és DHA olajokat is, a tengeri hal olajhoz hasonló arányban.

Röviden elmondható, hogy sikerült megtermeltetni sárgarepcében a tengeri halak olajában megtalálható két célvegyület a 20:5 n-3 EPA és a 22:6 n-3 DHA zsírsavakat. Ha valaha lehetne vetni ezeket a növényeket, az omega-3 zsírsav ipar meglenne halászat nélkül is, ezzel megóvhatnák a tengerek élővilágát. Természetesen ez a veszély nem fenyeget, hiszen GMOnak minősülnek, így a Föld jelentős részén tilos őket vetni.

halolaj2.jpg


Ruiz‐Lopez, N., Haslam, R. P., Napier, J. A., & Sayanova, O. (2014). Successful high‐level accumulation of fish oil omega‐3 long‐chain polyunsaturated fatty acids in a transgenic oilseed crop. The Plant Journal, 77(2), 198-208.

13 thoughts on “Mire jó a GMO? 12. – Az omega-3 zsírsavak

  1. Komavary

    ” az omega-3 zsírsav ipar meglenne halászat nélkül is, ezzel megóvhatnák a tengerek élővilágát”

    Ennél egy cseppet egyszerűbb lenne, ha felszámolnánk az omega-3 zsírsav-(és egyéb csodatáplálékkiegészítő) ipart. :p

    Reply
  2. fordulo_bogyo

    Magvas gomborka a magyar neve (soha nem hallottam rola).
    A masik neve, a sargarepce szamomra kicsit felrevezeto, hiszen a repce alapertelmezesben sarga. A gomborka pedig kevesbe sarga, mint a repce.

    Reply
  3. Sexcomb

    @Komavary: Annál az is egyszerűbb lenne, ha átköltöznénk egy másik bolygóra és ott nevelnénk tengeri halakat. Sajnos ha egy hülyeség egyszer beindult, egy terméket jól bevezettek, sohasem lehet már visszafogni a termelést, hiszen az emberek igénylik. Amíg az omega-3 zsírsav egyenlő az örök élettel, addig bizony venni is fogják, mint a cukrot. Kicsit olyan ez, mint az orszarvű tülke, a cápa uszonya meg a tigris mindenféle testrészei, működnie kell, mert hát annyian olvastak már róla a Kiskegyed magazinban.

    Reply
  4. fordulo_bogyo

    @Sexcomb:
    Nagyon jo sorozat, hianypotlo, GMO kapcsan mindenki csak a Bth toxinra meg a gyomirto-rezisztenciara gondol!

    A sargarepce is korrekt, elfogadott nev, csak szerintem felreertheto, mig a magvas gomborka valoban egyedi. orulok, hogy kicserelted.

    Egyebkent ez az omega-3 es omega-6 nekem kicsit zavaros. Azt hiszem a nevezektan miatt.

    Wiki szerint a vad tipusu noveny magja is kivetelesen magas aranyban tartalmaz omega-3 es omega-6 zsirsav tartalmu zsirokat (31% es 23%). Ettol osszezavarodtam, utana kellett olvassak, hogy megertsem.

    Ezek 18 szenatomos zsirsavak (18:3 alfa-linolensav, es 18:6 linolsav), amiket most bele gensebeszkedtek, azok meg 20 és 22 szenatomosak, ahogy irod is.

    Ennek kapcsan vegre atneztem mi ez az omega-3, a Wiki angolul nagyon jol osszefoglalja: en.wikipedia.org/wiki/Omega-3
    De ezekben az omega-3 zsirsavakban az omega-6 pozicioban is van kettos kotes…

    en.wikipedia.org/wiki/Omega-6_fatty_acid

    OK, kezdem erteni: az szamit, hogy hol van az _utolso_ kettos kotes bennuk, hogy a vegetol 3 vagy 6 szenatomra, es a hosszusag is szamit.

