![\"chilean-mummy-face.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/03\/chilean-mummy-face.jpg\")
Az Atacama sosem volt t\u00fal bar\u00e1ts\u00e1gos a k\u00f6zel\u00e9ben lak\u00f3kkal. A bolyg\u00f3 legsz\u00e1razabb sivatagj\u00e1t nemcsak a v\u00edzhi\u00e1ny teszi (k\u00f6zel) elviselhetetlenn\u00e9, hanem az is, hogy az a kev\u00e9s v\u00edz, ami m\u00e9gis fellelhet\u0151 arz\u00e9nnal szennyezett (ennek az arz\u00e9nban gazdag vulk\u00e1ni k\u00fczet az oka, aminek a tetej\u00e9n a sivatag fekszik.<\/p>\n
Mindezek ellen\u00e9re, k\u00f6zel egy milli\u00f3 ember lakik a sivatag o\u00e1zisaiban, b\u00e1nyatelepein, tengerparti hal\u00e1szfaluiban – sokan k\u00f6z\u00fcl\u00f6k m\u00e1r gener\u00e1ci\u00f3k \u00f3ta. Az \u0151 \u0151seiknek a mumifik\u00e1l\u00f3dott maradv\u00e1nyai \u00a0(p\u00e9ld\u00e1ul olyanok, amelyek a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum M\u00famiavil\u00e1g ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n l\u00e1that\u00f3k<\/a>)\u00a0is tan\u00fas\u00edtj\u00e1k<\/a>, hogy\u00a0az Atacama k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9vezredek \u00f3ta<\/a> magas arz\u00e9nkoncentr\u00e1ci\u00f3. De az olyan konkr\u00e9t, k\u00e9zzel foghat\u00f3 dolgok, mint a m\u00fami\u00e1k hajsz\u00e1lai, fogai, stb. csak egy r\u00e9sz\u00e9t teszik ki a folyamatos arz\u00e9n-kitetts\u00e9g (\u00e9s -m\u00e9rgez\u00e9s)\u00a0bizony\u00edt\u00e9kainak, hiszen legal\u00e1bb ennyire besz\u00e9des a k\u00f6zelben \u00e9l\u0151k DNS-e is.<\/p>\n Ugyanis a helyiek szervezete, lehet\u0151s\u00e9gei szerint, igyekezett alkalmazkodni a mostoha k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez \u00e9s ennek a szelekci\u00f3nak nagyon is j\u00f3l fellelhet\u0151 a lenyomata a genomban. Amiben persze semmi csoda nincsen, hiszen ahogy az \u00faj t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1sokhoz<\/a> is alkalmazkodott<\/a> az emberi biol\u00f3gia<\/a>, vagy a kevesebb naps\u00fct\u00e9shez<\/a>, illetve egyes k\u00f3rokoz\u00f3khoz<\/a>, \u00fagy a folyamatos m\u00e9rgez\u00e9st is elviselhet\u0151bb\u00e9 tette az evol\u00faci\u00f3.<\/p>\n <\/p>\n A kilencvenes \u00e9vek \u00f3ta ismert, hogy a helyiek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hat\u00e9konyan k\u00e9pesek detoxifik\u00e1lni (semleges\u00edteni) a szervezet\u00fckbe ker\u00fcl\u0151 arz\u00e9nt, de a folyamat m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3k eddig ismeretlenek voltak. Most azonban egy sv\u00e9d kutat\u00f3csoport<\/a>\u00a0124, a t\u00e9rs\u00e9gben\u00a0\u00e9l\u0151 n\u0151nek hat\u00e1rozta meg a pontos genot\u00edpus\u00e1t (t\u00f6bb milli\u00f3 genetikai vari\u00e1ci\u00f3t v\u00e9ve figyelembe) \u00e9s azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a vizeletben lev\u0151 egyik arz\u00e9n tartalm\u00fa vegy\u00fcletek, a monometilarz\u00e9nsav (MMA) mennyis\u00e9ge, illetve a dimetilarz\u00e9nsav (DMA) mennyis\u00e9ge el\u00e9gg\u00e9 korell\u00e1l a 10. kormosz\u00f3m\u00e1n lev\u0151 valamilyen genetikai vari\u00e1ci\u00f3val (az\u00e9rt ezeket n\u00e9zt\u00e9k, mert ez sokat el\u00e1rul, mennyire j\u00f3l „detoxifik\u00e1l\u00f3dik” valaki arz\u00e9n\u00fcgyileg).