{"id":7341490,"date":"2015-04-05T16:40:05","date_gmt":"2015-04-05T14:40:05","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2015\/04\/05\/genetikailag_modositott_emberek"},"modified":"2015-04-05T16:40:05","modified_gmt":"2015-04-05T14:40:05","slug":"genetikailag_modositott_emberek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=7341490","title":{"rendered":"Genetikailag M\u00f3dos\u00edtott Emberek"},"content":{"rendered":"

Amikor \u00f6t h\u00e9t ut\u00e1n hazavihett\u00e9k az inkub\u00e1torb\u00f3l korasz\u00fcl\u00f6tt kisfiukat, Phoenix Wilkinson sz\u00fclei\u00a0azt hitt\u00e9k<\/a>, a nehez\u00e9n m\u00e1r t\u00fal vannak. T\u00e9vedtek, az igazi gondok csak otthon kezd\u0151dtek: a csecsem\u0151 s\u00falya nem gyarapodott \u00e9s test\u00e9t folyamatosan ki\u00fct\u00e9sek bor\u00edtott\u00e1k. Hetekbe telt \u00e9s konzult\u00e1ci\u00f3k tucatjaiba, am\u00edg v\u00e9g\u00fcl egy kaliforniai orvos r\u00e1j\u00f6tt, mi is \u00e1ll mindennek a h\u00e1tter\u00e9ben – a gyerek egy s\u00falyos, kombin\u00e1lt immundefektus (SCID – Severe Combined Immunodeficiency) nev\u0171 szindr\u00f3ma \u00e1ldozata volt, ami nem sok j\u00f3val kecsegtetett a j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve.<\/p>\n

\n
\n
\"000_arp1262365.jpg\"<\/dt>\n
Kombin\u00e1lt immundefektus szindr\u00f3m\u00e1val k\u00fczd\u0151 kisgyerek a franciaorsz\u00e1gi Lyon egyik k\u00f3rh\u00e1z\u00e1ban. Itt az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt k\u00eds\u00e9rleteztek g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1val a szindr\u00f3ma kezel\u00e9s\u00e9ben. (AFP)<\/small><\/dd>\n<\/dl>\n<\/div>\n

A SCID-beteg gyerekek immunsejtjei (pontosabban B- \u00e9s T-sejtjei) m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenek, amelyek miatt igen fog\u00e9konyak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9gekre, ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen v\u00e9dett k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket ig\u00e9nyelnek – innen ered a popul\u00e1ris irodalomban jobban elterjedt „bubor\u00e9k gyerek szindr\u00f3ma” kifejez\u00e9s is. A kezel\u00e9s legbev\u00e1ltabb m\u00f3dja a kemoter\u00e1pi\u00e1t k\u00f6vet\u0151 csontvel\u0151-\u00e1t\u00fcltet\u00e9s, amely ut\u00e1n a csontvel\u0151i eredet\u0171 sejtek (\u00edgy az immunsejtek is) \u00fajra tudnak k\u00e9pz\u0151dni a be\u00fcltetett csontvel\u0151i v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejtek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A gond csak a megfelel\u0151 donor megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1val lehet, hiszen nem mindig k\u00f6nny\u0171 nagyon-nagyon hasonl\u00f3 sz\u00f6veteket tal\u00e1lni (\u00e9s nem megfelel\u0151 donor sz\u00f6veteit \u00e1t\u00fcltetve ak\u00e1r hal\u00e1los kil\u00f6k\u0151d\u00e9si reakci\u00f3 is fell\u00e9phet).<\/p>\n

<\/p>\n

\u00c9pp ez\u00e9rt vetett\u00e9k fel az ut\u00f3bbi id\u0151ben egyre t\u00f6bben, hogy ilyen helyzetekben tal\u00e1n nem is kellene a donor keres\u00e9s\u00e9vel vesztegetni az id\u0151t, hanem a SCID-betegek eset\u00e9ben a saj\u00e1t v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejtjeikben kellene kijav\u00edtani a SCID kialakul\u00e1s\u00e1t el\u0151id\u00e9z\u0151 mut\u00e1ci\u00f3t, majd ezeket a „jav\u00edtott” sejteket vissza\u00fcltetve fel sem mer\u00fclhet a kil\u00f6k\u0151d\u00e9s vesz\u00e9lye.<\/p>\n