    Reply
  5. Komavary

    @Sexcomb:
    Szóval van egy hamis problémánk (miszerint eltoljuk a zsírsavarányt a táplálékunkban, és ezt szeretnék pótolni táplálékkiegészítővel), és erre csinálunk egy GM növényt, amit évente egyszer vagy kétszer szüretelhetünk.

    Miközben ugyanezek a zsírsavak előállíthatóak nem-GM egysejtű algával és GM élesztővel is (ez utóbbi a Föld jelentős részén használható.

    (Az előbbire lásd a Martek cég alga DHA-ját, az utóbbira:
    http://www.biofortified.org/2010/09/omega-3-oil-from-yeast-similar-to-fish-oil-in-safety-and-nutritional-effect/ )

    Szóval a fentieket meg _lehet_ csinálni magvas gomborkával (vagy más szántóföldi növénnyel – mintha lenne ilyen GMO szója is), viszont ettől még sok értelme nincsen.

    Reply
  6. Sexcomb

    @Komavary:
    A probléma valós, túlhalásszuk a tengereket, hogy omega-3 zsírsavakban gazdag olajakat nyerjünk, ezen próbálnak meg segíteni.
    Ipari felhasználásoknál a költség is súlyos szempont, ha a növényben termelt olaj egyharmadával olcsóbb, máris megvan az értelme.

    Reply
  7. fuhur

    @Komavary: Hát nem tudom. Nekem magas volt a triglicerid szintem. A gyógyszertől szarul voltam. A halolaj fogyasztásssal helyreállt a vérképem.

    Nem én mondom hanem a vérképem.

    Reply
  8. fordulo_bogyo

    @Sexcomb: A tulhalaszhoz milyen mertekben jarul hozza a hal-olaj igeny?

    Milyen halakbol keszulnek a takiegeszitok, es mi lesz a hal tobbi reszevel, tudja valaki?

    Reply
  9. Untermensch4

    @fordulo_bogyo: nem pont a kérdésedre de volt egy bulvár műsor egyszer a hekk-ről (“a hal aminek magyar ember még nem látta a fejét”), amit mi eszünk azt kb patagónia környékén halásszák, a kanadai partok közelében csodálkoztak a halászhajón mert arrafelé visszaöntik a hekket…

    Reply
  10. Komavary

    @fordulo_bogyo:
    Általánosan: alig.
    A halolaj kvázi melléktermék, a haltáp-gyártás mellékterméke.

    Konkrét fajok esetében viszont lehet a túlhalászat egyetlen oka a halolaj. (Ami hosszú életű csúcsragadozók esetében szívás.)

    Reply
  11. Komavary

    @fuhur:
    Ez nem a táplálékkiegészítőként való felhasználás.

    (És a te konkrét esetedtől függetlenül, amiről semmit sem tudok: a magas triglicerid szintet az esetek nagy részében hosszú távon jól lehet kezelni életmód- és ételmódváltással. Az utóbbiban pont az a lényeg, hogy eltávolodunk a standard nyugati koszttól, és ettől helyreáll a zsírsavarány.)

    Reply
  12. Meleg Sándor

    @fordulo_bogyo:

    Több vad növény magjában van omega-3, ezek megjelentek az étrendkiegészítő piacon is. De ez gyakorlatilag lfa-linolénsav

    A mi szempontunkból az optimális a 20-22 szénatomszámú változatok (EPA, DHA) lenne, mert ebből képződnek azok a vegyületek, amiknek az a sok jó csodálatos hatása van. Sajnos ezt a halak is a környezetükből veszik fel leginkább. Mi kis mennyiségben vagyunk a felvett linolénsavból ezeket szintetizálni, de borzalmasan kis hatásfokkal.

    Úgyhogy mindenki egyen halat, de nyugodtan lehet enni az édesvízi fajokat is enni, azokban is van.

    Reply

Hozzászólás a(z) Meleg Sándor bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.