![\"2015medicine_nobel.png\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/10\/2015medicine_nobel.png\")
<\/p>\n<\/p>\n
\u00c9vi 198 milli\u00f3 megbeteged\u00e9s, t\u00f6bb mint 800 ezer hal\u00e1los \u00e1ldozat, 12 milli\u00e1rd doll\u00e1rnyi k\u00e1r. Ezek a sokkol\u00f3 sz\u00e1mok nem valami \u00faj, hiper-fert\u0151z\u0151 megbeteged\u00e9s statisztikai adatai, hanem az egyik legr\u00e9gebbi tr\u00f3pusi betegs\u00e9g, a mal\u00e1ria sz\u00e1raz sz\u00e1mai. \u00c9s tov\u00e1bbi milli\u00f3k szendvednek m\u00e1s parazit\u00e1k fert\u0151z\u00e9se miatt a tr\u00f3pusi ter\u00fcleteken, olyan brut\u00e1lis betegs\u00e9gekben, mint a folyami vaks\u00e1g<\/a>, vagy az elef\u00e1ntk\u00f3r<\/a>. Nem t\u00falz\u00e1s h\u00e1t azt mondani, hogy azoknak az embereknek<\/a> a d\u00edjaz\u00e1sa<\/a>, akik a legt\u00f6bbet tett\u00e9k ezeknek a sz\u00f6rny\u0171 betegs\u00e9geknek a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, abszol\u00fat egybev\u00e1g az Alfred Nobel v\u00e9grendelet\u00e9ben<\/a> foglaltakkal.<\/p>\n <\/p>\n A mal\u00e1ria kb. \u00edrott t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk kezdete \u00f3ta vel\u00fcnk van, Hippokrat\u00e9sz \u00e9s a r\u00f3maiak r\u00e9szletesen le\u00edrt\u00e1k a t\u00fcneteit, de i.e. 2700-ban K\u00edn\u00e1ban is megeml\u00edtettek olyan t\u00fcnetegy\u00fctteseket, amelyek j\u00f3l illenek a mal\u00e1ri\u00e1ra. A betegs\u00e9get egy sz\u00fanyogok terjesztette, egysejt\u0171 parazita, a Plasmodium falciparum<\/em> okozza, amely az emberi kering\u00e9sbe ker\u00fclve a m\u00e1jsejtekben, majd a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestekben szaporodik, k\u00f6zben l\u00e1zat, fejf\u00e1j\u00e1st, h\u00e1ny\u00e1st \u00e9s leverts\u00e9get okoz. A parazita k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9letciklus\u00e1t m\u00e1r b\u0151 sz\u00e1z \u00e9ve ismerj\u00fck \u00e9s az azt le\u00edr\u00f3 Ronald Ross<\/a> munk\u00e1j\u00e1t 1902-ben Nobel-d\u00edjjal jutalmazt\u00e1k<\/a>.<\/p>\n A betegs\u00e9g gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sa azonban tov\u00e1bbra is gyerekcip\u0151ben j\u00e1r: sok\u00e1ig a kinin, majd a k\u00edm\u00e9letesebb chloroquine sz\u00e1m\u00edtott a leghat\u00e9konyabb ellenszernek, de egy id\u0151 ut\u00e1n megjelentek az ezekre rezisztens t\u00f6rzsek. Pedig nem mondhat\u00f3 az sem, hogy ne pr\u00f3b\u00e1lkoztak volna \u00faj \u00e9s jobb gy\u00f3gyszerek kifejleszt\u00e9s\u00e9vel: a hetvenes \u00e9vekre Amerika \u00e9s K\u00edna k\u00f6zel 240 000 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekul\u00e1t tesztelt le abban a rem\u00e9nyben, hogy hat\u00e9konyabb mal\u00e1ria-ellenes szerhez jut, hi\u00e1ba. A k\u00e9t hatalmas orsz\u00e1g nemesnek t\u0171n\u0151 verseng\u00e9s\u00e9nek nem is olyan apr\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9ghib\u00e1ja mind\u00f6ssze annyi, hogy a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g praktikus oka az volt, hogy a vietn\u00e1mi hadsz\u00ednt\u00e9ren a katon\u00e1k eg\u00e9szs\u00e9gesen tart\u00e1s\u00e1hoz volt els\u0151sorban sz\u00fcks\u00e9g a csodagy\u00f3gyszerre, egy\u00e9b humanit\u00e1ri\u00e1nus megold\u00e1sok max. ezut\u00e1n k\u00f6vetkeztek.