Az elmúlt hetek túlhajtott búlvár-influenza mániája után, álljon itt egy kis valódi érdekesség.
Legutóbb arról írtam, hogy a H5N1, bár jelenlegi formájában emberre még nem kifejezetten veszélyes, de alamuszi módon úgy evolválódhat, hogy lassan-lassan összeszedi azokat a mutációkat, amelyektől pandémikus törzzsé változhat. Az eheti Science és Nature hasábjain párhuzamosan jelent meg két tanulmány, amelyek fiziológiásan is magyarázatot nyújtanak arra, hogy a jelenlegi vírus miért nem nagyon fertőző.
A szárnyas influenza nem egy ritka dolog, elsősorban a kacsák szeretik elkapni, de egy dologban mindenképpen különbözik az emberitől: szárnyas barátainkban gyakran emésztőrendszeri megbetegedést okoz. Mégpedig azért, mert az emésztőrendszerük sejtjeinek felületén egy speciális sziálsav (egy sejtfelszíni cukor) kombináció expresszálódik (SA
2,3Gal), amelyhez a H5N1 előszeretettel kötődik. Amint arra a Nature-ben publikáló japán csoport rájött, ez a sziálsav kombináció az emberi légutaknak csak a legmélyén, a tüdőszövet sejtjeiben lelhető fel. A klasszikus humán influenza törzsek pont abból nyerik a virulenciájukat, hogy a könnyebben “elérhető” felső légutak sejtjeit fertőzik meg, ellenben itt, egy kicsit különböző cukor kombó lelhető a sejtek felszínén, a SA2,6Gal. Ez a különbség pedig épp elég ahhoz, hogy a vírus, jelenlegi formájában ártalmatlan legyen rájuk nézve. Ezt támasztja alá a holland kutatók eredménye is, akik azt mutatták ki, hogy a H5N1 szinte kizárólag csak az alsó légutak sejtjeit támadja meg.
És, hogy mi a tanulság? Hát, hogy egyelőre nincs ok a pánikkltésre. Meg az is, hogy a H5N1 jelenlegi formái ellen készített oltóanyagok max. a szárnyasoknak és a közelükben élőknek nyújthatnak védelmet, de ha egyszer kialakul majd az emberre veszélyes pandémikus törzs, az ellen koránt sem biztos, hogy védelmet tudnak nyújtani, hiszen azt már nem H5N1-nek fogják nevezni…
Shinya, K, Ebina, M, Yamada, S, Ono, M, Kasai, N, and Kawaoka, Y (2006) Avian and human flu viruses seem to target different regions of a patient’s respiratory tract. Nature 440: 435-436.
van Riel, D, Munster, VJ, de Wit, E, Rimmelzwaan, GF, Fouchier, RAM, Osterhaus, ADME, and Kuiken, T (2006) H5N1 Virus attachment to lower respiratory tract. Science 23 March 2006: 11255481.