{"id":7653144,"date":"2015-07-25T10:22:41","date_gmt":"2015-07-25T08:22:41","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2015\/07\/25\/kilog_a_kigyolab_499"},"modified":"2015-07-25T10:22:41","modified_gmt":"2015-07-25T08:22:41","slug":"kilog_a_kigyolab_499","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=7653144","title":{"rendered":"Kil\u00f3g a k\u00edgy\u00f3l\u00e1b &#8211; 3."},"content":{"rendered":"<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/07\/tetrapodophis_pic.jpg\" alt=\"tetrapodophis_pic.jpg\" class=\"imgright\" \/>Azt, hogy a k\u00edgy\u00f3k n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa h\u00fcll\u0151-\u0151s\u00f6kt\u0151l sz\u00e1rmaznak nem csak az\u00e9rt tudjuk, mert a klasszikus \u00e9s molekul\u00e1ris t\u00f6rzsf\u00e1k egyar\u00e1nt a Tetrapoda csoportba helyezik \u0151ket, hanem ezt bizony\u00edtj\u00e1k az <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/12\/12\/kilog_a_kigyolab_1\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">embrion\u00e1lisan megjelen\u0151<\/a> (majd elsorvad\u00f3) v\u00e9gtagbimb\u00f3k, a bo\u00e1k cs\u00f6kev\u00e9nyes h\u00e1ts\u00f3 medence\u00f6ve, az id\u0151r\u0151l-id\u0151re megfigyelhet\u0151 <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/12\/12\/kilog_a_kigyolab_1\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">v\u00e9gtag-atavizmusok<\/a> is, na meg persze az eddig <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2005\/10\/31\/kigyonak_labso_csokeveny_szervek_1\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">ismert fossz\u00edli\u00e1k<\/a> is <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/04\/20\/kilog_a_kigyolab\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">sz\u00e9pen t\u00fckr\u00f6zik<\/a> a l\u00e1bak elveszt\u00e9s\u00e9nek \u00e1llom\u00e1sait.<\/p>\n<p>Most \u00e9pp ez ut\u00f3bbi ismeretanyag gazdagodott egy \u00faj, fantasztikusan sz\u00e9p adatponttal (m\u00e1r ha elfogadjuk a szerz\u0151k \u00e9rvel\u00e9s\u00e9t &#8211; de err\u0151l majd a v\u00e9g\u00e9n).<\/p>\n<p>Az aktu\u00e1lis <em>Science<\/em> lapjain jelent meg egy cikk, ahol a korai Kr\u00e9ta id\u0151szakban, a Gondwana ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151, k\u00edgy\u00f3szer\u0171, t\u00f6bb mint 270 csigoly\u00e1t sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3, de ugyanakkor n\u00e9gy l\u00e1bbal is rendelkez\u0151 l\u00e9nyt \u00edrnak le. A fossz\u00edlia feltehet\u0151en Braz\u00edli\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt el\u0151 &#8211; az\u00e9rt csak feltehet\u0151en, mert igaz\u00e1b\u00f3l egy mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyben leltek r\u00e1, \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 k\u0151zet alapj\u00e1n lehet csak a Brazil sz\u00e1rmaz\u00e1st val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edteni.<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p>\u00a0<img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/07\/tetrapodophis_pic_2.jpg\" alt=\"tetrapodophis_pic_2.jpg\" class=\"imgnotext\" \/><\/p>\n<p>A\u00a0<em>Tetrapodophis amplectus\u00a0<\/em>sz\u00e1mos jellege van, ami egy\u00e9rtelm\u0171en utal a k\u00edgy\u00f3kkal val\u00f3 rokons\u00e1gra: egyr\u00e9szt a ma ismert gerincesek k\u00f6r\u00e9ben csak a k\u00edgy\u00f3knak van t\u00f6bb mint 150 csigoly\u00e1juk, \u00e9s a maradv\u00e1nyok k\u00f6zt megmaradt hasi pikkelyek annyira sz\u00e9lesek, hogy a teljes hasi oldalt lefedik, ami szint\u00e9n egy, a mai k\u00edgy\u00f3kra eml\u00e9keztet\u0151 b\u00e9lyeg. Ha m\u00e1r csigoly\u00e1kn\u00e1l vagyunk, szint\u00e9n eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdekel, hogy nem ismer\u00fcnk m\u00e1s olyan h\u00fcll\u0151\u00a0fajt, ahol t\u00f6bb mint 70 farok-el\u0151tti (szakzsargonban precaudalis) csigoly\u00e1juk mellett l\u00e1buk is lenne. (Nem szorosan ide kapcsol\u00f3dik, de az\u00e9rt akit \u00e9rdekel, a sok-sok csigolya kialakul\u00e1s\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai mechanizmus\u00e1r\u00f3l is <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/07\/23\/szelvenyesen\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">\u00edrtunk kor\u00e1bban<\/a>.)<\/p>\n<p>Ugyanakkor a viszonylag satny\u00e1nak t\u0171n\u0151\u00a0v\u00e9gtagjai sokkal (de sokkal) jobban fejlettek, mint az eddig ismert &#8220;l\u00e1bask\u00edgy\u00f3k&#8221;, p\u00e9ld\u00e1aul a\u00a0<i><a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/04\/20\/kilog_a_kigyolab\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Najash rionegrina<\/a>\u00a0<\/i>vagy a\u00a0<i><a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2005\/10\/31\/kigyonak_labso_csokeveny_szervek_1\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Haasiophis terrasanctus<\/a>\u00a0<\/i>v\u00e9gtagjai. (Nem mellesleg, id\u0151ben is &#8220;stimmel&#8221; a fossz\u00edlia: a k\u00edgy\u00f3k csoportja kb 150 milli\u00f3 \u00e9ve k\u00fcl\u00f6n\u00fclt el m\u00e1s h\u00fcll\u0151kt\u0151l, a <em>T. amplectus<\/em> pedig kb 113 milli\u00f3 \u00e9ves lehet, szemben a kor\u00e1bbi rekorder, 95 milli\u00f3 \u00e9ves\u00a0<em>Najash<\/em>-al.)