![\"abra1.png\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2016\/01\/abra1.png\")
<\/p>\nDarwin-nap alkalm\u00e1b\u00f3l tegy\u00fck fel a c\u00edmben szerepl\u0151 k\u00e9rd\u00e9st. Szeretj\u00fck azt gondolni, hogy az ember az egyetlen faj az \u00e1llatvil\u00e1gban amelyik gondolkodni k\u00e9pes. Mivel pedig ismeretes, hogy agyunk komplexit\u00e1sa az egyik legnagyobb evol\u00faci\u00f3s v\u00edvm\u00e1nyunk, ad\u00f3dik a feltev\u00e9s, hogy az emberi agy a gondolkod\u00e1s v\u00e9gett fejl\u0151d\u00f6tt ki. Ilyenkor persze val\u00f3j\u00e1ban az \u00faj agyk\u00e9regre (tov\u00e1bbiakban neocortex) gondolunk, amely az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n legutols\u00f3k\u00e9nt alakult ki a h\u00fcll\u0151 agyra \u00e9s a limbikus rendszerre r\u00e1rak\u00f3dva, \u00e9s amelyr\u0151l ismert, hogy t\u00e9nylegesen a kognit\u00edv funkci\u00f3khoz k\u00f6thet\u0151.<\/p>\n
<\/p>\n
Tudjuk azonban, hogy az evol\u00faci\u00f3 l\u00e9p\u00e9sekben halad, \u00e9s nincsen c\u00e9lja, f\u0151leg nem t\u00e1vlati c\u00e9ljai, csup\u00e1n a szelekci\u00f3 hat\u00e1sa \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Egy-egy kis l\u00e9p\u00e9st k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151k\u00e9nt interpret\u00e1lhatunk \u00fagy, hogy az aktu\u00e1lis kih\u00edv\u00e1shoz adapt\u00e1l\u00f3dott \u00e9l\u0151l\u00e9ny el\u00e9rte a c\u00e9lj\u00e1t azzal a kis evol\u00faci\u00f3s l\u00e9p\u00e9ssel, ha felismerhet\u0151 a v\u00e1ltoz\u00e1s konkr\u00e9t haszna. Miel\u0151tt teh\u00e1t r\u00f6gt\u00f6n az agy legmagasabb funkci\u00f3j\u00e1t vizsg\u00e1ln\u00e1nk, felmer\u00fcl a sokkal alapvet\u0151bb k\u00e9rd\u00e9s, hogy az agy, mint szerv, miv\u00e9gre alakult ki a kezdetek kezdet\u00e9n.<\/p>\n
<\/p>\n
Ez term\u00e9szetesen egy igen neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9s, hiszen m\u00e1r annak a defini\u00e1l\u00e1sa is probl\u00e9m\u00e1s, hogy mikor tekint\u00fcnk valamit k\u00fcl\u00f6n szervnek, tov\u00e1bb\u00e1 igen keveset tudunk arr\u00f3l, hogy ez a fejl\u0151d\u00e9si folyamat egy\u00e1ltal\u00e1n hogyan zajl\u00f3dhatott le. Ha azonban funkcion\u00e1lis szempontb\u00f3l k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9shez, akkor m\u00e9giscsak tal\u00e1lunk utal\u00e1sokat arra vonatkoz\u00f3an, hogy mi lehetett az agy legfontosabb feladata eg\u00e9szen primit\u00edv \u00e9l\u0151l\u00e9nyekn\u00e9l, amiknek m\u00e1r nem volt elegend\u0151 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rz\u00e9kel\u0151 idegsejt, hanem azoknak komolyabb h\u00e1l\u00f3zatos strukt\u00far\u00e1val rendelkez\u0151 idegrendszerr\u00e9 kellett szervez\u0151dni\u00fck.<\/p>\n
Az egyik dolog, amit megvizsg\u00e1lhatunk, hogy jelenleg az agy mekkora er\u0151forr\u00e1sokat biztos\u00edt bizonyos funkci\u00f3k ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra. Ember eset\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul a kisagy j\u00f3val kisebb, mint a nagyagy f\u00e9ltek\u00e9i, idegsejtjeinek sz\u00e1ma m\u00e9gis t\u00f6bb. B\u00e1r a kisagy szerep\u00e9vel ma sem vagyunk teljesen tiszt\u00e1ban, els\u0151dlegesen a mozg\u00e1s finom \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel. Nem v\u00e9letlen, hogy ember eset\u00e9n legszembet\u0171n\u0151bb a kisagy \u00e9s a neocortex fejletts\u00e9ge, hiszen kognit\u00edv funkci\u00f3ink mellett az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1s nyilv\u00e1nval\u00f3an fontos t\u00e9nyez\u0151i az olyan finommotoros mozg\u00e1sok, mint az eszk\u00f6zhaszn\u00e1lat, a t\u00e1volbadob\u00e1s \u00e9s a besz\u00e9d. Ismert esetek alapj\u00e1n azonban azt is tudjuk, hogy kisagy n\u00e9lk\u00fcl is lehet \u00e9lni, m\u00e9gpedig alig \u00e9szrevehet\u0151 motoros zavarral. A kisagy hatalmas neuronsz\u00e1ma \u00e9s komplex strukt\u00far\u00e1ja teh\u00e1t azt sugallja, hogy az egy\u00e9bk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 mozg\u00e1s picit prec\u00edzebb\u00e9 t\u00e9tel\u00e9re rengeteg er\u0151forr\u00e1st kell haszn\u00e1lni, vagyis a mozg\u00e1skoordin\u00e1ci\u00f3 egy olyan komplex feladat, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy \u00e9s j\u00f3l szervezett neuronh\u00e1l\u00f3zatot ig\u00e9nyel.<\/p>\n
