![\"phrenologie-camper.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/08\/phrenologie-camper.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Vannak olyan \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t domin\u00e1ns n\u00e9zetek, amelyeket ugyan megc\u00e1folt a tudom\u00e1ny \u00e9s az \u00e9let, de nem k\u00e9pesek elhalni, hanem mint valami B-kateg\u00f3ri\u00e1s zombifilm szerepl\u0151i, \u00fajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l el\u0151j\u00f6nnek, \u00e1ltudom\u00e1nyos k\u00f6nt\u00f6sben pr\u00f3b\u00e1lva elismer\u00e9st szerezni maguknak. Ennek gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 p\u00e9ld\u00e1ja az ut\u00f3bbi \u00e9vekben brand-\u00faj\u00edt\u00e1ssal pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00f3<\/a> kreacionizmus, vagy \u00e9pp a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n „fajelm\u00e9letk\u00e9nt” eg\u00e9sz tisztess\u00e9ges k\u00f6vet\u0151t\u00e1bort maga m\u00f6g\u00f6tt tud\u00f3 rasszizmus. Ut\u00f3bbi eset\u00e9ben r\u00e1ad\u00e1sul az ut\u00f3bbi \u00e9vek legnagyobb botr\u00e1nyait olyan emberek okozt\u00e1k, akikr\u0151l v\u00e9gs\u0151 soron hajland\u00f3 lenne az ember elhinni, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem tudnak azonosulni a rasszizmus t\u00e1rsadalmi stigm\u00e1ival, m\u00e9gis olyan dolgokat mondtak vagy \u00edrtak le, amelyek tudom\u00e1nyosan nem al\u00e1t\u00e1masztottak, viszont minden mezei, saj\u00e1t fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00e9nek gondolat\u00e1ba f\u00fclig szerelmes rasszist\u00e1t fel tudnak villanyozni. 2005-ben Bruce Lahn k\u00e9t\u00a0Science\u00a0<\/em>cikke okozott vihart<\/a>, 2007-ben pedig a DNS szerkezet\u00e9t megfejt\u0151 James Watson<\/a>\u00a0meggondolatlan kijelent\u00e9se.<\/p>\n Most \u00e9pp Nicholas Wade \u00faj k\u00f6nyve miatt \u00e1ll a balh\u00e9, amelyben a\u00a0NYTimes<\/em> egykori ismeretterjeszt\u0151 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja genetikai okokra igyekszik visszavezetni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kontinensek elt\u00e9r\u0151 t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s\u00e9t. Az A<\/em>\u00a0Troublesome Inheritence<\/em><\/a> a leg\u00fajabb popul\u00e1ci\u00f3genetikai eredm\u00e9nyeket alapul v\u00e9ve pr\u00f3b\u00e1lja igazolni, hogy az \u00e1zsiai autokratikus, illetve afrikai t\u00f6rzsi-jelleg\u0171 t\u00e1rsadalmak nem kultur\u00e1lis, k\u00f6rnyezeti okok miatt keletkeztek, hanem ezeknek a dolognak nagyon is term\u00e9szetes, genetikai okai vannak.<\/p>\n A probl\u00e9ma „csak” annyi, hogy azok a kutat\u00f3k, akiknek a munk\u00e1j\u00e1ra alapozva Wade igyekszik megindokolni az elm\u00e9let\u00e9t, ezt egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00edgy l\u00e1tj\u00e1k, nem v\u00e9letlen, hogy a NYTimes<\/em>-ban lek\u00f6z\u00f6lt tiltakoz\u00f3 levelet<\/a>\u00a0mindenki al\u00e1\u00edrta, aki sz\u00e1mottev\u0151 eredm\u00e9nyt \u00e9rt el a popul\u00e1ci\u00f3genetika ter\u00fclet\u00e9n az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedben.