{"id":7497776,"date":"2015-06-05T00:04:59","date_gmt":"2015-06-04T22:04:59","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2015\/06\/05\/konyvhet_556"},"modified":"2015-06-05T00:04:59","modified_gmt":"2015-06-04T22:04:59","slug":"konyvhet_556","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=7497776","title":{"rendered":"K\u00f6nyvh\u00e9t – 2015."},"content":{"rendered":"

\"konyvhet2015.png\"<\/p>\n

A napokban startol a 86. \u00dcnnepi K\u00f6nyvh\u00e9t<\/a>, mi pedig, most m\u00e1r lassan hagyom\u00e1nyos m\u00f3don, egy k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3s poszttal kedvesked\u00fcnk nektek. Sajnos kicsit az is hagyom\u00e1ny hogy nem csak (s\u0151t, els\u0151sorban nem) magyar k\u00f6nyvekr\u0151l van sz\u00f3, ugyanis a n\u00edv\u00f3s tudom\u00e1nyos-ismeretterjeszt\u0151 irodalomnak csak nagyon kis szelete ker\u00fcl leford\u00edt\u00e1sa \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre, \u00edgy m\u00e9g mindig ott tartunk, hogy v\u00e1laszthatunk,\u00a0\u00e9veket v\u00e1runk az\u00a0igaz\u00e1n j\u00f3 m\u0171vek magyar v\u00e1ltozat\u00e1\u00e9rt, vagy egyszer\u0171en megvessz\u00fcnk angolul\/n\u00e9met\u00fcl\/hollandul stb.\u00a0B\u00e1r a BookDepository \u00e9s Amazon vil\u00e1g\u00e1ban ez m\u00e1r nem is akkora gond :-). (Mivel ez egy sokszerz\u0151s poszt, az egyes aj\u00e1nl\u00f3k v\u00e9g\u00e9n ott tal\u00e1lj\u00e1tok, hogy melyik\u00fcnk is \u00edrta az adott aj\u00e1nl\u00e1st.)<\/p>\n

<\/p>\n

\"mi_lenne_ha_b1_200dpi-300x400.jpg\"<\/p>\n

Tavaly m\u00e1jusban a HVG kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban magyarul is megjelent Lauren Taylor \u00e9s Marianne Taylor f\u0151k\u00e9nt gyerekeket (\u00e9s az er\u0151sebb gyomr\u00fa feln\u0151tteket) megc\u00e9lz\u00f3 \u00e1llatos ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6nyve, a Mi lenne ha… \u00e1tmenn\u00e9nk \u00e1llatba?<\/strong><\/em>. A k\u00f6nyv kellemes ciklikuss\u00e1ggal list\u00e1z megh\u00f6kkent\u0151, vicces illetve gusztustalan \u201e\u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9seket\u201d, r\u00e9szletesen leirva azt, hogy melyik \u00e9l\u0151l\u00e9nynek milyen izgalmas k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t lehetne az emberre adapt\u00e1lni. Paul Moran<\/a>, az am\u00fagy zombi-kedvel\u0151 grafikus illusztr\u00e1ci\u00f3i egyszer\u0171en fantasztikusak, mindenf\u00e9le extr\u00e9m elk\u00e9pzel\u00e9st \u00e9leth\u0171en \u00e1br\u00e1zol, legyen sz\u00f3 ak\u00e1r arr\u00f3l, hogy milyenek lenn\u00e9nk 100 szemmel, orrszarv\u00fabog\u00e1r-szarvval, tapad\u00f3korongos k\u00e9zzel-l\u00e1bbal, tevep\u00fappal, ha mindk\u00e9t szem\u00fcnk egy oldalon lenne, ha b\u0171zmirigy\u00fcnk lenne a f\u0151 v\u00e9dekez\u00e9si eszk\u00f6z\u00fcnk, vagy ak\u00e1r arr\u00f3l, hogy milyen lenne ha a v\u00e9gbel\u00fcnkb\u0151l kiengedett g\u00e1zokkal kommunik\u00e1ln\u00e1nk, mint egyes halak. A kiad\u00f3 ugyan kiskamaszokat jel\u00f6lt meg c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gk\u00e9nt, jogosan, de az \u00e1br\u00e1k ak\u00e1r sz\u00f6veg n\u00e9lk\u00fcl is \u00e9lvezhet\u0151ek (s\u0151t, sokszor igy viccesebbek), az olvasni m\u00e9g nem, vagy alig tud\u00f3 gyerekek is \u00e9lvezettel tippelgetik, \u00e9ppen milyen \u00e1llat-ember kombin\u00e1ci\u00f3r\u00f3l lehet sz\u00f3. (Kalm\u00e1r \u00c9va<\/em>)\u00a0<\/p>\n

