{"id":7288631,"date":"2015-03-31T14:15:21","date_gmt":"2015-03-31T12:15:21","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2015\/03\/31\/az_oltas-paradoxonrol_tudomanykommunikator_szemmel"},"modified":"2015-03-31T14:15:21","modified_gmt":"2015-03-31T12:15:21","slug":"az_oltas-paradoxonrol_tudomanykommunikator_szemmel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=7288631","title":{"rendered":"Az olt\u00e1s-paradoxonr\u00f3l tudom\u00e1nykommunik\u00e1tor szemmel 1. A bizalom"},"content":{"rendered":"

\"amerika_kanyaro_1.jpg\"<\/span><\/span><\/p>\n

Kalifornia, Berlin, Kanada, <\/span>Mexik\u00f3. Az ut\u00f3bbi h\u00f3napokban egyre t\u00f6bb helyr\u0151l jelentenek kanyar\u00f3j\u00e1rv\u00e1nyt. Ez egy olyan betegs\u00e9g, amely ellen m\u00e1r igencsak hat\u00e9konyan felvette az emberis\u00e9g a k\u00fczdelmet: a legyengitett k\u00f3rok\u00f3z\u00f3t tartalmaz\u00f3 olt\u00f3anyag segits\u00e9g\u00e9vel (itt <\/a>olvashat\u00f3 egy bejegyz\u00e9s arr\u00f3l, hogy hogy is alakul ki az olt\u00e1s ut\u00e1n az immunol\u00f3giai mem\u00f3ra).<\/span><\/p>\n

<\/p>\n

Wakefield<\/span><\/h3>\n

1998-ben azonban Andrew Wakefield a Lancet cim\u0171 orvosi lapban publik\u00e1lta azt az az\u00f3ta am\u00fagy visszavont cikk\u00e9t, ami alaptalanul \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatott ki az autizmus \u00e9s az Angil\u00e1ban \u00e9ppen forgalom l\u00e9v\u0151 kanyar\u00f3-rubeola-mumpsz (MMR)-ellenes olt\u00f3anyagkombin\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, egy 12 autista gyerekkel folytatott kutat\u00e1s alapj\u00e1n. Wakefield a cikk megjelen\u00e9se ut\u00e1n egy sajt\u00f3t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3n tov\u00e1bb\u00e1 azt nyilatkozta, hogy a kombin\u00e1lt olt\u00e1s helyett aj\u00e1nlatos lenne mindh\u00e1rom betegs\u00e9g ellen k\u00fcl\u00f6n oltani. Ezt nem t\u00e1masztotta al\u00e1 semmilyen tudom\u00e1nyos kutat\u00e1ssal, \u00e9s mellesleg a publik\u00e1lt eredm\u00e9nyeit sem tudta m\u00e1s kutat\u00f3csoport reproduk\u00e1lni. Az\u00f3ta kider\u00fclt, hogy Wakefield igencsak \u00e9rintett volt abban, hogy az MMR-olt\u00e1sr\u00f3l kider\u00fclj\u00f6n, hogy k\u00e1ros az eg\u00e9szs\u00e9gre, illetve hogy a cikke megjelen\u00e9se el\u0151tt szabadalmaztatott egy egykomponens\u0171 kanyar\u00f3olt\u00e1st. Val\u00f3szin\u0171leg azt rem\u00e9lte, hogy a negativ kamp\u00e1ny majd az \u0151 term\u00e9k\u00e9nek kedvez, \u00e1m a hamis cikk\u00e9re alapozva sz\u00e9p lassan egy tot\u00e1lis olt\u00e1sellenes mozgalom \u00e9p\u00fclt ki. Amikor kider\u00fclt, hogy az eredeti klinikai adatok nem stimmelnek azzal, amit \u0151 a cikkben \u00e1llitott, illetve hogy a gyerekeken elv\u00e9gzett beavatkoz\u00e1sokat a k\u00f3rh\u00e1z etikai bizotts\u00e1ga nem is hagyta j\u00f3v\u00e1, a Lancet visszavonta a cikket \u00e9s a Royal Free Hospital is megv\u00e1lt Wakefield szolg\u00e1latait\u00f3l. A t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l r\u00e9szletesebb leir\u00e1s itt <\/a>tal\u00e1lhat\u00f3.
<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\"wakefield_cikk2.jpg\"\u00a0<\/p>\n

Wakefield kir\u00fag\u00e1sa \u00e9s a cikk visszavon\u00e1sa szinte csak olaj volt a t\u0171zre az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letek gy\u00e1rt\u00f3inak, \u00e9s az \u00f6sszes olt\u00e1s, nemcsak az MMR-elleni, amir\u0151l eredetileg sz\u00f3 volt, a j\u00f3l inform\u00e1lt, eg\u00e9szs\u00e9gtudatos sz\u00fcl\u0151k mumus\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s nemcsak Amerik\u00e1ban, hanem Nyugat-Eur\u00f3pa sz\u00e1mos orsz\u00e1g\u00e1ban is elfogadott\u00e1 v\u00e1lt az olt\u00e1smegtagad\u00e1s (arr\u00f3l, hogy szabds\u00e1gjog-e az olt\u00e1smegtagad\u00e1s, itt <\/a>irt nemr\u00e9g dolphin).<\/span><\/p>\n

A tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3val egy cs\u00f6ppet is foglalkoz\u00f3k ezt az \u201cincidenst\u201d p\u00e1rhuzamba \u00e1llitj\u00e1k a GMO-ellenes mozgalommal, ami szint\u00e9n megf\u00e9lemlit\u00e9sre \u00e9s t\u00e9ves, alaptalan vagy rosszul interpret\u00e1lt tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyekre alapul. Azonban amig az anti-GMO lobbi \u201ccsak\u201d az eur\u00f3pai ilyen ir\u00e1ny\u00fa tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokat lehetetlenitette el, illetve Eur\u00f3pa \u00e1tker\u00fclt egy k\u00fcl\u00f6n kateg\u00f3ri\u00e1ba a mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9sben, addig az olt\u00e1selleness\u00e9gnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en olt\u00e1st m\u00e9g vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem kaphat\u00f3 gyermekek megbeteged\u00e9s\u00e9t \u00e9s potenci\u00e1lis hal\u00e1l\u00e1t is el\u0151id\u00e9zhetik.<\/span><\/p>\n

Mi teh\u00e1t a teend\u0151? <\/span><\/h3>\n

Ha egy orvos vagy kutat\u00f3 mag\u00e1b\u00f3l indul ki, logikusnak t\u0171nik a v\u00e1lasz: el kell mondani, magyar\u00e1zni, hogy hogyan m\u0171k\u00f6dnek az olt\u00e1sok, meg kell \u00e9rtetni az emberekkel, hogy mi is az a ny\u00e1jimmunit\u00e1s, \u00e9s ha bel\u00e1tj\u00e1k, hogy ez milyen fontos, mindenki oltatni fog.<\/span><\/p>\n

Sajnos ez igy nem m\u0171k\u00f6dik. Hogy mi\u00e9rt nem?<\/span><\/p>\n

The trust issue – avagy kinek a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9re adunk
<\/strong><\/h3>\n

Az r\u00e9szben igaz, hogy az \u00e1tlagember nem sok inform\u00e1ci\u00f3val rendelkezik az olt\u00e1sok \u00e9lettani h\u00e1tter\u00e9r\u0151l, sem pedig a k\u00f3rokoz\u00f3kr\u00f3l illetve az immunol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l, a higany k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llapotair\u00f3l nem is besz\u00e9lve. De az viszont csak kev\u00e9s emberre jellemz\u0151, hogy ha r\u00e9szletesen elmagyar\u00e1zzuk mindezt, akkor az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n racion\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9st hoznak, ami term\u00e9szetesen az olt\u00e1sok beadat\u00e1sa. Ugyanis az eddig is emlegetett \u00e1tlagember nem akar r\u00e9szletesebben t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni olt\u00e1s\u00fcgyben, r\u00e9szletekbe belemenni, \u00e9s racion\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9st hozni, hanem egy m\u00e1sok \u00e1ltal alkotott, k\u00e9sz v\u00e9lem\u00e9nyt fogad el. Egy 2011-ben publik\u00e1lt amerikai tanulm\u00e1ny szerint a sz\u00fcl\u0151k 76%-a m\u00e9g mindig a gyermekorvos szakv\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t tartotta m\u00e9rvad\u00f3nak olt\u00e1s\u00fcgyben, mig 26%-uk m\u00e1s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szak\u00e9rt\u0151 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, 23%-uk pedig a korm\u00e1ny olt\u00e1s\u00fcgyi szak\u00e9rt\u0151inek szav\u00e1t fogadta meg. Ez eddig rendben is lenne, hiszen v\u00e9g\u00fclis szakemberek v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t vett\u00e9k \u00e1t, \u00e1m ne feledkezz\u00fcnk meg az \u00e9rem m\u00e1sik oldal\u00e1r\u00f3l: a tanulm\u00e1ny szerint a sz\u00fcl\u0151k 15%-a a csal\u00e1d \u00e9s a bar\u00e1tok v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t fontosabbnak tartotta mindenki m\u00e1s\u00e9n\u00e1l, \u00e9s 2%-uk pedig m\u00e9diaszt\u00e1rok eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi tan\u00e1csai szerint oltott\u00e1k illetve nem oltott\u00e1k gyerekeiket <\/span>[1<\/a>]<\/span>. <\/span><\/p>\n

Az, hogy ki sz\u00e1mit megbizhat\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3forr\u00e1snak eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00e9rd\u00e9sben (szakember vagy sem), az egy fontos inform\u00e1ci\u00f3 ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck az olt\u00e1selleneseket. Ez adja ugyanis meg az (egyik) magyar\u00e1zatot arra, hogy mi\u00e9rt nem hat\u00e9kony strat\u00e9gia tudom\u00e1nyos inform\u00e1ci\u00f3kkal trakt\u00e1lni azokat, akikeknek a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t meg szertn\u00e9nk v\u00e1ltoztatni: a tudom\u00e1nyos \u00e9rveket olyant\u00f3l hallj\u00e1k, akiben nem biznak. <\/strong>(L\u00e1sd az al\u00e1bbi vide\u00f3ban: That’s the data that you believe in. That’s great. Well my data is different.)\u00a0<\/span><\/p>\n

\n