Minderre az\u00e9rt van lehet\u0151s\u00e9g, mert az \u00fagynevezett genomszerkeszt\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egyre egyszer\u0171bben (\u00e9s nem mellesleg pontosabban) tudunk beleny\u00falni a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb szervezetek genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1ba.<\/p>\n

ZFN, TALEN, CRISPR – a legmodernebb technol\u00f3gi\u00e1k r\u00f6vid\u00edt\u00e9sei n\u00e9ha t\u00e9nyleg arra eml\u00e9keztetnek, mintha \u00f6sszeolvasn\u00e1nk a bet\u0171t\u00e9szt\u00e1s zacsk\u00f3b\u00f3l az asztalra kihull\u00f3 bet\u0171ket. Ezekben a\u00a0k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le genomszerkeszt\u0151 technol\u00f3gi\u00e1kban az a k\u00f6z\u00f6s, hogy valamilyen m\u00f3don a genom egy (\u00e1ltalunk) nagyon j\u00f3l meghat\u00e1rozott pontj\u00e1hoz sz\u00e1ll\u00edtanak olyan enzimeket (\u00fan. nukle\u00e1zokat), amelyek has\u00edtj\u00e1k a DNS-t. A ZFN \u00e9s TALEN alap\u00fa technol\u00f3gi\u00e1k ehhez a c\u00e9lbajuttat\u00e1shoz kiz\u00e1r\u00f3lag DNS-k\u00f6t\u0151 feh\u00e9rj\u00e9ket haszn\u00e1lnak, m\u00edg a bakteri\u00e1lis sejtek f\u00e1gok elleni v\u00e9dekez\u00e9si mechanizmus\u00e1b\u00f3l adopt\u00e1lt CRISPR eset\u00e9ben a c\u00e9l felismer\u00e9s\u00e9t egy RNS molekula v\u00e9gzi.<\/p>\n

\n
\n
\"nuclease_overview.jpg\"<\/dt>\n
A legelterjedtebb genom-has\u00edt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sok m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve, \u00e9s a DNS hibajav\u00edt\u00e1s lehets\u00e9ges eredm\u00e9nyei. (via\u00a0GigaScience<\/a>)<\/small><\/dd>\n<\/dl>\n<\/div>\n

Az eg\u00e9szs\u00e9ges sejtben a DNS nem t\u00f6redezett, \u00edgy az elhas\u00edtott, kett\u0151ssz\u00e1l\u00fa\u00a0DNS a sejten bel\u00fcl hib\u00e1t jelez, \u00e9s ezt \u00e9szlelve a sejt bekapcsolja hibajav\u00edt\u00f3 mechanizmusait. A jav\u00edt\u00e1s sor\u00e1n vagy egyszer\u0171en \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a k\u00e9t egym\u00e1hoz k\u00f6zeli DNS v\u00e9g (ezt nevezi a szakirodalom zsargonja Non-Homologous End Joiningnak – NHEJ), vagy a sejten bel\u00fcli jav\u00edt\u00f3 mechanizmusok egy, a has\u00edt\u00e1s helye k\u00f6r\u00fcli szekvenci\u00e1kat hordoz\u00f3 DNS darabot – optim\u00e1lis esetben a g\u00e9n m\u00e1sik, s\u00e9rtetlen all\u00e9lj\u00e1t – haszn\u00e1lva templ\u00e1tk\u00e9nt, \u00fan. homol\u00f3g rekombin\u00e1ci\u00f3val (HR) foltozz\u00e1k be a lyukat.<\/p>\n

