![\"grafting.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/06\/grafting.jpg\")
Kev\u00e9s dolgon rug\u00f3zunk tal\u00e1n annyit, mint a z\u00f6ld mozgalmak azon furcsa fix\u00e1ci\u00f3j\u00e1n, hogy csak mert nem tudjuk, hogy a hagyom\u00e1nyosan l\u00e9trehozott n\u00f6v\u00e9ny-fajt\u00e1kban milyen genetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok zajlottak le, egy genetikailag m\u00f3dos\u00edtott (GM) n\u00f6v\u00e9nyben pedig jobb\u00e1ra igen, az ut\u00f3bbi valami\u00e9rt inherensen vesz\u00e9lyes lesz.<\/p>\n
Az \u00e1ll\u00e1spont abszurdit\u00e1sa az \u00e9vek sor\u00e1n egyre jobban l\u00e1that\u00f3 lett, f\u0151leg, amint \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb dolgokat megtudunk a kedvelt kerti n\u00f6v\u00e9nyeink h\u00e1zias\u00edt\u00e1sa\u00a0sor\u00e1n bek\u00f6vetkezett genetikai v\u00e1ltoz\u00e1sokr\u00f3l \u00e9s egyre ink\u00e1bb kider\u00fcl, hogy ezek maguk is sokszor transzpozon szekvenci\u00e1k beilleszt\u0151d\u00e9se sor\u00e1n keletkeztek, vagy ak\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajok k\u00f6z\u00f6tti (\u00fan. horizont\u00e1lis) g\u00e9ntranszferek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen.<\/p>\n
Ut\u00f3bbi egyik j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja, mint arr\u00f3l k\u00e9t \u00e9ve \u00edrtam<\/a>, az oltv\u00e1nyoz\u00e1s, amit hossz\u00fa, hossz\u00fa ideje a vil\u00e1g sz\u00e1mos t\u00e1j\u00e1n gyakorolnak a kertekben – gyakran \u00fczletileg k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sikeres form\u00e1ban is<\/a> – \u00e9s a term\u00e9szetben is sz\u00e1mos esetben el\u0151fordul k\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajhoz tartoz\u00f3, de egym\u00e1shoz k\u00f6zel n\u00f6vekv\u0151 n\u00f6v\u00e9ny “\u00f6sszen\u00f6v\u00e9se”, de mint az egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lik, a folyamat eredm\u00e9nye t\u00f6bb puszta t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1raml\u00e1sn\u00e1l, a k\u00e9t n\u00f6v\u00e9nyi komponens k\u00f6z\u00f6tt bizony genetikai anyag is cser\u00e9l\u0151dik.<\/p>\n <\/p>\n Az eml\u00edtett, k\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tti cikkben m\u00e9g csak a fotoszint\u00e9zis\u00e9rt felel\u0151s sejtszervecsk\u00e9k, a kloroplasztiszok<\/a> transzfer\u00e9t igazolt\u00e1k, most azonban ugyanaz a csoport egy sokkal meglep\u0151bb dolgot igazolt: adott esetben teljes n\u00f6v\u00e9nyi sejtmagok \u00e9s a benn\u00fck lev\u0151 genomok is \u00e1tjuthanak.<\/p>\n A doh\u00e1ny (Nicotiana tabacum<\/em>) \u00e9s doh\u00e1nyfa\u00a0(Nicotiana glauca<\/em>) oltv\u00e1nyoz\u00e1ssal l\u00e9trehozott hibridjeit tanulm\u00e1nyozva arra jutottak, hogy a beavatkoz\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n olyan k\u00fcl\u00f6nleges sejtek j\u00f6nnek l\u00e9tre, amelyek mindk\u00e9t “sz\u00fcl\u0151faj” genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t hordozz\u00e1k. A n\u00f6v\u00e9nyek rendk\u00edv\u00fcli plaszticit\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, ezek a sejtek izol\u00e1lhat\u00f3k \u00e9s bel\u0151l\u00fck egy komplett \u00faj n\u00f6v\u00e9ny hozhat\u00f3 l\u00e9tre. Az \u00edgy kialakul\u00f3 \u00faj faj a kereszts\u00e9gben a\u00a0Nicotiana tabauca<\/em> nevet kapta \u00e9s \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy fenot\u00edpus\u00e1ban egyfajta intermedier a k\u00e9t sz\u00fcl\u0151i faj k\u00f6z\u00f6tt, sejtjeiben pedig pont a “sz\u00fcl\u0151k” kromosz\u00f3maszettj\u00e9nek \u00f6sszeg\u00e9t azaz 48+24=72 kromosz\u00f3m\u00e1t hordoznak, \u00e9s a sz\u00fcl\u0151k tulajodns\u00e1gait klasszikus mendeli m\u00f3don \u00f6r\u00f6k\u00edtik.