{"id":6599063,"date":"2014-08-12T21:28:59","date_gmt":"2014-08-12T19:28:59","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2014\/08\/12\/stap_by_stap_egy_tragedia_anatomiaja"},"modified":"2014-08-12T21:28:59","modified_gmt":"2014-08-12T19:28:59","slug":"stap_by_stap_egy_tragedia_anatomiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=6599063","title":{"rendered":"STAP by STAP: egy trag\u00e9dia anat\u00f3mi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

\"YSasai\"<\/a><\/p>\n

Mindig szomor\u00fa, ha egy tudom\u00e1nyter\u00fclet kiemelked\u0151 alakja meghal, de persze m\u00e1s a helyzet, ha ez az elker\u00fclhetetlen pillanat egy produkt\u00edv karrier v\u00e9g\u00e9n, term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt (\u00e1gyban, p\u00e1rn\u00e1k k\u00f6zt) k\u00f6vetkezik be, vagy egy karriert der\u00e9kba t\u00f6r. \u00c9s persze az sem mindegy, hogy ha ut\u00f3bbi, akkor az esem\u00e9ny tragikus k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei elker\u00fclhetetlenek voltak, vagy \u00e9pp hogy nagyon is elker\u00fclhet\u0151ek.<\/p>\n

Josiki Szaszaj esete abszol\u00fat az ut\u00f3bbi kateg\u00f3ria: a nagyh\u00edr\u0171 jap\u00e1n RIKEN int\u00e9zet Fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gia K\u00f6zpontj\u00e1nak (CDB)<\/a> alap\u00edt\u00f3-kutat\u00f3ja egy fantasztikus karrier k\u00f6zep\u00e9n vetett v\u00e9get az \u00e9let\u00e9nek, egy olyan \u00fcgy nyom\u00e1n, ami ugyan nem az \u0151 k\u00f6zvetlen hib\u00e1j\u00e1b\u00f3l eredt, de v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r a CDB l\u00e9t\u00e9t fenyegette. Ha fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gusk\u00e9nt n\u00e9zem, Szaszajnak fantasztikus \u00e9rz\u00e9ke volt megtal\u00e1lni az ut\u00f3bbi \u00e9vek sor\u00e1n, \u00e9pp merre t\u00e1g\u00edthat\u00f3ak legink\u00e1bb a tudom\u00e1nyter\u00fclet hat\u00e1rai.<\/p>\n

<\/p>\n

A kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n Los Angelesben, Eddy de Robertis laborj\u00e1ban dolgozva r\u00e9sze volt annak a csoportnak, amely l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre felt\u00e1rta, hogyan is alakul ki egy gerinces embri\u00f3 testtengelye. A huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l kezdve, Hans Spemann \u00e9s Hilde Mangold \u00fatt\u00f6r\u0151 k\u00eds\u00e9reletei k\u00f6vetkezt\u00e9ben tudott volt, hogy a l\u00e1tsz\u00f3lag g\u00f6mbszimmetrikus gerinces embri\u00f3k egyik oldal\u00e1n olyan sejtek vannak, amelyek k\u00e9pesek a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck lev\u0151ket r\u00e1venni arra, hogy egy teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 testtengelyt hozzanak l\u00e9tre. Ezeknek a sejteknek az \u00e1t\u00fcltet\u00e9se elegend\u0151 volt ahhoz, hogy egy m\u00e1sik embri\u00f3ban egy \u00fan. ektopikus testtengelyt hozzunk l\u00e9tre (kv\u00e1zi „szi\u00e1mi ikreket”), elpuszt\u00edt\u00e1suk eset\u00e9ben pedig az embri\u00f3 egy amorf sejtmassza-g\u00f6mb maradt, mindenf\u00e9le tengelystrukt\u00fara n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