\"mi_lenne_ha.jpg\"Ha pedig m\u00e1r arr\u00f3l tanakodunk, hogy mi lenne, ha, akkor nem maradhat eml\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl az xkcd webk\u00e9preg\u00e9nyt<\/a> rajzol\u00f3, zseni\u00e1lis Randall Munroe most magyarra is leford\u00edtott k\u00f6nyve: „Mi lenne, ha? – Komoly, tudom\u00e1nyos megalapozotts\u00e1g\u00fa v\u00e1laszok abszurd hipotetikus k\u00e9rd\u00e9sekre<\/a><\/em>„.\u00a0<\/p>\n

A k\u00f6nyv maga nem a k\u00e9preg\u00e9nyeket tartalmazza, de m\u00e1ra a „what if” szekci\u00f3<\/a> is szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt Munroe honlapj\u00e1nak: itt abszurd olvas\u00f3i k\u00e9rd\u00e9seket pr\u00f3b\u00e1l egy rak\u00e9ta-m\u00e9rn\u00f6k pontoss\u00e1g\u00e1val megv\u00e1laszolni. P\u00e9ld\u00e1ul, hogy mi lenne, ha<\/a> a holdat egy hold nagys\u00e1g\u00fa fekete lyukkal helyettes\u00edten\u00e9nk, vagy mi lenne, ha <\/a>egy nanoszekundum erej\u00e9ig a Nap felsz\u00edn\u00e9re teleport\u00e1ln\u00e1nk. A k\u00f6nyv n\u00e9h\u00e1ny kor\u00e1bbi, jobban siker\u00fclt v\u00e1laszt gy\u0171jt \u00f6ssze, \u00e9s Munroe saj\u00e1tos p\u00e1lcika-rajzaival kieg\u00e9sz\u00edtve k\u00f6nny\u0171, sz\u00f3rakoztat\u00f3, ugyanakkor tanuls\u00e1gos olvasm\u00e1nyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\n

Kor\u00e1bban a k\u00f6nyv magyar kiad\u00f3j\u00e1val k\u00e9sz\u00edtett interj\u00faban<\/a> m\u00e1r el\u0151ker\u00fclt, mindenesetre itt is megeml\u00edtem, ha j\u00f3l fogy a m\u0171, akkor tov\u00e1bbi hasonl\u00f3 m\u0171veket is leford\u00edt az Athenaeum Kiad\u00f3, sz\u00f3val ne fogj\u00e1tok magatokat vissza :-). (Varga M\u00e1t\u00e9<\/em>)<\/p>\n

\"betegsegek_betegsege.jpg\"Magyarra ford\u00edtott k\u00f6nyvekn\u00e9l maradva, nagyon \u00f6r\u00f6mteli, hogy az egyik tavalyi aj\u00e1nlatunk<\/a>, Siddhartha Mukherjee a r\u00e1k-gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3 zseni\u00e1lis \u00e9s epikus m\u0171ve m\u00e1r magyarul is kaphat\u00f3<\/a>, „Betegs\u00e9gek betegs\u00e9ge<\/em>” c\u00edmmel. Ugyan a r\u00e1k maga, a rengeteg egyre c\u00e9lzottabb \u00e9s hat\u00e9konyabb ter\u00e1pia ellen\u00e9re is, egy nagyon nyomaszt\u00f3 t\u00e9ma, Mukherjee mesterien v\u00e1ltogatja a tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s ismeretterjeszt\u0151 r\u00e9szeket \u00e9s egy nagyon olvashat\u00f3 m\u0171ben viszi k\u00f6zel az olvas\u00f3j\u00e1t ehhez a k\u00fcl\u00f6nleges betegs\u00e9ghez.<\/p>\n

Ha pedig m\u00e1r r\u00e1k, akkor ez egy szomor\u00fa aprop\u00f3, hogy a termin\u00e1lis r\u00e1kban szenved\u0151<\/a> Oliver Sacks magyarra is leford\u00edtott k\u00f6nyv\u00e9re terlej\u00fck a sz\u00f3t: Sacks<\/a> – aki „polg\u00e1ri foglalkoz\u00e1s\u00e1t” tekintve neurol\u00f3gus,\u00a0m\u00e1r hossz\u00fa ideje az egyik legjobb toll\u00fa orvos-\u00edr\u00f3 (ami, ha lehet, m\u00e9g szomor\u00fabb\u00e1 teszi, hogy betegs\u00e9ge gy\u00f3gy\u00edthatatlan). „A f\u00e9rfi aki kalapnak n\u00e9zte a feles\u00e9g\u00e9t \u00e9s m\u00e1r orvosi t\u00f6rt\u00e9netek<\/a><\/em>” c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben \u00e9rdekes \u00e9s a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra szinte bizarr esett\u00f6rt\u00e9neteket \u00edr le, pontosabban az esett\u00f6rt\u00e9netek m\u00f6g\u00f6tt lev\u0151 embereket mutatja be ez\u00e1ltal. (Varga M\u00e1t\u00e9<\/em>)<\/p>\n