Sz\u00e1mos genom-szerkeszt\u0151 elj\u00e1r\u00e1s az ut\u00f3bbi jelens\u00e9get haszn\u00e1lja ki, az eredetit\u0151l kicsit elt\u00e9r\u0151 szekvenci\u00e1j\u00fa DNS darabot adva m\u00e1sol\u00e1si templ\u00e1tk\u00e9nt, \u00e9s \u00edgy a jav\u00edt\u00e1s v\u00e9g\u00e9re az ut\u00f3bbin jelen lev\u0151 b\u00e1zissorend k\u00f6sz\u00f6n vissza a genomb\u00f3l is. Ez pedig azt jelenti, hogy ha SCID-pozit\u00edv sejtekben, a mut\u00e1ci\u00f3 hely\u00e9n has\u00edtva, majd egy mesters\u00e9ges, mut\u00e1ci\u00f3t nem hordoz\u00f3 „minta” DNS darabot seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvva, kijav\u00edthat\u00f3 a hiba. Persze ez a logika mindenf\u00e9le m\u00e1s olyan betegs\u00e9g eset\u00e9ben is haszn\u00e1lhat\u00f3, ahol\u00a0a hiba a v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejt valamelyik ut\u00f3dsejtj\u00e9ben jelentkezik, \u00edgy a sarl\u00f3sejtes v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9g, amelynek g\u00e9nedit\u00e1l\u00e1s alap\u00fa kijav\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00a0m\u00e1r dolgozik<\/a>\u00a0egy stanfordi labor.<\/p>\n

\n
\n
\"human_genome_editing.jpg\"<\/dt>\n
A v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejteket c\u00e9lz\u00f3, genom-szerkeszt\u00e9sen alapul\u00f3 g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1sok \u00f6sszefoglal\u00f3ja. (via\u00a0Nature<\/a>)<\/small><\/dd>\n<\/dl>\n<\/div>\n

Az els\u0151sorban m\u00e1sol\u00e1si templ\u00e1t hi\u00e1ny\u00e1ban bek\u00f6vetkez\u0151 NHEJ nagy gyakoris\u00e1ggal a megc\u00e9lzott g\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t okozhatja, \u00edgy a fenti logik\u00e1val ellent\u00e9tben az m\u00e1r kicsit kontraintuit\u00edvnek t\u0171nhet, hogy ezt is haszn\u00e1lhatjuk ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9llal. Az egyik lehet\u0151s\u00e9g, ami p\u00e9ld\u00e1ul az AIDS elleni k\u00fczdelemben lehet fontos, hogy a HIV v\u00edrus otthon\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 T-sejtek felsz\u00edn\u00e9r\u0151l elt\u00fcntethetj\u00fck azt a sejtfelsz\u00edni molekul\u00e1t, n\u00e9v szerint egy kemokin-receptort, a CCR5-\u00f6t, ami\u00a0a v\u00edrus megk\u00f6t\u00e9s\u00e9t<\/a>\u00a0is v\u00e9gzi. A CCR5 jelenl\u00e9te nem l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa, \u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ban egy HIV-hordoz\u00f3 szem\u00e9ly test\u00e9ben a v\u00edrus koncentr\u00e1ci\u00f3 hamar cs\u00f6kkenni kezdene.<\/p>\n

A CCR5 egy\u00e9bk\u00e9nt nem az egyetlen receptor, ami g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1s beavatkoz\u00e1s c\u00e9lpontja lehet: p\u00e1r hete, janu\u00e1rban \u00edrtak le egy furcsa esetet a\u00a0Cell<\/span>-ben, amikor egy\u00a0WHIM-szindr\u00f3m\u00e1s<\/a>\u00a0h\u00f6lgyben spont\u00e1n gy\u00f3gyul\u00e1st \u00e9szleltek. A WHIM egy CXCR4 nev\u0171 kemokin-receptor mut\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l ered \u00e9s a gy\u00f3gyul\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt – mindenki legnagyobb meglepet\u00e9s\u00e9re –\u00a0az \u00e1llt<\/a>, hogy egy spont\u00e1n kromosz\u00f3ma\u00e1trendez\u0151d\u00e9s miatt, a g\u00e9n (mut\u00e1ci\u00f3st\u00f3l) elveszett a v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejtekben. M\u00e1rpedig ez tipikusan olyan mut\u00e1ci\u00f3, amit ma m\u00e1r mi is induk\u00e1lni tudn\u00e1nk a genom-szerkeszt\u0151 elj\u00e1r\u00e1sokkal.<\/p>\n