\u00a0Testfel\u00e9p\u00edt\u00e9se arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy egy \u00fcregrak\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9ny lehetett, ami annyiban meglep\u0151, hogy\u00a0a kor\u00e1bbi (f\u0151leg Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l, a K\u00f6zel-Keletr\u0151l \u00e9s \u00c9szak-Afrik\u00e1b\u00f3l el\u0151ker\u00fclt) csontv\u00e1zak tengeri \u00e9letm\u00f3dra utaltak (persze lehet, hogy a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9gt\u00e1jain az egyes k\u00edgy\u00f3fajok m\u00e1s-m\u00e1s \u00e9letm\u00f3dhoz alkalmazkodtak). Magyar\u00e1n a\u00a0<em>Tetradopodophis<\/em> a ma \u00e9l\u0151 k\u00edgy\u00f3k korai, \u00fcreglak\u00f3 \u0151se lehetett.<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/07\/tetrapodophis_legs.jpg\" alt=\"tetrapodophis_legs.jpg\" class=\"imgnotext\" \/><\/p>\n<p>M\u00e1r, ha t\u00e9nyleg k\u00f6ze van a k\u00edgy\u00f3khoz, hiszen p\u00e1r fajs\u00falyos kutat\u00f3 ez\u00e9rt k\u00e9ts\u00e9gbe vonja ezt. Az elny\u00falt, k\u00edgy\u00f3szer\u0171, v\u00e9gtagn\u00e9lk\u00fcli alkat k\u00f6zel 26-szor alakult ki (egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl) a pikkelyes h\u00fcll\u0151k (Squamata) k\u00f6z\u00f6tt, vagyis \u00f6nmag\u00e1ban nem v\u00e9gtelen\u00fcl meglep\u0151 egy \u00fajabb, reduk\u00e1lt v\u00e9gtag\u00fa h\u00fcll\u0151t tal\u00e1lni. \u00c9s h\u00e1t van p\u00e1r karakter a <em>Tetrapodophis<\/em>-ban, ami el\u00e9gg\u00e9 &#8220;k\u00edgy\u00f3tlan&#8221;: a gerincoszlop egyes t\u00e1jai morfol\u00f3giailag is j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek; csigoly\u00e1inak alakja sem tipikus k\u00edgy\u00f3-csigolya (vagyis el\u00f6l konk\u00e1v, h\u00e1tul konvex felsz\u00edn\u0171); s\u0151t, ami a legfurcs\u00e1bb: hi\u00e1nyzik egy intercentrum nev\u0171 csontocska, ami pedig eddig minden \u00e9l\u0151 \u00e9s fosszilis h\u00fcll\u0151ben megfigyelhet\u0151 volt.<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/07\/reptile_leglessness.jpg\" alt=\"reptile_leglessness.jpg\" class=\"imgnotext\" \/><\/p>\n<p>Mindez persze egy nagyon izgalmas k\u00e9rd\u00e9st vet fel: az intercentrum hi\u00e1nya egy ut\u00f3lag kialakult jeleg, vagy pedig annak a bizony\u00edt\u00e9ka, hogy egy olyan \u00e1llat maradv\u00e1nyaival \u00e1llunk szemben, ami a h\u00fcll\u0151k egy kor\u00e1bban nem is ismert csoportj\u00e1t k\u00e9pviseli?<\/p>\n<p>Michael Caldwell a University of Alberta kutat\u00f3ja szerint (\u0151 egy\u00e9bk\u00e9nt nem szerz\u0151je a\u00a0<em>Science<\/em> cikknek) a\u00a0<em>Tetrapodophis <\/em>testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1mos eleme egy 251 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt kihalt k\u00e9t\u00e9lt\u0171csoportra eml\u00e9keztet, \u00edgy &#8211; szerinte &#8211; ak\u00e1r ennek a csoportnak egy furcsa lesz\u00e1rmazottj\u00e1t is l\u00e1thatjuk (ami, ha lehet, m\u00e9g izgalmasabb lenne, mint a k\u00edgy\u00f3\u0151s verzi\u00f3.)\u00a0\u00a0<\/p>\n<hr \/>\n<p><span size=\"1\" style=\"font-size: xx-small;\"> <b>Martill DM, Tischlinger H and Longrich NR<\/b> (2015) A four-legged snake from the Early Cretaceous of Gondwana. <i>Science<\/i> <b>349<\/b>: 416-419.<br \/> <b>Evans S<\/b> (2015) Four legs too many? <i>Science<\/i> <b>349<\/b>: 374-375. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Azt, hogy a k\u00edgy\u00f3k n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa h\u00fcll\u0151-\u0151s\u00f6kt\u0151l sz\u00e1rmaznak nem csak az\u00e9rt tudjuk, mert a klasszikus \u00e9s molekul\u00e1ris t\u00f6rzsf\u00e1k egyar\u00e1nt a Tetrapoda csoportba helyezik \u0151ket, hanem ezt bizony\u00edtj\u00e1k az embrion\u00e1lisan megjelen\u0151 (majd elsorvad\u00f3) v\u00e9gtagbimb\u00f3k, a bo\u00e1k cs\u00f6kev\u00e9nyes h\u00e1ts\u00f3 medence\u00f6ve, az id\u0151r\u0151l-id\u0151re megfigyelhet\u0151 &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=7653144\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,1],"tags":[11],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7653144"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7653144"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7653144\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7653144"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7653144"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7653144"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}