<\/p>\n Szemf\u00fcles (\u00e9s t\u00e1j\u00e9kozott) olvas\u00f3k persze v\u00e1llat vonhatn\u00e1nak, hogy ugyan miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik ez a n\u00f6v\u00e9nynemes\u00edt\u00e9sben r\u00e9g\u00f3ta haszn\u00e1lt protoplaszt f\u00fazi\u00f3t\u00f3l<\/a> (aminek elfogadotts\u00e1ga egy\u00e9bk\u00e9nt, mint azt mindig elmondjuk,\u00a0\u00f6nmag\u00e1ban r\u00f6hejess\u00e9 teszi a m\u00e9lyz\u00f6ld szervezetek GMO-ellenes \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t). Term\u00e9szetesen egyr\u00e9szt\u00a0abban, hogy itt egy labork\u00f6rnyezet helyett, ahol a hibridiz\u00e1land\u00f3 sejtekr\u0151l mesters\u00e9gesen elt\u00e1vol\u00edtottuk a sejtfalat, megk\u00f6nny\u00edtve a sejtek \u00f6sszeolvad\u00e1s\u00e1t, a term\u00e9szetben j\u00e1tsz\u00f3dik le a folyamat \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem vil\u00e1gos, hogy mi\u00e9nt juthat \u00e1t a teljes genom a k\u00e9t szomsz\u00e9dos sejt (dupla) sejtfal\u00e1n. De, hogy a rejt\u00e9ly m\u00e9g nagyobb legyen, itt nem is egyszer\u0171 sejt-sejt f\u00fazi\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3: ugyanis a jelek szerint a g\u00e9n\u00e1raml\u00e1s ezen form\u00e1ja eset\u00e9n a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 hibrid sejtekben csak az egyik sz\u00fcl\u0151re jellemz\u0151 kloroplasztiszok vannak jelen, azaz “mind\u00f6ssze” a m\u00e1sik sz\u00fcl\u0151 sejtmagja jutott \u00e1t, \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyagost\u00f3l, citoplazm\u00e1ja nem.<\/p>\n Felmer\u00fclhet, hogy j\u00f3-j\u00f3, de igaz\u00e1b\u00f3l az oltv\u00e1nyoz\u00e1s hely\u00e9n nem keletkeznek ivar-sejtek, \u00edgy, ha l\u00e9tre is j\u00f6nnek ilyen hibrid, “frakenstein” sejtek, azok nem j\u00e1rulnak hozz\u00e1 \u00faj gener\u00e1ci\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9hez (magyar\u00e1n a N. tabauca<\/i> egyszer\u0171 tank\u00f6nyvi kuri\u00f3zum). Azonban ez nem ilyen egyszer\u0171: az oltv\u00e1nyoz\u00e1s s\u00edkj\u00e1ban ugyanis kialakulhatnak (vagy az oltv\u00e1nyoz\u00e1s nyom\u00e1n, vagy k\u00e9s\u0151bbi s\u00e9r\u00fcl\u00e9s eset\u00e9n) \u00faj oldlahajt\u00e1sok, amelyek m\u00e1r tartalmazz\u00e1k ezeket a hibrid sejteket, \u00e9s ott azok l\u00e9trehozhatnak vir\u00e1gokat, benn\u00fck ivarsejtekkel.<\/p>\n Hogy mennyire lenne \u00e9letk\u00e9pes \u00e9s sikeres egy ilyen hibrid-ivarsejt, illetve a bel\u0151le kialakul\u00f3\u00a0n\u00f6v\u00e9nyi hibrid az adott k\u00f6rnyezetben, az term\u00e9szetesen egy relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9s, amire nem tudjuk a v\u00e1laszt. Viszont ennek a k\u00fcl\u00f6nleges folyamatnak a puszta l\u00e9te igazolja, hogy a “term\u00e9szetes” n\u00f6v\u00e9nynemes\u00edt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sok gyakran m\u00e9g sokkal kacif\u00e1ntosabb g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1sokkal j\u00e1rnak, mint a sokat szidott laborat\u00f3riumi praktik\u00e1k.<\/p>\n Fuentes I, Stegemann S, Golczyk H, Karcher D, Bock R.<\/b> (2014) Horizontal genome transfer as an asexual path to the formation of new species. Nature<\/i> doi: 10.1038\/nature13291. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Kev\u00e9s dolgon rug\u00f3zunk tal\u00e1n annyit, mint a z\u00f6ld mozgalmak azon furcsa fix\u00e1ci\u00f3j\u00e1n, hogy csak mert nem tudjuk, hogy a hagyom\u00e1nyosan l\u00e9trehozott n\u00f6v\u00e9ny-fajt\u00e1kban milyen genetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok zajlottak le, egy genetikailag m\u00f3dos\u00edtott (GM) n\u00f6v\u00e9nyben pedig jobb\u00e1ra igen, az ut\u00f3bbi valami\u00e9rt inherensen vesz\u00e9lyes … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"Ntabauca_phenotype.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/06\/Ntabauca_phenotype.jpg\")
<\/p>\n
\n