![\"pettyesaraszolok.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2016\/06\/pettyesaraszolok.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Ha van szinte mindenki \u00e1ltal ismert t\u00f6rt\u00e9nete az evol\u00faci\u00f3nak, a pettyesaraszol\u00f3\u00e9 (Biston betularia<\/em>) mindenk\u00e9ppen az. A m\u00e1ra m\u00e1r klasszikuss\u00e1 v\u00e1lt sztori szerint a sz\u00edn\u00e9ben az eredetileg sz\u00fcrk\u00e9s, z\u00fazm\u00f3 bor\u00edtotta k\u00e9rgekhez alkalmazkodott\u00a0rovart n\u00e9mileg v\u00e1ratlanul \u00e9rte\u00a0az angol ipari forradalom j\u00e1rul\u00e9kos k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9se, \u00e9s a szennyezett leveg\u0151ben z\u00fazm\u00f3tlanod\u00f3, illetve sz\u00e9nporral fedett\u00e9 v\u00e1l\u00f3 s\u00f6t\u00e9tebb fat\u00f6rzseken a vil\u00e1gos sz\u00edn\u0171 araszol\u00f3k k\u00f6nny\u0171 pr\u00e9d\u00e1iv\u00e1 v\u00e1ltak a ragadoz\u00f3knak, els\u0151sorban madaraknak. A term\u00e9szetes szelekci\u00f3 azonban nem t\u00e9tlenkedett \u00e9s a 19. sz. elej\u00e9n megjelen\u0151 melaniz\u00e1lt (azaz fekete sz\u00edn\u0171 forma) r\u00e9v\u00e9n (B. betularia carbonaria<\/em>) a rovarok v\u00e9dettebbekk\u00e9 v\u00e1ltak, ennek megfelel\u0151en ez a sz\u00edn el is terjedt hamar a szigeten \u00e9s hossz\u00fa ideig domin\u00e1ns v\u00e1ltozat maradt. Az els\u0151 \u00edr\u00e1sos bizony\u00edt\u00e9k a melaniz\u00e1lt forma l\u00e9t\u00e9r\u0151l 1848-b\u00f3l, Manchester k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazik, de a t\u00f6rt\u00e9netet igaz\u00e1b\u00f3l az oxfordi zool\u00f3gus, Bernard Kettlewell munk\u00e1j\u00e1nak<\/a> k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ismerte meg a vil\u00e1g, aki el\u0151sz\u00f6r mutatta ki azt is, hogy a sz\u00ednnek a pred\u00e1ci\u00f3ban (pontosabban a pr\u00e9d\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00e1sban) van fontos szerepe.<\/p>\n Napjainkra a melaniz\u00e1lt forma azonban ism\u00e9t ritk\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A sz\u00edn\/minta visszav\u00e1lt\u00e1s\u00e1t a leveg\u0151 fokozatos kitisztul\u00e1sa hozta, amely az 1960-as \u00e9vekben elfogadott k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi t\u00f6rv\u00e9nyeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 – ahogy a leveg\u0151 tisztult, a fat\u00f6rzsek is besz\u00fcrk\u00fcltek \u00e9s hamarosan a kor\u00e1bban el\u0151ny\u00f6s melaniz\u00e1lt mint\u00e1zat h\u00e1tr\u00e1nny\u00e1 v\u00e1lt (hiszen a fekete araszol\u00f3k a z\u00fazm\u00f3lepte fat\u00f6rzseken k\u00f6nny\u0171 zs\u00e1km\u00e1nyokk\u00e1 v\u00e1ltak), ennek megfelel\u0151en a gyakoris\u00e1ga is elkezdett cs\u00f6kkenni. A sztori sz\u00e9p \u00e9s kerek (sok m\u00e1s hasonl\u00f3t ismer\u00fcnk – pl. ariz\u00f3nai egerekben<\/a>), nem v\u00e9letlen\u00fcl ker\u00fclt bele a tank\u00f6nyvekbe.