\"koeienboek.jpg\"<\/p>\n

\"laika.gif\"<\/p>\n

\"doodgewone.jpg\"<\/p>\n

\"bijzonder.jpg\"<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Visszakanyarodva a gyerekk\u00f6nyvelhez: 2013-ban jelent meg Bibi Dumon Tak leg\u00fajabb ismeretterjeszt\u0151 gyerekk\u00f6nyve Bibi\u2019s doodgewone dierenboek<\/strong><\/em> (Bibi \u00e1tlagos \u00e1llatokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyve<\/em>) c\u00edmmel – hollandul. Bibi Dumon Tak ugyanis egy holland ir\u00f3n\u0151, gyerekk\u00f6nyveket \u00edr \u00e9s mivel im\u00e1dja az \u00e1llatokat, sok k\u00f6nyv\u00e9nek k\u00f6zponti eleme egy-egy (vagy \u00e9ppens\u00e9ggel sok) \u00e1llat. Itt Hollandi\u00e1ban am\u00fagy a gyerekirodalom David Attenboroughj\u00e1nak tartj\u00e1k. Els\u0151 k\u00f6nyve, a Het <\/strong>koeienboek<\/strong><\/em> (A teh\u00e9nk\u00f6nyv<\/em>) r\u00f6gt\u00f6n Ez\u00fcst Ceruzadijas lett (ez a legjobb gyermekk\u00f6nyveknek j\u00e1r\u00f3 helyi dijak egyike), ak\u00e1rcsak a 2007-es Bibi\u2019s bijzondere beestenboek<\/strong><\/em> (Bibi k\u00fcl\u00f6nleges \u00e1llatokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyve<\/em>). Ez ut\u00f3bbinak a p\u00e1rja a most megjelent \u201e\u00e1tlagos \u00e1llatos k\u00f6nyv\u201d. M\u00edg ebben a k\u00e9t k\u00f6nyben 25-30 \u00e1llat vicces \u00e9s \u00e9rdekes le\u00edr\u00e1sa tal\u00e1lhat\u00f3 j\u00f3pofa illusztr\u00e1ci\u00f3kkal, addig Bibi t\u00f6bbi k\u00f6nyv\u00e9nek f\u0151szerepl\u0151je egy-egy k\u00fcl\u00f6nleges \u00e1llat. A 2006-os Laika tussen de sterren<\/strong><\/em> (Laika a csillagok k\u00f6z\u00f6tt<\/em>) p\u00e9ld\u00e1ul az els\u0151 kuty\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, aki megj\u00e1rta az \u0171rt (el\u00e9gg\u00e9 szomor\u00fa \u00e9s megr\u00e1z\u00f3 k\u00f6nyv am\u00fagy). Mivel mostan\u00e1ban t\u00f6bb holland gyerekk\u00f6nyv is megjelent magyarul (l\u00e1sd\u00a0Szutyoks\u00e1ri \u00e9s a Titi sorozat k\u00f6nyveit), rem\u00e9lhet\u0151leg a holland-magyar fordit\u00f3k felfedezik Bibi Dumon Takot is. \u00c9rdemes lenne. (Kalm\u00e1r \u00c9va<\/em>)<\/p>\n

\"drunken-botanist-cover-low-res.jpg\"<\/p>\n

\"wickedplantssm.jpg\"<\/p>\n

\"cover_wicked_bugs.jpg\"<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Szint\u00e9n nem tavaly, hanem 2013-ben jelent meg Amy Stewart leg\u00fajabb k\u00f6nyve The drunken botanist<\/a> <\/strong><\/em>c\u00edmmel, de tal\u00e1n \u00e9rdemes megemliteni, mint egy \u00e9rdekes, sztoriz\u00f3s ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6nyvet, amelyet j\u00f3 lenne magyar fordit\u00e1sban is l\u00e1tni. Stewart, aki mag\u00e1t \u201ecsak egy ir\u00f3nak\u201d tartja, akit leny\u0171g\u00f6z a term\u00e9szet, ebben azokkal a n\u00f6v\u00e9nyekkel foglalkozik r\u00e9szletesen, amelyekb\u0151l valamiyen alkoholos ital k\u00e9sz\u00fcl, vegyitve mindenf\u00e9le biol\u00f3giai, k\u00e9miai, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s etimol\u00f3giai t\u00f6rt\u00e9netet, ami csak az adott itallal illetve n\u00f6v\u00e9nnyel kapcsolatos. Speci\u00e1lis n\u00f6v\u00e9nyekr\u0151l sz\u00f3l a Wicked Plants<\/a> <\/strong><\/em>is, amelyekben m\u00e9rgez\u0151 n\u00f6v\u00e9nyekkel kapcsolatos sztorikkal sz\u00f3rakoztatja Stewart a nagy\u00e9rdem\u0171t. \u0150r\u00fclt n\u00e9met tud\u00f3sok, orosz k\u00e9mek, m\u00e9rgezett nyilak, hallucinog\u00e9n n\u00f6v\u00e9nyek, gyilkos agav\u00e9k sorakoznak egym\u00e1s ut\u00e1n a lapokon a kiss\u00e9 enciklop\u00e9diaszer\u0171v\u00e9 sikeredett, de am\u00fagy sz\u00f3rakoztat\u00f3 k\u00f6nyvben. Szint\u00e9n meg\u00e9rdemeln\u00e9 a fordit\u00e1st a Wicked Bugs<\/a> <\/strong><\/em>is, ami kv\u00e1zi egy izeltl\u00e1b\u00faakr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fun fact gy\u0171jtem\u00e9ny. (Kalm\u00e1r \u00c9va<\/em>)<\/p>\n

