Igazi könyvcsemege jelent meg a napokban, némileg a világ szemétől elrejtve, de egész biztos, hogy minden dínó-rajongónak megdobban majd tőle a szíve.
Az utóbbi tizenöt év hihetetlenül izgalmas volt a hazai dínó-kutatásban, ami persze annak is köszönhető, hogy előtte jóformán nem is ismertünk magyar dinoszaurusz maradványokat. Azóta azonban a Mecsekből, a Bakonyból és Villányból folyamatosan kerülnek elő az újabb és újabb maradványok. Ezek feltárásában jár élen az Ősi Attila nevével fémjelzett Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció. Ennek a csapatnak köszönhetjük most az első “magyar” dínókról szóló könyvet, melyben lelőhelyenként ismerhetjük meg a 85 millió évvel ezelőtti faunát. Az izgalmas leleteket szinte kézenfoghatóvá teszik Pecsics Tibor illusztrációi (és azt hiszem, hogy nem járunk messze az igazságtól, ha a fiatal grafikusban a magyar Carl Buell-t véljük felfedezni).
Néhány kérdéssel le is támadtam a könyv kapcsán Ősi Attilát:
1.) Miért kellett ilyen sokat várni az első Magyarországi “igazi” dinoszaurusz leletre?
Ennek leginkább az az oka, hogy nem voltak a felszínen nagy mennyiségben olyan kőzetek, amikben dinoszaurusz csontokat találhatnánk. A bakonyi bauxitbányászatnak köszönhetően olyan kőzetek kerültek a felszínre, ahol csontok is előfordultak.
2.) Néha egy-egy dinoszauruszból csak pár csont/csonttöredék kerül elő, vagy adott esetben csak a lábnyoma. Hogy lehet ilyen kevés információ alapján rekonstruálni, hogy miként néztek ki ezek az állatok?
Nehezen. Az első és legfontosabb, hogy tudjuk, mi az a csont vagy csonttöredék, amit találtunk. Ehhez anatómiai ismeretek szükségesek, tehát tudni kell milyen egy combcsont egy, vagy éppen hogy hajlik egy állkapocscsont bizonyos eleme, stb. Ha megvan, hogy milyen csontunk van, akkor lehet azon elmélkedni, hogy kié volt. Itt pedig azt kell tudni, hogy melyik csoport melyik csontjára mi jellemző.
3.) Mennyire különlegesek, “egzotikusak” a Bakonyból előkerült dinók?
A bakonyi őshüllők között a többség a tudomány számára ismeretlen fajként került leírásra és ennek az az oka, hogy a 85 millió évvel ezelőtti bakonyi terület – amikor a mi dinóink éltek -, mind időben, mind térben elszigetelt terület lehetett, ahol hosszú időn keresztül elszigetelten fejlődtek a különbőző gerinces csoportok tagjai.
4.) A Mecsek, Iharkút és Villány mellett várható-e, hogy előkerülnek még dinoszaurusz leletek Magyarország területén?
Minden esély megvan rá, bár, jó eséllyel azok a felfedezések is ezekhez a területekhez közel, csak esetleg más korú kőzetben történnek.
5.) Hol és hogyan lehet hozzájutni a könyvhöz (és miért ennyire körülményes)?
A Magyar Dinoszaurusz Alapítvány által kiadott, “A Bakonyi Dinoszauruszok Csodálatos Világa” c. könyv nem kapható könyvesboltokban, mert Alapítványunk és a könyv mögött nem áll kiadó. Mi magunk írtuk, illusztráltuk, lektoráltattuk, szereztük a pénzt a nyomtatásra és terjesztjük. Át lehet venni az ELTE Őslénytani Tanszékén, a Magyar Természettudományi Múzeumban és meg lehet rendelni a www.magyardinoszaurusz.hu oldalon, ahol a részletek le vannak írva. A könyv ára 3000 Ft, netes rendelés esetén erre még rájön 1025 Ft.
Attila előadása, pont a bakonyi dinszauruszokról, az egyik korábbi Budapest Science Meetup-on:
(A poszt eredetileg a Science Meetup blogjában jelent meg.)