{"id":7789342,"date":"2015-09-18T23:57:42","date_gmt":"2015-09-18T21:57:42","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2015\/09\/18\/csillagok_csillagok_179"},"modified":"2015-09-18T23:57:42","modified_gmt":"2015-09-18T21:57:42","slug":"csillagok_csillagok_179","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=7789342","title":{"rendered":"Csillagok, csillagok"},"content":{"rendered":"

\"naledi_skull.jpg\"A d\u00e9l-afrikai Rising Star barlangrendszer neve m\u00falt h\u00e9tig csak avatott barlang\u00e1szoknak mondott valamit. Az\u00f3ta azonban – m\u00e9g ha nem is puszt\u00e1n ismeretterjeszt\u0151 lapokat, \u00fajs\u00e1gokat \u00e9s szoci\u00e1lis m\u00e9di\u00e1t b\u00fajunk – szinte a csapb\u00f3l is ez folyik. Az t\u00f6rt\u00e9nt ugyanis, hogy az \u00e9vtized egyik legmeglep\u0151bb \u00e9s sok tekintetben legfantasztikusabb paleontol\u00f3giai lelete ennek a barlangnak az egyik el\u00e9rhetetlennek t\u0171n\u0151 kamr\u00e1j\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt el\u0151 \u00e9s ha nem is fenekest\u00fcl forgatta fel a Homo<\/em> g\u00e9nusz csal\u00e1df\u00e1j\u00e1t, n\u00e9h\u00e1ny nagy k\u00e9rd\u0151jelet mindenk\u00e9ppen felvetve arra utal, hogy az eddigi, kicsit line\u00e1ris\u00a0\u00e9rtelmez\u00e9se a leleteknek nem felt\u00e9tlen\u00fcl helyes.<\/p>\n

<\/p>\n

Kezdj\u00fck akkor a dolgok elej\u00e9n. Mint az f\u0151leg a\u00a0National Geographic<\/em> cikk\u00e9b\u0151l<\/a> kider\u00fcl (a NatGeo az \u00e1sat\u00e1s egyik f\u0151 szponzora volt, ez\u00e9rt futtatt\u00e1k kem\u00e9nyen minden\u00fctt a h\u00edreket – ennek a potenci\u00e1lis h\u00e1tul\u00fct\u0151j\u00e9r\u0151l majd a v\u00e9ge fele \u00edrok), a t\u00f6rt\u00e9net \u00fagy kezd\u0151d\u00f6tt, hogy p\u00e1r hobbi barlang\u00e1sz bejutott a Rising Star egy\u00e9bk\u00e9nt j\u00f3l felt\u00e1rt rendszer\u00e9nek egyik eldugott kamr\u00e1j\u00e1ba \u00e9s ott csontokra bukkantak, k\u00f6zt\u00fck eg\u00e9sz j\u00f3 \u00e1llapotban lev\u0151 koponyadarabokra. Az eldugott egy\u00e9bk\u00e9nt nem valami visszafogott jelz\u0151: k\u00e9t olyan r\u00e9szen is \u00e1t kell jutniuk, ahol \u00e1tlagos testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 emberek alig, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00e9pesek \u00e1tjutni. Az els\u0151, a Superman’s Crawl, onnan kapta a nev\u00e9t, hogy sokan csak egyik kez\u00fcket el\u0151re ny\u00fajtva, m\u00e1sikat magukhoz szor\u00edtva tudnak \u00e1taraszolni, de ez m\u00e9g mindig k\u00e9nyelmesnek sz\u00e1m\u00edt a S\u00e1rk\u00e1nyh\u00e1t (Dragon’s Back) klausztrofobikus ny\u00edl\u00e1s\u00e1t\u00f3l, ami alig t\u00f6bb, mint fele ilyen vastag.<\/p>\n

A leletekr\u0151l a kiss\u00e9 excentrikus amerikai Lee Berger-nek sz\u00e1moltak be, aki ugyan n\u00e9h\u00e1ny nagyon fontos leletet \u00edrt m\u00e1r le a k\u00f6zelm\u00faltban (pl. a 2010-es Australopithecus sediba<\/em><\/a>-t), de st\u00edlusa miatt a hum\u00e1n paleoantropol\u00f3giai nagy \u00f6regjei eddig ink\u00e1bb ker\u00fclt\u00e9k. Berger, aki a maga fizikai adotts\u00e1gaival k\u00e9ptelen lett volna a barlangba bejutni, a leglogikusabbat l\u00e9pte: Facebbok oldal\u00e1n elhelyezett egy hirdet\u00e9st, hogy v\u00e9kony, barlang\u00e1szatban j\u00e1ratos kolleg\u00e1k jelentkez\u00e9s\u00e9t v\u00e1rja egy munk\u00e1hoz. A hirdet\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s hamarosan k\u00f6zel t\u00edzszer annyi jelentkez\u0151 k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztotta ki azt a hat szem\u00e9lyt (mint az\u00f3ta kider\u00fclt, ezek mind n\u0151k voltak<\/a>), akit alkalmasnak v\u00e9lt a feladatra<\/p>\n

