{"id":6793185,"date":"2014-10-14T23:08:04","date_gmt":"2014-10-14T21:08:04","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2014\/10\/14\/azok_a_csodalatos_gombak_a_gyilkos_galoca"},"modified":"2014-10-14T23:08:04","modified_gmt":"2014-10-14T21:08:04","slug":"azok_a_csodalatos_gombak_a_gyilkos_galoca","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=6793185","title":{"rendered":"Azok a csod\u00e1latos gomb\u00e1k – a gyilkos gal\u00f3ca"},"content":{"rendered":"

\"gyilkos\u00c9vente 100-120 gombam\u00e9rgez\u00e9snek titul\u00e1lt esetet regiszt\u00e1lnak Magyarorsz\u00e1gon. 60%-uk nem m\u00e9rgez\u00e9s \u00e1ldozata, gyakran a gyomorg\u00f6rcs, h\u00e1ny\u00e1s, hasmen\u00e9s (gasztrointesztin\u00e1lis t\u00fcnetek) t\u00fal sok vagy m\u00e1r boml\u00e1snak indult (t\u00fal nedvesen, \u00f6regen, vagy kukacosan szedett, vagy t\u00fal sok\u00e1ig t\u00e1rolt), de am\u00fagy ehet\u0151 gomba fogyaszt\u00e1sa ut\u00e1n l\u00e9pnek fel. A t\u00f6bbezer ismert kalapos gomba k\u00f6z\u00fcl nagyj\u00e1b\u00f3l 150 faj termel gombatoxinokat. Ezek egy r\u00e9sze felt\u00e9telekkel fogyaszthat\u00f3, pl h\u0151kezel\u00e9s ut\u00e1n, vagy alkohol fogyaszt\u00e1s\u00e1nak kiz\u00e1r\u00e1s\u00e1val. Van olyan m\u00e9reganyag, amely csak az arra \u00e9rz\u00e9kenyeket \u201e\u00fcti ki\u201d, \u00e9s van, amelyik sz\u00e9p lassan akkumul\u00e1l\u00f3dik a szervezetben, \u00e9s csak \u00e9vek ut\u00e1n fejti ki a hat\u00e1s\u00e1t. A val\u00f3di m\u00e9rgez\u00e9ses esetekb\u0151l csak 6-8-at okoz gyilkos gal\u00f3ca, m\u00e9gis ez a leghirhedtebb m\u00e9rgez\u0151 gomba vil\u00e1gszerte. Ez val\u00f3szin\u0171leg annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a gyilkos gal\u00f3ca m\u00e9reganyagai lassan hatnak, \u00e9s mire az els\u0151 t\u00fcnetek jelentkeznek, addigra m\u00e1r olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171 a m\u00e9rgez\u00e9s, hogy az esetek nagy r\u00e9sz\u00e9ben hal\u00e1lt okoz.<\/span><\/p>\n

