Akik járatosak a témában, biztos felfigyeltek rá, hogy mikor a múlt héten az emberi sokféleség eredetét (pontosabban amit erről ma tudunk/gondolunk) igyekeztem zanzásítani, talán kicsit gálánsan csak az egyik létező elméletre koncentráltam, az ún. “out of Africa”, azaz “ki Afrikából” hipotézisre.
Ennek két főbb oka van: egyrészt a genetikai vizsgálatok (amelykről a poszt leginkább szólt) egyértelműen ezt támasztják alá, másrészt (az előbbiek miatt) ez az elmélet ma már nagyságrendileg elfogadottabb a konkurensénél, az ún. “multiregionális” elméletnél. Utóbbi neve kicsit megtévesztő, hiszen alapvetően e szerint is Afrikából származik az emberiség, de a gondolatmenet hívei szerint nem a Homo sapiens ~60,000 évvel ezelőtti kivándorlása volt a kulcsmozzanat, hanem az ennél lényegesen hamarabb történt H. erectus expanzió.
Ennek a félmillió évvel ezelőtt bekövetkezett vándorlásnak számos nyoma van és a jelenleg legelterjedtebb nézet szerint mind a neandervölgyi ember, mind (ha létezett) a Flores szigeti hobbit ennek nyomán keletkezett. Csak míg a “ki Afrikából” hívek szerint a H. erectus Afrikán belüli evolúciója hozta végül létre a modern embert, addig a “multiregionalisták” szerint (akik elsősorban a fossziliákra bazirozzák gondolatmenetüket) az egyes kontinenseken élő emberi rasszok párhuzamosan jöttek létre a lokális H. erectus populációkból (persze azért jelentős keveredéssel, különben aligha maradhatott volna fenn egyetlen fajként az emberiség).
A “multiregionális” elmélet azonban nehezen (vagy úgy sem) tud megbirkózni a molekuláris eredményekkel, hiszen azok nemcsak az emberi populációk kontinuitását igazolták, de rendre azt is mutatták, hogy Afrikától távolodva egyre csökken a genetikai variabilitás. Utóbbi (a “ki Afrikából” elmélet szerint) azért van így, mert ahogy az emberiség lassan, de biztosan egyre távolodott az “őshazától”, az új területeket kolonizálóknak mindig csak egy része (ill. az ő leszármazottaik) ment még tovább, ami óhatatlanul is azt okozta, hogy ebből a vándorló kis közösségből hiányzó gén variánsok, azaz allélok, nem terjedhettek el az új területeket belakó populációkban (és ezért csökkent a diverzitás).
Most azonban úgy tűnik, hogy egy, a Nature-ben megjelent cikk, pontot tesz a vita végére. Egy japán professzor korábban nem publikált adatai (egy masszív, több mint 6200 koponyát felölelő craniometriai adathalmazról van szó!) szintén a “ki az Afrikából” hipotézist támasztják alá. Ugyanis ezek a mérések, a genetikai vizsgálatokhoz hasonlóan, azt mutatják, hogy Afrikától távolodva csökken az emberi koponyák kinézetbeli variabilitása. És bár nyilván a koponya alak nem független a génektől, mégis jó látni, hogy a pusztán DNS vizsgálatokon alapuló eredmények (a zöld színű térkép) és a csonttani mérések (piros térkép) milyen szépen egybeesenk. (A világosabb szín nagyobb változatosságot jelöl, a kékkel körbekeretezett régió pedig az emberiség kialakulásának feltételezett helyét mutatja. Ha a “multiregionalitás” lett volna a nyerő, az egyes kontinensek közepén kellene lássuk a világos foltokat, és köztük a sötétebb sávokat.)
Manica A, Amos W, Balloux F, Hanihara T (2007) The effect of ancient population bottlenecks on human phenotypic variation. Nature 448: 346-348.
Azt se felejtsük el, hogy a multiregionális elméletnk van egy kis rasszista mellékíze is. A fajelmélet híveinek nehéz volt elfogadniuk, hogy mennyire egyforma az emberiség és az is mind Afrikából ered. Ha a sapiens kialakulása többszöri esemény lenne, akkor lehetnének lényegesebb különbségek is a variánsok között. Sőt azt is nagyobb nyugalommal állíthatnánk, hogy az egyes változatok között, mikor az areájuk egybeért versengés, mi több darwini harc a létért indult be. Ez pedig a gyarmatosítástól a rabszolgatartásig sokmindennek adhat ideológiai alapot.
Csak megint azok a makacs tények nem támasztják alá a dolgot.
“Ha a “multiregionalitás” lett volna a nyerő, az egyes kontinensek közepén kellene lássuk a világos foltokat, és köztük a sötétebb sávokat.”
