{"id":6714225,"date":"2014-09-20T11:45:38","date_gmt":"2014-09-20T09:45:38","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2014\/09\/20\/a_hagyomanyos_noveyntermesztes_veszelyei_9_a_banan_virusai"},"modified":"2014-09-20T11:45:38","modified_gmt":"2014-09-20T09:45:38","slug":"a_hagyomanyos_noveyntermesztes_veszelyei_9_a_banan_virusai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=6714225","title":{"rendered":"A hagyom\u00e1nyos n\u00f6v\u00e9nytermeszt\u00e9s vesz\u00e9lyei 9. – A ban\u00e1n v\u00edrusai"},"content":{"rendered":"

\"banan01.jpg\"Felt\u00e9telezem, hogy mindenki evett m\u00e1r ban\u00e1nt<\/a>, \u00e1m a genetik\u00e1ja kev\u00e9ss\u00e9 k\u00f6zismert. Az \u00e9tkez\u00e9si c\u00e9lokra haszn\u00e1lt ban\u00e1n, amit mi a boltban vesz\u00fcnk triploid, azaz minden egyes kromosz\u00f3m\u00e1j\u00e1b\u00f3l h\u00e1rom p\u00e9ld\u00e1nyt tartalmaz minden egyes sejtmagja. Ennek el\u0151nye, hogy nem tartalmaz magokat, mivel a sz\u00e1mfelez\u0151 sejtoszt\u00f3d\u00e1s v\u00e9g\u00e9n \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9letk\u00e9ptelen le\u00e1nysejtek j\u00f6nnek l\u00e9tre, \u00edgy a ban\u00e1n gyakorlatilag k\u00e9ptelen magot hozni, vagyis ivarosan szaporodni. Valami\u00e9rt senki sem nevezi ezt “termin\u00e1tor technol\u00f3gi\u00e1nak” \u00e9s nem is t\u00fcntet senki sem a betilt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, illetve hogy a gazd\u00e1k kiz\u00e1r\u00f3lag term\u00e9keny ban\u00e1nt \u00fcltessenek.<\/p>\n

A term\u00e9keny ban\u00e1n l\u00e1that\u00f3 ugyanis az els\u0151 k\u00e9pen, telis-teli apr\u00f3 magokkal. Viszont ennek a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy a ban\u00e1nt ivartalanul szapor\u00edtj\u00e1k, kl\u00f3noz\u00e1ssal, \u00edgy minden egyes ban\u00e1nn\u00f6v\u00e9ny annyira hasonl\u00edt egym\u00e1sra, amennyire csak lehets\u00e9ges. \u00c9ppen ez\u00e9rt ha valamilyen betegs\u00e9g t\u00e1madja meg a termesztett ban\u00e1nokat, akkor az eg\u00e9sz fajt\u00e1t letarolja, mivel kicsi a genetikai v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g az egyes egyedek k\u00f6z\u00f6tt, amit n\u00f6velni szinte lehetetlen, hiszen nem tudj\u00e1k mivel keresztezni a triploid n\u00f6v\u00e9nyeket. Ezek nem felt\u00e9telez\u00e9sek, hanem t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatok, a kor\u00e1bban szinte egyeduralkod\u00f3 Gros Michel<\/a> ban\u00e1nfajt\u00e1t az \u00f6tvenes \u00e9vekben egy gomba t\u00e1madta meg (Panama betegs\u00e9g<\/a>), ami t\u00edz \u00e9v alatt Thaif\u00f6ldet kiv\u00e9ve az eg\u00e9sz vil\u00e1gon kiirtotta. A gy\u00fcm\u00f6lcstermeszt\u0151k az egyetlen rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 megold\u00e1ssal \u00e9ltek \u00e9s lecser\u00e9lt\u00e9k az \u00fcltetv\u00e9nyeiket egy m\u00e1sik ban\u00e1nfajt\u00e1ra, a Cavendishre, ami ellen\u00e1llt a k\u00f3rokoz\u00f3 gomb\u00e1nak, b\u00e1r \u00e1ll\u00edt\u00f3lag \u00edze meg sem k\u00f6zel\u00edti a Gros Michel\u00e9t. Ezt ismerj\u00fck mi mindannyian ban\u00e1nk\u00e9nt, a Cavendish teszi ki a kereskedelmi c\u00e9l\u00fa ban\u00e1ntermel\u00e9s nagyj\u00e1t. Azonban a ban\u00e1nnemes\u00edt\u00e9s az\u00f3ta is folyamatos, egyr\u00e9szt \u00fajabb betegs\u00e9gek<\/a> bukkannak fel amikre a Cavendish is \u00e9rz\u00e9keny, m\u00e1sr\u00e9szt nyilv\u00e1n a nemes\u00edt\u0151k folyamatosan \u00fajabb, el\u0151ny\u00f6sebb tulajdons\u00e1gokkal rendelkez\u0151 ban\u00e1nfajt\u00e1k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1n \u00fcgyk\u00f6dnek. A ban\u00e1nnemes\u00edt\u00e9s egyik m\u00f3dja, hogy term\u00e9keny diploid fajt\u00e1kat, amelyek minden kromosz\u00f3m\u00e1b\u00f3l kett\u0151t tartalmaznak tetraploid fajt\u00e1kkal kereszteznek, amelyek minden kromosz\u00f3m\u00e1jukb\u00f3l n\u00e9gyet hordoznak sejtmagonk\u00e9nt, \u00edgy a k\u00e9t term\u00e9keny ban\u00e1n ut\u00f3dja minden kromosz\u00f3m\u00e1b\u00f3l h\u00e1rmat tartalmaz majd, azaz term\u00e9ketlenn\u00e9 v\u00e1lik. Viszont id\u0151nk\u00e9nt ez a m\u00f3dszer nem v\u00e1rt meglepet\u00e9sekkel szolg\u00e1l, egy ilyet mes\u00e9ln\u00e9k el ma.<\/p>\n

