Bár a klímaváltozás hatásai nem feltétlenül lesznek bolygónk lakóinak ínyére, azért akad egy-egy faj, amely élvezni képes a helyzet (rövidtávú) előnyeit.
Ha az Észak-Amerikában őshonos sárga-hasú mormota populációdinamikáját figyeljük, elkerülhetetlenül arra jutunk, hogy ezek az állatok jobban élnek mint 10-20-30 éve: a populációk egyedszáma az elmúlt években ugrásszerűen elkezdett növekedni, egyre több utód születik, a meglevő egyedek, pedig boldogak és elégedettek, látszik a szőrsúlyukon.
Az egész annak tudható be, hogy a melegedés hatására az állatok átlagosan évente egy nappal hamarabb ébrednek fel a hibernációjukból, ami rövid távon nem tűnik nagy különbségnek, de harminc év alatt már egy extra hónapot jelent. A hosszabb “nyár” több lehetőséget kínál a táplálkozásra, így a következő hibernációt már jobb kondiban kezdi a delikvens, nagyobb eséllyel éli át a telet és még a következő tavasszal is jobb kondiban lesz a következő generáció legyártásához. Ez a szerencsés kombináció aztán az elmúlt években populációrobbanáshoz vezetett a mormoták közt.
Bár a klímaváltozás hatásai nem feltétlenül lesznek bolygónk lakóinak ínyére, azért akad egy-egy faj, amely élvezni képes a helyzet (rövidtávú) előnyeit.
Ha az Észak-Amerikában őshonos sárga-hasú mormota populációdinamikáját figyeljük, elkerülhetetlenül arra jutunk, hogy ezek az állatok jobban élnek mint 10-20-30 éve: a populációk egyedszáma az elmúlt években ugrásszerűen elkezdett növekedni, egyre több utód születik, a meglevő egyedek, pedig boldogak és elégedettek, látszik a szőrsúlyukon.
Az egész annak tudható be, hogy a melegedés hatására az állatok átlagosan évente egy nappal hamarabb ébrednek fel a hibernációjukból, ami rövid távon nem tűnik nagy különbségnek, de harminc év alatt már egy extra hónapot jelent. A hosszabb “nyár” több lehetőséget kínál a táplálkozásra, így a következő hibernációt már jobb kondiban kezdi a delikvens, nagyobb eséllyel éli át a telet és még a következő tavasszal is jobb kondiban lesz a következő generáció legyártásához. Ez a szerencsés kombináció aztán az elmúlt években populációrobbanáshoz vezetett a mormoták közt.
A hatás azonban feltehetőleg csak átmeneti: a mormoták a relatíve nedves élőhelyeket szeretik, így ha a felmelegedés fokozódásával jelenlegi otthonuk egyre szárazabbá válik, az valószínűleg más, ellentétes előjelű hatásként jelentkezik majd a populációk méretében.
Annyiban nem új a megfigyelés, hogy a sietős tavasz hatását már sok más fajban megfigyelték. Ugyanakkor, ellentétben pl. a St. Kilda szigeti bárányok esetével, itt (még) nem egy evolúciós változásról van szó, az állatok csak rugalmasabban képesek kihasználni a környezetük változását.
Ozgul A, Childs DZ, Oli MK, Armitage KB, Blumstein DT et al. (2010) Coupled dynamics of body mass and population growth in response to environmental change. Nature 466: 482-485.
Ne már, hogy ti is beszopjátok a globális felmelegedést?!
Most mi van, mit kell ezen ennyi ideig moderálni?
Tényleg szomorú, hogy dolphin is készpénznek veszi a globális felmelegedést.
Tényleg. Sírjunk?
JUJ DE CUKIIII