B\u00e1r ezekben a k\u00eds\u00e9rletekben akt\u00edvan \u00e1t\u00edrn\u00e1nk az emberi genom egy kis darabj\u00e1t (gyakran csak jav\u00edtva, amit a term\u00e9szet spont\u00e1n elrontott), val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy nem \u00fctk\u00f6znek majd nagy t\u00e1rsadalmi ellen\u00e1ll\u00e1sba, hiszen ki ne \u00e9rtene egyet azzal, hogy egy SCID-szindr\u00f3m\u00e1s vagy HIV-pozit\u00edv kisgyereknek megadjuk az es\u00e9lyt a boldogabb \u00e9lethez. R\u00e1ad\u00e1sul itt minden esetben testi sejteket haszn\u00e1ln\u00e1nk, vagyis a mut\u00e1ci\u00f3 nem lenne \u00f6r\u00f6k\u00edthet\u0151.<\/p>\n

A bonyodalmak ott kezd\u0151dnek, hogy a technol\u00f3gia arra is t\u00f6k\u00e9letesen alkalmas, hogy az ivarsejtek genomj\u00e1t megv\u00e1ltoztassuk.<\/p>\n

M\u00e1rpedig ez ut\u00f3bbi etikai szempontb\u00f3l igazi aknamez\u0151nek t\u0171nik. Hiszen egyb\u0151l felmer\u00fcl a „diz\u00e1jner b\u00e9bik” gyakran megid\u00e9zett szelleme, vagyis (ahogy az gyakran megfogalmaz\u00f3dik) a gazdag csal\u00e1dok k\u00e9k szem\u0171, j\u00f3 v\u00e1g\u00e1s\u00fa, nagyon okos gyereket „k\u00e9sz\u00edttethetn\u00e9nek” maguknak. Vagy a maradi g\u00e9ndopping helyet a sportels\u0151s\u00e9gre hajt\u00f3 csapatok\/\u00e1llamok olyan atl\u00e9t\u00e1kat „teny\u00e9szthetn\u00e9nek”, akik sokkal jobban teljes\u00edtenek. \u00c9s\u00a0b\u00e1r ezen f\u00e9lelmek egy r\u00e9sze jelenleg nem t\u00fal megalapozott (m\u00e9g mindig nagyon-nagyon keveset tudunk nemcsak\u00a0az intelligencia genetikai h\u00e1tter\u00e9r\u0151l<\/a>, de m\u00e9g az olyan h\u00e9tk\u00f6znapi dologr\u00f3l is mint a testmagass\u00e1g), mint azt az \u00c1zsi\u00e1ban mesters\u00e9gesen eltolt nemi-ar\u00e1ny is mutatja, val\u00f3ban emberek t\u00f6megeiben l\u00e9tezik v\u00e1gy arra, hogy ut\u00f3daik tulajdons\u00e1gait az \u00e1ltaluk ide\u00e1lisnak v\u00e9lt ir\u00e1nyba megv\u00e1ltoztass\u00e1k.<\/p>\n

Praktikusabb vesz\u00e9lynek t\u0171nik, hogy b\u00e1r a genom-szerkeszt\u00e9si technik\u00e1k (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a CRISPR) jelenleg nagyon specifikusnak t\u0171nnek,\u00a0minden egyes „szerkeszt\u00e9s” mag\u00e1val hordozza annak a vesz\u00e9ly\u00e9t, hogy nem csak a k\u00edv\u00e1nt helyen has\u00edt majd a nukle\u00e1z,\u00a0hanem a genom egy m\u00e1sik pontj\u00e1n is l\u00e9trehoz egy nem k\u00edv\u00e1nt DNS t\u00f6r\u00e9s-mut\u00e1ci\u00f3 ciklust. Ez etikailag is problematikuss\u00e1 teszi, hogy a beavatkoz\u00e1s mennyire kivitelezhet\u0151, mennyire haszn\u00e1lhatn\u00e1nk embereket k\u00eds\u00e9rleti ny\u00falk\u00e9nt.<\/p>\n

