Ősi Attila dinó-szenzációjáról végképp nem tudok olyant mondani, ami el ne hangzott volna a különböző médiaösszefoglalókban.
Így maradjon annyi zanzásítva: az Iharkútról előkerült lelet az első, és eleddig egyetlen európai Ceratopsia.
Gratulálunk!
Ősi A, Butler RJ, Weishampel DB. (2010) A Late Cretaceous ceratopsian dinosaur from Europe with Asian affinities. Nature 465: 466-68.
Részemről is gratula! Mivel elég közelről ismerem mind a témát, mind a szereplőket, meg van a saját véleményem is róla.
Egyrészt Ő. Attila eltökéltsége nélkül semmit sem tudnánk az egykori külszini bauxit bánya fossziliáiról. S ez az eltökéltség nemcsak abban nyilvánult meg, hogy barátaival , majd kollegáival napfényre hozta a mai Magyarország egyetlen dinoszaurusz/őshüllő – csont lelőhelyét (ennél kb. 100 millió évvel idősebb a mecseki, de onnan csak lábnyomok kerültek elő), hanem az is hogy hogyan tudta menedzselni magát a továbbiakban! Ez önmagában példaként szolgálhatna bármely ifju kutató számára!
Másrészt, a tülkös dinoszauruszok (Ceratopsia) az alsó krétában csak Ázsiából ismertek (Oroszország, Mongólia,Kina), majd a felső krétában jelennek meg és válnak a domináns tipusok egyikévé É-Amerikában is. Ekkori ázsiai típusaik jóval kisebb termetűek (kb. 2,5 m hosszúak és 200 kilósak), szemben a 7-9 métert és akár 6 tonnát is elérő amerikai rokonaikkal. Az Ajkaceratops azt bizonyitja, hogy terjedésük Ázsiából nemcsak Amerika, hanem Európa felé is megtörtént (persze a maitól teljesen eltérő földrajzi viszonyok közt!). Kis mérete jellemző a szigeteken élő dinoszauroszokra. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy szigetről -szigetre jutottak volna el a mai Iharkutnak megfelelő szárazulatra. Ehhez kiváló úszóképességre lett volna szükség, ami testalkatukból kifolyólag eléggé hihetetlen. Szerintem őseik még a Laurasia kontinens feldarabolódása előtt kerülhettek erre a területre s a típus hiánya más európai lelőhelyekről is annak a következménye, hogy egyrészt ritkák lehettek, másrészt a szárazföld feldarabolódása során maradványaik nem maradtak fenn, vagy jelenleg ismeretlen/hozzáférhetetlen rétegekben szunnyadnak.
Az egyetlen gond az elméletedben, hogy Iharkút egy gondwanai eredetű fragmentum. Az egyetlen laurázsiai elem benne az Ajkaceratops maga. Éppen ezért bizonyítéka annak, hogy a két faunaprovincia peremén a délről érkező, eleve őshonos faunelemek mellé északról bevándorolt elem csatlakozott. Lásd az eredeti bejegyzésben hivatkozott cikket. Amúgy ilyen korú, vagy ennél fiatalabb lelőhelyet a területtől északkeletre nem igen találni, ezért is a hiány.