<\/object><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\"disappearing_spoon.jpg\"V\u00e9g\u00fcl egy olyan k\u00f6nyvr\u0151l szeretn\u00e9k irni, amit legszivesebben minden nyelvre leforditattn\u00e9k, \u00e9s k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1nny\u00e1 tenn\u00e9m. Abban a korban, ahol Food Babe, Antal Vali \u00e9s m\u00e9g ki tudja milyen botcsin\u00e1lta t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si tan\u00e1csad\u00f3k ihlette kemof\u00f3bia az uralkod\u00f3 divat, egy k\u00e9mi\u00e1r\u00f3l illetve a k\u00e9miai elemekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 j\u00f3 k\u00f6nyvre hihetetlen nagy sz\u00fcks\u00e9g lenne a k\u00f6zoktat\u00e1sban. Nem egy mostani darab, de hozz\u00e1m csak most jutott el, \u00e9s azt kell mondjam, hogy teljesen leny\u0171g\u00f6z\u00f6tt Sam Keant\u0151l a The Disappearing Spoon<\/strong><\/em>.<\/a> Az \u0151srobban\u00e1st\u00f3l a Kong\u00f3i K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban a k\u00f6zelm\u00faltban kit\u00f6rt, a mobiltelefonokban haszn\u00e1lt ritka f\u00e9mek b\u00e1ny\u00e1szat\u00e1val kapcsolatos h\u00e1bor\u00faig a naprendszer, a f\u00f6ld \u00e9s az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek sz\u00e1mtalan pillanata elevenedik fel a k\u00f6nyvben, amely csak \u00fagy mellesleg elmagyar\u00e1zza az atomszerkezetet, a csillagok \u00e9letciklus\u00e1t \u00e9s az elemek keletkez\u00e9s\u00e9t. Kean olyan k\u00f6nnyed\u00e9n magyar\u00e1z, hogy azt tanitani k\u00e9ne. Olyan j\u00e1tszi k\u00f6nnyeds\u00e9ggel rakja bele a sz\u00f6vegbe az elektronp\u00e1ly\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejteget\u00e9seit, mes\u00e9l a peri\u00f3dusos rendszer logik\u00e1j\u00e1r\u00f3l, a bel\u0151le kiolvashat\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l, hogy mindez \u00e1br\u00e1k \u00e9s illusztr\u00e1ci\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl is \u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik. Egyetlen egy \u00e1bra van csak a k\u00f6nyvben, a peri\u00f3dusos rendszer. De a felfedez\u0151kr\u0151l, kutat\u00f3kr\u00f3l, orvosokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 izgalmas t\u00f6rt\u00e9netek nemcsak ezeket az embereket hozz\u00e1k k\u00f6zel hozz\u00e1nk, hanem k\u00e9zzel foghat\u00f3 tud\u00e1st k\u00f6tnek az am\u00fagy igencsak elvont k\u00e9miai elemekhez. A higany kapcs\u00e1n p\u00e9ld\u00e1ul megemliti, hogy Lewis \u00e9s Clark, valamint az eg\u00e9sz csapat, akikkel az 1800-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n felfedezt\u00e9k D\u00e9l-Dakot\u00e1t \u00e9s Louisin\u00e1n\u00e1t, Dr Rush higanytartalm\u00fa hashajt\u00f3j\u00e1t haszn\u00e1lt\u00e1k, igy a felfedez\u0151\u00fat \u00e1llom\u00e1sait viszonylag k\u00f6nny\u0171 visszakeresni a t\u00e1bori latrin\u00e1kban tal\u00e1lhat\u00f3 nagyobb mennyis\u00e9g\u0171 higanynak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. A hashajt\u00f3-t\u00e9ma el\u0151ker\u00fcl az antimon kapcs\u00e1n is: a hashajt\u00f3k\u00e9nt haszn\u00e1lt antimon-tablett\u00e1kat, amik nem old\u00f3dtak fel a szervezetben, sz\u00e1mtalanszor \u00fajrahaszn\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s a csal\u00e1di \u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k. A sziliciumn\u00e1l sz\u00f3 esik f\u00e9lvezet\u0151kr\u0151l, tranzisztorok \u00e9s integr\u00e1lt \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k felfedez\u00e9s\u00e9r\u0151l, arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt nem Germ\u00e1nium-v\u00f6lgy a Szilicium-v\u00f6lgy, valamint arr\u00f3l is, hogy mi\u00e9rt is elk\u00e9pzelhetetlen egy sziliciumalap\u00fa \u00e9letforma. A f\u00f6ld \u00e9s a naprendszer keletkez\u00e9se is el\u0151ker\u00fcl egy olasz dinoszaurusz-\u00e1sat\u00e1s kapcs\u00e1n, \u00e9s az, hogy honnan tudni, hogy meteorit-becsap\u00f3d\u00e1s kapcsol\u00f3dik mindegyik nagy f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti kihal\u00e1shoz.<\/span><\/p>\n