<\/p>\n

\"banan02.jpg\"Az \u00e9tkez\u00e9si c\u00e9lra szolg\u00e1l\u00f3 ban\u00e1nok k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9k\u00e9t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Musa acuminata<\/i> (A genom) \u00e9s a Musa balbisiana<\/i> (B genom) ban\u00e1nfajok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hibridjei alkotj\u00e1k majd, ezek b\u0151ven term\u0151k, egy csom\u00f3 betegs\u00e9gnek ellen\u00e1ll\u00f3k, azonban akad vel\u00fck egy apr\u00f3 gond: A legt\u00f6bb a ban\u00e1ncs\u00edkv\u00edrussal (banana streak virus – BSV) fert\u0151z\u00f6tt. Olyan 1997 k\u00f6r\u00fcl azonban kider\u00fclt, hogy ezek a ban\u00e1nt\u00f6rzsek nem k\u00fcls\u0151 forr\u00e1sb\u00f3l fert\u0151z\u0151dnek meg a BSV v\u00edrussal. No de akkor honnan j\u00f6n a v\u00edrusfert\u0151z\u00e9s? Lheureux \u00e9s munkat\u00e1rsai 2003 -ban M. balbisiana<\/i> \u00e9s M. acuminata<\/i> hibrideket vizsg\u00e1ltak meg \u00e9s kider\u00fclt, hogy a v\u00edrus genom a M. balbisiana<\/i> sz\u00fcl\u0151 genomj\u00e1ba \u00e9p\u00fclt be, m\u00e9g be is tudt\u00e1k t\u00e9rk\u00e9pezni.<\/p>\n

Geering \u00e9s munkat\u00e1rsai 2005 -ben m\u00e1r meg is szekven\u00e1lt\u00e1k a ban\u00e1n genomba \u00e9p\u00fclt v\u00edrust, egy hibridben ami egy triploid n\u00f6v\u00e9ny AAB genommal, azaz k\u00e9t szerelv\u00e9ny M. acuminata<\/i> \u00e9s egy szerelv\u00e9ny M. balbisiana<\/i> kromosz\u00f3m\u00e1t tartalmaz. Maga a be\u00e9p\u00fclt v\u00edrus genom mind\u00f6ssze 7650 b\u00e1zisp\u00e1r m\u00e9ret\u0171, mind\u00f6ssze h\u00e1rom feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nt tartalmaz. \u00c1ltal\u00e1ban nyugv\u00f3 \u00e1llapotban marad, de stresszhat\u00e1sra (s\u00e9r\u00fcl\u00e9s, sz\u00f6vetkult\u00fara) kit\u00f6rhet \u00e9s ekkor fert\u0151z\u0151k\u00e9pes v\u00edrusr\u00e9szecsk\u00e9k k\u00e9pz\u0151dnek a ban\u00e1n genomban k\u00f3dolt v\u00edrusr\u00f3l, amik m\u00e1r m\u00e1s, a v\u00edrust nem hordoz\u00f3 ban\u00e1nn\u00f6v\u00e9nyeket is meg tudnak fert\u0151zni.<\/p>\n