<\/p>\n <\/p>\n A fajk\u00e9pz\u0151d\u00e9sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 egyik alaptank\u00f6nyvet<\/a> (Speciation<\/em>) is jegyz\u0151 Jerry Coyne meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint<\/a><\/p>\n ez egy felel\u0151tlen k\u00f6nyv, ami al\u00e1t\u00e1masztatlan \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat fogalmaz meg,<\/p><\/blockquote>\n \u00e9s ez az al\u00e1z\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e9g csak nem is sz\u00e1m\u00edt kem\u00e9nynek a kritikai \u00f6sszt\u0171z k\u00f6zepette. Wade alapt\u00e9zise l\u00e1tsz\u00f3lag egyszer\u0171: az Afrik\u00e1b\u00f3l ki\u00e1raml\u00f3\u00a0Homo sapiens,<\/em> ahogy belakta a F\u00f6ld legeldugottabb zugjait is, megv\u00e1ltozott \u00e9s ez a genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1ban is lenyomatot hagyott (b\u00e1r, Wade \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tben, az emberi genom mind\u00f6ssze 8%-a<\/a> van szelekci\u00f3 alatt \u00e9s nem 14%-a). \u00a0M\u00e9gpedig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteken \u00e9l\u0151 popul\u00e1ci\u00f3kban, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szelekci\u00f3s nyom\u00e1soknak engedve, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 all\u00e9lkombin\u00e1ci\u00f3k terjedtek el, ez\u00e9rt vannak jellegzetes region\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek fizikai kin\u00e9zetben (testm\u00e9ret, haj, illetve b\u0151rsz\u00edn) \u00e9s t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kpreferenci\u00e1ban (lakt\u00e1z-perzisztencia<\/a>, amil\u00e1z enzim k\u00f3piasz\u00e1m<\/a>) a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyeken \u00e9l\u0151 emberi popul\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt. Na most, Wade szerint, mivel itt \u00e9s most, a 21. sz\u00e1zad elej\u00e9n, a t\u00e1rsadalmak szerkezet\u00e9ben is nagyon elt\u00e9r\u0151 t\u00edpusokat l\u00e1thatunk a h\u00e1rom „nagyrassz” k\u00f6z\u00f6tt (az „\u00e1zsiaiak” els\u0151sorban autokratikus berendezked\u00e9st, a „feket\u00e9k” a t\u00f6rzsi t\u00e1rsadalmakat, a „feh\u00e9rek” pedig a demokr\u00e1ci\u00e1t prefer\u00e1lj\u00e1k Wade olvasat\u00e1ban), ennek szint\u00e9n genetikai oka lehet. Az\u00e9rt is lehetetlen mondjuk Irakba vagy Afganiszt\u00e1nba export\u00e1lni az amerikai demokr\u00e1ciafelfog\u00e1st, mert az ott \u00e9l\u0151 emberek nem el\u00e9g fog\u00e9konyak a dologra.<\/p>\n Wade t\u00e9zise ezer sebb\u0151l v\u00e9rzik. M\u00e1r az eleje, a teljes emberi popul\u00e1ci\u00f3 fekete\/feh\u00e9r\/\u00e1zsiai alapon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feloszt\u00e1sa is komolytalan: ha valami kider\u00fclt az ut\u00f3bbi \u00e9vek popul\u00e1ci\u00f3genetikai vizsg\u00e1lataib\u00f3l az az, hogy az efajta vil\u00e1gk\u00e9pnek genetikai alapja biztos nincs<\/a>. Az Afrik\u00e1t otthagy\u00f3 H. sapiens<\/em> popul\u00e1ci\u00f3, b\u00e1rmennyi genetikai v\u00e1ltoz\u00e1st is szedett \u00f6ssze a t\u00f6bbi kontines koloniz\u00e1l\u00e1sa alatt, tulajdonk\u00e9ppen csak t\u00f6red\u00e9k\u00e9t mutatja az Afrik\u00e1ban maradt popul\u00e1ci\u00f3k genetikai variabilit\u00e1s\u00e1nak (\u00edgy, szigor\u00faan fajunk genetikai sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t tartva szem el\u0151tt, a teljes eur\u00f3pai eredt\u0171 n\u00e9pess\u00e9g elt\u0171n\u00e9se viszonylag kis v\u00e1ltoz\u00e1st jelentene). Enn\u00e9l is nagyobb probl\u00e9ma, hogy Wade szinte semmi teret nem hagy a kult\u00far\u00e1knak, szok\u00e1soknak, szerinte mai szok\u00e1sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek gy\u00f6ker\u00e9t els\u0151sorban genetikai okokban kereshetj\u00fck. Ez