![\"sci-ence_comic.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/01\/sci-ence_comic.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
A fiatal v\u00e9r \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos fiatal\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t a pop-kult\u00fara els\u0151sorban a\u00a0B\u00e1thory Erzs\u00e9betet<\/a>\u00a0\u00e9s\u00a0VIII. Ince p\u00e1p\u00e1t<\/a>\u00a0\u00f6vez\u0151 m\u00edtoszok ilyen-olyan feldolgoz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl vitte be a k\u00f6ztudatba \u00e9s mint ilyen nem felt\u00e9tlen\u00fcl t\u0171nik t\u00f6bbnek, mint egy \u00e1tlagos v\u00e1mp\u00edros, zombis film pszeudo-tudom\u00e1nyos h\u00e1tt\u00e9rt\u00f6rt\u00e9nete. Pedig az ut\u00f3bbi \u00e9vek kutat\u00e1sai azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy\u00a0a fiatal v\u00e9r val\u00f3ban fiatal\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00fa lehet egy id\u0151s\u00f6d\u0151 szervezet sz\u00e1m\u00e1ra\u00a0– persze nem sz\u00e1jon \u00e1t fogyasztva, hanem ha v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9s, vagy k\u00f6z\u00f6s v\u00e9rkering\u00e9s r\u00e9v\u00e9n \u00e9rkezik.<\/p>\n <\/p>\n Az els\u0151 „\u00f6sszecsatolt” v\u00e9rkering\u00e9st – vagy szakzsargonban parabi\u00f3zis k\u00eds\u00e9rletet – a francia\u00a0Paul Bert hozta l\u00e9tre<\/a>\u00a0m\u00e9g 1864-ben, amikor k\u00e9t albino patk\u00e1ny oldal\u00e1r\u00f3l elt\u00e1vol\u00edtotta a b\u0151rt, az \u00e1llatokat \u00f6sszekapcsolta, s a gy\u00f3gyul\u00e1si folyamatok eredm\u00e9nyek\u00e9nt osztott kering\u00e9s\u0171 \u00e1llatokat kapott. Az \u00f6sszen\u0151tt kapill\u00e1risokon kereszt\u00fcl az egyik \u00e1llat v\u00e9n\u00e1j\u00e1ba injekt\u00e1lt anyag a m\u00e1sik \u00e1llatba is eljutott, ami abban az id\u0151ben fantasztikus felfedez\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott – Bert meg is kapta a Francia Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia K\u00eds\u00e9rleti \u00c9lettan k\u00fcl\u00f6nd\u00edj\u00e1t. A parabi\u00f3zis a 20. sz\u00e1zadban v\u00e1lt azt\u00e1n egyre kedveltebb k\u00eds\u00e9rleti paradigm\u00e1v\u00e1, p\u00e9ld\u00e1ul a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel mutatt\u00e1k ki, hogy nem a v\u00e9rcukor okozza a fogszuvasod\u00e1st, \u00e9s 1956-t\u00f3l, Clive McCay munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, elkezdt\u00e9k az \u00f6reged\u00e9s vizsg\u00e1lat\u00e1ra is haszn\u00e1lni. (Megj.: ahogy ipsirc kommentel\u0151nk\u00a0is \u00edrja<\/a>, a feh\u00e9rorosz Alexander Bogdanov m\u00e1r kor\u00e1bban, a h\u00faszas \u00e9vekben\u00a0pr\u00f3b\u00e1lkozott fiatal\u00edt\u00f3 c\u00e9l\u00fa v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9ssel<\/a>, el\u0151bb m\u00e9rs\u00e9klet sikerrel, de k\u00e9s\u0151bb, egy rosszul kiv\u00e1lasztott donor miatt meghalt.