![\"wolf_dog_puppies.png\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/wolf_dog_puppies.png\")
A kuty\u00e1k farkas-eredete tulajdonk\u00e9ppen nem k\u00e9pezi semmilyen vita t\u00e1rgy\u00e1t, legink\u00e1bb az esem\u00e9ny pontos “hol” \u00e9s “mikor”-ja k\u00e9rd\u00e9ses.<\/p>\nA kuty\u00e1k farkas-eredete tulajdonk\u00e9ppen nem k\u00e9pezi semmilyen vita t\u00e1rgy\u00e1t, legink\u00e1bb az esem\u00e9ny pontos “hol” \u00e9s “mikor”-ja k\u00e9rd\u00e9ses.<\/p>\n
Kor\u00e1bbi eredm\u00e9nyek kb 15 000 \u00e9vvel ezel\u0151ttre tehet\u0151 a kutya \u00e9s farkas popul\u00e1ci\u00f3k sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ideje, valahol Eur\u00e1zsi\u00e1ban. A vizsg\u00e1latot term\u00e9szetesen nehez\u00edti, hogy a k\u00e9t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nem csak hogy elm\u00e9letileg k\u00e9pes szaporodni egym\u00e1ssal, hanem a vil\u00e1g sz\u00e1mos pontj\u00e1n az emberek akt\u00edv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel teszik ezt, hiszen ez mindig is a kutya-v\u00e9rvonal “friss\u00edt\u00e9s\u00e9nek” egyik titka volt.<\/p>\n
M\u00e1rpedig az ilyen eseti egy\u00fcttl\u00e9tek bonyol\u00edtj\u00e1k a k\u00e9t fajta sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s\u00e1nak dek\u00f3dol\u00e1s\u00e1t a genomjaik alapj\u00e1n.<\/p>\n
<\/p>\n
K\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 teljes elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n ugyanis kb. azonos \u00fctemben jelennek meg \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb mut\u00e1ci\u00f3k a genomban<\/span>, a szelekci\u00f3 alatt nem lev\u0151 “neutr\u00e1lis poz\u00edci\u00f3kban” (praktikusan a g\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti r\u00e9gi\u00f3 nagyon nagy r\u00e9sze ilyen). \u00cdgy a mut\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1b\u00f3l becs\u00fclhet\u0151 a sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s id\u0151pontja is. Azonban, az esetleges “v\u00e9rfriss\u00edt\u00e9sek” nyom\u00e1ban, mindig \u00fajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l be\/visszaker\u00fclnek farkasgenom darabok a kutyagenomba, vagyis a fent eml\u00edtett logik\u00e1val m\u0171k\u00f6d\u0151 molekul\u00e1ris \u00f3ra m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek becsl\u00e9s\u00e9t nehezebb\u00e9 teszik. Mivel ez term\u00e9szetesen egy ismert probl\u00e9ma, lehet megfelel\u0151 statisztikai m\u00f3dszerekkel korrig\u00e1lni r\u00e1, de ez egyben azt is jelenti, hogy a pontos becsl\u00e9sekhez t\u00f6bb kutya \u00e9s farkas genomot kell megismern\u00fcnk.<\/p>\n Ezek meger\u0151s\u00edtett\u00e9k a kb. 15 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, azzal az \u00e9rdekes r\u00e9szlettel gazdag\u00edtva, hogy kb. ugyanekkorra tehet\u0151 az eur\u00e1zsiai kontinensen fellelhet\u0151 h\u00e1rom nagy farkaspopul\u00e1ci\u00f3 sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sa is (k\u00ednai, k\u00f6zelkeleti \u00e9s horv\u00e1t farkasokat vizsg\u00e1ltak).