persze, mint arra minden kritikusa r\u00e1mutat, szint\u00e9n abszurd, senki nem gondolhatja komolyan<\/a>, hogy az hogy K\u00edn\u00e1ban els\u0151sorban g\u00f3t, Eur\u00f3p\u00e1ban pedig sakkot j\u00e1tszanak b\u00e1rmilyen genetikai okra vezethet\u0151, noha szint\u00e9n szignifik\u00e1ns region\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n Wade v\u00e9lemelt bizony\u00edt\u00e9kai a „szoci\u00e1lis szelekci\u00f3ra”, szint\u00e9n gyenge l\u00e1bakon \u00e1llnak. Nem az\u00e9rt mert ne lehetne viselked\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1sokat szelekci\u00f3val el\u00e9rni, de ilyesmire m\u00e9g sz\u00e1mottev\u0151 mesters\u00e9ges szelekci\u00f3 mellett is t\u00f6bb sz\u00e1z gener\u00e1ci\u00f3 kell: ahhoz hogy a farkasb\u00f3l a mai kuty\u00e1k \u0151se (vagyis egy l\u00e9nyegesen szel\u00eddebb, szoci\u00e1lis l\u00e9ny) v\u00e1lhasson<\/a>, k\u00f6zel 670 gener\u00e1ci\u00f3 kellett. Ez emberre \u00e1tsz\u00e1m\u00edtva k\u00f6zel 12 000 \u00e9v lenne (plussz, jegyezz\u00fck meg, egyel\u0151re, b\u0151d\u00fcletes mennyis\u00e9g\u0171 genetikai inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1tr\u00e1g\u00e1sa ut\u00e1n sem tal\u00e1lt senki sem bizony\u00edt\u00e9kot emberben ilyen t\u00edpus\u00fa szelekci\u00f3ra, ami azt jelenti, hogy ha van is, nagyon-nagyon gyenge hat\u00e1sa lehet). M\u00e1rpedig Wade szerint nemcsak a mez\u0151gazdas\u00e1g elterjed\u00e9se, de az ipari forradalom is elegend\u0151 id\u0151t biztos\u00edtott ahhoz, hogy jobban egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151, ez\u00e9rt sikeresebb \u00e9s t\u00f6bb ut\u00f3dot felnevel\u0151 csoportok elterjessz\u00e9k a sikert biztos\u00edt\u00f3 all\u00e9ljaikat.<\/p>\n Mivel ut\u00f3bbi kb. 100 \u00e9vet, vagyis max. 5 gener\u00e1ci\u00f3t jelent, szinte biztosan kiz\u00e1rhat\u00f3, hogy a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok genetikai okokb\u00f3l eredjenek, de hasonl\u00f3 ehhez az is, ahogy arra <\/span>Sam Wang mutat r\u00e1<\/a>, amikor a <\/span>Meidzsi-kor alatt<\/a>, egy b\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n Jap\u00e1n teljes t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9se gy\u00f6keresen \u00e1talakult, amire szint\u00e9n aligha lehetne genetikai magyar\u00e1zattal szolg\u00e1lni. Ilyen r\u00f6vid id\u0151sk\u00e1l\u00e1n re\u00e1lisan m\u00e9g egy annyira er\u0151s szelekci\u00f3 alatt \u00e1ll\u00f3 g\u00e9nvari\u00e1ns sem tudna elterjedni, mint a feln\u0151ttkori tejiv\u00e1st lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 lakt\u00e1z-perzisztencia all\u00e9l.<\/span><\/p>\n Wade minden jel szerint a klasszikus csapd\u00e1ba esik bele: annyira szerelmes saj\u00e1t elm\u00e9let\u00e9be, hogy sokkal evidensebb dolgokat meg sem fontol. Ahogy a\u00a0Reason\u00a0<\/em>honlapj\u00e1n k\u00f6z\u00f6lt kritik\u00e1ban<\/a>\u00a0is szerepel, az emberi kult\u00fara sz\u00e1mos elem\u00e9t, \u00edgy a t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9nyeket is felfoghatjuk dawkinsi m\u00e9mekk\u00e9nt<\/a> is, amelyekre \u00e9pp \u00fagy \u00e9rtelmezhetj\u00fck a term\u00e9szetes szelekci\u00f3t \u00e9s nincs sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk semmilyen genetikai komponenst felt\u00e9telezni. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmak, t\u00f6rt\u00e9net\u00fck k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151pontjaiban m\u00e1s-m\u00e1s m\u00e9mek adopt\u00e1l\u00e1s\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lkozhatnak \u00e9s az \u00e1ltaluk sikeresebbnek v\u00e9lthez ragaszkodnak k\u00e9s\u0151bb, ami azt\u00e1n vagy val\u00f3ban el\u0151nyt biztos\u00edt sz\u00e1mukra, vagy nem.<\/p>\n Nem v\u00e9letlen teh\u00e1t a popul\u00e1ci\u00f3genetikusok felh\u00e1borod\u00e1sa, a Nature<\/em><\/a> \u00e9s Science<\/em><\/a> \u00e1ltal megsz\u00f3laltatottak t\u00f6bbs\u00e9ge \u00fagy \u00e9rzi, hogy Wade kifacsarta \u00e9s saj\u00e1t sz\u00e1j\u00edze szerint \u00e1t\u00e9rtelmezte a munk\u00e1jukat, csak, hogy saj\u00e1t vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9hez t\u00e1mogat\u00e1st leljen.\u00a0Ugyan sem H. Allen Orr (a\u00a0Speciation<\/em> m\u00e1sik szerz\u0151je) a The<\/em>\u00a0New York Review of Books<\/em>-ban<\/a>, sem David Dobbs, Wade egykori lapj\u00e1ban, a NYTimes-<\/em>ban<\/a> nem nagyon rejti v\u00e9ka al\u00e1 a les\u00fajt\u00f3 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t (ahogy a\u00a0Scientific American<\/a><\/em> \u00e9s a\u00a0Boston Review<\/a><\/em> kritikusai sem), az \u00f6sszes Wade-t ostoroz\u00f3 kutat\u00f3 k\u00f6z\u00fcl\u00a0Michael Eisen fogalmaz<\/a> a legkend\u0151zetlenebb\u00fcl:<\/p>\n Wade-r\u0151l nem az marad a benyom\u00e1sod, hogy egy tudom\u00e1nyos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, hanem hogy egy megzavarodott rasszista, aki azt hiszi hogy nincs semmi gond a vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9vel, hiszen csak „a maguk puszta val\u00f3j\u00e1ban” besz\u00e9l dolgokr\u00f3l.<\/p><\/blockquote>\n B\u00e1r Wade a rasszizmust egy\u00e9rtelm\u0171en elutas\u00edtja<\/a>, helyzet\u00e9t nem k\u00f6nny\u00edti meg, hogy legnagyobb rajong\u00f3i a p\u00e1r \u00e9ve Magyarorsz\u00e1gon is turn\u00e9z\u00f3<\/a> David Duke t\u00edpus\u00fa rasszist\u00e1k \u00e9s antiszemit\u00e1k t\u00e1bor\u00e1b\u00f3l ker\u00fclnek ki<\/a>. Mindez persze nem meglep\u0151, hiszen a saj\u00e1t hib\u00e1s sztereot\u00edpi\u00e1ikba kapaszkod\u00f3 \u00e9s azok kritiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban a „politikai korrekts\u00e9g diktat\u00far\u00e1j\u00e1t” l\u00e1t\u00f3 emberek \u00fagy \u00e9rezhetik, v\u00e9gre valaki fel\u00e1llt \u00e9s kimondta, amit \u0151k mindig is „tudtak”. A gond ezzel persze csak az, hogy igaz\u00e1b\u00f3l hi\u00e1ba mond Wade b\u00e1rmit is, ha egyszer\u0171en val\u00f3j\u00e1ban arra semmi bizony\u00edt\u00e9k nincs.<\/p>\n Ellenpontnak a t\u00f6rt\u00e9nethez \u00e9rdekes megn\u00e9zni David Epstein-t, aki hasonl\u00f3an k\u00e9nyes t\u00e9m\u00e1t dolgoz fel a „The Sports Gene<\/em>” c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben<\/a>.\u00a0A t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9sek bizony\u00edtatlan genetikai alapjaival ellent\u00e9tben, ma m\u00e1r teljesen elfogadott, hogy vannak olyan popul\u00e1ci\u00f3k, amelyek az \u00e1ltaluk hordozott all\u00e9lek miatt bizonyos sportokban inherens el\u0151ny\u00f6ket \u00e9lveznek (pl. a kenyai kalendzsinek<\/a>). M\u00e9gis, mint azt egy k\u00f6zelm\u00faltbeli Inquiring Minds<\/em> interj\u00fa is mutatja, Epstein sokkal ink\u00e1bb hely\u00e9n k\u00e9pes kezelni az ilyen dolgokat, mint Wade, nem besz\u00e9l rasszokr\u00f3l, nem akar mindent csak a genetikai h\u00e1tt\u00e9r sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrni.<\/p>\n