<\/p>\n M\u00e1r ha egy\u00e1ltal\u00e1n, hiszen a K\u00edn\u00e1t ekkor vezet\u0151 Mao Ce-Tung val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kev\u00e9ss\u00e9 volt ezekben \u00e9rdekelt. Sz\u00e1m\u00e1ra az “523-as projekt” (a munka 1967 m\u00e1jus 23-\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt, ezt a d\u00e1tumot \u00f6r\u00f6k\u00edti meg a n\u00e9v) hazafias szempontb\u00f3l volt csak fontos. R\u00e1ad\u00e1sul sz\u00fcks\u00e9ge volt hozz\u00e1 az \u00e1ltala megvetett \u00e9s rendre \u00e1tnevel\u0151 t\u00e1borokba k\u00fcld\u00f6tt oszt\u00e1lyellens\u00e9gekre, a kutat\u00f3kra.<\/p>\n Juju Tu, egyike ezeknek a kutat\u00f3knak, azt a feladatot kapta, hogy ha vizsg\u00e1lja meg, a k\u00ednai hagyom\u00e1nyos orvosl\u00e1s kedvelt gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyei k\u00f6z\u00fcl valamelyik nem haszn\u00e1lhat\u00f3-e mal\u00e1ria kezel\u00e9s\u00e9re. Tu k\u00f6zel 2000 r\u00e9gi receptet olvasott \u00e1t, m\u00edgnem egy 1600 \u00e9ves recept aprop\u00f3j\u00e1n az egyny\u00e1ri \u00fcr\u00f6m (Artemisia annua<\/em>) vizsg\u00e1lta mellett k\u00f6t\u00f6tt ki. A korabeli receptek egyszer\u0171 be\u00e1ztat\u00e1st javasoltak, majd a folyad\u00e9k elfogyaszt\u00e1s\u00e1t; \u00a0hamar kider\u00fclt, hogy b\u00e1rmi is okozza a hat\u00e1st, az h\u0151\u00e9rz\u00e9keny, \u00edgy v\u00edzben nem f\u0151zhet\u0151 ki a n\u00f6v\u00e9nyb\u0151l, csak a sokkal alacsonyabb forr’sfokkal rendelkez\u0151, \u00e9ter-alap\u00fa old\u00f3szerekben. Az \u00edgy kivont anyag egereken \u00e9s majmokon nagyon hat\u00e9konynak bizonyult, Tu pedig maga v\u00e1llalkozott, hogy az els\u0151 ember legyen, aki kipr\u00f3b\u00e1lja, nem m\u00e9rgez\u0151-e.<\/p>\n Ma m\u00e1r tudjuk, hogy a hat\u00f3anyag kulcsmolekul\u00e1ja az artemisinin, de a pontos hat\u00e1smechanizmusa k\u00f6dbe v\u00e9sz. Az viszont biztos, hogy az artemisinin alap\u00fa kombin\u00e1lt ter\u00e1pia (ACT) a legelterjedtebb \u00e9s leghat\u00e9konyabb gy\u00f3gy\u00edr a mal\u00e1ria ellen. Egyetlen probl\u00e9ma van vele, hogy relat\u00edve dr\u00e1ga, hiszen az \u00fcr\u00f6m n\u00f6v\u00e9nyek felnevel\u00e9se, majd a hat\u00f3anyag tiszt\u00edt\u00e1sa k\u00f6zel 9 h\u00f3napot vehet ig\u00e9nybe. S ugyan sz\u00e1mos pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s van, hogy nagyobb artemisin koncentr\u00e1ci\u00f3t term\u0151 n\u00f6v\u00e9nyeket teny\u00e9sszenek ki, sokak szerint a j\u00f6v\u0151 nagy \u00edg\u00e9rete, a szintetikus biol\u00f3gia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel l\u00e9trehozott \u00e9leszt\u0151-t\u00f6rzsekben van<\/a>, amelyek nem csak \u00f3pi\u00e1t termel\u00e9sre<\/a> vehet\u0151k r\u00e1m hanem artemisinin gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra is<\/a>. (A projekt a UC Berkely-n dolgoz\u00f3 Keasling labor <\/a>\u00e9rdeme.)<\/p>\n Tu munk\u00e1ja amennyire fontos \u00e9s hasznos volt, annyira titkos is. Publik\u00e1l\u00e1sr\u00f3l Mao idej\u00e9n sz\u00f3 sem lehetett \u00e9s m\u00e9g a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, amikor az eredm\u00e9nyek v\u00e9gre bemutat\u00e1sra ker\u00fcltek, m\u00e9g mindig nem lehetett konkr\u00e9t szem\u00e9lyhez k\u00f6tni a felfedez\u00e9st. Olyannyira, hogy 2005-ben a k\u00ednai malariol\u00f3gusok konferenci\u00e1j\u00e1n sem akadt egyetlen ember sem, aki tudta volna, kinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 az artemisinin. S b\u00e1r mostanra kider\u00fclt, Tu munk\u00e1j\u00e1t, paradox m\u00f3don, az\u00f3ta is els\u0151sorban k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n ismert\u00e9k el, annak ellen\u00e9re, hogy nemzetk\u00f6zi m\u00e9rc\u00e9vel szer\u00e9ny publik\u00e1ci\u00f3s list\u00e1ja van \u00e9s \u0151 maga sosem dolgozott k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. 