![\"abra2.png\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2016\/01\/abra2.png\")
<\/p>\n
Egy m\u00e1sik megfigyel\u00e9s, ami az agy mozg\u00e1skoordin\u00e1ci\u00f3ban bet\u00f6lt\u00f6tt eredeti \u00e9s els\u0151dleges szerep\u00e9re utal, hogy az el\u0151gerinch\u00farosok (zs\u00e1k\u00e1llatok), szabadon \u00fasz\u00f3 l\u00e1rvakoruk ut\u00e1n letelepednek \u00e9s felem\u00e9sztik az idegrendszer\u00fcket. Teh\u00e1t a jelenleg \u00e9l\u0151 kezdetleges idegrendszerrel, de m\u00e1r aggyal rendelkez\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyekn\u00e9l azt l\u00e1tjuk, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9ny az agy\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben csak a mozg\u00e1shoz haszn\u00e1lja, \u00e9s amikor m\u00e1r nincs r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9ge, akkor megszabadul t\u0151le.<\/p>\n
![\"abra3.png\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2016\/01\/abra3.png\")
<\/p>\n
Ami a neocortex kialakul\u00e1s\u00e1t illeti, arr\u00f3l sincsenek vitathatatlan inform\u00e1ci\u00f3ink, de egy dolog biztos, hogy nagy \u00e1rat fizet\u00fcnk az extr\u00e9m nagy agyunk\u00e9rt. A nyugv\u00f3 anyagcser\u00e9nknek ugyanis a negyede agyunkra ford\u00edt\u00f3dik, m\u00edg ugyanez az ar\u00e1ny m\u00e1s f\u0151eml\u0151sn\u00e9l 8 az eml\u0151s\u00f6kn\u00e9l pedig 3-4 sz\u00e1zal\u00e9k csup\u00e1n. Hogy mire j\u00f3 a nagyobb k\u00e9reg? Valami kapaszkod\u00f3nk ezzel kapcsolatban lehet, mert megfigyelhet\u0151, hogy f\u0151eml\u0151s\u00f6kn\u00e9l direkt kapcsolat \u00e1ll fenn a csoport m\u00e9rete \u00e9s a neocortex nagys\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt, amib\u0151l a szocializ\u00e1ci\u00f3, kooper\u00e1ci\u00f3 \u00e9s manipul\u00e1ci\u00f3 fontoss\u00e1g\u00e1ra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk.<\/p>\n
![\"abra4.png\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2016\/01\/abra4.png\")
<\/p>\n
K\u00e9p forr\u00e1sa: Robin I. M. Dunbar: The social brain hypothesis<\/i> (1998)<\/p>\n
Hogy mi okozta a szelekci\u00f3s nyom\u00e1st az ember evol\u00faci\u00f3s l\u00e9pt\u00e9kben m\u00e9rve f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb gyors evol\u00faci\u00f3j\u00e1ban, amit azt\u00e1n m\u00e1s eml\u0151s\u00f6k nem ism\u00e9teltek meg, az vitatott k\u00e9rd\u00e9s. A m\u00e9rvad\u00f3 szelekci\u00f3s el\u0151ny\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt lehet az \u00e1ltal\u00e1nos probl\u00e9mamegold\u00e1s \u00e9s az \u00e1tver\u00e9s k\u00e9pess\u00e9ge, de az is lehets\u00e9ges, hogy csup\u00e1n azt mutatta az agy, hogy parazit\u00e1kt\u00f3l mentesek vagyunk, s\u0151t egyesek szerint ak\u00e1r egy p\u00e1vatollk\u00e9nt megszaladt csod\u00e1latra m\u00e9lt\u00f3 d\u00edsz is lehetett.<\/p>\n
[G\u00e1sp\u00e1r Merse El\u0151d posztja eredetileg<\/a> a duplapluszjo blogon<\/a> jelent meg, \u00e9s mi\u00a0a\u00a0gyakornoki programunkra<\/a> \u00e9rkezett „p\u00e1lyamunkak\u00e9nt” k\u00f6z\u00f6lj\u00fck \u00fajra<\/em><\/em>.]<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Darwin-nap alkalm\u00e1b\u00f3l tegy\u00fck fel a c\u00edmben szerepl\u0151 k\u00e9rd\u00e9st. Szeretj\u00fck azt gondolni, hogy az ember az egyetlen faj az \u00e1llatvil\u00e1gban amelyik gondolkodni k\u00e9pes. Mivel pedig ismeretes, hogy agyunk komplexit\u00e1sa az egyik legnagyobb evol\u00faci\u00f3s v\u00edvm\u00e1nyunk, ad\u00f3dik a feltev\u00e9s, hogy az emberi agy … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….