\"dinaledi_cave.png\"<\/p>\n

A feladat pedig igencsak herkulesinek bizonyult, hiszen amint az els\u0151 szisztematikusabb felt\u00e1r\u00e1s megindult, kider\u00fclt, hogy a rejtett \u00fcreg (amit Dinaledi \u00fcregnek neveztek – naledi <\/em>a helyi\u00a0sotho nyelven csillagot jelent) t\u00f6mve van csontv\u00e1zakkal. Olyannyira, hogy m\u00e9g a meghosszabb\u00edtott ha\u00e1rid\u0151 alatt is a felsz\u00ednen k\u00edv\u00fcl csak egy 80x80x25 cm-es r\u00e9szt t\u00e1rtak fel, \u00e9s \u00edgy is 1550 leletet t\u00e1rtak fel, amelyek minimum tizen\u00f6t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, a legv\u00e1ltozatosabb kor\u00fa egyed maradv\u00e1nyait lelt\u00e9k meg. (Sz\u00f3val tov\u00e1bbi exped\u00edci\u00f3knak m\u00e9g b\u0151ven lesz mib\u0151l itt dolgozni.)<\/p>\n

\"dinaledi_chamber.gif\"<\/p>\n

Mire lehet k\u00f6vetkeztetni ezekb\u0151l? A\u00a0Homo naledi<\/em>-nek (azaz kb. „csillagembernek”) aposztrof\u00e1lt lelet \u00e9rdekes kever\u00e9k\u00e9t mutatja<\/a> a\u00a0Homo<\/em> \u00e9s az Australopithecus<\/span>\u00a0<\/em>vonalakra jellemz\u0151 jegyeknek, illetve p\u00e1r speci\u00e1lis, m\u00e1shol nem megfigyelhet\u0151 jegyekkel. P\u00e9ld\u00e1ul a koponya m\u00e9rete b\u00e1r kicsi (mint az australopithecusok\u00e9), alakja ink\u00e1bb a\u00a0Homo\u00a0<\/em>g\u00e9nuszra eml\u00e9keztet. Ahogy a kis fogakkal teli \u00e1llkapocs is, de a l\u00e1bak, l\u00e1bfejek \u00e9s kezek is sz\u00e1mos\u00a0Homo<\/span><\/em> jelleget mutatnak. Ugyanakkor a v\u00e1ll\u00f6ve, \u00e9s a hajlott ujjai arra utalnak, hogy ideje jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t m\u00e1sz\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tte.<\/p>\n

M\u00e1rpedig eddig azt gondoltuk, hogy a kis fogak \u00e9s kezek eddig els\u0151sorban eszk\u00f6zk\u00e9sz\u00edt\u0151 fajokban fordultak el\u0151, ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy a\u00a0H. naledi<\/em> ilyen szintj\u00e9n \u00e1llt volna a fejletts\u00e9gnek (a kis aggyal ez igencsak meglep\u0151 lenne).<\/p>\n

\"naledi_fossils.jpg\"<\/span><\/p>\n

Hogy mindez mik\u00e9nt v\u00e1ltoztatja meg az emberi evol\u00faci\u00f3r\u00f3l val\u00f3 v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnket az viszont nemcsak a kevert jellegek miatt neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9s. A legnehezebb ugyanis azt megmondani, hogy mennyi id\u0151sek ezek a csontok. Ilyen korn\u00e1l a sz\u00e9n-izot\u00f3pos kormeghat\u00e1roz\u00e1s m\u00e1r nem m\u0171k\u00f6dik, az egy\u00e9b m\u00f3dszerek pedig itt haszn\u00e1lhatatlanok: ugyanis a barlangba soha nem jutott be vulk\u00e1ni hamu, aminek az izot\u00f3ptartalm\u00e1t esetleg lehetne m\u00e9rni, illetve m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9nyek csontjait sem lelt\u00e9k meg (eddig), vagyis ezek el\u0151fordul\u00e1s\u00e1hoz sem lehet viszony\u00edtani a\u00a0H. naledi<\/em>-t.<\/p>\n