\"banan03.jpg\"<\/p>\n

Chabanes \u00e9s munkat\u00e1rsai 2013 -ban m\u00e1r arr\u00f3l \u00edrtak, hogy a BSVt, ami azel\u0151tt jelent\u00e9ktelen probl\u00e9m\u00e1t jelentett csak a termel\u0151knek, \u00e9ppen ezekkel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemes\u00edt\u00e9si k\u00eds\u00e9rletekkel siker\u00fclt behurcolni az \u00f6sszes ban\u00e1ntermeszt\u0151 orsz\u00e1gba, l\u00e1tsz\u00f3lag eg\u00e9szs\u00e9ges n\u00f6v\u00e9nyekkel, amelyek B genomj\u00e1ban azonban ott lapult a be\u00e9p\u00fclt v\u00edrus, ami az els\u0151 keresztez\u00e9skor el is szabadult. Eddigre m\u00e9g kett\u0151 be\u00e9p\u00fclt v\u00edrust azonos\u00edtottak a M. balbisiana<\/i> genomban, FISH elemz\u00e9ssel meg is tudt\u00e1k mutatni a ban\u00e1n kromosz\u00f3m\u00e1kra be\u00e9p\u00fclt v\u00edrus genomokat, ez l\u00e1tszik a harmadik \u00e1br\u00e1n, az A k\u00e9p a Goldfinger<\/i> v\u00edrus genomj\u00e1t mutatja a ban\u00e1n kromosz\u00f3m\u00e1n, a B k\u00e9p az Imo<\/i>e<\/i> a C k\u00e9p pedig az Obino l’ewai<\/i> v\u00edrus\u00e9t, mindh\u00e1rom BSV v\u00edrus, de DNS szekvenciabeli elt\u00e9r\u00e9sek alapj\u00e1n valami\u00e9rt elk\u00fcl\u00f6n\u00edtik \u0151ket. Nem meglep\u0151 m\u00f3don nem kiz\u00e1r\u00f3lag fert\u0151z\u0151k\u00e9pes v\u00edrusok lapultak a genomban, hanem t\u00f6bb m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen, de m\u00e9g felismerhet\u0151 v\u00edrus eredet\u0171 genomi szakaszt is tal\u00e1ltak, a negyedik \u00e1br\u00e1n ezek l\u00e1that\u00f3ak: Az els\u0151 a fert\u0151z\u0151k\u00e9pes BSV v\u00edrus genom, a h\u00e1rom sz\u00fcks\u00e9ges g\u00e9nnel, a t\u00f6bbi pedig a ban\u00e1n genomban tal\u00e1lhat\u00f3 be\u00e9p\u00fcl\u00e9seket mutatja, l\u00e1that\u00f3, hogy mindenf\u00e9le duplik\u00e1ci\u00f3k \u00e9s del\u00e9ci\u00f3k t\u00f6rt\u00e9ntek a be\u00e9p\u00fcl\u00e9s sor\u00e1n. Ezek k\u00f6z\u00f6l viszont csak az eBSGFV-7 k\u00f3dolt fert\u0151z\u0151k\u00e9pes Goldfinger<\/i> v\u00edrust, az eBSOLV-1 -r\u0151l \u00edr\u00f3dott \u00e1t egyed\u00fcl fert\u0151z\u0151k\u00e9pes Obino l’ewai<\/i> v\u00edrus. Az Imoe<\/i> v\u00edrus k\u00e9t be\u00e9p\u00fcl\u00e9se annyira hasonl\u00edtott egym\u00e1sra, hogy egyk\u00e9nt kezelt\u00e9k \u0151ket, az \u00e1br\u00e1n is csak egyet t\u00fcntettek fel.<\/p>\n