Ez így nagyon pongyola szerintem. Úgy hangzik, mintha a multiregionalisták szerint pont minden kontinens közepére jutott volna egy kialakulási központ, pedig mi sem valószerűtlenebb. Talán maradni kéne annál, hogy “a a “multiregionalitás” lett volna a nyerő, akkor több különálló világos foltnak kellene látszania…”
Különben meg: eddig is mindenki tudta, hogy a kínaiak mind egyformák. 🙂
Mackosajt,
termesztesen nem a kontinensek mertani kozepere gondoltam ;-), de tegnap ejfel korul egyszerubbnek tunt igy fogalmazni. Egyebkent, ha kotekedni akarok, a “tobb kulonallo vilagos folt” is pongyola (lehetne pl Azsian belul tobb folt, mashol meg semmi), mert nem egyertelmusiti, hogy az egyes foltok a kul. rasszok kialakulasi helyen kell legyenek, ami vegso soron megiscsak a kulonbozo kontinensekre vonatkozik. ;-))
akkor mindenki néger? 🙂
de egyébként volt egy korábbi cikk juli 12én. ” és csak egy eldugott indonéziai törzs maradna meg, vagy egy borsodi község lakossága, a túlélők még mindig a ma élő teljes emberi népesség genetikai diverzitásának 84%-át hordoznák jó eséllyel” Akkor viszont nem értem h mit tudtak kimérni a genetikai változékonyságot illetően, így elég satnya a változás mértéke, akár a hibahatár körüli is lehet. Mondjuk Afrikában 100% variabilitást mutattak ki, Közel keleten 96% ot, Eu 92, Ázisa 88 v vlmi ilyesmi?
Nekem ez nem tűnik olyan meggyőző érvnek. V valamit nagyon félreértek?
A diverzitas csokkenes valoban nem dramai, de mivel nagy mintaszammal es sok gennel (lokusszal) dolgoztak, megis szignifikans es egyertelmu.
a szignifikáns eltérés nem keletkezhetett másként? “Érzésre” azt mondanám h a mérési hiba összemérhető a jelenség nagyságával/erősségével. Mi van ha Bp. helyén élt az ősközösség, és volt egy csoport aki elment Afrikába,, 1000 év múlva meg volt aki Ázsiába, plusz genetikai sodródás, ami kipucolta az itteni populáció változékonyságát, Afrikában meg megmaradt.. Nyílván jobban kéne ismerni a részleteket de nem olvasok utána, az ember törzsfejlődése sose érdekelt :]
UI: tudnál mondani vlmi korszerű anyagot abiogenezis témájában? Most sokat vitatkozom evótagadókkal/IDiótákkal különféle fórumokon, kell a muníció 🙂
Azert a szignifikancia nem egeszen igy mukodik. Ha 100x feldobsz egy ermet es az esetek 47%-ban irast kapsz, az teljesen rendben van. Ha azonban tizmilliard dobas utan is 47%-nal jarnal, akkor rancolhatnad a homlokodat, hogy valami nincs rendben. Ugyanigy, ha eleg sok embert es eleg sok gent vizsgalsz, akkor egyre jobban kozelit a 0-ba annak az eselye, hogy nem egy valodi kulonbseget eszlesz.
Egyebkent, ha Bp-en lett volna az “oskozosseg”, meg ha a drift csokkentette volna is a diverzitast, alapvetoen az egyes genek osi alleljai kellene dominaljanak, es nem a szarmaztatott allelok.
Abiogenezis temakorben igazan foldrengeto valtozast nem olvastam, de vegul is az abiogenezis onallo elmlet es nem resze az evolucionak (ami kb. ott veszi fel a fonalat, ahol az abiogenezis abbahagyja). Igy nyugodtan lehet mondani az IDseknek, hogy hagyni kellene a terelest es erdemben foglalkozni azzal, amirol az evolucio szol, nem pedig azzal, amirol nem szol.
igen, végülis ha belegondolok akkor nem a 84%al kell törődni hanem a megkülönböztető 8%al, azt teszem meg 100%nak, így már mérhetem az eloszlást. Most utánanéztem a talkorigins-en human evolution-nek, hát nem valami lehengerlő a leletanyag, pedig alig 1-2 Mill évet kellett volna kibírnia a csontoknak.. (tudom, rengeteg idő, ennyi alatt Chuck Norris is elszámol a végtelenig és vissza)
Abiogenezis tudom h nem evó része, de most oda szorítják be a csodás teremtést, mondván az elsőt ki teremtette, és logikus is a vád, spontán módon nem tudok róla h replikátor óriásmolekulákat hoztunk volna létre mesterségesen (úgy értem nem célirányosan, hanem Miller féle lögybölős kísérletekkel). Úgyhogy most itt megy a huzavona..
Lehet, hogy butaságot kérdezek és ráadásul idegesítően pontatlanul, de fél füllel hallottam egy ismeretterjesztő filmben, hogy az Andaman szigeten élő afroid populáció, amelyről állítólag nem tudni, hogy került oda, talán a mitokondriális DNS-e alapján problémákat vet fel az afrikai eredet elméletével kapcsolatban. Tudtok erről pontosabbat?
Attila
http://en.wikipedia.org/wiki/Andamanese#Genetic_legacy