R\u00e1ad\u00e1sul jelenleg a CRISPR adopt\u00e1l\u00e1s egyik legf\u0151bb helysz\u00edn\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Amerik\u00e1ban is szinte univerz\u00e1lis elutas\u00edt\u00e1st \u00e9lvez, az eszt\u00e9tikai c\u00e9l\u00fa, vagy intelligencia-jav\u00edt\u00e1st c\u00e9lz\u00f3 g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1s – \u00a0szemben p\u00e9ld\u00e1ul a ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9l\u00fa beavatkoz\u00e1ssal, ahol a t\u00e1rsadalom m\u00e1r l\u00e9nyegesen megosztottabb k\u00e9pet mutat.<\/p>\n

\"Genetic<\/a><\/p>\n

Ennek r\u00e9szben az az oka, hogy sokak szerint ha m\u00e1r az olyan\u00a0testi<\/span>\u00a0\u0151ssejtekben, minta\u00a0v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejtek, kijav\u00edtjuk a SCID-hez hasonl\u00f3 betegs\u00e9geket okoz\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3kat, mi\u00e9rt ne tenn\u00e9nk meg ezt \u00fagy, hogy ez a v\u00e1ltoz\u00e1s ne csak a kezelt szem\u00e9lyben, hanem ut\u00f3djaiban is jelen legyen, lehessen, vagyis egy bizonyos sejtpopul\u00e1ci\u00f3 helyett minden sejtet \u00e9rintsen?\u00a0<\/span>Az esetleges nem-k\u00edv\u00e1nt mut\u00e1ci\u00f3kat, mondj\u00e1k az elgondol\u00e1s v\u00e9delmez\u0151i, sz\u0171rni lehetne, ugyanazokkal a technol\u00f3gi\u00e1kkal, amelyeket ma a mesters\u00e9gesen megterm\u00e9keny\u00edtett (IVF) embri\u00f3kn\u00e1l haszn\u00e1lunk.<\/p>\n

Pont ez a sz\u0171r\u00e9si-lehet\u0151s\u00e9g azonban az, amibe sok ellenz\u0151 is belekapaszkodik: minek az eg\u00e9sz genomedit\u00e1l\u00e1si herce-hurca, ha egyszer az embri\u00f3kat egy\u00e9bk\u00e9nt is lehetne sz\u0171rni, hogy betegek lesznek-e vagy sem? A v\u00e9gs\u0151 eredm\u00e9ny (egy eg\u00e9szs\u00e9ges gyerek) nem ugyanaz lenne-e?<\/p>\n

Ha ezt az \u00e9rvel\u00e9st elfogadjuk, akkor hirtelen \u00f6nc\u00e9l\u00fanak t\u0171nhet sok t\u00e1mogat\u00f3 \u00e9rv, ugyanakkor k\u00e9ts\u00e9gtelen, vannak bizonyos esetek, amikor ez nem m\u0171k\u00f6dne. Konkr\u00e9tan, ha a leend\u0151 sz\u00fcl\u0151k olyan mut\u00e1ci\u00f3kat hordoznak, amelyek k\u00f6vetkezt\u00e9ben ivarsejtjeik nem lesznek m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesek, azt neh\u00e9z lenne m\u00e1sk\u00e9pp kiker\u00fclni, mint a mut\u00e1ci\u00f3k kijav\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n\u00a0in vitro<\/span>\u00a0(azaz laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt) r\u00e1b\u00edrni a sejtjeiket, hogy m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes ivarsejteket hozzanak l\u00e9tre (viszont ez\u00e1ltal \u00f6r\u00f6kletes v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozva l\u00e9tre).<\/p>\n

