{"id":7048463,"date":"2015-01-06T20:38:52","date_gmt":"2015-01-06T19:38:52","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2015\/01\/06\/a_rakkockazat_jelentos_resze_puszta_veletlen"},"modified":"2015-01-06T20:38:52","modified_gmt":"2015-01-06T19:38:52","slug":"a_rakkockazat_jelentos_resze_puszta_veletlen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=7048463","title":{"rendered":"A r\u00e1kkock\u00e1zat jelent\u0151s r\u00e9sze puszta v\u00e9letlen"},"content":{"rendered":"

\"lgr5-cancer.jpg\"Van amikor a puszta empirikus megfigyel\u00e9sek szakszer\u0171 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se t\u00f6bbet mond b\u00e1rmilyen j\u00f3l megtervezett k\u00eds\u00e9rletekn\u00e9l. A r\u00e1kkutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben ilyen volt hat \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt, amikor\u00a0Nordling<\/a>, majd\u00a0Armitage \u00e9s Doll<\/a>\u00a0el\u0151sz\u00f6r le\u00edrt\u00e1k, hogy a r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek gyakoris\u00e1ga, valamint az \u00e9letkor k\u00f6z\u00f6tt exponenci\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van. Ebb\u0151l a megfigyel\u00e9sb\u0151l (is) sz\u0171rte le azt\u00e1n a tudom\u00e1nyos \u00e9let, hogy a r\u00e1kos megbeteged\u00e9seket a testi sejtekben felhalmoz\u00f3d\u00f3, \u00fagynevezett szomatikus mut\u00e1ci\u00f3k okozz\u00e1k, amelyek r\u00e9v\u00e9n egy valamikor volt norm\u00e1lis sejt ut\u00f3djai kontroll\u00e1lhatatlanul oszt\u00f3d\u00f3 agressz\u00edv sejtt\u00f6megg\u00e9 v\u00e1lnak, \u00e9s fokozatosan m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 teszik a gazdaszervezetet. Hogy pontosan mi az oka ennek a mut\u00e1ci\u00f3-d\u00f6mpingnek, hogy azt k\u00fcls\u0151, vagy bels\u0151 faktorok okozz\u00e1k, az\u00f3ta is intenz\u00edv kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pviseli.<\/p>\n

<\/p>\n

\"nordling1953.png\"
A dupla-logaritmikus sk\u00e1l\u00e1n az figyelhet\u0151 meg, hogy mik\u00e9pp n\u0151 a dagantos megbetged\u00e9sek gyakoris\u00e1ga (100 000 f\u0151re sz\u00e1m\u00edtva) a relev\u00e1ns f\u00e9rfi-popul\u00e1ci\u00f3kban a kor el\u0151rehaladt\u00e1val. (forr\u00e1s: Nordling, 1953, BJC<\/em>)<\/small><\/figcaption><\/figure>\n

Hasonl\u00f3k\u00e9ppen j\u00f3 es\u00e9llyel m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 lehet Cristian Tomasetti \u00e9s Bert Vogelstein friss cikke is, ami a p\u00e9nteki\u00a0Science<\/span>-ben jelent meg<\/a>. Vogelstein\u00e9k egy\u00a0ma m\u00e1r-m\u00e1r evidenciak\u00e9nt kezelt n\u00e9zethez adnak nagyon fontos t\u00e1mogat\u00e1st, n\u00e9v szerint ahhoz, amely a r\u00e1kot kifejezetten a testi \u0151ssejtek hib\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrja.<\/p>\n

Ugyan az emberi regener\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g viszonylag limit\u00e1lt az \u00e1llatvil\u00e1g sz\u00e1mos m\u00e1s tagj\u00e1hoz k\u00e9pest, m\u00e9gis vannak sz\u00f6veteink, amelyek folyamatosan meg\u00fajulnak. B\u0151r\u00fcnk \u00e9s beleink folyamatosan \u00faj sejteket hoznak l\u00e9tre a norm\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckh\u00f6z, de m\u00e1junk, t\u00fcd\u0151nk, s\u0151t, kis m\u00e9rt\u00e9kben idegrendszer\u00fcnk is k\u00e9pes meg\u00fajulni. \u00c9s arr\u00f3l m\u00e1r eddig is l\u00e9tezett egyfajta inform\u00e1lis konszenzus, hogy mivel az akt\u00edvabb \u0151ssejtekkel rendelkez\u0151 sz\u00f6vetek gyakrabban k\u00e9peznek rosszindulat\u00fa daganatokat, a r\u00e1k kialakul\u00e1sa valamif\u00e9lek\u00e9ppen kapcsolhat\u00f3 az \u0151ssejtekhez.<\/p>\n