<\/p>\n <\/p>\n \u00a0Az igazs\u00e1ghoz persze hozz\u00e1tartozik, hogy olyan h\u00fasz \u00e9ve\u00a0Kettlewell klasszikus vizsg\u00e1latait sokan elkezdt\u00e9k megk\u00e9rd\u0151jelezni, kezdve att\u00f3l, hogy \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nem is szeretnek a fak\u00e9rgen pihenni a pettyesaraszol\u00f3k, eg\u00e9szen addig, hogy nem a madarak, hanem a denev\u00e9rek az igazi ragadoz\u00f3i ezeknek a rovaroknak. (K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kreacionista Jonathan Wells p\u00f6rg\u00f6tt sokat a t\u00e9m\u00e1n, valahogy az lett a szent meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, hogy ez az a konspirat\u00edv sztori, amivel a teljes evol\u00faci\u00f3elm\u00e9letet meg lehet buktatni.)<\/p>\n V\u00e9g\u00fcl a k\u00e9tezres \u00e9vek elej\u00e9n, a k\u00e9s\u0151bb tragikus hirtelens\u00e9ggel elhunyt Michael Majerus volt az, aki teljes eg\u00e9sz\u00e9ben visszaigazolta<\/a> Kettlewell eredm\u00e9nyeit. Majerus hat \u00e9v alatt t\u00f6bb ezer araszol\u00f3t engedett el \u00e9s fogott vissza, \u00e9s az eredm\u00e9nyei egy\u00e9rtelm\u0171en bizony\u00edtott\u00e1k<\/a>, hogy azok a fat\u00f6rzs\u00f6n \u00e9s a vastag \u00e1gakon szeretnek pihenni, a madarak a legf\u0151bb ragadoz\u00f3ik \u00e9s a melaniz\u00e1lt forma az szignifik\u00e1nsan rosszabb t\u00fal\u00e9l\u00e9st mutat.<\/p>\n Amire azonban Majerus k\u00eds\u00e9rletei sem adtak v\u00e1laszt, az az, hogy minek, milyen mut\u00e1ci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a melaniz\u00e1lt forma megjelen\u00e9se? Erre eg\u00e9szen p\u00e1r h\u00e9ttel ezel\u0151ttig kellett v\u00e1rni, amikor a\u00a0Nature<\/em>-ben k\u00e9t cikk is megjelent, amelyek ha nem is lebbentett\u00e9k fel a f\u00e1tylat a folyamat minden r\u00e9szlet\u00e9r\u0151l, de sokban oszlatt\u00e1k a hom\u00e1lyt.<\/p>\n A szerz\u0151k egyik fontos fegyvert\u00e9nye, hogy meghat\u00e1rozt\u00e1k a mut\u00e1ci\u00f3 konkr\u00e9t mibenl\u00e9t\u00e9t. Ez nem volt k\u00f6nny\u0171, sz\u00e1mos nem okozati mut\u00e1ci\u00f3t kellett kiz\u00e1rni, de v\u00e9g\u00fcl csak egy maradt: m\u00e9ghozz\u00e1 a\u00a0cortex\u00a0<\/em>nev\u0171 g\u00e9nben tal\u00e1lhat\u00f3 \u00faj transzpozon, ami sosincs jelen a sz\u00fcrke sz\u00edn\u0171\u00a0B. b. typica<\/em> araszol\u00f3kban, de szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl jelen van a fekete, B. b. carbonaria<\/em>\u00a0t\u00e1rsaikban. Az \u00fajonnan megjelen\u0151 (beugr\u00f3) ugr\u00e1l\u00f3 g\u00e9n azonban nem teszi m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 a\u00a0cortex<\/em> g\u00e9nt, \u00e9pp ellenkez\u0151leg: jelenl\u00e9t\u00e9ben jelent\u0151sen megn\u0151 a g\u00e9n aktivit\u00e1sa.