Ha gyantába fagyott őskori élőlényekről van szó, nehéz elkerülni a "Jurassic Park" összehasonlítás-klisét, de az az igazság, hogy mivel más nem is hasonlít a két sztoriban, mégis inkább vonatkoztassunk el a sci-fitől (különösen, ha annak szerzőjéről finoman szólva sem tudnánk pozitív dolgokat mondani mostanság).
Az olaszországi Dolomitokban talált mikroszkopikus méretű gyantacseppeket (a) az egykori Tethys tenger partján elterülő örökzöld erdők fái termelték, s a bennük levő mikroorganizmusok ezeknek a fáknak a kérgén éltek, úgy 220 millió éve, az első dinoszauruszok megjelenése idején.
A mindenütt jelenlevő baktériumok mellett eukarióta egysejtűek is a gyantába ragadtak: van ott ősi gomba (b), amely a kiterjedt Ramularia ág képviselője, de ostoros (c) és amoeboid (d) egysejtűek is. Amit mai rokonaik alapján tudunk, ezek az élőlények együttesen egy teljes mikroökoszitszémát alkothattak, ahol a bakteriális termelőket a csillós és amoeboid egysejtűek fogyasztották (amelyek egymás táplálékául is szolgálhattak), a gombák pedig az elpusztult élőlények lebontásáért feleltek.
Schmidt, AR, Ragazzi, E, Copellotti, O, Roghi, G (2006) A microworld in Triassic amber. Nature 444: 835.
Tudom, h nem fog tetszeni a kérdésem – főleg itt -, de nem írnál valamit “az evolúciós csalás” c. könyvről? ahogy látom te képben vagy ezen a téren. bevallom, egy picit elbizonytalanított a könyv. akármennyire is érződik a prekoncepció, de kétségtelenül meggyőző.
ha esetleg nem olvastad volna, tessék (nem, nem warez, szabadon letölthető a könyv):
http://www.box.net/public/static/ldjtg6smxk.pdf
előre is köszi. 🙂
kérésem 🙂
Nagyjából átfutottam. Gyakorlatilag az eddig ismert kreacionista állításokat tartalmazza: túl bonyolult szervezetek, a mutáció csak hátrányos lehet, nincsenek átmeneti fajok stb. Megspékelve jó adag ideológiával, hogy az evolúció elmélete milyen rossz, káros stb. A fentiekre a válaszokat igen sok helyen közölte már az ellenoldal.