Szabadalmaztatható-e egy gén? Igen, de…

(Az alábbi szöveg a BBC Science Focus magyar kiadásának első számában jelent meg, bő másfél hónappal ezelőtt.)

Találmányaik utáni biztos haszon a mindenkori feltalálók legjobb ösztönzője: a szabadalmi rendszer lényegét már az ókori görögök is felismerték, amikor Szibariszon szakácsaik számára egy éves monopóliumot biztosítottak új fogásaik receptje felett. Azóta sok minden változott (maga Szibarisz is eltűnt), de a szabadalmak logikája kiállta az idő próbáját.

Persze a mai találmányok sokszor más jellegűek: nanochipek, algoritmusok, atomreaktorok.  Vagy épp molekulák. Többnyire a gyógyszeriparban használt szintetikus vegyületekről van szó, amelyek ha hasonlítanak is természetben előforduló anyagokra, azokkal nem azonosak: természeti jelenségre és termékekre ugyanis nem kérhető szabadalom.

Ezért is furcsa elsőre, hogy egy amerikai cég két emberi gén, a mellrákban kulcsszereplő BRCA1 és BRCA2 szekvenciáját igyekszik évek óta levédetni. A tét nem kicsi, arról van szó, lehet-e monopóliuma a géneket először azonosító, Myriad nevű cégnek, hogy rákszűrésben használja fel őket.

A Myriad persze nem a kromoszómákon levő génszekvenciát igyekszik szabadalmaztatni (azt nem is tehetné), hanem csak annak a fehérjekódoló részeit. Mivel ez a rövid DNS szekvencia önmagában nem létezik a sejtben, a cég által levédetni kívánt molekula elvileg szintetikus vegyületnek minősülhet.

Ezt az érvelést egy amerikai feljebbviteli bíróság el is fogadta júliusi ítéletében, ami, ha így marad, a BRCA gének fehérjekódoló részét valóban a Myriad kizárólagos szellemi tulajdonává teszi. Kérdés, hogy mire mennek vele, hiszen a bíróság egyúttal elutasította eljárási szabadalmaikat, melyek a két gén szekvencia elemzéséről szóltak. Utóbbiak nélkül pedig aligha védhető le a rákszűrési eljárás, aminek lényege pont a páciensek DNS-ének összehasonlító vizsgálata.