<\/span>)<\/p>\n McCay csoportja 69, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kor\u00fa egyedekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 patk\u00e1nyp\u00e1rt „kapcsolt” \u00f6ssze \u00a0– a legextr\u00e9mebb esetben egy m\u00e1sf\u00e9l h\u00f3naposat egy 16 h\u00f3napossal, ami emberi id\u0151re \u00e1tm\u00e9rve kb. annak felelne meg, mintha egy \u00f6t \u00e9vest \u00e9s egy 47 \u00e9vest kapcsoln\u00e1nak \u00f6ssze.\u00a0Durv\u00e1n egy \u00e9vvel a k\u00eds\u00e9rlet kezdete ut\u00e1n azt lehetett megfigyelni, hogy az id\u0151sebb egerek csontozata a fiatalok\u00e9re hasonl\u00edt,\u00a0ami m\u00e1r akkor is nagyon \u00edg\u00e9retesnek sz\u00e1m\u00edtott. A gond „mind\u00f6ssze” annyi volt, hogy a kezdeti 69 p\u00e1rb\u00f3l 11 meghalt egy titokzatos „parabi\u00f3zis betegs\u00e9gben”. Ennek ok\u00e1t m\u00e1ig nem ismerj\u00fck pontosan, de a legval\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy a sz\u00f6vetek, vagy konkr\u00e9tabban a v\u00e9r inkompatibilit\u00e1sa miatt egyfajta „kil\u00f6k\u0151d\u00e9si” reakci\u00f3 indult el \u00e9s a k\u00e9t eg\u00e9r immunrendszere k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen elkezdte a m\u00e1sik, idegen testet t\u00e1madni. Ennek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a parabi\u00f3zis \u00edg\u00e9retes erdm\u00e9nyei ellen\u00e9re fokozatosan a h\u00e1tt\u00e9rbe szorult \u00e9s az \u00f6reged\u00e9s vizsg\u00e1lat\u00e1ra is m\u00e1s technik\u00e1kat kezdtek haszn\u00e1lni.<\/p>\n A parabi\u00f3zis rehabilit\u00e1l\u00e1s\u00e1ra az ezredfordul\u00f3 k\u00f6r\u00fcl ker\u00fclt sor egy \u0151ssejtkutat\u00f3,\u00a0Irving Weissman<\/a>\u00a0stanfordi laborj\u00e1ban. Weissman m\u00e9g az \u00f6tvenes \u00e9vekben, di\u00e1kk\u00e9nt tanulta meg, hogy kell parabi\u00f3zist v\u00e9gezni, de azt\u00e1n a karrierje sor\u00e1n el\u0151bb egy term\u00e9szetes parabionta, az el\u0151szeretettel kim\u00e9ra kol\u00f3ni\u00e1kba rendez\u0151d\u0151 zs\u00e1k\u00e1llatok tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa fel\u00e9 fordult, majd k\u00e9s\u0151bb a gerincesek v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejtjeit kezdte vizsg\u00e1lni. Ez ut\u00f3bbinak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a k\u00f6r v\u00e9g\u00fcl bez\u00e1rult, ugyanis az egyik k\u00eds\u00e9rlet\u00e9hez – hogy fluoreszcensen jel\u00f6lt v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejteket k\u00f6vessen – Weissman egyik poszt-doktori kutat\u00f3ja, Amy Wagers f\u0151n\u00f6ke tan\u00e1cs\u00e1ra egy parabiotikus eg\u00e9r-p\u00e1rt haszn\u00e1lt.