Fontos állomásához érkezett, fajunk egykor élt legközelebbi rokonának, a neandervölgyi embernek genomját szekvenáló project.
A napokban megjelent tanulmány, a szekvenálás alapjául szolgáló vindijai fosszília teljes mitokondriális DNS-ét (mtDNS) dogozza fel, ami egyáltalán nem kis teljesítmény, figyelembe véve, hogy a több mint 16,000 bázispárból álló genomot kb. 70 bázispár hosszúságú darabokból kellett összerakni (a fosszilis csontokban levő DNS ugyanis lassan de biztosan maga is töredezni kezd).
A mtDNS-re egyébként praktikus okok miatt esett a választás: míg sejtmagból (és a benne levő kromoszóma-párokból) sejtenként csak egy darab van, a sejt energiaellátását biztosító mitokondriumokból (a bennük levő DNS-el együtt) több száz, vagyis lényegesen könnyebb jó minőségű mtDNS-t izolálni. Ugyanakkor, mivel a mitokondriumok csak anyai ágon öröklődnek, az mtDNS elsőrendű alapanyaga a különböző rokonsági vizsgálatoknak. Most is ilyesmibe vágtak bele (bár, tegyük hozzá, részszekvenciákkal már korábban is csináltak ilyent, hasonló eredménnyel) és ennek hozományaként ma már teljes bizonyosságal látjuk, hogy a neandervölgyi ember valóban külön faj volt. A mellékelt ábrán látható, hogy míg a legkülönbözőbb emberi mtDNS-ek csak maximum kb. 100 bázispárnyi eltérést tartalmaznak egymáshoz viszonyítva (zöld oszlopok), a Homo sapiens és H. neanderthalis mtDNS átlagban 200 bázispárban térnek el egymástól (piros szín). (A csimpánzzal összevetve az mtDNS-ünket pedig már 1500 különbséget találunk (kék oszlopok), ami nem meglepő, hiszen ezen két faj elválása nagyságrendileg régebben történt, durván 6-8 millió éve.)
Figyelembe véve, hogy az a néhány nukleáris neandervölgyi gén, amelyek szekvenciája már ismert, eddig is számos érdekességről rántotta le a leplet, ezek után már igazán tűkön ülve várjuk a teljes genom befejezését.
Green RE, Malaspinas AS, Krause J, Briggs AW, Johnson PL, et al. (2008) A complete neandertal mitochondrial genome sequence determined by high-throughput sequencing. Cell 134(3): 416-426.
nem teljesen ertem, mit jelent itt az, h “kulon fajt alkotott”. 200 bazisparnyi elteres mar garantalja, h nem hozhattak letre termekeny utodot?
Nem, nem garantalja, es ennel sokkal tobb sem garantalna, hiszen a szamar es a lo is tud kozos utodot nemzeni.
Tul jo lett a kerdesed ;-), ugyanis hogy arra az alapproblemara vezethetjuk vissza, hogy mi is a faj, beszelhetunk-e egyaltalan ugy fajokrol, ahogy tesszuk. Ma a kozmegegyezes hajszalnyit hajlik arrafele, hogy a faj nem csak szintetikus, hanem valodi, biologiai kategoria, de ez meg nem egy lefutott meccs. Lesz errol egy poszt, mar honapok ota keszulok ra, csak nem volt meg idom rendesen nekiulni.
koszi. szoval lenyegeben az van, amit korabban is sejteni lehetett, h a neandervolgyi es a homo sapiens ugyanannak a fajnak a ket populacioja volt, amik joval regebben szakadtak el egymastol, mint a mai kulonbozo emberi rasszok, es a mai emberiseg jo esellyel teljes egeszeben a sapiens csoport utodja.
a fajra, mint objektiv biologiai kategoriara marha kivancsi leszek, nekem ez tok uj, h errefele hajlik a kozmegegyezes. hajra.
“a neandervolgyi es a homo sapiens ugyanannak a fajnak a ket populacioja volt, amik joval regebben szakadtak el egymastol, mint a mai kulonbozo emberi rasszok”
Persze. Ugyanakkor minden speciacio ugy kezododik, hogy ket populacio elkullonul foldrajzilag/reptoduktivan/stb. egymastol. A kerdes mikor huzod be az “uj faj” vonalat. Itt van egy lehetseges megoldas:
http://blogs.discovermagazine.com/loom/2008/08/07/the-species-dating-game/
koszi, ezt vagom, csak abbol a megfogalmazasbol, h “a neandervolgyi kulon faj volt” azt hittem, h kiderult, nem voltak kepesek sikeresen szaporodni a homo sapienssel. ami marha izgalmas felfedezes lett volna, tekintve a ket embertipus kozotti felepitesbeli hasonlosagot.