<\/p>\n

A gal\u00f3c\u00e1k<\/strong> k\u00f6z\u00fcl a gyilkos gal\u00f3c\u00e1n (Amanita phalloides<\/em>) kiv\u00fcl A. bisporigera<\/em>, A. verna <\/em>(feh\u00e9r gal\u00f3ca), A. virosa <\/em>(hegyeskalap\u00fa gal\u00f3ca), <\/em>\u00e9s az <\/em>A. ocreata<\/em> fogyaszt\u00e1sa is hal\u00e1los, ezzel szemben a cs\u00e1sz\u00e1rgal\u00f3ca (Amanita caesarea<\/em>) egy\u00e1ltal\u00e1n nem m\u00e9rgez\u0151, \u00e9s igencsak finom csemeg\u00e9nek sz\u00e1mit. M\u00e1s gal\u00f3c\u00e1kban teljesen m\u00e1s m\u00e9reganyag tal\u00e1lhat\u00f3. A l\u00e9gy\u00f6l\u0151 gal\u00f3ca (Amanita muscaria<\/em>) fogyaszt\u00e1sa f\u0151k\u00e9nt gyomor-b\u00e9l t\u00fcneteket \u00e9s a (muszkarin tartalma miatt) paraszimpatikus idegrendszeri t\u00fcneteket (ny\u00e1ladz\u00e1s, r\u00e1ng\u00e1s) okoz, a p\u00e1rducgal\u00f3ca (A. pantherina<\/em>) pedig pszichoaktiv hat\u00f3anyagai miatt a s\u00e1m\u00e1nszertart\u00e1sok kedvelt kell\u00e9k\u00e9nek sz\u00e1mitott. A gal\u00f3c\u00e1kon kiv\u00fcl egyes Lepiota<\/em> (kism\u00e9ret\u0171 \u0151zl\u00e1bgomba), Conocybe<\/em> and Galerina<\/em> (t\u0151kegomba) fajok is tartalmaznak gyilkos gal\u00f3ca m\u00e9rgeket, b\u00e1r kisebb mennyis\u00e9gben, de ezek is hal\u00e1losan m\u00e9rgez\u0151ek. Nem el\u00e9g teh\u00e1t a gyilkos gal\u00f3c\u00e1t felismerni, ha valaki gomb\u00e1t szeretne szedni, tiszt\u00e1ban kell lenni az ehet\u0151 \u00e9s m\u00e9rgez\u0151 gomb\u00e1kkal, \u00e9s minden ev\u00e9sre sz\u00e1nt leszedett gomb\u00e1t c\u00e9lszer\u0171 megmutatni szakellen\u0151rnek.<\/span><\/p>\n

\"amanita<\/span><\/p>\n

A gyilkos gal\u00f3ca m\u00e9rgez\u00e9s t\u00fcnetei:<\/span><\/span><\/p>\n

–\u00a0 gasztroenteritisz a gomba elfogyaszt\u00e1sa ut\u00e1n 14-24 \u00f3r\u00e1val<\/span><\/p>\n

–\u00a0 l\u00e1tsz\u00f3lagos remisszi\u00f3s f\u00e1zis 24-72 \u00f3r\u00e1n bel\u00fcl<\/span><\/p>\n

–\u00a0 m\u00e1j-\u00e9s veseel\u00e9gtelens\u00e9g kialakul\u00e1sa 3-6 nappal a fogyaszt\u00e1s ut\u00e1n<\/span><\/p>\n

A gyilkos gal\u00f3ca h\u00e1romf\u00e9le toxincsoportot<\/strong> tartalmaz: amanitineket, falloidineket \u00e9s virotoxinokat. A gomb\u00e1knak van egy igencsak \u00e9rdekes tulajdons\u00e1ga, a klasszikus feh\u00e9rjegy\u00e1rakt\u00f3l, a ribosz\u00f3m\u00e1kt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl is k\u00e9pes p\u00e1r aminosavb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 peptideket el\u0151\u00e1llitani. A m\u00e1sodlagos anyagcsereterm\u00e9kek egy j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t (p\u00e9ld\u00e1ul antibiotikumokat \u00e9s immunszupressz\u00e1nsokat) ilyen nem-ribosz\u00f3m\u00e1lis peptid szintet\u00e1zok termelik, \u00e9s mivel a fenti toxinok mind gy\u0171r\u0171s szerkezet\u0171, kev\u00e9s aminosavb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 peptidek, a norm\u00e1l feh\u00e9rj\u00e9kt\u0151l elt\u00e9r\u0151 aminosavakat \u00e9s k\u00f6t\u00e9seket is tartalmaznak, ez\u00e9rt ezekr\u0151l is ezt a szint\u00e9zisutat felt\u00e9telezt\u00e9k. A molekul\u00e1ris biol\u00f3giai \u00e9s genetikai vizsg\u00e1latok viszont az mutatt\u00e1k, hogy \u00c9szak-Amerik\u00e1ban honos Amanita bisporigera<\/em> egyetlen egy NRPS g\u00e9nt sem k\u00f3dol, viszont az a fent emliett toxincsoportok tagjait termeli. K\u00e9s\u0151bb a t\u00f6bbi fajr\u00f3l is kideritett\u00e9k, hogy a klasszikus, ribosz\u00f3m\u00e1khoz k\u00f6t\u00f6tt feh\u00e9rjeszintetikus \u00faton k\u00e9pz\u0151dnek benn\u00fck a fenti toxinok. A k\u00f6vetkez\u0151 vide\u00f3 a nem-ribosz\u00f3m\u00e1lis peptid szintet\u00e1zokat mutatja be.
<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