\"banan04.jpg\"<\/p>\n

Teh\u00e1t a Musa balbisiana Pisang klutuk wulung <\/i>vad <\/i>ban\u00e1nfajt\u00e1nak (ez a teljes neve) a genomj\u00e1ban h\u00e1rom egym\u00e1st\u00f3l kiss\u00e9 elt\u00e9r\u0151 BSV v\u00edrus genom foglal helyet. Ezek \u00e1ltal\u00e1ban nyugalmi \u00e1llapotban l\u00e9teznek, de stresszhat\u00e1sra vagy keresztez\u00e9skor az ut\u00f3dokban fert\u0151z\u0151k\u00e9pes v\u00edrusr\u00e9szecsk\u00e9k k\u00e9pz\u0151dhetnek r\u00f3luk, ezek nem csak a gazdan\u00f6v\u00e9nyt beteg\u00edtik meg, hanem m\u00e1s ban\u00e1nokat is megfert\u0151znek. \u00cdgy siker\u00fclt a hagyom\u00e1nyos nemes\u00edt\u00e9s sor\u00e1n a ki tudja mi\u00f3ta nyugv\u00f3 BSV v\u00edrusokat behurcolni majd \u00fajra \u00e9letre kelteni az \u00f6sszes ban\u00e1ntermel\u0151 orsz\u00e1gban. Term\u00e9szetesen ut\u00e1na a v\u00edrus m\u00e1r hagyom\u00e1nyos v\u00edrusk\u00e9nt fert\u0151z, nagyon neh\u00e9z lesz megszabadulni t\u0151le, ha egy\u00e1ltal\u00e1n lehets\u00e9ges. Ennek ellen\u00e9re ezt a ban\u00e1nfajt\u00e1t \u00e9s a hibridjeit minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl lehet sz\u00e1ll\u00edtani, termeszteni, szapor\u00edtani, felhaszn\u00e1lhat\u00f3 emberi \u00e1llati t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kk\u00e9nt, term\u00e9szetesen b\u00e1rmilyen r\u00f6vid- vagy hossz\u00fat\u00e1v\u00fa hat\u00e1svizsg\u00e1lat, biztons\u00e1gi teszt vagy ak\u00e1rmi n\u00e9lk\u00fcl, hiszen mi baj lehetne bel\u0151le, a hagyom\u00e1nyos nemes\u00edt\u00e9s term\u00e9ke. Az\u00e9rt egy pillanatra j\u00e1tsszunk el a gondolattal, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nne a Monsantoval, ha bejelenten\u00e9k, hogy k\u00e9rem itt egy \u00faj GM-ban\u00e1n, a genomj\u00e1ba pakoltunk h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00edrust, \u00e1ltal\u00e1ban nem okoznak bajt, de id\u0151nk\u00e9nt kiszabadulnak, olyankor letarolj\u00e1k az \u00fcltetv\u00e9nyt, meg a vadon n\u00f6v\u0151 ban\u00e1nfajt\u00e1kat, azt\u00e1n m\u00e1r nem lehet majd \u0151ket kiirtani. Term\u00e9szetesen nem vizsg\u00e1ltattuk be, minek kellenek ide m\u00e9r\u00e9sek, term\u00e9szetesen nem is jel\u00f6lt\u00fck a csomagol\u00e1son, hogy ez v\u00edrusbe\u00e9p\u00fcl\u00e9seket tartalmaz, minek kellene ilyesmivel t\u00f6r\u0151dni?<\/p>\n

\n

Lheureux, F., Carreel, F., Jenny, C., Lockhart, B., Iskra-Caruana, M., 2003. Identification of genetic markers linked to banana streak disease expression in inter-specific Musa hybrids. Theor Appl Genet 106, 594\u2013598. doi:10.1007\/s00122-002-1077-z
Geering, A.D.W., Pooggin, M.M., Olszewski, N.E., Lockhart, B.E.L., Thomas, J.E., 2005. Characterisation of Banana streak Mysore virus and evidence that its DNA is integrated in the B genome of cultivated Musa. Arch Virol 150, 787\u2013796. doi:10.1007\/s00705-004-0471-z
Chabannes, M., Baurens, F.-C., Duroy, P.-O., Bocs, S., Vernerey, M.-S., Rodier-Goud, M., Barbe, V., Gayral, P., Iskra-Caruana, M.-L., 2013. Three Infectious Viral Species Lying in Wait in the Banana Genome. J. Virol. 87, 8624\u20138637. doi:10.1128\/JVI.00899-13
<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Felt\u00e9telezem, hogy mindenki evett m\u00e1r ban\u00e1nt, \u00e1m a genetik\u00e1ja kev\u00e9ss\u00e9 k\u00f6zismert. Az \u00e9tkez\u00e9si c\u00e9lokra haszn\u00e1lt ban\u00e1n, amit mi a boltban vesz\u00fcnk triploid, azaz minden egyes kromosz\u00f3m\u00e1j\u00e1b\u00f3l h\u00e1rom p\u00e9ld\u00e1nyt tartalmaz minden egyes sejtmagja. Ennek el\u0151nye, hogy nem tartalmaz magokat, mivel a … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[7,4,13,16,1],"tags":[27],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6714225"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6714225"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6714225\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6714225"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=6714225"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=6714225"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}