![\"woolly-mammoth-model_82791_1.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/05\/woolly-mammoth-model_82791_1.jpg\")
Kev\u00e9s ma m\u00e1r nem \u00e9l\u0151 \u00e1llat k\u00e9pes annyi embert izgalomba hozni, mint a mamut. \u00c9s valahogy az els\u0151 befagyott mamutok felfedez\u00e9se \u00f3ta tartja mag\u00e1t a rem\u00e9ny\/v\u00e1gy, hogy egyszer fel tudjuk majd t\u00e1masztani ezeket a k\u00fcl\u00f6nleges, sz\u0151r\u00f6s elef\u00e1ntokat.<\/p>\n
F\u00e9l \u00e9ve \u00edrtam ezekr\u0151l a t\u00f6rekv\u00e9sekr\u0151l<\/a>, illetve arr\u00f3l, hogy ezek k\u00f6z\u00fcl is a leg\u00edg\u00e9retesebb nem is annyira mamut-kl\u00f3noz\u00e1ssal \u00e9rne fel, mint egyszer\u0171en az \u00e1zsiai elef\u00e1nt „mamutos\u00edt\u00e1s\u00e1val”. (K\u00f6zben a koll\u00e9ga is\u00a0\u00edrt err\u0151l r\u00f6viden a ScienceMeetup blogj\u00e1n<\/a>.)<\/p>\n Ut\u00f3bbi azt jelenten\u00e9, zanz\u00e1s\u00edtva, hogy a mamut-genom ismeret\u00e9ben meg tudjuk mondani, hogy hol vannak azok a mut\u00e1ci\u00f3k, amelyek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztett\u00e9k ezeket az egykor \u00e9lt l\u00e9nyeket mai rokonaikt\u00f3l, \u00e9s ezeket a v\u00e1ltoz\u00e1sokat azt\u00e1n bevinn\u00e9nk az elef\u00e1nt genomba; a sejteket felhaszn\u00e1ln\u00e1nk egy kim\u00e9ra-elef\u00e1nt l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s ha annak az ivarvonal\u00e1ba beker\u00fclnek, akkor a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ban m\u00e1r r\u00e9szben „mamutos\u00edtott” elef\u00e1ntok sz\u00fcletn\u00e9nek.<\/p>\n <\/p>\n Ehhez persze elengedhetetlen, hogy ne egyetlen mamut-genom \u00e1lljon a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre, hiszen akkor hogy is tudn\u00e1nk eld\u00f6nteni, hogy egy-egy hely, ahol ez k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u00e1zsiai elef\u00e1ntok genomj\u00e1t\u00f3l egyszer\u0171, nem sok jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 polimorfizmus, vagy valami nagyon is fontos, faj-specifikus mut\u00e1ci\u00f3t k\u00f3dol\u00f3 DNS szakasz?<\/p>\n \u00c9pp ez\u00e9rt az ut\u00f3bbi id\u0151ben egyre t\u00f6bb mamut genomja ker\u00fclt megszekven\u00e1l\u00e1sra: az elm\u00falt h\u00f3napokban \u00e9ppen n\u00e9gy, amelyek k\u00f6z\u00fcl kett\u0151t a Current Biology<\/em>-ban publik\u00e1ltak<\/a>, kett\u0151t pedig egy, egyel\u0151re csak a bioRx<\/em>iv<\/em> fel\u00fclet\u00e9n el\u00e9rhet\u0151<\/a> cikkben.<\/p>\n A k\u00e9t egyed \u00f6sszevet\u00e9se \u00edgy egyr\u00e9szt informat\u00edv az\u00e9rt is, hogy l\u00e1ssuk, mennyit v\u00e1ltozott ennyi id\u0151 alatt a mamutok genomja, de ami m\u00e9g enn\u00e9l is fontosabb: abb\u00f3l, hogy ezek a diploid genomok mennyi polimorfizmust hordoznak (vagyis h\u00e1ny olyan helye van a genomnak, ahol a kromosz\u00f3map\u00e1rok megfelel\u0151 poz\u00edci\u00f3j\u00e1ban elt\u00e9r\u0151 szekvencia van, azaz az egyed heterozig\u00f3ta arra a szakaszra n\u00e9zve), arra is k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy mennyire volt belteny\u00e9sztett az adott helyen \u00e9s id\u0151ben \u00e9l\u0151 mamutcsorda.