![\"nobel-prize-grid-cells-diagram-place-cells-rat-human-640x353.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/10\/nobel-prize-grid-cells-diagram-place-cells-rat-human-640x353.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Az eukari\u00f3ta g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1s, f\u00e1jdalom\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s a genomi k\u00f3piasz\u00e1m-vari\u00e1nsok voltak a leges\u00e9lyesebb t\u00e9m\u00e1k az idei fiziol\u00f3giai \u00e9s orvosi Nobel d\u00edj \u00e1tad\u00f3n a\u00a0Thomson Reuters id\u00e9zetts\u00e9g alapj\u00e1n\u00a0k\u00e9sz\u00edtett predikci\u00f3ja szerint<\/a>.\u00a0 V\u00e9g\u00fcl azonban egyik tipp sem volt m\u00e9g csak a k\u00f6zel\u00e9ben sem a val\u00f3di nyerteseknek.<\/p>\n A\u00a02014-es orvosi Nobel d\u00edjat<\/a>\u00a0ugyanis az agy helyzetmeghat\u00e1roz\u00f3 rendszer\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9\u00e9rt megosztva kapta John O’Keefe (UCL), valamint\u00a0<\/span>May-Britt Moser \u00e9s Edvard I. Moser (Kavli Institute) (azt hiszem, hogy Curie-\u00e9k \u00f3ta nem volt p\u00e9lda h\u00e1zasp\u00e1r-Nobelre, \u00e9n legal\u00e1bb is nem leltem nyom\u00e1t).<\/p>\n <\/p>\n O\u2019Keefe mutatta ki el\u0151sz\u00f6r, hogy egyes idegsejtek t\u00fczel\u00e9se megfelel egyfajta kognit\u00edv lek\u00e9pez\u00e9snek. Az 1970-es \u00e9vekben v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletei sor\u00e1n a hippocampus piramis sejtjeinek a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lva, arra pr\u00f3b\u00e1lt v\u00e1laszt kapni, hogy mit k\u00f3dolhatnak. Az els\u0151 eredm\u00e9nyek zavarbaejt\u0151ek voltak: a vizsg\u00e1lati alanyokat k\u00e9pez\u0151 patk\u00e1nyoknak mindenf\u00e9le ingert adott \u00e9s ugyan t\u00fczeltek a sejtek, de nem tal\u00e1lt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szenzoros ingerek, az \u00e1llat viselked\u00e9se (eszik, fut, szagl\u00e1szik) \u00e9s a vizsg\u00e1lt sejtek t\u00fczel\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt. Eg\u00e9szen addig, am\u00edg le nem rajzolta, hogy hol van az \u00e1llat a “k\u00eds\u00e9rleti ar\u00e9n\u00e1ban”, amikor a sejtek t\u00fczelnek.<\/p>\n Ekkor ugyanis kider\u00fclt, hogy a sejtek egy r\u00e9sze akkor t\u00fczel, amikor az \u00e1llat egy j\u00f3l meghat\u00e1rozott r\u00e9sz\u00e9n van a k\u00eds\u00e9rleti ter\u00fcletnek, azaz a hippocampalis idegsejtek egy kognit\u00edv t\u00e9rk\u00e9pet alkotnak. Teh\u00e1t A pontban\u00a0x<\/span>\u00a0sejt t\u00fczel, B pontban pedig\u00a0y<\/span>\u00a0sejt t\u00fczel – azaz a sejtek aktivit\u00e1sa megfeleltethet\u0151 az \u00e1llat hely\u00e9nek, ez\u00e9rt is nevezz\u00fck ezeket a sejteket\u00a0“place” sejtnek<\/a>. (\u00c9rdekes magyar vonatkoz\u00e1s egy\u00e9bk\u00e9nt, hogy ugyanezen sejteket tanulm\u00e1nyozz\u00e1k a BRAIN-d\u00edjas Somogyi P\u00e9ter\u00a0oxfordi laborat\u00f3rium\u00e1ban is<\/a>.)<\/p>\n![\"Place_Cell_Spiking_Activity_Example.png\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/10\/Place_Cell_Spiking_Activity_Example.png\")
<\/p>\n<\/div>\n