\"Kuroda_AnnRev_04\"<\/a><\/p>\n

T\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadig azonban teljesen misztikus maradt, hogy milyen anyagot termelhetnek ezek a sejtek, mi az, ami kiv\u00e1ltja az „organiz\u00e1tor-hat\u00e1st”. A kilencvenes \u00e9vekben t\u00f6rt csak meg a j\u00e9g \u00e9s de Robertis csoportja k\u00f6zel egy \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl ontotta mag\u00e1b\u00f3l a cikkeket, amelyek ezeket az organiz\u00e1tor-hat\u00e1s\u00fa g\u00e9neket azonos\u00edtott\u00e1k \u00e9s jellemezt\u00e9k. K\u00f6z\u00fcl\u00fck is tal\u00e1n a legnagyobb hat\u00e1s\u00fa, Szaszaj chordin<\/em> g\u00e9nt le\u00edr\u00f3 cikke<\/a> volt, ami nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy a ter\u00fcleten egyfajta szint\u00e9zis j\u00f6hetett l\u00e9tre \u00e9s ma m\u00e1r alapinform\u00e1ci\u00f3 minden fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gia kurzuson, hogy a h\u00e1t-hasi ir\u00e1nyban fut\u00f3 (szakzsargonban dorzoventr\u00e1lis) testtengely kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz\u00a0az \u00fan. BMP jel\u00e1tvitel g\u00e1tl\u00e1s\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g (a Chordin maga is egy BMP-antagonista). (Akit b\u0151vebben \u00e9rdekel a dolog, a de Robertis labor chordin oldal\u00e1n<\/a> csemeg\u00e9zhet.)<\/p>\n

A k\u00e9tezres \u00e9vek a fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gia evol\u00faci\u00f3s aspektusainak vizsg\u00e1lat\u00e1t hozt\u00e1k (ez az evo-devo tudom\u00e1nya), amelynek robban\u00e1s\u00e1hoz sokban hozz\u00e1j\u00e1rult annak a felismer\u00e9se, hogy sok fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai jelens\u00e9g molekul\u00e1ris alapjai azonosak nagyon-nagyon t\u00e1voli fajokban is. A klasszikus p\u00e9lda itt a Hox g\u00e9nek esete, amelyek ugyan\u00fagy a hosszanti testtengelyt tagolj\u00e1k egy emberben, mint egy muslic\u00e1ban, de ugyanilyen fontos – \u00e9s ez ism\u00e9t Szaszaj nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik – annak a felismer\u00e9se<\/a>, hogy a BMP gradiens h\u00e1t-hasi szimmetriatengelyt megalapoz\u00f3 szerepe ugyanilyen sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt.<\/p>\n

De Robertis laborj\u00e1b\u00f3l Szaszaj visszat\u00e9rt Jap\u00e1nba, ahol akt\u00edvan r\u00e9szt vett a RIKEN CDB alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban is, \u00e9s k\u00f6zben figyelme egyre ink\u00e1bb afele ir\u00e1nyult, hogy mik\u00e9pp lehet bizonyos, embri\u00f3kban lezajl\u00f3 folyamatokat \u0151ssejtek \u00e9s megfelel\u0151 reagensek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ak\u00e1r egy Petri-cs\u00e9sz\u00e9ben megism\u00e9telni. Ennek a csak szuperlat\u00edvuszokkal jellemezhet\u0151 (\u00e9s ez most minden g\u00fany n\u00e9lk\u00fcl \u00e9rtend\u0151) munk\u00e1nak az eredm\u00e9nye lett, hogy m\u00e1ra m\u00e1r ilyen f\u00e9lig-meddig in vitro<\/em> k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt egy teljes szemserleget, vagy adenohipof\u00edzist (az agyalapi mirigy el\u00fcls\u0151 lebbeny\u00e9t) is l\u00e9tre tudunk hozni embrion\u00e1lis \u0151ssejtekb\u0151l kiindulva (al\u00e1bb az l\u00e1that\u00f3, amint eg\u00e9r\u0151ssejtek egy norm\u00e1lis alak\u00fa \u00e9s strukt\u00far\u00e1j\u00fa szemserleget hoznak l\u00e9tre).<\/p>\n