Sietős tavasz

      12 hozzászólás Sietős tavasz című bejegyzéshez

Ha a klímaváltozás hatásait akarjuk megfigyelni (hogy megértsük a jelenség logikáját és mechanizmusát), akkor a legcélszerűbb az arktikus régiók fele venne az irányt. Mára már alig van talán valaki, aki ne látott volna letaglózó képsorokat a tengerbe zuhanó jégfalakról, vagy "egykor és most" típusú képeket a vékonyodó gleccserekről; mindez a látványosság pedig annak "köszönhető", hogy a sarkoknak (a szó szoros értelmében) duplán kijárt a globális felmelegedés kétes áldásaiból, s itt emelkedik leggyorsabban a hőmérséklet.

És ennek persze ezer hatása van az élettelen jégtömegeken túl a helyi élővilágra is. Most éppen arra született elég egyértelmű bizonyíték, hogy a rövidülő telek egyre korábbra tolják a tavasz beköszöntét (ma átlagban 14.6 nappal hamarabb kezdődik az olvadás mint tíz évvel ezelőtt), amihez kapkodva igyekszik a helyi élővilág is alkalmazkodni. Grönland ÉK részén, Zackenberg területén a különböző növény, rovar és madárfajok megjelenése (ill. utóbbiaknál a fészekből való kikelés) szinte kivétel nélkül korábbra tolódott az elmúlt évek során, esetenként akár 30 nappal is (a mínuszos tartomány mutatja, hogy mennyivel is következik be ez az esemény hamarabb, a piros pontok statisztikailag szignifikáns (>95%) eseményeket jelölnek).

Elsőre ez akár pozitív dolognak is tűnhetne, hiszen kinek ne esne jól a hideg tél után a meleg tavasz megérkezése. Csakhogy itt nem szubjektív, egyedi érzetekről van szó, hanem egy teljes ökoszisztémáról, ahol hoszzú évszázadok alatt alakult ki a termelők, elsődleges és másodlagos fogyasztók életvitele között egy törékeny egyensúly. Ha pedig az egyensúly megbomlik, mert a rendszer különböző tagjai különböző módon próbálnak az időjárás gyors változásához alkalmazkodni (lesz aki 30 nappal korábban "kel", lesz pedig aki csak kettővel), az a rendszer minden szintjére nézve komoly következményekkel jár: ha egy növény hamarabb virágzik, mint ahogy beporzó rovara megjelenik, az azt jelenti, hogy nem lesz képes szaporodni, beporzója pedig egy fontos – szélsőséges esetben az egyetlen – táplálékforrástól esik el. Ha egyes madárfajok táplálékául szolgáló ízeltlábúak nem lesznek elegen a költés idején (vagy mert maguk sem jutottak elég táplálékhoz, vagy pedig mert még nem bújtak elő), az pedig a fiókák éhkoppját és a faj populációjának csökkenését vetíti előre. Ha az első dominó kidől, akkor hol fog vajon megállni a sor…



Høye, TT, Post, E, Meltofte, H, Schmidt, NM, Forchhammer, MC (2007) Rapid advancement of spring in the High Arctic. Curr Biol 17: R449-R451.

 

12 thoughts on “Sietős tavasz

  1. bubuka

    ez volt mindig is a bajom az ökorendszerek “kényes egyensúlyának” hangsúlyozásával, biosz órán is ezt mantráztuk. Azt a szvsz hibás szemléletet alakítja ki h ami most van az “jó” bármi más az “rossz”, de nem speciálisan, adott fajra, hanem kategorikusan. Ha nem lettek volna klimatikus változások ma is TRexek szaladgálnának helyettünk. Ha egy adott egyensúly felbomlik, akkor egy másik áll majd be. Kihal egy két faj, okés. Majd jönnek újak. A gleccserek helyén sztyeppe lesz, a mediterrán klímán meg új sivatagok. A biológia nem statikus.

    Azt nem vonom kétségbe h ez speciel nekünk többnyire kellemetlen lesz, pl én majd megdöglök ebbe a melegbe. Ideje Izlandra költözni, fasza kis ország lesz 🙂

    Reply
  2. Ismeretlen_10065

    bubuka,

    jol latod, nem az a kerdes, hogy lesz-e Fold 300 ev mulva, hanem, hogy az mai szemunkkel elheto hely lesz-e.

    Reply
  3. primavis

    bubuka okfejtésével egyetértek, vbár a végét túl peszimistának találom. Nem történik és nem fog történni a következő évezredekben semmi olyan ami lehetetlenné tenné az életet a Földön! Ui. a Föld önszabályozási rendszere sokkal erősebb annál, hogy az emberiség általi kis csipéseket ne tudná elviselni és kijavitani. Csak mig a ’60-as években a megfagyást vizionálták egyesek (biztatva áttételesen az erőteljesebb energiafogyasztásra), mára megfordult a trend (nem véletlenül az is biztos, mások érdekei dominálnak) és most a megsüléstől féltenek mindenkit az áldott jó lelkek!

    Reply
  4. bubuka

    “a Föld önszabályozási rendszere sokkal erősebb annál” – megint a Gaia szemlélet 🙂
    Földnek nincs önszabályozási rendszere, nem egy beállított értéket tart mint egy gép. Kilengések vannak összevissza, a változás meg csak azért lassú mert nagy a tehetetlensége egy ekkora rendszernek. Nem tragédia h elolvadnak a sarkok, pár partszakasz víz alá kerül, de megint más területek meg kellemesebbek lesznek (Skandinávia, Kanada, mittudomain) a mi szempontunkból, szóval sehol sem mondtam h lehetetlen lenne az élet a földön.
    Mindenesetre én akkor is azt mondom, h le a klímaváltozással! Kiégeti a füvet a kertembe’, meg bazi meleg van a villamoson. Iceage for Prezident!