<\/object><\/p>\n

Sok\u00e1ig \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy a gyilkos gal\u00f3ca m\u00e9rgez\u00e9s t\u00fcnetei\u00e9rt a falloidinek k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3 falloidin <\/strong>a felel\u0151s. Ez a polipeptid a sejtekben tal\u00e1lhat\u00f3 aktin-sz\u00e1lakhoz k\u00f6t\u0151dik (ez l\u00e1tszik az als\u00f3 k\u00e9pen is, ahogy megjel\u00f6li az az aktin sz\u00e1lakat), specifikusan az aktin alegys\u00e9geket \u00f6sszetart\u00f3 k\u00f6t\u00e9seket stabiliz\u00e1lja, igy megakad\u00e1lyozza azt az egy\u00e9bk\u00e9nt dimanikus fel-\u00e9s le\u00e9p\u00fcl\u00e9st, ami a sejtben l\u00e9v\u0151 mozg\u00e1sok alapja. A hat\u00e1sa azonnali, az azt felsziv\u00f3 b\u00e9lsejteket elpusztitja, de a b\u00e9lrendszerb\u0151l val\u00f3szin\u0171leg nem jut be a kering\u00e9sbe.<\/span><\/p>\n

\"falloidin.jpg\"<\/span><\/p>\n

A val\u00f3di gyilkos jelz\u0151t ez\u00e9rt nem a falloidineknek, hanem az amanitineknek k\u00f6sz\u00f6nheti a gal\u00f3ca. Ezek k\u00f6z\u00fcl is legink\u00e1bb a k\u00e9tszeres gy\u0171r\u0171t tartalmaz\u00f3, nyolc aminosavb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 alfa-amanitin<\/strong>nek. Ezt a furcsa oligopeptidet az AMA1 g\u00e9n k\u00f3dolja, \u00e9s err\u0151l el\u0151sz\u00f6r egy 35 aminosavb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 feh\u00e9rje ir\u00f3dik \u00e1t, amib\u0151l azt\u00e1n egy prolil oligopeptid\u00e1z nev\u0171 enzim hasitja ki az oktapeptidet. Ezut\u00e1n a hasit\u00e1s ut\u00e1n m\u00e9g j\u00f3p\u00e1r \u00e1tir\u00e1s ut\u00e1ni m\u00f3dosit\u00e1son kell \u00e1tesnie a polipeptidnek, hogy felvegye a v\u00e9gleges szerkezet\u00e9t, \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n egy proteoglik\u00e1n kapcsol\u00f3dik hozz\u00e1. Ez a mechanizmus biztositja azt, hogy az amanitin a gomba saj\u00e1t feh\u00e9rjeszintetiz\u00e1l\u00f3 enzimeit nem g\u00e1tolja. Az \u00e9rett, vagyis m\u00e1r lehasitott alfa-amanitin egy\u00e9bk\u00e9nt a gomba term\u0151test\u00e9ben mindenhol el\u0151fordul, de a legt\u00f6bb a kalapban \u00e9s a lemezek v\u00e9g\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 meg, ahol a bazidiumok k\u00e9z\u0151dnek, \u00e9s mellette mindig ott tal\u00e1lhat\u00f3 a hasit\u00e1s\u00e1t v\u00e9gz\u0151 enzim.
<\/span><\/p>\n

