![\"church_elephant.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/12\/church_elephant.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Nem romlott el a billenty\u0171zetem, nem v\u00e9letlen a sok id\u00e9z\u0151jel, hanem csak azt pr\u00f3b\u00e1lom jel\u00f6lni, hogy nem a sz\u00f3 klasszikus \u00e9rtelm\u00e9ben vett „kl\u00f3noz\u00e1sr\u00f3l” lesz itt sz\u00f3, s \u00edgy a folyamat v\u00e9g\u00e9n nem is igazi mamutot lel\u00fcnk majd.<\/p>\n
Az eg\u00e9sz t\u00e9ma az\u00e9rt ker\u00fclt most el\u0151, mert p\u00e1r hete ker\u00fclt fel az Inquiring Minds<\/em> podcastjei k\u00f6z\u00e9 egy interj\u00fa George Church-csel,<\/a> a Mikul\u00e1s kin\u00e9zet\u0171, n\u00e9ha kicsit \u0151r\u00fclt tud\u00f3s attit\u0171d\u0171\u00a0harvardi professzorral, ahol sok egy\u00e9b dolog mellett hosszan sz\u00f3 esik Church egyik leg\u00fajabb kedvenc vessz\u0151parip\u00e1j\u00e1r\u00f3l, a kihalt \u00e9l\u0151l\u00e9nyek „fel\u00e9leszt\u00e9s\u00e9r\u0151l”<\/a>, a deextinkci\u00f3r\u00f3l is.<\/p>\n \u00c9s ellent\u00e9tben a k\u00f6zel k\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tti nagy vihart kavart Spiegel<\/em> interj\u00faval<\/a>, amikor Church kicsit szabadj\u00e1ra engedve a fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t meglebegtette (racion\u00e1lis c\u00e9lokat meg sem jel\u00f6lve) a neanderv\u00f6lgyiek potenci\u00e1lis kl\u00f3noz\u00e1s\u00e1t, ez\u00fattal kifezetten \u00f6sszeszedetten \u00e9rvelt <\/a>nem csak amellett, hogy mi\u00e9rt lenne k\u00edv\u00e1natos a mamut-szer\u0171 nagytest\u0171 \u00e9s hidegt\u0171r\u0151 vastagb\u0151r\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek visszahoz\u00e1sa, de egy kifejezetten racion\u00e1lisnak t\u0171n\u0151 kutat\u00e1si tervet is felv\u00e1zol, ami -mint az a besz\u00e9lget\u00e9sb\u0151l kider\u00fcl – tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r megval\u00f3s\u00edt\u00e1s alatt van.<\/p>\n <\/p>\n Ha objekt\u00edven\u00a0n\u00e9zz\u00fck, tulajdonk\u00e9ppen k\u00e9t m\u00f3don k\u00e9pzelhet\u0151 el a mamutok \u00fajra\u00e9leszt\u00e9se: a hagyom\u00e1nyos kl\u00f3noz\u00e1s r\u00e9v\u00e9n (ahogy annak idej\u00e9n Dolly-t, a birk\u00e1t is l\u00e9trehozt\u00e1k), azaz egy mamut-tetemb\u0151l elk\u00e9peszt\u0151en \u00e9p sejtmagot nyernek ki \u00e9s azt egy \u00e1zsiai elef\u00e1nt sejtmagt\u00f3l megfosztott petesejtj\u00e9be \u00fcltetik. A\u00a0m\u00e1sik pedig, hogy egy \u00e1zsiai elef\u00e1nt genomj\u00e1t „szerkesztik”\u00a0\u00e1t annyira, hogy az \u00faj faj legyen az eredm\u00e9ny.<\/p>\n Els\u0151 olvasatra az el\u0151bbi t\u0171nhet egyszer\u0171bbnek, de mint kor\u00e1bban utaltunk r\u00e1<\/a>, nem ennyire ban\u00e1lis a dolog. Eleve, hogy a m\u0171veletet elkezdj\u00fck, annyira \u00e9p DNS-re lenne sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, ami gyakorlatilag nem l\u00e9tezik az eddig beazonos\u00edtott fossz\u00edli\u00e1kban, r\u00e1ad\u00e1sul – a kl\u00f3noz\u00e1si technol\u00f3gia alacsony sikeress\u00e9g\u00e9b\u0151l kiindulva – \u00a0sok sz\u00e1z pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1son kellene kereszt\u00fcl menni, hogy esetleg egy kis mamutb\u00e9bi megsz\u00fclethessen. A sok sz\u00e1z pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s egy elef\u00e1nt eset\u00e9ben pedig finoman sz\u00f3lva sem praktikus.