Ahogy haladunk el\u0151re a k\u00f6nyvben, el\u00e9nk t\u00e1rul Bunsen \u00e9s az \u00e1ltala egy szivardobozb\u00f3l \u00e9s k\u00e9t objektivb\u0151l k\u00e9szitett els\u0151 spektroszk\u00f3p, amihez elengedhetetlen volt a mester speci\u00e1lis tal\u00e1lm\u00e1nya, a Bunsen-\u00e9g\u0151. Megtudjuk azt is, hogy mi\u00e9rt is Mengyelejevet, Mikl\u00f3s c\u00e1r kegyeltj\u00e9t, aki mellesleg\u00a0nem hitt az atomok, az elektronok, a radioaktivit\u00e1s illetve a peri\u00f3dusos t\u00e1bl\u00e1j\u00e1ba k\u00e9s\u0151bb m\u00e1sok \u00e1ltal beillesztett nemesg\u00e1zok l\u00e9tez\u00e9s\u00e9ben, tekinti az ut\u00f3kor a peri\u00f3dusos rendszer atyj\u00e1nak, mik\u00f6zben legal\u00e1bb \u00f6ten dolgoztak ezen a projekten. Nem kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151 Fritz Haber \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nete sem, aki Nobel-dijat kapott az\u00e9rt a technol\u00f3gi\u00e1\u00e9rt, amivel l\u00e9gk\u00f6ri nitrog\u00e9nb\u00f3l m\u0171tr\u00e1gyak\u00e9nt haszn\u00e1lhat\u00f3 amm\u00f3ni\u00e1t tudott els\u0151k\u00e9nt el\u0151\u00e1llitani, \u00e9s mellesleg harci g\u00e1zok (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban a n\u00e9metek \u00e1ltal el\u0151szeretettel haszn\u00e1lt must\u00e1rg\u00e1z) el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkodott, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az 1930-as \u00e9vekben kifejlesztette a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa gyilkos g\u00e1z\u00e1nak el\u0151dj\u00e9t, a Zyklon A-t is. Folytathatn\u00e1m v\u00e9gel\u00e1thatatlan sok kedvenc t\u00f6rt\u00e9nettel a sort, de ehelyett ink\u00e1bb azt aj\u00e1nlom, mindenki olvassa el ezt a fantasztikus gy\u0171jtem\u00e9nyt, amelynek a t\u00f6rt\u00e9neteit Sam Kean a peri\u00f3dusos rendszer k\u00f6r\u00e9 sz\u0151tte. (Kalm\u00e1r \u00c9va<\/em>)<\/span><\/p>\n

\"violinists_thumb-dueling_neuros.jpg\"Kean, akit szab\u00e1lyos v\u00e9letlenk\u00e9nt a blog t\u00f6bb szerz\u0151je is az id\u00e9n fedezett fel, azonban m\u00e1s m\u0171vekkel is belopta mag\u00e1t a sz\u00edv\u00fcnkbe. A „The Violinist’s Thumb<\/a><\/em>” felfoghat\u00f3 a DNS olvasm\u00e1nyos „jellemrajzak\u00e9nt” is, ahol a g\u00e9neket absztrakt fogalomk\u00e9nt felfedez\u0151 Mendelt\u0151l \u00e9s a DNS-t el\u0151sz\u00f6r izol\u00e1l\u00f3 – de funkci\u00f3j\u00e1r\u00f3l el\u00e9gg\u00e9 s\u00f6t\u00e9tben tapogat\u00f3z\u00f3 – tragikus sors\u00fa Friedrich Mieschert\u0151l kezdve eg\u00e9szen a legaktu\u00e1lisabb epigenetikai kutat\u00e1sokig rengeteg dologr\u00f3l olvashatunk.\u00a0<\/span><\/p>\n

Kean eg\u00e9szen elk\u00e9peszt\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 anekdot\u00e1t sorol fel a k\u00f6nyvben (nem v\u00e9letlen, hogy sokan Brysonhoz hasonl\u00edtj\u00e1k a st\u00edlus\u00e1t), ezek k\u00f6z\u00f6tt p\u00e1r igen sz\u00f3rakoztat\u00f3 is akad (pl. Calvin Bridges n\u0151\u00fcgyeir\u0151l), de aki a k\u00f6nyv v\u00e9g\u00e9re \u00e9r ezeken k\u00edv\u00fcl egy nagyon er\u0151s alappal fog rendelkezni ahhoz, hogy kicsit m\u00e9lyebben is meg\u00e9rtse a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151 genetik\u00e1val foglalkoz\u00f3 h\u00edreit. (Varga M\u00e1t\u00e9<\/em>)<\/span><\/p>\n