<\/p>\n A domesztik\u00e1ci\u00f3 kezdet\u00e9n elk\u00fcl\u00f6n\u00fcltek (val\u00f3ban) a k\u00e9t leg\u0151sibbnek tekintett kutyafajta, a ding\u00f3 \u00e9s a basenji el\u0151djei a t\u00f6bbi szel\u00eddit\u00e9sben r\u00e9szt vev\u0151 egyedt\u0151l (kb 12 – 13 000 \u00e9ve), \u00edgy ezek ma is k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1gat alkotnak a filogenetikai f\u00e1n.<\/p>\n A szelid\u00edt\u00e9s sor\u00e1n a kuty\u00e1k nem csak a viselked\u00e9s\u00fckben v\u00e1ltoztak meg (melyet Beljajev r\u00f3k\u00e1s k\u00eds\u00e9relteinek<\/a> k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ma m\u00e1r jobban \u00e9rt\u00fcnk), hanem, ak\u00e1rcsak az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n sz\u00e1mos esetben<\/a> mi magunk<\/a>, \u0151k is alkalmazkodtak a v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1shoz.<\/p>\n A kem\u00e9ny\u00edt\u0151 lebont\u00e1s\u00e1\u00e9rt az amil\u00e1z enzimek felelnek \u00e9s kor\u00e1bban emberben m\u00e1r el\u00e9g r\u00e9szletesen dokument\u00e1t\u00e1k<\/a>, hogy a magas kem\u00e9ny\u00edt\u0151t tartalm\u00fa di\u00e9t\u00e1t folytat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben \u00e1tlagosan t\u00f6bb k\u00f3piasz\u00e1mban van az enzimet k\u00f3dol\u00f3 AMY<\/em>1 g\u00e9n jelen. \u00c9rdekes m\u00f3don, valami nagyon hasonl\u00f3 figyelhet\u0151 meg a kuty\u00e1k \u00e9s a farkasok vonzat\u00e1ban is: m\u00edg a farkasok eset\u00e9ben a leggyakoribb a diploid \u00e1llapot (azaz k\u00e9t k\u00f3pia), kuty\u00e1kn\u00e1l \u00e1tlagosan sokkal t\u00f6bb amil\u00e1zt k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nt lel\u00fcnk. Persze itt is nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e9szlelhet\u0151ek, \u00edgy m\u00edg a vad\u00e1sz\u00f3 emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel egy\u00fctt \u00e9l\u0151 huskyk csak 3-4 g\u00e9nk\u00f3pi\u00e1t hordoznak, addig az egykori Mezopot\u00e1mia, a “term\u00e9keny f\u00e9lhold” ter\u00fclet\u00e9n kiteny\u00e9sztett perzsa ag\u00e1r (szaluki) genomj\u00e1ban nem kevesebb, mint 29 darab AMY1<\/i> szekvencia tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n A k\u00e9p nyilv\u00e1n m\u00e9g tov\u00e1bb fog tisztulni, ha t\u00f6bb ezer \u00e9ve elpusztult kuty\u00e1k genomj\u00e1t is siker\u00fcl majd megszekven\u00e1lni, addig is azonban egy rejt\u00e9lyes betegs\u00e9g, a vil\u00e1g legr\u00e9gebbi sejtvonal\u00e1nak<\/a> is tekinthet\u0151, nemi \u00faton terhet\u0151 kutya-tumor (Canine Transmissible Venereal Tumor – CTVT) adhat m\u00e9g inform\u00e1ci\u00f3t a korabeli kuty\u00e1k genomj\u00e1nak mibenl\u00e9t\u00e9r\u0151l.