\u00a0<\/p>\n Az eredm\u00e9nyek, mint az al\u00e1bbi \u00e1bra is mutatja, tal\u00e1n nem is t\u00fal meglep\u0151en arra engednek k\u00f6vetkeztetni, hogy a heterozig\u00f3cia fokozatosan lecs\u00f6kkent (az ROH \u00e9rt\u00e9k azt mutatja, milyen hossz\u00fa szakaszok kiz\u00e1r\u00f3lag homozig\u00f3t\u00e1k, azaz t\u00f6k\u00e9letesen azonosak, a genomban) a vrangel-szigeteki egyedekben (kb. 20%-al az ojmjakoni egyedhez k\u00e9pest), ami j\u00f3l jelzi, hogy ezek az utols\u00f3 mohik\u00e1nok m\u00e1r csak egy kihal\u00f3f\u00e9lben lev\u0151 popul\u00e1ci\u00f3t k\u00e9pviseltek. (Ugyanakkor – \u00e9s ez szomor\u00fa a jelenre n\u00e9zve – az \u0151 heterozig\u00f3cia szintj\u00fck m\u00e9g mindig magassabb volt, mint sz\u00e1mos ma vesz\u00e9lyeztetett faj\u00e9…)<\/p>\n A genomok-\u00f6sszevet\u00e9se ut\u00e1n \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k azokat a feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9neket, amelyekben valami jellegzetes aminosav-csere t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s egy m\u00e1sik adatb\u00e1zisban megn\u00e9zt\u00e9k, hogy ezeknek a g\u00e9neknek milyen szerep\u00fck van a klasszikus eml\u0151s-model, az eg\u00e9r eset\u00e9ben. Az eredm\u00e9ny legink\u00e1bb az\u00e9rt hihet\u0151, mert nem meglep\u0151: az al\u00e1bb is l\u00e1that\u00f3 sz\u00f3-felh\u0151 egy\u00e9rtelm\u0171en a zs\u00edr anyagcser\u00e9ben bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sokat emeli ki, ami v\u00e1rhat\u00f3, hiszen a hideg \u00e9ghajlathoz a mamutok a zs\u00edrfelhalmoz\u00e1ssal (is) alkalmazkodtak.\u00a0<\/p>\n Ehhez kapcsol\u00f3dik az\u00a0RNASEL <\/em>(Ribonuclease L<\/em>) g\u00e9n k\u00f3piasz\u00e1m\u00e1ban bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1s is (elef\u00e1ntban minden sejtben 2, mamutban 6 db), hiszen ez is a zs\u00edrsejtek differenci\u00e1ci\u00f3j\u00e1t szab\u00e1lyozza.<\/p>\n Kicsit m\u00e1s t\u00e9szta a k\u00e9s\u0151bb „fel\u00e9lesztett”\u00a0TRPV3\u00a0<\/em>g\u00e9n, ami a h\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u00e9st szab\u00e1lyozza (a magas, 33\u00b0C feletti h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet jelzi), illetve a sz\u0151rn\u00f6veked\u00e9sben van fontos szerepe. A g\u00e9n mamut-verzi\u00f3ja olyan mut\u00e1ci\u00f3t hordoz (N647D), ami a laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt (egy hum\u00e1n, vesesejtekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 sejtvonalba, a HEK293-ba vitt\u00e9k be) kev\u00e9sb\u00e9 akt\u00edv, mint az elef\u00e1nt megfelel\u0151je. Ez pedig nagyon eml\u00e9keztet arra, amit\u00a0Trpv3<\/em>-mut\u00e1ns egerekben megfigyelhet\u00fcnk. \u00c9s ez\u00e9rt is adja mag\u00e1t, hogy ut\u00f3bbiak egy m\u00e1sik fenot\u00edpus\u00e1t is figyelmbe vegy\u00fck (amit a HEK293 sejtekben nem lehetett letesztelni): amikor a TRPV3 nem m\u0171k\u00f6dik rendesen (vagy egy\u00e1ltal\u00e1n), az egerek sz\u0151re hosszabb \u00e9s hull\u00e1mosabb lesz – pont mint a mamutok\u00e9.\u00a0Vagyis a TRPV3(N647D)<\/em>\u00a0pont egy olyan mut\u00e1ci\u00f3nak t\u0171nik, amit az elef\u00e1ntok mamutos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz hasznos\u00edthatn\u00e1nk.