Pontosabban arr\u00f3l van sz\u00f3 \u201ca r\u00e1k \u0151ssejt elm\u00e9lete\u201d szerint, hogy konkr\u00e9tan egy \u0151ssejt gy\u0171jt \u00f6ssze mut\u00e1ci\u00f3kat sz\u00e1mtalan oszt\u00f3d\u00e1sa sor\u00e1n, amelyek k\u00f6vetkezt\u00e9ben egyszerre csak kit\u00f6r a k\u00f6rnyezete addigi szab\u00e1lyoz\u00e1sa al\u00f3l \u00e9s \u0151r\u00fclt \u00fctemben oszt\u00f3d\u00f3 r\u00e1k-\u0151ssejtt\u00e9 v\u00e1lik. Ez egy\u00e9bk\u00e9nt azt is jelenti, hogy a daganat nem egy homog\u00e9n, azonos sejtekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 massza, mivel ez a r\u00e1k\u0151ssejt oszt\u00f3d\u00e1sai sor\u00e1n t\u0151le egy kicsit k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, \u00e1ltal\u00e1ban kev\u00e9sb\u00e9 oszt\u00f3d\u00f3k\u00e9pes r\u00e1k-ut\u00f3dsejteket hoz l\u00e9tre. Ut\u00f3bbiak adj\u00e1k azt\u00e1n a r\u00e1kos daganat t\u00f6meg\u00e9nek nagy r\u00e9sz\u00e9t, de ezek elpuszt\u00edt\u00e1sa\/elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa nem elegend\u0151 a r\u00e1k visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1hoz (hiszen \u0151k folyamatosan p\u00f3tl\u00f3dhatnak a sokkal ritk\u00e1bb, de folyamatosan oszt\u00f3d\u00f3 r\u00e1k-\u0151ssejtekb\u0151l.)<\/p>\n

Az elm\u00e9let m\u00e1ra m\u00e1r k\u00eds\u00e9rletileg is bizony\u00edt\u00e1st nyert, pontosabban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 transzg\u00e9nikus eg\u00e9rt\u00f6rzseken sikeresen kimutatt\u00e1k, hogy bizonyos daganatok val\u00f3ban l\u00e9trej\u00f6nnek, ha specifikus \u0151ssejtekben hozunk l\u00e9tre mut\u00e1ci\u00f3kat. Vogelstein\u00e9k azonban a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 irodalom nagy r\u00e9sz\u00e9nek az \u00e1tn\u00e9z\u00e9s\u00e9vel azt is kimutatt\u00e1k, hogy az emberi r\u00e1kok eset\u00e9ben is ez a helyzet: min\u00e9l akt\u00edvabb \u0151ssejtpopul\u00e1ci\u00f3 van egy sz\u00f6vetben, ann\u00e1l nagyobb a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge annak, hogy ott az \u00e9let folyam\u00e1n daganat alakul ki.<\/p>\n

\"tomasetti_vogelstein2015.jpg\"
Az adott sz\u00f6vett\u00edpusra jellemz\u0151 \u0151ssejtoszt\u00f3d\u00e1sok sz\u00e1ma \u00e9s az adott r\u00e1kt\u00edpus kock\u00e1zata k\u00f6z\u00f6tt (logaritmikus sk\u00e1l\u00e1n) k\u00f6zel line\u00e1ris \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s fedezhet\u0151 fel. (forr\u00e1s: Tomasetti \u00e9s Vogelstein, 2015, Science<\/em>)<\/small><\/figcaption><\/figure>\n

Ez persze m\u00e9g nem jelenti, hogy akkor k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok nem l\u00e9teznek. A szerz\u0151k el\u00e9g explicitek ebben, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00f6vetek k\u00f6zti r\u00e1k-hajlam k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g mind\u00f6ssze durv\u00e1n fele \u00edrhat\u00f3 az elt\u00e9r\u0151 viselked\u00e9s\u0171 \u0151ssejtpopul\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra. Ami persze egyr\u00e9szt hatalmas \u00e9rt\u00e9k, \u00e9s j\u00f3l magyar\u00e1zza, hogy mi\u00e9rt sokkal gyakoribb a vastagb\u00e9lben a r\u00e1kos daganat, mint a v\u00e9konyb\u00e9lben, illetve mi\u00e9rt t\u00f6bb a b\u0151rben a baz\u00e1lis karcin\u00f3ma, mint a melanoma, annak ellen\u00e9re hogy a b\u00e9lsz\u00f6vetek is \u00e9s a b\u0151rsejtek is \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben nagyon hasonl\u00f3 hat\u00e1soknak vannak kit\u00e9ve \u00a0(megold\u00e1s: mert a gyakoribb tumorok olyan \u0151ssejtekb\u0151l\/\u0151ssejtpopul\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l indulnak ki, amelyek t\u00f6bbet oszt\u00f3dnak). M\u00e1sr\u00e9szt mutatja azt is, hogy elt\u00e9r\u0151 sz\u00f6vetek eset\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151k is sz\u00e1m\u00edtanak.<\/p>\n