Mivel a CRISPR-alap\u00fa genomszerkeszt\u00e9s eddig minden egyes vizsg\u00e1lt fajban remek\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u00f6tt (bele\u00e9rtve majmokban is, egy\u00a0tavaly janu\u00e1ri cikk<\/a>\u00a0tan\u00fas\u00e1ga szerint, illetve emberi eredet\u0171 sejtvonalakban), azt kevesen k\u00e9rd\u0151jelezik meg, hogy a technol\u00f3gia bevethet\u0151 emberi embri\u00f3kban is.<\/p>\n

\n
\n
\"crispr_monkeys.jpg\"<\/dt>\n
A g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott majmok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 k\u00eds\u00e9rlet v\u00e1zlata (balra) \u00e9s eredm\u00e9nyei, a mak\u00e1k\u00f3 ikrek. (via\u00a0Cell<\/a>)<\/small><\/dd>\n<\/dl>\n<\/div>\n

S\u0151t, b\u00e1r jelenleg a legt\u00f6bb (f\u0151leg eur\u00f3pai) orsz\u00e1g kifejezetten tiltja az emberi embri\u00f3kon val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9st, t\u00f6bb IVF-re specializ\u00e1l\u00f3dott c\u00e9g is \u00e9rdekl\u0151dik a t\u00e9ma ir\u00e1nt, r\u00e1ad\u00e1sul\u00a0a szakm\u00e1ban kering\u0151 pletyk\u00e1k szerint, mind az IVF embri\u00f3kon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 m\u00f3dos\u00edt\u00e1s, mind a cs\u00edravonal(kezdem\u00e9nyben) val\u00f3 beavatkoz\u00e1s tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r meg is t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n

El\u0151bbi valahol K\u00edn\u00e1ban (hol m\u00e1shol) \u00e9s \u00e1ll\u00edt\u00f3lag az err\u0151l besz\u00e1mol\u00f3 cikk(ek) m\u00e1r elb\u00edr\u00e1l\u00e1s alatt van(nak). Ut\u00f3bbi pedig,\u00a0az\u00a0Independent<\/span>\u00a0besz\u00e1mol\u00f3ja szerint<\/a>, a Harvardon, George Church laborj\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nhetett (ami tulajdonk\u00e9ppen nem meglep\u0151, hiszen Church az, aki manaps\u00e1g a legnagyobbat mer \u00e1lmodni, ha genomszerkeszt\u00e9s sz\u00f3ba ker\u00fcl, legyen sz\u00f3\u00a0mamut felt\u00e1maszt\u00e1sr\u00f3l<\/a>, vagy\u00a0mesters\u00e9ges genetikai k\u00f3dot hordoz\u00f3 bakt\u00e9riumokr\u00f3l<\/a>). Church\u00e9k, ha hisz\u00fcnk az\u00a0Independent\u00a0<\/span>cikk\u00e9nek (ami persze m\u00e9g messze nem ugyanaz, mint egy igazi szakcikk), \u0151spetesejtekben jav\u00edtott\u00e1k ki a mell- \u00e9s petef\u00e9szekr\u00e1k kock\u00e1zat\u00e1t jelent\u0151sen megn\u00f6vel\u0151\u00a0BRCA1\u00a0<\/span>mut\u00e1ci\u00f3t (valami hasonl\u00f3t mint ami miatt\u00a0Angelina Jolie nemr\u00e9g t\u00f6bb m\u0171t\u00e9tnek vetette al\u00e1 mag\u00e1t<\/a>, hogy a kock\u00e1zatos sz\u00f6veteket elt\u00e1vol\u00edtsa).<\/p>\n

Az esem\u00e9nyek ilyen felgyorsul\u00e1sa mellett nem v\u00e9letlen, hogy az elm\u00falt napokban mind\u00a0a\u00a0<\/a><\/span>Nature<\/a>, mind\u00a0a\u00a0<\/a><\/span>Science<\/a>, napjaink k\u00e9t legrangosabb tudom\u00e1nyos magazinja, olyan v\u00e9lem\u00e9nycikkeket k\u00f6z\u00f6lt, amelyek egyr\u00e9szt legal\u00e1bb ideiglenes morat\u00f3riumot hirdetn\u00e9nek az emberi embri\u00f3kon v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletek ter\u00e9n,\u00a0m\u00e1sr\u00e9szt a t\u00e1rsadalmi vita beind\u00edt\u00e1s\u00e1t is c\u00e9lozz\u00e1k.<\/span><\/p>\n