<\/p>\n A m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g, hogy egy \u00e1zsiaielef\u00e1nt-genomot alak\u00edtunk \u00e1t a modern genom-szerkeszt\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1kkal, hogy min\u00e9l jobban hasonl\u00edtson egy mamutgenomra. Az\u00e9rt pont \u00e1zsiai elef\u00e1ntot, mert ez a faj a mamutok ma \u00e9l\u0151 legk\u00f6zelebbi rokona<\/a>, olyannyira, hogy a mamut \u00e9s \u00e1zsiai elef\u00e1nt k\u00f6zti genetikai t\u00e1vols\u00e1g egyes felm\u00e9r\u00e9sek szerint<\/a> nem t\u00f6bb, mint az afrikai szavannai \u00e9s erdei elef\u00e1ntpopul\u00e1ci\u00f3k k\u00f6zti t\u00e1vols\u00e1g, \u00e9s ennek megfelel\u0151en nagyobb a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, hogy a genom-szerkeszt\u00e9s eredm\u00e9nye egy \u00e9letk\u00e9pes embri\u00f3t adna.<\/p>\n A nagy k\u00e9rd\u00e9s persze, hogy milyen genetikai v\u00e1ltoz\u00e1sokat akarunk eszk\u00f6z\u00f6lni az \u00e1zsiai elef\u00e1nt genomj\u00e1ban? Teljesen „mamutiz\u00e1lni” a genomot nem lenne se praktikus (technol\u00f3giailag milli\u00f3nyi mut\u00e1ci\u00f3t bevinni, szinte kivitelezhetetlen), se c\u00e9lszer\u0171. Ut\u00f3bbi az\u00e9rt nem, mert a sok-sok elt\u00e9r\u00e9s k\u00f6z\u00fcl, amit a mamut \u00e9s elef\u00e1nt genomok k\u00f6zt fellelhet\u00fcnk, nagyon sok az egyszer\u0171 polimorfizmus, aminek igaz\u00e1b\u00f3l nincs funkci\u00f3ja. C\u00e9lszer\u0171 lenne olyan tulajdons\u00e1gokra sz\u0171k\u00edteni (els\u0151 k\u00f6rben mindenk\u00e9ppen) a list\u00e1t, amelyekr\u0151l tudjuk, hogy fontosak lehetnek ahhoz, hogy egy mamutszer\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9ny a sztyepp\u00e9n \u00e9letbenmaradhasson, s ha ez megvan megvizsg\u00e1lni, hogy azon g\u00e9nek, melyek ezeknek a tulajdons\u00e1goknak a kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban fontos szerepe van, mik\u00e9nt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a kihalt \u00e9s ma is \u00e9l\u0151 vastagb\u0151r\u0171ek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n Persze az is nagy k\u00e9rd\u00e9s, hogy val\u00f3di kl\u00f3noz\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ban hogyan vizsg\u00e1lhat\u00f3 meg mindez \u00e9s ez az a pont, ahol a Church-interj\u00fa igaz\u00e1n izgalmass\u00e1 v\u00e1lik. Church ugyanis nem kevesebbet \u00e1ll\u00edt, mint hogy m\u00e1r l\u00e9trehoztak elef\u00e1ntsejtekb\u0151l laborat\u00f3riumban fenntarthat\u00f3 sejtvonalakat, \u00e9s ezekbe 15 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mut\u00e1ci\u00f3t be is vittek. A terv\u00fck az, hogy ezeket a sejtvonalakat r\u00e1veszik, hogy a megfelel\u0151 sz\u00f6vett\u00edpust hozz\u00e1k l\u00e9tre, \u00e9s azoknak a sejteknek a viselked\u00e9s\u00e9t figyeln\u00e9k meg. Ez \u00e9sszer\u0171 \u00e9s k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9kony megold\u00e1snak t\u0171nik, \u00e9s bizonyos esetekben szinte biztos, hogy k\u00f6nnyen megfoghat\u00f3 eredm\u00e9nyhez vezethet.<\/p>\n Az egyik ilyen p\u00e9lda (ha v\u00e1rakoz\u00e1saim nem csalnak meg), az a hemoglobin (Hb) esete lesz. Ez a molekula a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestekben tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s az oxig\u00e9n sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel. De nagyon m\u00e1s lenne a m\u0171k\u00f6d\u00e9si\u00a0optimuma, mondjuk D\u00e9l-\u00c1zsi\u00e1ban (ahol az elef\u00e1ntok \u00e9lnek) \u00e9s mondjuk Szib\u00e9ri\u00e1ban, m\u00e9gpedig az\u00e9rt, mert alacsonyabb h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten sokkal kev\u00e9sb\u00e9 szereti leadni az oxig\u00e9nt. Ennek megfelel\u0151en a mamutok hemoglobinja, puszt\u00e1n logika alapj\u00e1n, is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zhetett a ma \u00e9l\u0151 elef\u00e1ntok\u00e9t\u00f3l – s ezt a genetikai vizsg\u00e1latok al\u00e1 is t\u00e1masztj\u00e1k.