A k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00fcl a legjobban jellemzett p\u00e9ld\u00e1ul a doh\u00e1nyz\u00e1s, amely eset\u00e9ben a l\u00e9gz\u0151szervi daganatok ugr\u00e1sszer\u0171en megn\u0151nek, vagy a hum\u00e1n papill\u00f3mav\u00edrus (HPV-16) fert\u0151z\u00e9se, amely k\u00f6vetkezt\u00e9ben a feji \u00e9s nyaki karcin\u00f3m\u00e1k sz\u00e1ma emelkedett, \u00e9s persze m\u00e1s k\u00fcls\u0151 rizik\u00f3-faktorok is akadnak sz\u00e9p sz\u00e1mmal. Vogelstein\u00e9k meghat\u00e1roztak egy ERS (extra risk score) \u00e9rt\u00e9ket minden r\u00e1kt\u00edpusra, amely kb. azt \u00edrja le, hogy mennyivel gyakoribb a daganatos elv\u00e1ltoz\u00e1s az adott sz\u00f6vetben, ahhoz k\u00e9pest, amit a sejtoszt\u00f3d\u00e1sok alapj\u00e1n v\u00e1rn\u00e1nk. Ez alapj\u00e1n a tumorokat v\u00e9g\u00fcl k\u00e9t nagy csoportba lehet osztani: a magas ERS \u00e9rt\u00e9k\u0171 a D (vagy determinisztikus) tumorokra, ahol a k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151knek nagy szerepe van, illetve az alacsony ERS \u00e9rt\u00e9k\u0171 R (vagy replikat\u00edv) tumorokra, ahol \u00fagy t\u0171nik a daganatra val\u00f3 hajlam szinte csak az \u0151ssejtek oszt\u00f3d\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, pontosabban a stochasztikus sejten bel\u00fcli folyamatokt\u00f3l, amelyek az oszt\u00f3d\u00e1sok sor\u00e1n hib\u00e1kat halmozhatnak fel a genomban.<\/p>\n

Mindez az oszt\u00e1lyoz\u00e1s nem csak statisztikusok \u00f6nc\u00e9l\u00fa sz\u00e9pelg\u00e9se, hanem nagyon is gyakorlati haszonnal b\u00edr: hiszen a D-tumorokn\u00e1l van \u00e9rtelme \u00e9s fontos a megel\u0151z\u00e9sre koncentr\u00e1lni, m\u00edg az R-tumorok eset\u00e9ben, mivel \u00e9letm\u00f3dv\u00e1ltoz\u00e1ssal, rizik\u00f3 faktorok kiker\u00fcl\u00e9s\u00e9vel sem biztos, hogy elker\u00fclhetj\u00fck \u0151ket, \u00e9rdemesebb ink\u00e1bb a korai detekt\u00e1l\u00e1sra \u00e9s kezel\u00e9sre fektetni a hangs\u00falyt.<\/p>\n

(A poszt eredetileg a ScienceMeetup blogon jelent meg.<\/a><\/em>)<\/p>\n

\n

Nordling C<\/b> (1953) A new theory on cancer-inducing mechanism. Br J Cancer<\/i> 7(1)<\/b>:68-72.
Armitage P, Doll R<\/b> (1954) The age distribution of cancer and a multi-stage theory of carcinogenesis. Br J Cancer<\/i> 8(1)<\/b>:1-12.
Tomasetti C, Vogelstein B<\/b> (2015) Cancer etiology. Variation in cancer risk among tissues can be explained by the number of stem cell divisions. Science<\/i> 347<\/b>: 78-81. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Van amikor a puszta empirikus megfigyel\u00e9sek szakszer\u0171 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se t\u00f6bbet mond b\u00e1rmilyen j\u00f3l megtervezett k\u00eds\u00e9rletekn\u00e9l. A r\u00e1kkutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben ilyen volt hat \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt, amikor\u00a0Nordling, majd\u00a0Armitage \u00e9s Doll\u00a0el\u0151sz\u00f6r le\u00edrt\u00e1k, hogy a r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek gyakoris\u00e1ga, valamint az \u00e9letkor k\u00f6z\u00f6tt exponenci\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van. Ebb\u0151l … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[17,1],"tags":[70],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7048463"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7048463"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7048463\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7048463"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7048463"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7048463"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}