2011-ben a nagy preszt\u00edzs\u0171 Lasker d\u00edjat nyerte el<\/a> \u00e9s ezt k\u00f6vette id\u00e9n a Nobel d\u00edj is.<\/p>\n A 2015-\u00f6s orvosi Nobel d\u00edj m\u00e1sik fel\u00e9n osztoz\u00f3 jap\u00e1n Szatosi \u014cmura \u00e9s amerikai William C. Campbell hasonl\u00f3an hat\u00e9kony ellenszer\u00e9t tal\u00e1lta meg a fonaf\u00e9reg parazit\u00e1knak. A felfedez\u00e9s alapj\u00e1t \u014cmura\u00a0munk\u00e1ja adta, aki k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le talajlak\u00f3\u00a0Streptomyces\u00a0<\/em>bakt\u00e9riumokat tanulm\u00e1nyozott, abban a rem\u00e9nyben, hogy hat\u00e9kony antibiotikum alapanyagot tal\u00e1l benn\u00fck. V\u00e9g\u00fcl 1974-ben egy golfp\u00e1lya mellett bukkant a\u00a0Streptomyces avermitilis<\/em> fajra, amely egy k\u00fcl\u00f6nleges molekul\u00e1t, avermectint termelt.<\/p>\n Az avermectint, m\u00e1s molekul\u00e1kkal egy\u00fctt \u014cmura int\u00e9zete tov\u00e1bb k\u00fcldte az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba, a Merck gy\u00f3gyszergy\u00e1rnak \u00e9s itt l\u00e9pett a k\u00e9pbe Campbell, aki felfedezte, hogy a molekula nagyon hat\u00e9konyan k\u00e9pes a parazita f\u00e9rgek ellen fell\u00e9pni. Mivel sz\u00e1mos kellemetlen mell\u00e9khat\u00e1sa is volt, picit m\u00f3dos\u00edtottak rajta, \u00edgy keletkezett az ivermectin, a Merck parazota-ellenes gy\u00f3gyszere. (A t\u00f6rt\u00e9nethez tartozik, hogy 1987 \u00f3ta a Merck adom\u00e1nyk\u00e9nt adja a gy\u00f3gyszert a r\u00e1szorul\u00f3knak.) Az avermectin-sz\u00e1rmaz\u00e9kok hat\u00e1smechanizmusa is kiss\u00e9 hom\u00e1lyba v\u00e9sz, de a hat\u00e1soss\u00e1ghoz, ak\u00e1rcsak az artemisinn\u00e9l, nem f\u00e9r k\u00e9ts\u00e9g.<\/p>\n (via New Scientist<\/a>\u00a0\u00e9s Nature News<\/a>)<\/p>\n [A poszt eredetileg a Science Meetup blogj\u00e1n jelent meg<\/a>.]<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u00c9vi 198 milli\u00f3 megbeteged\u00e9s, t\u00f6bb mint 800 ezer hal\u00e1los \u00e1ldozat, 12 milli\u00e1rd doll\u00e1rnyi k\u00e1r. Ezek a sokkol\u00f3 sz\u00e1mok nem valami \u00faj, hiper-fert\u0151z\u0151 megbeteged\u00e9s statisztikai adatai, hanem az egyik legr\u00e9gebbi tr\u00f3pusi betegs\u00e9g, a mal\u00e1ria sz\u00e1raz sz\u00e1mai. \u00c9s tov\u00e1bbi milli\u00f3k szendvednek m\u00e1s … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"nobel_parazites.png\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/10\/nobel_parazites.png\")
<\/p>\n![\"nbt1209-1112-f3.gif\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/10\/nbt1209-1112-f3.gif\")
<\/p>\n![\"nobel-prize-medicine-campbell_630m.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/10\/nobel-prize-medicine-campbell_630m.jpg\")
Az avermectinb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 ivermectin molekula sz\u00e1mos eml\u0151sfajban hat\u00e9konynak bizonyult a f\u00e9reg-alap\u00fa betegs\u00e9gek kezel\u00e9s\u00e9ben. (Forr\u00e1s: nobelprize.org)<\/em><\/p>\n