<\/p>\n Tov\u00e1bbi jellegzetes tulajdons\u00e1gok szint\u00e9n a nagytest\u0171 n\u00f6v\u00e9nyev\u0151k hideghez val\u00f3 adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1t seg\u00edthetik, ilyenek lenn\u00e9nek a b\u0151ralatti zs\u00edrr\u00e9teg felhalmoz\u00e1sa, a faggy\u00famirigyek m\u0171k\u00f6d\u00e9se, vagy – evidens m\u00f3don – a sz\u0151rzet s\u0171r\u0171s\u00e9ge\u00a0\u00e9s vastags\u00e1ga.\u00a0<\/p>\n Ha j\u00f3l megfigyelj\u00fck, egy \u00e1zsiai elef\u00e1nt sem teljesen sz\u0151rtelen, de term\u00e9szetesen a sz\u0151rzet ebben az esetben kb. \u00fagy viszonyul a mamut bund\u00e1j\u00e1hoz, mint az emberi mellkassz\u0151rzet egy csimp\u00e1nz pr\u00e9mj\u00e9hez: a sz\u0151rsz\u00e1lak nem csak ritk\u00e1bbak, de v\u00e9konyabbak \u00e9s r\u00f6videbbek. Viszont a sz\u0151rt\u00fcsz\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben nem egyetlen sejtt\u00edpus vesz r\u00e9szt, \u00edgy az egyszer\u0171 sejtdifferenci\u00e1l\u00e1si m\u00f3dszer, ami a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestekn\u00e9l m\u0171k\u00f6dne, itt nem vethet\u0151 be, hiszen sokkal komplexebb strukt\u00far\u00e1kat kell l\u00e9trehozni laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n Ezt a technol\u00f3gi\u00e1t kellene teh\u00e1t alkalmazni, olyan elef\u00e1nt-sejtvonalak eset\u00e9ben, ahol a sz\u0151rfejl\u0151d\u00e9sben fontos g\u00e9nek mut\u00e1ci\u00f3it vissz\u00fck be.<\/p>\n Ha pedig ezekkel az „in vitro” m\u00f3dszerekkel siker\u00fcl olyan mut\u00e1ci\u00f3kat meghat\u00e1rozni, amelyek az emlegetett tulajdons\u00e1gok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t val\u00f3ban el\u0151seg\u00edthet\u00fck, akkor ezek egy bizonyos kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t kell majd egyetlen sejtvonalba bevinni. A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s az lesz, hogy a genom-szerkesztett\u00a0sejteket r\u00e1vegy\u00e9k, \u00fagy m\u0171k\u00f6djenek, mint egy megterm\u00e9keny\u00edtett petesejt. Ez egerekben ma m\u00e1r szinte rutinfeladatnak sz\u00e1m\u00edt, de persze hogy mindezt mennyire lehet majd elef\u00e1ntokra adapt\u00e1lni, az egy nagy k\u00e9rd\u00e9s… Bonyolult lesz a dolog, de tal\u00e1n k\u00f6zel sem annyira lehetetlen, mint a mezei kl\u00f3noz\u00e1s.<\/p>\n S hogy mi az a racion\u00e1lis c\u00e9l, ami miatt az eg\u00e9szbe \u00e9rdemes belev\u00e1gni? Itt Church m\u00e1s kutat\u00f3k munk\u00e1j\u00e1ra hivatkozik<\/a>, akik vehemensen \u00e9rvelnek amellett<\/a>, hogy az \u00e9szaki sztyepp\u00e9k mamutokkal val\u00f3 ben\u00e9pes\u00edt\u00e9se egy nagyon racion\u00e1lis l\u00e9p\u00e9s lenne, ha azt akarjuk, hogy ezeken a vid\u00e9keken a talajban fagyott form\u00e1ban lev\u0151 szervesanyag ne bomoljon tov\u00e1bb \u00e9s ker\u00fclj\u00f6n sz\u00e9n-dioxid form\u00e1j\u00e1ban a l\u00e9gk\u00f6rbe. Az elm\u00e9let szerint ugyanis a mamutok \u00e1ltal domin\u00e1lt biomok („mamut-sztyepp\u00e9k”) eset\u00e9ben az intenz\u00edv legel\u00e9s miatt v\u00e9konyabb veget\u00e1ci\u00f3 alakulna ki, ami a f\u00f6ldfelsz\u00edn k\u00f6zel\u00e9ben ak\u00e1r t\u00edz fokkal h\u0171v\u00f6sebb h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet eredm\u00e9nyezne. Ez pedig b\u0151ven elegend\u0151 lenne arra, hogy a felsz\u00edn alatt tal\u00e1lhat\u00f3 permafrost r\u00e9teg fagyott maradjon \u00e9s a benne lev\u0151 sz\u00e9n ne ker\u00fclhessen a l\u00e9gk\u00f6rbe.