A képen nem egy kisgömböc található, hanem egy kollagénből készült (így később magától lebomló, ún. biodegradábilis) váz, amelyet a kutatók “lombik” húgyhólyag készítéséhez használnak. Mint arról a The Economist és a news@nature is beszámol, az Észak-Karolina-i Wake Forrest University kutatói sikeresen növesztettek laboratóriumi körülmények között ilyen szerveket, és ezek immár több éve problémamentesen működnek újdönsült gazdáikban.
A hólyagrák maga sem egy nagyon kellemes dolog, de eddig a tumor eltávolítása után, toldozással-foldozással varrták össze a hólyagot, néha több, de gyakran kevesebb sikerrel. Az új eljárás azonban lehetővé teszi, hogy a páciens hólyagjából néhány egészséges simaizom- és urothelium (egy speciális, a hólyag belsejét borító szövet) őssejtet izolálva és mesterségesen felszaporítva egy szinte vadonatúj szervet hozzanak létre. Az izom sejteket a váz külsején, míg az urothelium sejteket a belsejében tenyésztik és néhány hét leforgása után a betegbe ültethetik az immár funkcionális szervet. (Néhány plusz trükk azért kell, mert a szerv későbbi megfelelő vérellátását és beidegézést is biztosítani kell.) El lehet kerülni, mind a bizonytalan ideig történő donorra való várakozást, mind az esetleges későbbi immunológiai bonyodalmakat: hiszen az új hólyag teljesen kompatibilis lesz az immunrendszerrel (mivel a beteg saját őssejtjeiből készítették), azaz nem áll fenn a kilökődés veszélye. Az eljárást egyelőre a Tengion forgalmazza, és egyes pletykák szerint már a spájzban vannak további szervek (szív, máj) is. Minthogy azonban azok lényegesen több fajta sejtből állnak, nem is szólva a bonyolultabb struktúráról, szerintem ezekre egy (jó) ideig várni kell…