\"colocalization.gif\"<\/span><\/p>\n

A b\u00e9ta-amanitin a sejtmembr\u00e1nhoz kapcsol\u00f3dik, \u00e9s kilukasztja azt. Ezen kiv\u00fcl az alfa-, b\u00e9ta- \u00e9s epszilon-amanitin<\/strong> a DNS-f\u00fcgg\u0151 RNS polimer\u00e1zhoz (RNS polimer\u00e1z II-h\u00f6z), a b\u00e9ta-amanitin<\/strong> pedig m\u00e9g az RNS polimer\u00e1z III-hoz is kapcsol\u00f3dik, k\u00e9ptelenn\u00e9 t\u00e9ve a sejteket az egyik legalapvet\u0151bb setjszint\u0171 folyamatra, a feh\u00e9rjeszint\u00e9zisre. Igy a sejtek k\u00e9ptelenek a membr\u00e1n hib\u00e1inak kijavit\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s teljesen sz\u00e9tesnek. A lenti \u00e1br\u00e1n az RNS polimer\u00e1z II-h\u00f6z (sz\u00fcrke) kapcsol\u00f3d\u00f3 alfa-amanitin (piros) l\u00e1that\u00f3.
<\/span><\/p>\n

\"800px-Alpha-Amanitin\u2013RNA_polymerase_II_complex_1K83.png\"<\/span><\/p>\n

\u00c9rdekes m\u00f3don mig a legt\u00f6bb eml\u0151s igencsak \u00e9rz\u00e9keny a gyilkos gal\u00f3c\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 m\u00e9reganyagokra, addig pl a kanadai v\u00f6r\u00f6sm\u00f3kus<\/strong> (Tamiasciurus hudsonicus) <\/em>minden gond n\u00e9lk\u00fcl ehet bel\u0151le. Az \u0151 b\u00e9lrendszer\u00e9ben is megt\u00f6rt\u00e9nik az, ami a t\u00f6bbi eml\u0151sben, vagyis az amanitinek \u00e9s a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 proteoglik\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6t\u00e9s enzimatikusan bomlik, igy szabadd\u00e1 v\u00e1lik a m\u00e9reganyag, de ezut\u00e1n a m\u00f3kus saj\u00e1t proteoglik\u00e1nja kapcsol\u00f3dik a gombam\u00e9reghez, igy akad\u00e1lyozza meg annak felsziv\u00f3d\u00e1s\u00e1t. Az emberben ez sajnos nem t\u00f6rt\u00e9nik meg, igy a b\u00e9lh\u00e1msejtekbe felsziv\u00f3dnak az amanitinek, azokat a sejteket roncsolj\u00e1k, majd a v\u00e9r\u00e1ramba ker\u00fclnek, \u00e9s a m\u00e1jba, az els\u0151dleges m\u00e9regtelenit\u0151 szervbe jutnak. A gyilkos gal\u00f3ca m\u00e9rgez\u00e9sek nagy sz\u00e1zal\u00e1k\u00e1ban a m\u00e1jk\u00e1rosod\u00e1s felel\u0151s a hal\u00e1l\u00e9rt, de a m\u00e1jon kiv\u00fcl m\u00e9g a m\u00e9regtelenit\u00e9s m\u00e1sik szerve, a vese is igencsak s\u00e9r\u00fcl.<\/span><\/p>\n

Ha id\u0151ben eljut a beteg k\u00f3rh\u00e1zba, akkor gyomormos\u00e1st v\u00e9geznek rajta, aktiv szenet etetnek vele, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k cs\u00f6kkenti a m\u00e1jk\u00e1rosod\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t. <\/span><\/p>\n

