Tök vs fej (?)

      Nincs hozzászólás a(z) Tök vs fej (?) bejegyzéshez

Az aktuális Economist tudományrovatában figyeltem fel erre a cikkre amely hamarosan a Proceedings of the Royal Society-ben fog megjelenni, egyelőre csak online érhető el.
A szexuális szelekció
fontosságát az egyes fajok evolúciójában már maga Darwin is felismerte.
Klasszikus példa a hím pávák tolldísze, a lugasépítő madár hímjeinek
magatartása. Ezek mind olyan jellegek, amelyek valószínűleg a szexuális szelekció során
jöttek létre. Az említett cikk szerzői azonban egy újszerű
példával álltak elő.
Az állatok párzási rendszerei három
kategóriába sorolhatók: teljes monogámia, csak hímekre jellemző
promiszkuitás (gondoljunk pl. a rozmárok, vagy gorillák “háremeire”),
illetve mind hímekre, mind nőstényekre kiterjedő promiszkuitás
(utóbbiban a legnagyobb az ún. “spermakompetíció”, s mivel az egyes
nőstények több hímmel is párosodnak, szószerint az a hím lesz fittebb,
ergo adja tovább nagyobb sikerrel a génjeit, amelyik több hímivarsejt
temelésére képes). Az egyik olyan csoport, ahol mind a három
rendszer előfordul, viszonylag közeli rokon fajok között, a denevéreké.
Éppen ezért ideális csoportot képeznek, arra, hogy megvizsgáljuk a
szexuális szelekció hatását a különböző párzási rendszerekben. Az
említett cikk szerzői egy érdekes elmélettel álltak elő: mivel az agy
és a herék az emlősök testének igen energiaigényes szervei, azokban a
fajokban ahol nagy a már említett spermakompetíció, elképzelhető, hogy
a szexuális szelekció hatására több energia fog fordítódni a herék
fejlődésére mint az agyéra. Több mint háromszáz denevérfaj adatainak
összehasonlítása alapján a következők derültek ki: a monogám
párkapcsolatban, vagy háremekben éldegélő hímeknek viszonylag nagy
agyuk és kisebb heréik vannak, mint a harmadik csoportban levőknek.
Vagyis a jelek szerint valóban elképzelhető, hogy az utóbbi fajok
hímjeiben a szexuális szelekció (érthető okokból), a nagyobb, így több
“anyag” termelésére képes heréket preferálta, és ennek az energetikai
árát az agyuk méretében fizették meg. Kétségetelen, hogy ez is egy út a
nagyobb fitnesz elérésére… ;-)))



Pitnick S, Jones KE, Wilkinson GS (2005) Mating system and brain size in bats. Proc. R. Soc. B. Epub, doi: 10.1098/rpsb.2005.3367

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.