Teh\u00e1t, a fejvakar\u00e1s mellett az marad, hogy h\u00e1rom dolgot val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u00fcnk: a legval\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy kicsit t\u00f6bb mint k\u00e9t milli\u00f3 \u00e9ves leletekr\u0151l van sz\u00f3. Ez esetben a\u00a0Homo<\/em> g\u00e9nusz egy nagyon korai k\u00e9pvisel\u0151je a\u00a0H. naledi<\/em>, ami megel\u0151zi a\u00a0H. habilis<\/em>-t is. De persze nem kiz\u00e1rhat\u00f3, hogy enn\u00e9l is id\u0151sebb, ami azt jelenten\u00e9 (mivel a\u00a0H. naledi<\/em> sokkal emberszer\u0171bb), hogy\u00a0<\/em>Lucy<\/a>, az emberr\u00e9v\u00e1l\u00e1s kirak\u00f3s\u00e1nak egyik legr\u00e9gebbinek tartott Australopithecus<\/em> afarensis<\/em> lelet nem is k\u00f6zvetlen ember\u0151s, hanem egy vel\u00fcnk p\u00e1rhuzamosan fejl\u0151d\u0151 vonal \u0151si k\u00e9pvisel\u0151je. \u00c9s persze ott van a harmadik, a kritikusok \u00e1ltal legval\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek tartott<\/a> verzi\u00f3: a leletek sokkal fiatalabbak, ak\u00e1r kevesebb mint f\u00e9lmilli\u00f3 \u00e9vesek, ami viszont azt jelenten\u00e9, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy egy helyi, k\u00e9sei\u00a0H. erectus\u00a0<\/em>popul\u00e1ci\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t tal\u00e1lt\u00e1k meg Berger\u00e9k, ami ak\u00e1r p\u00e1rhuzamosan egy\u00fctt \u00e9lhetett a k\u00f6zben kialakul\u00f3 modernebb\u00a0Homo<\/em> fajokkal (update: John Hawks egy hossz\u00fa posztban<\/a> igyekszik erre a felvet\u00e9sre v\u00e1laszolni)<\/em>.\u00a0(Ez nem annyira v\u00e1ratlan ma m\u00e1r, hiszen az ut\u00f3bbi \u00e9vek genomikai adatai arra utalnak, hogy p\u00e9ld\u00e1ul \u00c1zsi\u00e1ban is p\u00e1rhuzamosan \u00e9ltek\u00a0H. erectus<\/em> \u00e9s\u00a0H. sapiens\u00a0<\/em>popul\u00e1ci\u00f3k – err\u0151l is besz\u00e9lt\u00fcnk Viola Benc\u00e9vel a legut\u00f3bbi impakt\u00e1kban<\/a>). Egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9pp a kormeghat\u00e1roz\u00e1s egyel\u0151re megfejthetetlen probl\u00e9m\u00e1ja volt az egyik oka, hogy a leleteket \u00e9s annak k\u00f6rnyezet\u00e9t bemutat\u00f3 k\u00e9t cikk nem a\u00a0Nature<\/em>, vagy\u00a0Science<\/em> lapjair\u00f3l k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk, hanem az\u00a0eLife <\/em>hozta<\/a> le \u0151ket<\/a>.<\/p>\n

\"naledi-phyl_tree.png\"<\/p>\n

Esetleges v\u00e1laszt a DNS vizsg\u00e1lat adhat, amire ugyan kev\u00e9s az es\u00e9ly (a barlang kl\u00edm\u00e1ja nem \u00e9pp a legkedvez\u0151bb – azaz hideg \u00e9s sz\u00e1raz – a DNS meg\u0151rz\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l). De mivel a leletek sz\u00e1ma el\u00e9g nagy, az\u00e9rt \u00e9rdemes ezt a kicsi es\u00e9lyt k\u00eds\u00e9rteni, mint az kider\u00fcl John Hawks szavaib\u00f3l, a ScienceFriday-nek adott interj\u00fab\u00f3l. (Hawks egy\u00e9bk\u00e9nt az egyik leginterakt\u00edvabb paleoantropol\u00f3gus, Coursera kurzus\u00e1t tavaly m\u00e1r aj\u00e1nlottam<\/a> \u00e9s mivel Bergerrel j\u00f3 bar\u00e1taok, abban el\u00e9g sokat szerepel\u00a0Berger \u00e9s az akkor m\u00e9g legfrissebb felfedez\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3\u00a0A. sediba<\/em>.)\u00a0<\/p>\n