<\/p>\n Pontosabb vizsg\u00e1latok azt\u00e1n arra is f\u00e9nyt der\u00edtettek, hogy ez a genetikai „jel” az arz\u00e9n metabolizmusban kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3\u00a0AS3MT<\/em> g\u00e9n k\u00f6zel\u00e9ben vannak \u00e9s er\u0151teljesen arra utal, hogy valmilyen szelekci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt itt, ebben a popul\u00e1ci\u00f3ban.<\/p>\n A szervezetbe ker\u00fcl\u0151 inorganikus arz\u00e9n a sejtekben metil\u00e1ci\u00f3n megy kereszt\u00fcl (\u00edgy keletkezik az MMA) \u00e9s ennek az \u00faj vegy\u00fcletnek a tov\u00e1bbi feldolgoz\u00e1sa lesz az\u00a0AS3MT feladata. Az MMA m\u00e9g igencsak toxikus a szervezetre n\u00e9zve, sz\u00e1rmaz\u00e9ka, a DMA m\u00e1r l\u00e9nyegesen kev\u00e9sb\u00e9 az, \u00edgy minden olyan folyamat, ami felgyors\u00edtja az inorganikus arz\u00e9n DMA-ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 konverzi\u00f3j\u00e1t, hasznos lehet a szervezet sz\u00e1m\u00e1ra – ez lehet az alapja az AS3MT k\u00f6r\u00fcli szelekci\u00f3nak, illetve az atacamaiak hat\u00e9kony arz\u00e9n-detoxifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak.\u00a0<\/p>\n Hogy az atacamai popul\u00e1ci\u00f3ban mutatkoz\u00f3 szelekci\u00f3 mik\u00e9ppen hoz l\u00e9tre egy protekt\u00edv fenot\u00edpust az tov\u00e1bbra sem tiszt\u00e1zott, hiszen a genetikai vari\u00e1nsok, amit itt detekt\u00e1ltak, szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl nem k\u00f3dol\u00f3 all\u00e9lok, vagyis k\u00f6zvetlen v\u00e1ltoz\u00e1s a feh\u00e9rje szerkezet\u00e9ben nincs. Sz\u00f3val b\u00e1r sokkal k\u00f6zelebb ker\u00fclt\u00fcnk m\u00e9ge egy biol\u00f3giai rejt\u00e9ly megfejt\u00e9s\u00e9hez, az\u00e9rt m\u00e9g egy kis k\u00e9rd\u00e9s tov\u00e1bbra is maradt.<\/p>\n (via NYTimes<\/a> \u00e9s LiveScience<\/a><\/em>)<\/p>\n Schlebusch CM, Gattepaille LM, Engstr\u00f6m K, Vahter M, Jakobsson M Broberg K<\/b> (2015) Human adaptation to arsenic-rich environments. Mol Biol Evol<\/i> doi: 10.1093\/molbev\/msv046. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az Atacama sosem volt t\u00fal bar\u00e1ts\u00e1gos a k\u00f6zel\u00e9ben lak\u00f3kkal. A bolyg\u00f3 legsz\u00e1razabb sivatagj\u00e1t nemcsak a v\u00edzhi\u00e1ny teszi (k\u00f6zel) elviselhetetlenn\u00e9, hanem az is, hogy az a kev\u00e9s v\u00edz, ami m\u00e9gis fellelhet\u0151 arz\u00e9nnal szennyezett (ennek az arz\u00e9nban gazdag vulk\u00e1ni k\u00fczet az oka, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"as3mt-mapping.png\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/03\/as3mt-mapping.png\")
<\/p>\n![\"arsenic_metabolism.png\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/03\/arsenic_metabolism.png\")
<\/p>\n
\n