A cikkeket egy janu\u00e1rban, a kaliforniai Napa-ban tartott \u00f6sszej\u00f6vetel ihlette, ahol a genomszerkeszt\u00e9s \u00fatt\u00f6r\u0151i (k\u00f6zt\u00fck Church is) \u00fcltek \u00f6ssze megvitatni, hogy mi az, ami jelenleg lehets\u00e9ges, mi az ami jelenleg k\u00edv\u00e1natos, \u00e9s f\u0151k\u00e9pp mi az, amit tiszt\u00e1zni kell, miel\u0151tt – f\u0151leg az embert \u00e9rint\u0151 k\u00eds\u00e9rletekkel – tov\u00e1bb l\u00e9pne a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. A klasszikus k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9lda az 1975-ben, egy m\u00e1sik kaliforniai helysz\u00ednen,\u00a0Asilomarban tartott konferencia<\/a>, amelyet a DNS-t has\u00edt\u00f3 restrikci\u00f3s enzimek felfedez\u00e9se ut\u00e1n tartottak, amikor nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy hamarosan szinte tetsz\u0151leges DNS-darabokat \u00f6ssze lehet kapcsolni. Az ott elfogadott ideiglenes morat\u00f3rium el\u0151seg\u00edtette, hogy a kutat\u00f3k jobban megismerj\u00e9k a rekombin\u00e1ns DNS tulajdons\u00e1gait, megvizsg\u00e1lj\u00e1k esetleges kock\u00e1zatait, \u00e9s abszol\u00fat nem mellesleg a t\u00e1rsadalom is nyitottabb legyen, hiszen a kutat\u00f3k l\u00e1that\u00f3an felel\u0151ss\u00e9gteljesen viselkedtek. Most is erre lenne nagy sz\u00fcks\u00e9g.<\/span><\/p>\n

(via\u00a0Independent<\/a>,\u00a0KQED<\/a>,\u00a0Nature News<\/a>,\u00a0Technology Review<\/a><\/span>)<\/p>\n

[A poszt eredetileg a Science Meetup blogj\u00e1ban jelent meg.<\/em>]<\/p>\n

\n

Cox DB, Platt RJ, Zhang F<\/b> (2015) Therapeutic genome editing: prospects and challenges. Nat Med<\/i> 21(2)<\/b>:121-31.
Lanphier E, Urnov F, Haecker SE, Werner M, Smolenski J<\/b> (2015) Don’t edit the human germ line. Nature<\/i> 519(7544)<\/b>:410-1.
Baltimore D, Berg P, Botchan M, Carroll D, Charo RA,etal.<\/b> (2015) A prudent path forward for genomic engineering and germline gene modification. Science<\/i> 348(6230)<\/b>:36-8. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amikor \u00f6t h\u00e9t ut\u00e1n hazavihett\u00e9k az inkub\u00e1torb\u00f3l korasz\u00fcl\u00f6tt kisfiukat, Phoenix Wilkinson sz\u00fclei\u00a0azt hitt\u00e9k, a nehez\u00e9n m\u00e1r t\u00fal vannak. T\u00e9vedtek, az igazi gondok csak otthon kezd\u0151dtek: a csecsem\u0151 s\u00falya nem gyarapodott \u00e9s test\u00e9t folyamatosan ki\u00fct\u00e9sek bor\u00edtott\u00e1k. Hetekbe telt \u00e9s konzult\u00e1ci\u00f3k tucatjaiba, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[4,1],"tags":[6,44,9],"class_list":["post-7341490","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-gmo_vita","category-uncategorized","tag-gensebeszet","tag-george_church","tag-human"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7341490","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7341490"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7341490\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7341490"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7341490"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7341490"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}