\"mariatovis.jpg\"Az index nemr\u00e9g besz\u00e1molt arr\u00f3l, hogy megtal\u00e1lt\u00e1k a gyilkos gal\u00f3ca ellenszer\u00e9t<\/a>. Sajnos nem ez az els\u0151 (\u00e9s val\u00f3szin\u0171leg az utols\u00f3) olyan cikk, ami hihetetlen\u00fcl pontatlan \u00e9s megt\u00e9veszt\u0151. Erre nem ments\u00e9g az sem, hogy a hivatkozott popular science cikk<\/a> is ugyanezt \u00e1llitja. Az eredeti cikk<\/a>nek m\u00e1r a cime sem ennyire kattint\u00e1sgener\u00e1tor, ebben nem is ellenszerr\u0151l, csak potenci\u00e1lis kezel\u00e9sr\u0151l irnak, ami meg is felel a val\u00f3s\u00e1gnak. A m\u00e1riat\u00f6vis<\/strong> (Silybum marianum<\/em>) egy bog\u00e1ncsszer\u0171 n\u00f6v\u00e9ny, magjainak alkoholos kivonata a szilimarin (silymarin), ami h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 flavonoidb\u00f3l \u00e1ll. Ennek legf\u0151bb hat\u00f3anyaga a szilibinin (silybin). A szilimanrint \u00e9s a szilibint sok helyen haszn\u00e1lj\u00e1k a gyilkos gal\u00f3ca m\u00e9rgez\u00e9sek kezel\u00e9si protokollj\u00e1ban, ugyanis a m\u00e1riat\u00f6vis-kivonat in vitro k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1jv\u00e9d\u0151 hat\u00e1s\u00fanak bizonyult. Bizonyos leir\u00e1sok azt mutatj\u00e1k, hogy megakad\u00e1lyozza a m\u00e1j alfa-amanintin-fel\u00e9v\u00e9tel\u00e9t, de megfelel\u0151en lefolytatott klinikai kis\u00e9rletek hi\u00e1ny\u00e1ban ez \u201eunclear scientific evidence\u201d-nek, vagyis tiszt\u00e1zatlan tudom\u00e1nyos t\u00e9nynek sz\u00e1mit. Zacher G\u00e1bor toxikol\u00f3giai el\u0151ad\u00e1sai<\/a> alapj\u00e1n a\u00a0 szilimarin-kezel\u00e9s mellett is kb 10-20%-os a gyilkos gal\u00f3ca m\u00e9rgez\u00e9s hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1nya.<\/span><\/p>\n

Vagyis az index hiresztel\u00e9se ellen\u00e9re nincs meg a gyilkos gal\u00f3ca ellenszere, nincs speci\u00e1lis ellenanyag, amit be lehetne venni gyilkos gal\u00f3ca m\u00e9rgez\u00e9s eset\u00e9n. A kezel\u00e9s egyed\u00fcl a k\u00e1renyhit\u00e9st szolg\u00e1lja. Egy igaz\u00e1n hat\u00e1sos ellenszere van a gyilkos gomba m\u00e9rgez\u00e9snek: a megel\u0151z\u00e9s. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00c9vente 100-120 gombam\u00e9rgez\u00e9snek titul\u00e1lt esetet regiszt\u00e1lnak Magyarorsz\u00e1gon. 60%-uk nem m\u00e9rgez\u00e9s \u00e1ldozata, gyakran a gyomorg\u00f6rcs, h\u00e1ny\u00e1s, hasmen\u00e9s (gasztrointesztin\u00e1lis t\u00fcnetek) t\u00fal sok vagy m\u00e1r boml\u00e1snak indult (t\u00fal nedvesen, \u00f6regen, vagy kukacosan szedett, vagy t\u00fal sok\u00e1ig t\u00e1rolt), de am\u00fagy ehet\u0151 gomba fogyaszt\u00e1sa ut\u00e1n … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[13,1],"tags":[8,120,51],"class_list":["post-6793185","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-molekularis_gasztronomia","category-uncategorized","tag-biobulvar","tag-biokemia","tag-gomba"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6793185","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6793185"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6793185\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6793185"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=6793185"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=6793185"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}