Az emberek sztori\u00e9hs\u00e9ge m\u00e1r sok v\u00e1llalkoz\u00e1st vitt sikerre, a „Bogy\u00f3 \u00e9s Bab\u00f3c\u00e1”-<\/em>t\u00f3l az „\u00cdgy\u00a0szerettek \u0151k”<\/em>-ig. Persze mindenkit m\u00e1s-m\u00e1s t\u00edpus\u00fa celebek viselt dolgai hoznak l\u00e1zba \u2013 \u00e9n\u00a0p\u00e9ld\u00e1ul el\u0151szeretettel olvasok term\u00e9szettud\u00f3sok, orvosok kalandjair\u00f3l. Hogy nekem val\u00f3\u00a0kalandokb\u00f3l b\u0151ven akad Sam Kean 2014-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben, azt m\u00e1r a c\u00edm\u00e9b\u0151l\u00a0lehetett sejteni: \u201cThe tale of the dueling neurosurgeons \u2013The history of the human brain\u00a0as revealed by the true stories of trauma, madness and recovery<\/em><\/a>\u201d (\u201cMese a p\u00e1rbajoz\u00f3\u00a0idegseb\u00e9szekr\u0151l \u2013 Az emberi agy t\u00f6rt\u00e9nelme s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekr\u0151l, \u0151r\u00fcletr\u0151l \u00e9s fel\u00e9p\u00fcl\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3\u00a0igaz t\u00f6rt\u00e9netek alapj\u00e1n<\/em>\u201d. De hogy ezek a sztorik nem csak a nyaral\u00e1somat fogj\u00e1k\u00a0bearanyozni, hanem \u00f3ri\u00e1si seg\u00edts\u00e9get jelentenek egy kifejezetten neh\u00e9z \u00e9s \u00e9pp ez\u00e9rt\u00a0m\u00e9rs\u00e9kelt hallgat\u00f3i lelkesed\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e1rgy (neuroanat\u00f3mia) oktat\u00e1s\u00e1hoz, azt nem is\u00a0sejtettem, amikor el\u0151sz\u00f6r mer\u00fcltem bele a l\u00e1ndzs\u00e1val sz\u00e9tloccsantott agy\u00fa II. Henrik\u00a0francia kir\u00e1ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be. Mire egy sokkal k\u00e9s\u0151bbi p\u00e1ciens, a k\u00f6zelm\u00faltra eml\u00e9kezni\u00a0k\u00e9ptelen Henri Molaisson t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez \u00e9rtem, m\u00e1r tudtam, micsoda oktat\u00e1si seg\u00e9deszk\u00f6z\u00a0van a kezemben. Nincs az a zsibbadt hallgat\u00f3, akinek f\u00e9lig lehunyt szeme ne pattanna fel,\u00a0amikor elmes\u00e9lem, hogy H.M. sokat szenvedett agya ablak melletti \u00fcl\u00e9sen tette meg\u00a0utols\u00f3 hossz\u00fa rep\u00fcl\u0151\u00fatj\u00e1t, \u00e9s ilyen m\u00f3don fel\u00e9bresztve van r\u00e1 es\u00e9lye, hogy azt is meg\u00e9rti,\u00a0mire j\u00f3 a hippocampus. (Vig Julianna<\/em>)<\/p>\n

\"goldacre_essays.jpg\"Nem maradhat ki id\u00e9n sem nagy kedvenc\u00fcnk, Ben Goldacre. A brit orvos \u00e9s n\u00f6rd alapm\u0171ve, a homeopat\u00e1k \u00e9s m\u00e1s bizony\u00edtatlan (vagy bizony\u00edtottan hat\u00e1stalan) gy\u00f3gym\u00f3dokkal szemf\u00e9nyveszt\u0151\u00a0rem\u00e9ny-kuruzsl\u00f3kat leleplez\u0151 „Bad Science<\/em>” m\u00e1r egy ideje magyarul is olvashat\u00f3 „Rossz tudom\u00e1ny<\/em>” c\u00edmmel. A folytat\u00e1s, a nagy gy\u00f3gyszergy\u00e1rak adat-machin\u00e1ci\u00f3it bemutat\u00f3 „Bad Pharma<\/em>” sajnos m\u00e9g mindig nem (ezekr\u0151l k\u00e9t \u00e9ve \u00edrtam<\/a>), pedig ebb\u0151l (is) n\u0151tt ki a Goldacre \u00e1ltal is t\u00e1mogatott, mindannyiunk sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9nyeges AllTrials kamp\u00e1ny<\/a>, amelynek a c\u00e9lja a gy\u00f3gyszerk\u00eds\u00e9rletek _teljes_ adatsor\u00e1nak nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozatala, hogy b\u00e1rki meggy\u0151z\u0151dhessen arr\u00f3l, hogy a marketingkamp\u00e1nyok sor\u00e1n bemutatott hat\u00e1s val\u00f3ban l\u00e9tezik-e.<\/span><\/p>\n