<\/p>\n Ez a betegs\u00e9g abban k\u00fcl\u00f6nleges, hogy az ismert k\u00e9t “rag\u00e1lyos” r\u00e1kok egyike: a m\u00e1sik<\/a> a tasm\u00e1n \u00f6rd\u00f6g popul\u00e1ci\u00f3kat megtizedel\u0151 DFTD (\u00e9rdekess\u00e9g, hogy a CTVT \u00e9s DFTD genomokat le\u00edr\u00f3 cikkeket ugyanaz az Elizabeth Murchison<\/a> jegyzi). A CTVT nemi betegs\u00e9gk\u00e9nt terjed, vagyis a tumort k\u00e9pz\u0151 sejtek kopul\u00e1ci\u00f3kor k\u00e9pes egyik egyedr\u0151l a m\u00e1sikra terjedni, ott (\u00e1ltal\u00e1ban a nemi szerv k\u00f6r\u00fcl) egy daganatot hoznak l\u00e9tre. Azonban, a DFTD-vel ellent\u00e9tben, a betegs\u00e9g nem hal\u00e1los, egy id\u0151 ut\u00e1n immunit\u00e1s alakul ki \u00e9s a tumor visszah\u00faz\u00f3dik. Kicsit (de csak kicsit) leegyszer\u0171s\u00edtve fogalmazva, a CTVT sejtek \u00e9l\u0151 Petri-cs\u00e9szek\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k az egyes gazda-egyedeket, melyekben n\u00f6vekednek s melyek immunrendszer\u00e9t elegend\u0151 ideig j\u00e1tssz\u00e1k ki, ahhoz hogy mintegy k\u00f3rokoz\u00f3, tov\u00e1bb terjedhessenek.<\/p>\n A CTVT sejtvonal sz\u00fclet\u00e9se kb 11 000 \u00e9vvel ezel\u0151ttre tehet\u0151, vagyis m\u00e9g alig p\u00e1r ezer \u00e9vvel a domesztik\u00e1ci\u00f3 kezdete ut\u00e1n. A DFTD-vel ellent\u00e9tben, ugyan a CTVT genomja jelent\u0151sen \u00e1trendez\u0151d\u00f6tt (ami kifejezetten gyakori tumorsejtek eset\u00e9ben), de m\u00e9g mindig kv\u00e1zi diploid maradt (l\u00e1sd a k\u00e9pet al\u00e1bb, ahol bal oldalon egy “norm\u00e1lis” kutya kromosz\u00f3m\u00e1i, k\u00f6z\u00e9pen pedig egy CTVT sejt kromosz\u00f3m\u00e1i l\u00e1that\u00f3k). <\/p>\n Persze az egykori \u0151s esetleges rekonstrukci\u00f3j\u00e1t megnehez\u00edti (ha nem egyenesen ellehetetlen\u00edti), hogy a CTVT a maga mut\u00e1ci\u00f3s \u00fatj\u00e1t j\u00e1rja m\u00e1r t\u00f6bb ezer \u00e9ve, \u00e9s a genomj\u00e1n munk\u00e1lkod\u00f3 szelekci\u00f3 most m\u00e1r nem egy n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa, sz\u0151r\u00f6s eml\u0151s ig\u00e9nyeit t\u00fckr\u00f6zi, hanem egy nemi betegs\u00e9gk\u00e9nt terjed\u0151 tumor\u00e9t. \u00cdgy a kb. f\u00e9lmilli\u00f3 ezt t\u00fckr\u00f6z\u0151 mut\u00e1ci\u00f3t kellene el\u0151bb “visszafejteni”, hogy \u00fajb\u00f3l az egykori kutya pontos genomj\u00e1t l\u00e1thassuk.<\/p>\n Ha persze nem vagyunk perfekcionist\u00e1k, a f\u00e9lmilli\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3n k\u00edv\u00fcl es\u0151 r\u00e9szeket tanulm\u00e1nyozva szint\u00e9n sok \u00e9rdekes dolgot lelhet\u00fcnk majd, ha a ma \u00e9l\u0151 kuty\u00e1k genomj\u00e1ban a k\u00f6zelm\u00faltbeli szel\u00edd\u00edt\u00e9s sor\u00e1n megjelen\u0151 mut\u00e1ci\u00f3kat keress\u00fck (hiszen a genom ezen pontjain a farkas \u00e9s a CTVT genom azonos lesz, \u00e9s a kutyagenomban lel\u00fcnk m\u00e1s all\u00e9lokat).