Új (tan)év, új meetup. Szeptember harmadik szerdáján (21-én) este héttől az új helyünkön a Szilvuplé Varietében várunk mindenkit. Gyertek! (Korábbi meetupok anyagaiból itt lehet szemezgetni.)
Jelátviteli fehérjék közötti interakciók vizsgálata – út a szelektív gátlószerek tervezéséhez
Glatz Gábor – ELTE TTK – Biokémia Tanszék
A sejten belüli jelátviteli folyamatok egyik legmeghatározóbb enzimei a protein kinázok. Csekély számuk ellenére számtalan biológiai folyamatban vesznek részt (sejtosztódás, stresszválasz, apoptózis, stb.). Érdekességük, hogy katalitikus doménjeik szerkezete nagyon hasonló, így az eddigi ATP-kötő zsebekbe tervezett gátlószerek nem voltak szelektívek. De a protein kinázok között létrejövő interakciók specificitását azonban más szerkezeti elemek és régiók nagyban befolyásolják, és ezek tanulmányozásával már képesek lehetünk szelektív gyógyszeranyagok kifejlesztésére.
Új (tan)év, új meetup. Szeptember harmadik szerdáján (21-én) este héttől az új helyünkön a Szilvuplé Varietében várunk mindenkit. Gyertek! (Korábbi meetupok anyagaiból itt lehet szemezgetni.)
Jelátviteli fehérjék közötti interakciók vizsgálata – út a szelektív gátlószerek tervezéséhez
Glatz Gábor – ELTE TTK – Biokémia Tanszék
A sejten belüli jelátviteli folyamatok egyik legmeghatározóbb enzimei a protein kinázok. Csekély számuk ellenére számtalan biológiai folyamatban vesznek részt (sejtosztódás, stresszválasz, apoptózis, stb.). Érdekességük, hogy katalitikus doménjeik szerkezete nagyon hasonló, így az eddigi ATP-kötő zsebekbe tervezett gátlószerek nem voltak szelektívek. De a protein kinázok között létrejövő interakciók specificitását azonban más szerkezeti elemek és régiók nagyban befolyásolják, és ezek tanulmányozásával már képesek lehetünk szelektív gyógyszeranyagok kifejlesztésére.
Változócsillagok új fényben a Kepler űrtávcsővel
Molnár László – MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete
Bár exobolygók százainak felfedezése önmagában is hatalmas teljesítmény, a Kepler képességei nem merülnek ki ennyiben. Magukról a csillagokról is egy sor újdonságot tudtunk meg, még olyanokról is, melyeket már egy évszázada kutatnak a földfelszínről. Ilyenek a pulzáló változók közé tartozó RR Lyrae csillagok, melyek a Kepler folyamatos és nagy pontosságú méréseinek hála, úgy tűnik, új oldalukról mutatkoznak meg nekünk. A fél napos pulzációs periódus és a földi nappal-éjszaka váltakozása eddig nem nagyon tette lehetővé az egymás követő ciklusok közvetlen összehasonlítását. Pedig a jelek szerint az eddig feltételezett, meglehetősen szabályos ismétlődéshez képest komoly változások történnek, amiket sikerült is modellszámításokkal reprodukálnunk. És reméljük, hogy ezek a jelenségek visznek közelebb minket egy száz éve ismert, de még megoldatlan rejtély, az RR Lyrae-k közel felénél jelentkező Blazskó-effektus megoldásához is.
Alvás és EEG – hullámok a patkány fejéből
Kitka Tamás – Semmelweis Egyetem – Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet
Az alvást mindenki ismeri, legalábbis tapasztalati szinten, de ennél mélyebben kicsit kevesebben. Miért is csináljuk, mikor annyi szórakoztatóbb dolgot is művelhetnénk helyette? Ha sötétben elálmosodunk, világosban nehezen alszunk, akkor miért állítja az egészet a feje tetejére a jetlag? Ráadásul igen sok állat ezt az egészet fordítva csinálja… Az OK, hogy vannak agyhullámok, de mik is azok, és miért lelik egyes alakok kedvüket abban, hogy elektródákat pakolnak más emberek, vagy állatok fejére? És ha már megteszik, mit látnak abban a sok összevissza vonalban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszem majd választ adni. Az előadás érinteni fogja a releváns biológiai ritmusokat, az alvás feltételezett biológiai jelentőségét, lesz benne egy csipet neurobiológia, és persze az alvás tanulmányozásának legelterjedtebb módszere, az EEG (elektroencefalográfia) is szóba fog kerülni.
Végső visszaszámlálás
Stöckert Gábor – Index
Júliusban Nagy Attila kollégámmal helyszíni riportsorozatban követtük végig az utolsó űrsiklóküldetést. Ott voltunk Floridában az Atlantis utolsó startjánál és landolásánál, a két esemény között pedig Houstonban néztük meg az amerikai űrhajózás több neves létesítményét. Élményeinket, cikkeinket az Index Végső visszaszámlálás nevű blogjában dokumentáltuk. Az előadás utunk fontosabb állomásait és történéseit foglalja össze, de lesznek a blogból kimaradt jelenetek és kulisszatitkok is, és szó esik majd a projekt utóéletéről.