<\/p>\n Persze a nagy k\u00e9rd\u00e9s tov\u00e1bbra is az marad, hogy van e l\u00e9tjogosults\u00e1ga az eg\u00e9sz mamut-deextinkci\u00f3s projektnek. A kor\u00e1bbi posztban <\/a>m\u00e1r \u00edrtam George Church t\u00e1mogat\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1r\u00f3l, most egy m\u00e1sik fajs\u00falyos szem\u00e9ly, Beth Shapiro szekptikusabb v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9r\u0151l ejten\u00e9k p\u00e1r sz\u00f3t, f\u0151leg mert a h\u00f6lgynek most jelent meg How to Clone a Mammoth<\/em> c\u00edmmel a nagyon is t\u00e9m\u00e1bav\u00e1g\u00f3 m\u0171ve (itt lehet\u00a0olvasni Carl Zimmer kritik\u00e1j\u00e1t a k\u00f6nyvr\u0151l<\/a>). Shapiro szerint – \u00e9s a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t nemr\u00e9g a ScieneFriday ad\u00e1s\u00e1ban is kifejtette, ezt hallgathatj\u00e1tok meg al\u00e1bb – egy\u00e1ltal\u00e1n nem trivi\u00e1lis, hogy minden, deextinkci\u00f3s program alanyak\u00e9nt szerepl\u0151<\/a> \u00e1llatot val\u00f3ban meg\u00e9ri visszahozni.\u00a0Nagyon fontos lenne azt felm\u00e9rni, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e9tezik-e m\u00e9g az a niche, amit az adott faj valaha bet\u00f6lt\u00f6tt, val\u00f3ban haszna sz\u00e1rmazik-e az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1nak abb\u00f3l, ha \u00fajb\u00f3l megjelenik-e ez a faj, \u00e9s mennyiben realisztikus azt felt\u00e9telezni, hogy egy teljesen mesters\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trehozott hibrid k\u00e9pes lesz a korabeli rokonai viselked\u00e9smint\u00e1it produk\u00e1lni. (Shapiro p\u00e9ld\u00e1ul k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szkeptikus a v\u00e1ndorgalambok\u00a0deextinkci\u00f3j\u00e1val kapcsolatban, pedig azok genomj\u00e1t pont az \u0151 laborj\u00e1ban szekven\u00e1lj\u00e1k mostans\u00e1g.)<\/p>\n![\"mammoth_curbio_1.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/05\/mammoth_curbio_1.jpg\")
Az el\u0151bbi esetben a k\u00e9t minta t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben igencsak elt\u00e9r\u0151 popul\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l sz\u00e1rmazott: az egyik mamut a jakutf\u00f6ldi Ojmjakon<\/a> k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l ker\u00fclt el\u0151 \u00e9s majdnem 45 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9lt, a m\u00e1sik pedig m\u00e1r, a mamutok alkony\u00e1n, ~4300 \u00e9vvel ezel\u0151tt, a Vrangel-szigeten<\/a>.\u00a0<\/p>\n![\"mammoth_curbio_2.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/05\/mammoth_curbio_2.jpg\")
A m\u00e1sik tanulm\u00e1ny kev\u00e9sb\u00e9 foglalkozott popul\u00e1ci\u00f3genetik\u00e1val, \u0151ket sokkal jobban \u00e9rdekelte, hogy _\u00e1ltal\u00e1ban_ milyen g\u00e9nekben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a mamut \u00e9s \u00e1zsiai elef\u00e1nt genom, illetve, ha valamilyen \u00e9rdekes g\u00e9nben tal\u00e1lnak mut\u00e1ci\u00f3t, fel tudj\u00e1k-e „t\u00e1masztani” azt a g\u00e9nt.<\/p>\n![\"mammoth_bioarxiv.png\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/05\/mammoth_bioarxiv.png\")
\u00a0<\/p>\n