Leg\u00fajabb k\u00f6nyve<\/a>, az „I think you’ll find it’s a bit more comlicated than that<\/em>” azoknak lehet vonz\u00f3bb v\u00e1laszt\u00e1s, akik nem k\u00f6vett\u00e9k kor\u00e1bban a Guardian-ben rendezeresen a publicisztik\u00e1it, illetve blogj\u00e1t a BadScience<\/a>-t. A k\u00f6nyv l\u00e9nyeg\u00e9ben ennek a kor\u00e1bbi munk\u00e1ss\u00e1gnak a legjobb irom\u00e1nyait foglalja \u00f6ssze, tematikusan rendszerezve azokat, \u00edgy mutatva be Goldacre kedvenc vessz\u0151parip\u00e1it, hogy a m\u00e9dia hogyan torz\u00edtja el gyakran az adatokat \u00e9s csin\u00e1l bolh\u00e1b\u00f3l elef\u00e1ntot (vagy nem-\u00fcgyb\u0151l, \u00fcgyet), vagy hogyan pr\u00f3b\u00e1lnak csal\u00f3k \u00e1tverni benn\u00fcnket \u00faton-\u00fatf\u00e9len tudom\u00e1nyosnak l\u00e1tsz\u00f3 (de val\u00f3j\u00e1ban hib\u00e1s) \u00e9rvel\u00e9sekkel, hogy csak p\u00e1rat emeljek ki, a kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtettek mellett. (Varga M\u00e1t\u00e9<\/em>)\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"Egy vicces, egy sz\u00e9p \u00e9s egy tanuls\u00e1gos k\u00f6nyv az id\u00e9n olvasottak k\u00f6z\u00fcl: A vicces \u00a0k\u00f6nyvnek m\u00e1r a c\u00edme is sokat \u00edg\u00e9r:\u00a0R\u00f6vidre z\u00e1rt birk\u00e1k<\/em> (Electrified sheep) \u00e9s nem kell csal\u00f3dnunk egy k\u00f6tetnyi \u00e9rdekes, bizarr vagy \u00e9ppen \u00e9rthetetlen k\u00eds\u00e9rletr\u0151l olvashatunk. Ez m\u00e1r a m\u00e1sodik k\u00f6tet a szerz\u0151t\u0151l (Alex Boese) a t\u00e9m\u00e1ban (az els\u0151 c\u00edme: Beb\u00e9lyegezett elef\u00e1ntok), ami tal\u00e1n m\u00e9g jobban is siker\u00fclt mint az el\u0151dje. Az \u00f6sszes le\u00edrt k\u00eds\u00e9rlet valami\u00e9rt megh\u00f6kkent\u0151\u00a0b\u00e1r vannak k\u00f6zt\u00fck olyanok, amik val\u00f3ban l\u00e9nyeges felfedez\u00e9sekhez vezettek, de t\u00f6bbs\u00e9g az\u00e9rt megmarad tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti furcsas\u00e1gnak. Az egyes fejezeteket r\u00f6vid dramatiz\u00e1lt r\u00e9szek vezetik be egy-egy k\u00eds\u00e9rletr\u0151l, majd j\u00f6nnek sorban a nevets\u00e9ges \u00e9s \u00e9rthetetlen kutat\u00e1sok. Hogyan l\u0151ttek ki egy csatornafed\u0151t az \u0171rbe? Hogyan csin\u00e1ltak sarki f\u00e9nyt Hawaii felett? Meddig maradtak az \u00e1lbetegek a pszichi\u00e1tri\u00e1n? Mi\u00e9rt vezetett a szem\u00e9be \u00e1ramot az elektrol\u00edzis felfedez\u0151je (\u00e9s milyen m\u00e1s testr\u00e9sz\u00e9be vezetett m\u00e9g)? Csupa olyan k\u00e9rd\u00e9s, amivel villogni lehet egy lanyhul\u00f3 kocsmai besz\u00e9lget\u00e9sben. (N\u00e1dori Gerg\u0151<\/em>)<\/p>\n