<\/p>\n A k\u00eds\u00e9rletek annyira sikeresnek bizonyultak, hogy mind Weissman\u00e9k, mind az egyik szomsz\u00e9dos laborban dolgoz\u00f3 Conboy h\u00e1zasp\u00e1r egyre t\u00f6bb k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1hoz kezdte a parabi\u00f3zist haszn\u00e1lni \u00e9s az igyekezet nemcsak McCay-\u00e9k eredm\u00e9nyeinek megism\u00e9tl\u00e9s\u00e9re korl\u00e1toz\u00f3dott, hanem egyre t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb adat gy\u0171lt \u00f6ssze arr\u00f3l, hogy mi is az \u00fagynevezett heterokronikus (k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kor\u00fa egyedeket felhaszn\u00e1l\u00f3) parabi\u00f3zis pontos hat\u00e1sa az id\u0151sebb egyedek egy\u00e9b sz\u00f6veteiben, illetve a v\u00e9r milyen elemei lehetnek felel\u0151sek ez\u00e9rt a hat\u00e1s\u00e9rt.<\/p>\n Ezeknek a kutat\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kider\u00fclt, hogy a csontokon k\u00edv\u00fcl\u00a0a m\u00e1j \u00e9s izomsejtek is „megfiatalodtak”, \u00a0a sz\u00edv korral j\u00e1r\u00f3 k\u00f3ros megn\u00f6veked\u00e9se (hipertr\u00f3fia) is cs\u00f6kken, s\u0151t ma m\u00e1r az is bizony\u00edtott, hogy az idegsejtek sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t is stimul\u00e1lja a parabi\u00f3zis, el\u0151seg\u00edtve a kognit\u00edv funkci\u00f3kat.<\/p>\n (Az m\u00e1r csak z\u00e1r\u00f3jeles, de fontos megjegyz\u00e9s, hogy az \u00f6reg v\u00e9rnek pedig pont ford\u00edtott hat\u00e1sa van a fiatal szervezetben.)<\/p>\n Az is kider\u00fclt, hogy nem a v\u00e9r eg\u00e9sze felel\u0151s a hat\u00e1sok\u00e9rt, hanem a v\u00e9rplazma (vagyis a v\u00e9r sejtekt\u0151l megtiszt\u00edtott r\u00e9sze) egyed\u00fcl is k\u00e9pes ezeket a hat\u00e1sokat produk\u00e1lni, \u00edgy az \u00f6reged\u00e9s-kutat\u00e1sban \u00e9rdekelt laborok elkezdt\u00e9k a plazma alkot\u00f3it egyenk\u00e9nt megvizsg\u00e1lni, hogy melyiknek lehet \u00f6reged\u00e9s-g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1sa.<\/p>\n Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en\u00a0der\u00fclt ki<\/a>\u00a0p\u00e9ld\u00e1ul a simaizomm\u0171k\u00f6d\u00e9sben fontos hat\u00e1s\u00fa hormonr\u00f3l, az\u00a0oxitocinr\u00f3l<\/a>, hogy annak az izomsejtek meg\u00fajul\u00e1s\u00e1ban is fontos szerepe lehet. E mellett, az imm\u00e1r\u00a0saj\u00e1t labort futtat\u00f3 Amy Wagers<\/a>\u00a0egy\u00a0GDF11 (Growth Differentiation Factor 11) nev\u0171 molekul\u00e1r\u00f3l\u00a0mutatta ki<\/a>, hogy az \u00f6nmag\u00e1ban is k\u00e9pes a parabi\u00f3zis legt\u00f6bb hat\u00e1s\u00e1t is reproduk\u00e1lni.<\/p>\n S\u0151t, mivel az\u00f3ta arra is f\u00e9ny der\u00fclt, hogy a GDF11 ecetmuslica megfelel\u0151je, egy myoglianin nev\u0171 feh\u00e9rje\u00a0hasonl\u00f3 \u00f6reged\u00e9s-g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1ssal b\u00edr<\/a>, felmer\u00fcl, hogy esetleg egy, az \u00e1llatvil\u00e1gban \u00e1ltal\u00e1nos „fiatal\u00edt\u00f3” mechanizmus bekapcsol\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s ez a faktor.<\/p>\n\n\n
![\"parabiosis_nature.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/01\/parabiosis_nature.jpg\")
<\/dt>\n\n\n
![\"parabiosis_science.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2015\/01\/parabiosis_science.jpg\")
<\/dt>\n<\/div>\n