\u00a0<\/p>\n Ha elfogadjuk ezt az \u00f6kol\u00f3giai \u00e9rvel\u00e9st, ha nem, az interj\u00fa alapj\u00e1n egy biztos: Church elt\u00f6k\u00e9ltnek t\u0171nik abban, hogy sz\u0151r\u00f6s \u00e9s hidegt\u0171r\u0151 elef\u00e1ntokat hozzon l\u00e9tre, s ha csak ennek nincs valami, el\u0151re nem l\u00e1tott biol\u00f3giai akad\u00e1lya, csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, hogy siker\u00fclj\u00f6n neki. S hogy majd ezeket az \u00e1llatokat mamutoknak fogjuk-e tekinteni vagy nevezni, az meg maradjon egyel\u0151re a j\u00f6v\u0151 k\u00e9d\u00e9se. \u00a0<\/p>\n A deextinkci\u00f3s r\u00e9sz az al\u00e1bb besz\u00fart podcastben valahol 26:47 k\u00f6r\u00fcl kezd\u0151dik (a m\u00e1sik t\u00e9ma is nagyon \u00e9rdekes, de az egy\u00e9rtelm\u0171en egy k\u00fcl\u00f6n posztot \u00e9rdemel majd egyszer). A Church-elef\u00e1nt du\u00f3 k\u00e9pe a BusinessInsider cikk\u00e9b\u0151l<\/a> sz\u00e1rmazik.<\/em><\/p>\n![\"mammoth_cloning.png\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/12\/mammoth_cloning.png\")
<\/p>\n![\"hb-mammoth.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/12\/hb-mammoth.jpg\")
A molekul\u00e1ris t\u00f6rzsf\u00e1k szerint ugyanis a mamutokhoz vezet\u0151 evol\u00faci\u00f3s \u00faton olyan mut\u00e1ci\u00f3k jelentek meg az egyik hemoglobin molekul\u00e1t k\u00f3dol\u00f3\u00a0HBB\/HBD\u00a0<\/em>g\u00e9nben, amelyek jelent\u0151sen megk\u00f6nny\u00edtik az alacsony h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten az oxig\u00e9n lead\u00e1s\u00e1t. Amikor p\u00e1r \u00e9ve az elef\u00e1nt \u00e9s mamut\u00a0Hb molekul\u00e1kat in vitro<\/em> rendszerekben (vagyis sejten k\u00edv\u00fcl, egy cs\u0151ben) hasonl\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze, akkor pont ezt is kapt\u00e1k. Ennek megfelel\u0151en azt v\u00e1rn\u00e1nk, hogy ezeket a v\u00e1ltoz\u00e1sokat beillesztve az \u00e1zsiai elef\u00e1nt genomj\u00e1ba, \u00e9s a sejtkult\u00fara sejtjeit r\u00e1v\u00e9ve arra, hogy v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestekk\u00e9 differenci\u00e1l\u00f3djanak, az \u00edgy kapott sejtek alacsonyabb h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten is k\u00e9pesek kell legyenek az oxig\u00e9n hat\u00e9kony lead\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n![\"hair_follicle_dish.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/12\/hair_follicle_dish.jpg\")
Itt j\u00f6n be a k\u00e9pbe az id\u00e9n tragikus k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt elhunyt Josiki Szaszaj<\/a> \u00e1ltal kifejlesztett \u00fan. „organoid” technol\u00f3gia, melynek a l\u00e9nyege r\u00f6vide az lenne, hogy ha egy k\u00fcl\u00f6nleges g\u00e9lben n\u00f6vesztj\u00fck \u00e9s differenci\u00e1ltatjuk a sejteket, akkor nagyon komplex h\u00e1romdimenzi\u00f3s strukt\u00far\u00e9k is l\u00e9trej\u00f6hetnek. Sz\u00e1mos sz\u00f6vetrendszerre adapt\u00e1lt\u00e1k m\u00e1r az organoidokat, \u00edgy idegrendszer mellett b\u00e9l- \u00e9s t\u00fcd\u0151-jelleg\u0171 organoidokat is l\u00e9trehoztak „lombikban” \u00e9s bizony, sz\u0151rt\u00fcsz\u0151ket is.<\/p>\n