\"\"A tanuls\u00e1gos k\u00f6nyv Edzard Ernst \u00f6n\u00e9letrajza az\u00a0Egy tud\u00f3s csodaorsz\u00e1gban. <\/em>Ernst els\u0151 k\u00f6nyve a\u00a0Tr\u00fckk vagy ter\u00e1pia<\/em>\u00a0megjelent magyarul is, ebben sorra vette, hogy milyen tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e9kok sz\u00f3lnak a legn\u00e9pszer\u0171bb alternat\u00edv orvosl\u00e1si m\u00f3dszerek mellett \u00e9s ellen. Tehette ezt az\u00e9rt is, mert hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t volt az egyetlen, alternat\u00edv medic\u00edn\u00e1nak szentelt egyetemi int\u00e9zet vezet\u0151je. Eredetileg csak a K\u00e1roly herceggel folytatott (\u00e9s elvesz\u00edtett) h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t akarta meg\u00edrni, de a v\u00e9g\u00e9n egy teljes \u00f6n\u00e9letrajz lett bel\u0151le. \u00cdgy ismerhetj\u00fck meg a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni nemzed\u00e9k l\u00e1zad\u00f3 fiatalj\u00e1t, aki sok\u00e1ig nem tudja orvos vagy jazz dobos legyen, majd k\u00f6vethetj\u00fck a kutat\u00f3i p\u00e1ly\u00e1ra Angli\u00e1ba \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gba, l\u00e1thatjuk, ahogy a cs\u00facsra \u00e9r B\u00e9csben, de megd\u00f6bben az osztr\u00e1k \u00e9rtelmis\u00e9g biz\u00e1nci machin\u00e1ci\u00f3in \u00e9s v\u00e9g\u00fcl visszamenek\u00fcl Angli\u00e1ba az \u00fajonnan alap\u00edtott egyetemi int\u00e9zetbe. Hamar kider\u00fcl azonban, hogy akik kinevezt\u00e9k nem azt v\u00e1rt\u00e1k t\u0151le, hogy tanulm\u00e1nyozni fogja az alternat\u00edv m\u00f3dszereket, hanem hogy rekl\u00e1mozza majd \u0151ket. \u0150 viszont a komplementer orvosl\u00e1s professzorak\u00e9nt sorra publik\u00e1lta a komplementer m\u00f3dszerek hat\u00e1stalans\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 cikkeket. Ernst igazi igazs\u00e1gharcos, ugyan\u00fagy napvil\u00e1gra akarja hozni, hogy milyen szerepe volt a b\u00e9csi klinik\u00e1nak a n\u00e1cizmus alatt, mint a homeop\u00e1tia hat\u00e1stalans\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 adatokat. Egyikkel sem szerez sok bar\u00e1tot mag\u00e1nak. (N\u00e1dori Gerg\u0151<\/em>)<\/p>\n

\"\"A sz\u00e9p k\u00f6nyvet Matteo Farinella \u00e9s Hana Ros \u00edrta \u00e9s rajzolta, a c\u00edme\u00a0Neurocomic<\/em>. Ahogyan a c\u00edm is \u00edg\u00e9ri ez egy k\u00e9preg\u00e9ny az idegrendszerr\u0151l. F\u0151h\u0151s\u00fcnk \u00f6t fejezeten \u00e1t kalandozik az idegrendszerben \u00e9s \u00edgy ismerkedik meg az idegi m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le r\u00e9szleteivel. Mindenhol neves tud\u00f3sok kalauzolj\u00e1k, a morfol\u00f3gia neuron-erdej\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul Golgi \u00e9s Cajal, az eml\u00e9kezet barlangj\u00e1ban Kandel \u00e9s Pavlov. Egy k\u00e9preg\u00e9nyn\u00e9l mindig az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mit ad hozz\u00e1 a k\u00e9p a sz\u00f6veghez (esetleg mit ad a sz\u00f6veg a k\u00e9phez), ebben az esetben egy\u00e9rtelm\u0171 hogy sokat, a haszn\u00e1lt metafor\u00e1k \u00edgy, k\u00e9pben megmutatva \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek igaz\u00e1n. Szerencs\u00e9s az is, hogy az \u00f6t fejezet mindegyike m\u00e1s-m\u00e1s metafor\u00e1kat haszn\u00e1l, ami nagyban seg\u00edti a meg\u00e9rt\u00e9st. \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1soknak is hasznos \u00e9s izgalmas olvasm\u00e1ny lehet. (N\u00e1dori Gerg\u0151<\/em>)<\/p>\n

A lista biztos, hogy m\u00e9g folytathat\u00f3 lenne, de nek\u00fcnk ennyi f\u00e9rt bele az idei \u00e9vbe. Mindenesetre v\u00e1rjuk a tov\u00e1bbi \u00f6tleteket a kommentek k\u00f6zt, sz\u00f3val hajr\u00e1 – \u00e9s, ha tehetitek, olvassatok minden nap :-).<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A napokban startol a 86. \u00dcnnepi K\u00f6nyvh\u00e9t, mi pedig, most m\u00e1r lassan hagyom\u00e1nyos m\u00f3don, egy k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3s poszttal kedvesked\u00fcnk nektek. Sajnos kicsit az is hagyom\u00e1ny hogy nem csak (s\u0151t, els\u0151sorban nem) magyar k\u00f6nyvekr\u0151l van sz\u00f3, ugyanis a n\u00edv\u00f3s tudom\u00e1nyos-ismeretterjeszt\u0151 irodalomnak csak … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[20],"class_list":["post-7497776","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-konyvajanlo"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7497776","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7497776"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7497776\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7497776"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7497776"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7497776"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}