    Reply
  5. primavis

    Attól mert te nem tudsz róla, még lehet neki ilyenje! Sőt, van is4 Ugyanis viszacsattolási önszabályozás nélkül káosz uralkodna Földön, sőt ennyi idő után,már rég nem létezne élet se rajta! Minden esemény, minden élőlény tevékenysége, egyáltalán léte befolyásolja mások létét is és ez vissza hat rájuk is.Semmi sem történik következmények nélkül, sem az egyedekben, sem a populációikban, sem a biocönózisokban, ökoszisztémákban.
    Mindig kb. annyi napenergia éri a Földet, mindig kb. aanyni csapadék húl le, amennyire emelkedik a kéreg egyik helyen, annyira sűlyed máshol, tehát mindig kiegyenlitődnek a hatások.Emberi hatások nélkül is folyamatosan pusztulnának ki fajok és jönnek létre újak, ahogy most is, csak az ember kissé besegit a pusztitásba. Viszont nem tudjuk, hogy mennyire segit be öntudatlanul az új fajok létrejöttébe!

    Reply
  6. klima.blog.hu

    Az egyensúlyi szemlélet az ökológiában úgy 30 éve meghaladott, jobb helyeken. A nagy gond az a klímaváltozással, hogy ez egy nagyon gyors változás. Semmi perc az élőlények evolúciós változásaihoz szükséges időhöz képest. Már rég kihaltak azok a ragadozók, amik megehetnék azokat a növényevőket, amik azután alakultak ki, hogy valami csoda folytán fennmaradt pár régi növényevő, amik nem haltak éhen a növények eltűnése miatt.

    Abban igazad van, hogy nem pusztul el a Föld, csak egy új Föld lesz, ami csöppet szarabb lesz a jelenleginél (pl. nem nagyon lesz mit inni, és rövid időn belül enni se, mindennaposak lesznek az olyan viharok, amik sok milliárdos károkat okoznak)

    Reply
  7. primavis

    A divatok jönnek és mennek, a tények maradnak. Akik főleg az elméleti témákban tevékenykednek azoknak létszükséglet, hogy valami újjal jöjjenek elő. Ami nem biztos, hogy jobb mint a régi, s főleg nem biztos, hogy közelebb is áll a valósághoz! ha valaki jót és igazat mondott 100 vagy 200 éve, az ma is jó és igaz.
    Túl mechanikusan nézed a dolgokat, szerencsére az evolúció nem így működik. Nyugodtan riadozhatsz s riogathatsz is másokat, ettől szerencsére semmi sem fog megváltozni.

    Reply
  8. Ismeretlen_10065

    Szerintem azért nem csak az elméleti téren fontos néha új dologgal előrukkolni, hanem gyakorlati tudományokban is…

    Egyébként igen elképzelhető, hogy néhány új faj alakul majd ki (pl. a városban élő madarak annyira megváltoztatják éneküket, hogy meghallják egymást, hogy előbb utóbb nem tudnak majd vidéki fajtársaikkal szaporodni; viselkedésbeli gát jön létre, ami idővel majd követ egy genetikai is) – de az viszont egyelőre nagyon nem tűnik megkérdőjelezhetőnek, hogy a biodiverzitás általában durván csökkenő tendenciát mutat. Ez pedig nem jó; a monokolutúra mindig magában kódolja egy nagy és gyors kipusztulás lehetőségét.

    Reply
  9. primavis

    nem kötelező észrevenni, hogy ma mennyire divatos a riadozás! Ami persze korántsem spontán, mivel vannak akik gondoskodnak róla (nem éppen önzetlenül!), hogy aktuális csemege kerüljön mindig az asztalra! Lám az AIDS is lekerült a cimlapokról s ennek ellenére nő a fertőzöttek száma, de a hir már nem eladható! Így purcant ki a szivacsos agyvelőgyuladás (bár esetek időről időre felbukkannak), a tvalyi madárinfluenza hisztériát sem sikerült sokáig fenntartani. Sokkal hálásabbak az aszteroidákkal vagy éppen a GW-al való riogatás. Amig nem jön pár kemény tél s akkor arra is elfogynak a vevők! Egy hónapja Ausztrália kiszáradásáról szólt a fáma, ma már a hatalmas áradások képeit láthatjuk. Magyarázat persze mindig van kéznél.Fő hogy fogyasszon az akinek pénze van, s persze média-termékeket is!

    Reply
  10. Ismeretlen_10065

    primavis,

    a klimavaltozas hivok _nem_ azt mondjak, hogy soha tobbet nem lesz eso, hanem, hogy hektikusabban jon es eves, evtizedes _atlagban_ ritkabba valik. Nem hiszem, hogy elore vezet egy vitaban, ha a vitatott allaspont helyett annak egy sarkitott, torzitott verziojat kritizaljuk.

    En tovabbra is azt kivanom, hogy legyen neked igazad, es tobb ezer kutato radikalis tevedesevel alljunk szemben. A gond csak az, hogy ennek tovabbra sem latom nyomat.

    Reply

Hozzászólás a(z) bubuka bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.