<\/p>\n Ez pedig m\u00e1r valamilyen szinten magyar\u00e1zhatja is a s\u00f6t\u00e9t sz\u00ednezetet: ugyanis, mint azt a t\u00e1rscikkben bemutatj\u00e1k, a lepk\u00e9k csoportj\u00e1ban (Lepidoptera) a\u00a0cortex<\/em> g\u00e9n aktivit\u00e1sa a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n \u00e1ltal\u00e1ban \u00f6sszef\u00fcgg a s\u00f6t\u00e9t sz\u00ednezet kialakul\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n Ahogy az a jobboldali \u00e1br\u00e1n is l\u00e1that\u00f3, a\u00a0cortex<\/em> pont ott lesz akt\u00edv a l\u00e1rv\u00e1kban (az als\u00f3 sorban a k\u00e9k sz\u00ednezet mutatja a g\u00e9n expresszi\u00f3j\u00e1t), ahol k\u00e9s\u0151bb a s\u00f6t\u00e9t pigment megjelenik a kifejlett egyedek sz\u00e1rnyaiban.<\/p>\n Az egyetlen megv\u00e1laszolatlan k\u00e9rd\u00e9s \u00edgy az maradt, hogy mik\u00e9pp \u00e9ri el ez a cortex<\/em> g\u00e9n term\u00e9ke? A g\u00e9n jobban jellemzett ecetmuslica megfelel\u0151j\u00e9nek (homol\u00f3gj\u00e1nak) egyetlen ismert funkci\u00f3ja ugyanis a meiotikus sejtoszt\u00f3d\u00e1s sor\u00e1n van.<\/p>\n Ennek megfelel\u0151en a legk\u00e9zenfekv\u0151bb magyar\u00e1zat az lenne, hogy a pikkely-sejtek kialakul\u00e1s\u00e1t befoly\u00e1solja valami m\u00f3don. De mivel ez egy egy\u00e9bk\u00e9nt el\u00e9g gyorsan evolv\u00e1l\u00f3d\u00f3\u00a0g\u00e9nnek t\u0171nik, nem kiz\u00e1rt, hogy valamilyen m\u00e1s, ett\u0151l f\u00fcggetlen funkci\u00f3t kapott a lepk\u00e9kben.\u00a0<\/p>\n Kettlewell HBD<\/b> (1955) Selection experiments on industrial melanism in the Lepidoptera. Heredity<\/i> 9<\/b>: 323\u2013342. Ha van szinte mindenki \u00e1ltal ismert t\u00f6rt\u00e9nete az evol\u00faci\u00f3nak, a pettyesaraszol\u00f3\u00e9 (Biston betularia) mindenk\u00e9ppen az. A m\u00e1ra m\u00e1r klasszikuss\u00e1 v\u00e1lt sztori szerint a sz\u00edn\u00e9ben az eredetileg sz\u00fcrk\u00e9s, z\u00fazm\u00f3 bor\u00edtotta k\u00e9rgekhez alkalmazkodott\u00a0rovart n\u00e9mileg v\u00e1ratlanul \u00e9rte\u00a0az angol ipari forradalom j\u00e1rul\u00e9kos k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9se, \u00e9s … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"moth_survival.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2016\/06\/moth_survival.jpg\")
<\/p>\n![\"carb_te.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2016\/06\/carb_te.jpg\")
<\/p>\n![\"cortex_in_situ.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2016\/06\/cortex_in_situ.jpg\")
<\/p>\n
\n
Cook LM, Grant BS, Saccheri IJ, Mallet J<\/b> (2012) Selective bird predation on the peppered moth: the last experiment of Michael Majerus. Biol Lett<\/i> 8(4)<\/b>: 609-12.
Van’t Hof AE, Campagne P, Rigden DJ, Yung CJ, Lingley J, et al.<\/b> (2016) The industrial melanism mutation in British peppered moths is a transposable element. Nature<\/i> 534(7605)<\/b>: 102-5.
Nadeau NJ, Pardo-Diaz C, Whibley A, Supple MA, Saenko SV, et al.<\/b> (2016) The gene cortex<\/i> controls mimicry and crypsis in butterflies and moths. Nature<\/i> 534(7605)<\/b>: 106-10. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"