<\/p>\n A CTVT (ak\u00e1rcsak a DFTD) term\u00e9szetesen r\u00e1kk\u00e9nt is nagyon \u00e9rdekes, hiszen a jelek szerint nem trivi\u00e1lis olyan mut\u00e1ci\u00f3-profilt \u00f6sszeszedni, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi a rag\u00e1lyos betegs\u00e9gk\u00e9nt val\u00f3 terjed\u00e9st egy eukari\u00f3ta sejt sz\u00e1m\u00e1ra. Viszont nem is lehetetlen (amit mi sem igazol jobban, mint hogy k\u00e9t, nagyon t\u00e1voli rokon eml\u0151sfajban, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl kialakulhatott), \u00edgy felh\u00edvja a figyelmet a kicsi \u00e9s nagyon belteny\u00e9sztett popul\u00e1ci\u00f3kra \u00f3l\u00e1lkod\u00f3 genetikai vesz\u00e9lyekre: hiszen molekul\u00e1ris ujjlenyomata alapj\u00e1n a k\u00e9t r\u00e1kt\u00edpus mind a k\u00e9t faj eset\u00e9ben ilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekb\u0151l indult h\u00f3d\u00edt\u00f3 \u00fatj\u00e1ra.<\/p>\n (A j\u00e1tszadoz\u00f3 k\u00f6ly\u00f6kfarkas \u00e9s kutyak\u00f6ly\u00f6k Tanja Askani munk\u00e1j\u00e1t<\/a> dics\u00e9ri.<\/em>) <\/p>\n Freedman AH, Gronau I, Schweizer RM, Ortega-Del Vecchyo D, Han E, et al.<\/b> (2014) Genome Sequencing Highlights the Dynamic Early History of Dogs. PLoS Genet<\/i> 10(1)<\/b>: e1004016. doi:10.1371\/journal.pgen.1004016 A kuty\u00e1k farkas-eredete tulajdonk\u00e9ppen nem k\u00e9pezi semmilyen vita t\u00e1rgy\u00e1t, legink\u00e1bb az esem\u00e9ny pontos “hol” \u00e9s “mikor”-ja k\u00e9rd\u00e9ses. Kor\u00e1bbi eredm\u00e9nyek kb 15 000 \u00e9vvel ezel\u0151ttre tehet\u0151 a kutya \u00e9s farkas popul\u00e1ci\u00f3k sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ideje, valahol Eur\u00e1zsi\u00e1ban. A vizsg\u00e1latot term\u00e9szetesen nehez\u00edti, hogy a … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"dog-phylogeny.png\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/dog-phylogeny.png\")
A kutyagenom<\/a> publik\u00e1l\u00e1sa \u00f3ta eltelt b\u0151 nyolc \u00e9v alatt l\u00e9nyegesen alacsonyabbak lettek a szekven\u00e1l\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gek, \u00edgy ma m\u00e1r t\u00f6bb farkaspopul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s sz\u00e1mos kutyafajta genomj\u00e1t ismerve pr\u00f3b\u00e1lhatjuk meg rekonstru\u00e1lni a kutya-farkas rokons\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n![\"dog_amylase.png\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/dog_amylase.png\")
Ez pedig, ahogy az ember is fokozatos\u00e1n \u00e1tt\u00e9rt a mez\u0151gazdas\u00e1gra, egy kem\u00e9ny\u00edt\u0151ben egyre gazdagabb mindennapibetev\u0151t jelentett.<\/p>\n![\"ctvt-karyotype.png\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2014\/ctvt-karyotype.png\")
<\/p>\n
\n
Parker HG, Ostrander EA<\/b> (2014) Cancer. Hiding in plain view–an ancient dog in the modern world. Science<\/i> 343<\/b>:376-8.
Murchison EP, Wedge DC, Alexandrov LB, Fu B, Martincorena I, et al.<\/b> (2014) Transmissible dog cancer genome reveals the origin and history of an ancient cell lineage. Science<\/i> 343<\/b>:437-40. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"