Új hónap, új meetup. Ezúttal újabb csavarral, mert az előadók mi, rendezők leszünk. Továbbra is a Tűzraktérben várunk majd mindenkit. Gyertek!
Szalai Ferenc fizikus [twitter]
Emlékező áramköri elemek fizikája
Az alapvetö elektronikai alkatrészek – ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor – müködését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekböl építettünk fel. Ebben az elöadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetöen vannak új érdekes tulajdonságokkal (“emlékezés”) rendelkezö alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet öket használni.
Új hónap, új meetup. Ezúttal újabb csavarral, mert az előadók mi, rendezők leszünk. Továbbra is a Tűzraktérben várunk majd mindenkit. Gyertek!
Szalai Ferenc fizikus [twitter]
Emlékező áramköri elemek fizikája
Az alapvetö elektronikai alkatrészek – ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor – müködését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekböl építettünk fel. Ebben az elöadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetöen vannak új érdekes tulajdonságokkal (“emlékezés”) rendelkezö alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet öket használni.
Varga Máté biológus, a Critical Biomass rendszeres szerzöje [blog, facebook]
Halak hátán: a zebradánió dorsoventralis tengelyét kialakító gének vizsgálata
A többsejtü állatok fejlödése egyetlen, többé-kevésbé gömbszimmetrikus petesejt megtermékenyítésével indul, ám végül bonyolult háromdimenziós szervezeteket hoz létre. A legtöbb fajban a testfelépítés három tengely mentén szervezödik és ezek megjelenésének mikéntje a fejlödésbiológia nagy kérdéseinek egyike. Kihasználva a zebradánió embriók átlátszóságát, valamint gyors fejlödését, arra keresünk választ, hogy milyen gének szabályozzák a hát-hasi (szaknyelven dorsoventralis) testtengely kialakítását. Munkánkban egy olyan mutánsra támaszkodunk, amelyben alapesetben háti oldal egyáltalán nem jön létre, de bizonyos kezelések hatására teljesen normális embriókat kaphatunk. A kezelések következtében aktiválódó géneket igyekszünk jellemezni és már ismert molekuláris jelátviteli hálózatokban elhelyezni.
Varga Balázs biológus
Az endogén cannabinoid rendszer
Az emberiség évezredek óta használja a cannabis-t (marihuana) rekreációs és gyógyászati célokra, a hatásaiért felelös neurotranszmissziós rendszert azonban csak az elmúlt 20 évben kezdtük megismerni.
Míg évtizedeken át általánosan elfogadott volt, hogy cannabis egyszerüen a sejtmembránok fizikai szerkezetének megváltoztatásával fejti ki hatásait, a 90-es években megtalálták specifikus agyi receptorát, és kezdetét vette a cannabinoid rendszer fordulatokban gazdag megismerése. Kiderült, hogy egy genetikailag erösen konzervált rendszerröl van szó, amelynek nem egy, hanem két endogén aktivátora van, ezek ráadásul zsírsavak, receptorai pedig nem anterográd, hanem retrográd jelet továbbítanak s nem csupán a viselkedés, de egyéb élettani folyamatok szabályozásában is szerepet játszik.
A cannabis mellékhatásainak ismeretében a gyógyszeripar azonnal rávetette magát az endogén cannabinoid rendszer vizsgálatára, hiszen gátlásával számtalan betegség gyógymódját vélte megtalálni, a skizofréniától a demencián át az addikcióig, míg végül meglátta benne az elhízás elleni csodafegyvert. Aztán jött a fordulat…
Sebestyén Endre bioinformatikus [twitter, biopunk.hu]
Genomok, genomprogramok, biotechnológia 2010-ben
A DNS szekvenálás segítségével az élö szervezetek sejtmagjában és egyéb sejtszerveiben meghatározható az az örökletes genetikai információ, ami a müködés alapvetö programját adja. A módszerek kifejlesztése a 70-es évek végén kezdödött, 2001-ben pedig befejezödött az elsö humán genom megszekvenálása. Azóta olyan mértékü fejlödés ment végbe amit nehéz nyomon követni vagy a hatásait felmérni. Egymás után érkeznek az újabb és újabb adattömegek, október végén már 2700 humán genom állt rendelkezésre, az 1000 Genom, 1001 Genom vagy a 10.000 Genom projekt eredményeiröl nem is beszélve. Kutatási trendek, perspektívák, személyre szabott genomika, biotech cégek, kihívások és a GATTACA világképe 10 percben.