Neandervölgyi trécsparti

Ha kellően hiszékenyek vagyunk, akkor a napokban megjelent hírek alapján, lelki szemeinkkel már-már láthatjuk, amint a több tízezer évvel ezelőtti neadnervölgyi kommunákat vidám gyerekzsivaj töltötte be, s ezen alapzaj mellett neandervölgyi Cicerók ejtették ámulatba közönségüket rafináltnál rafináltabb szófordulatokkal (s amelyek, az írásbeliség hiánya okán, sajnos nem maradtak fenn a mának).

Mindezt (állítólag) azért tudhatjuk, mert megszekvenálták a neandervölgyi ember ún. “beszéd-génjét”, a FOXP2 névre hallgatót, s ím, az megegyező szekvenciájú a mai emberével. Na, ez az a pont, ahol nem árt néhány dolgot kicsit tisztázni.

Mindenekelőtt, mint arról már korábban írtam, a FOXP2 “beszéd-génként” sztárolása (szerintem) igencsak megkérdőjelezhető dolog és két, nem feltétlenül összekapcsolható megfigyelésen alapul. Egyrészt mutációja az emberben kommunikációs zavarokhoz vezet, másrészt az ember-csimpánz szétválás után, két jellegzetes mutáció jelent meg az emberi vonal génjében (ezeket lelték meg egyébként most a neandervölgyi genomban), ami gyorsan elterjedt (ergo, valszleg adaptív előnyhez juttatta hordozóit). Azonban a fentiek, mellett nem árt még két másik fontos dolgot is észbe vésni: a FOXP2 gén egér és énekesmadár megfelelője egyaránt fontos szerepet játszik az említett fajok kommunikációjában (vagyis inkább “kommunikáció-gén”, ha rajongunk az efajta leegyszerűsítésekért), illetve soha, sehol, senki nem bizonyította még be (egyébként érthető okok miatt), hogy az említett két mutáció hiányában adott ember képtelen lenne a szofisztikált nyelvi kommunikációra.

Ha ehhez hozzáveszzük, hogy a szóbanforgó cikkben nem is az egész gént, hanem csak a két mutációt hordozó szakaszát (a 7. exont) szekvenálták meg, akkor indokoltnak látszana, hogy még óvatosabban kezeljük a híreket, hiszen az is elképzelhető, hogy a gén valamelyik korábbi pontján egy olyan, neandervölgyi specifikus mutáció leledzik, ami a gént működésképtelenné teszi (nem valószínű, de nem is zárható ki). Az eredmény persze ettől önmaga értékén érdekes, hiszen azt mutatja, hogy a két változás egész hamar megjelent a hominid evolúció során – de a miértről semmit nem árul el.

Ennél talán érdekesebb lett volna ugyanezzel az energiával egy másik ember-specifikus változást, a MYH16 izomfehérje-génben bekövetkezett mutációt megvizsgálni. A MYH16 az emberszabású majmok egyik, igencsak robusztus rágóizmában lelhető meg, ami a koponya tetejéhez kapcsolódik, de az emberben a fehérje működésképtelen. Sokak szerint ennek a mutációnak köszönhető, hogy a koponyánk nagyobbra nőhetett – ám ha ez így van, akkor a hasonlóan (sőt) nagy agytérfogatú neandervölgyiekben szintén a működésképtelen verzió kellett jelen legyen. Hogy mi is (volt) a helyzet, ha máskor nem, a neandervölgyi genom befejezésekor mindenképpen kiderül.


Krause J, Lalueza-Fox C, Orlando L, Enard W, Green RE, et al. (2007) The Derived FOXP2 Variant of Modern Humans Was Shared with Neandertals. Curr Biol doi:10.1016/j.cub.2007.10.008

6 thoughts on “Neandervölgyi trécsparti

  1. primavis

    No igen, csakhogy az emberszabású majmok koponyáján jól fejlett taraj is található, amely a Homo-ra már nem jellemző! Az alsó állkapocs felszálló ágának, illetve a járomiv robosztusságáról már nem is beszélve.

    Reply
  2. Ismeretlen_10065

    Persze, de a gondolatmenet itt valahogy ugy fut, hogy a ragoizmok hianyaban elsorvadhatott a taraj (nem volt mi tapadjon ra, foloslegesse valt), es tagulhatott a koponya. Ha ebben az elgondolasban csipetnyi igazsag is van, akkor a neandervolgyiekben is mutans MYH16 kellett legyen. Ugyanakkor (nyilvan), mig ha egy osi MYH16-t talalnanak, az az elmelet instant halalat jelentene, a forditott eredmeny meg nem er fel egy cafolhatatlan bizonyitekkal.

    Reply
  3. aron

    Izé, honnan van neandervölgyi NDS?
    Egyszer láttam egy filmet arról, hogyan próbálják összerakni hihetetlen munkával az erszényes farkas DNS-ét, pedig a mintát egy alkoholban tárolt embrió egyik belső szervéből vették, ami csak 50 évig állt a polcon egy üvegben. Ehhez képest a neandervölgyi…

    Reply
  4. Ismeretlen_10065

    A genom projecthez valo DNS-t egy horvatorszagi csontbol szereztek; a posztban emlitett cikk pedig egy (asszem) spanyol lelohelyrol szarmazo mintan alapul. Nem trivialis osszerakni a DNS-t, mert mar toredezett, de eleg erzekeny muszerekkel azert nem lehetetlen.

    Reply
  5. Pingback: Mit nem adtak nekünk a neandervölgyiek? - CriticalBiomass

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.