{"id":5777471,"date":"2014-01-24T12:01:59","date_gmt":"2014-01-24T11:01:59","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2014\/01\/24\/festetics_imre_a_genetika_nagyapja"},"modified":"2014-01-24T12:01:59","modified_gmt":"2014-01-24T11:01:59","slug":"festetics_imre_a_genetika_nagyapja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5777471","title":{"rendered":"Festetics Imre, a genetika elfelejtett nagyapja"},"content":{"rendered":"

\"festetics-imre.png\"A Festetics csal\u00e1d sz\u00e1mos \u00e9rdeme k\u00f6z\u00f6tt van egy, ami m\u00e9ltatlanul kev\u00e9s alkalommal hangzik el. Olyannyira, hogy szinte ismeretlen a nagyobb publikum el\u0151tt. Ez pedig nem m\u00e1s mint Festetics Imre<\/a> tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1ga. \u00cdgy h\u00e1t, visszafogottan fogalmazva is, hatalmas \u0171rt p\u00f3tol a PLOS Biology<\/em> napokban megjelent cikke<\/a>, amelyben a Helsinki Egyetemen dolgoz\u00f3 Poczai P\u00e9ter \u00e9s munkat\u00e1rsai ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a figyelmet erre a maga kor\u00e1ban \u00fatt\u00f6r\u0151, m\u00e1ra m\u00e1r m\u00e9gis szinte elfeledett \u00e9letm\u0171re. <\/p>\n

A tudom\u00e1ny nagy fordul\u00f3pontjait gyakran egy-egy n\u00e9vhez k\u00f6tj\u00fck, pedig ezek a nagy elm\u00e9k sosem l\u00e9g\u00fcres t\u00e9rben dolgoztak, hanem gyakran koruk m\u00e1r meglev\u0151 tudom\u00e1nyos ismereteire alapoztak. Tulajdonk\u00e9ppen az evol\u00faci\u00f3 m\u00e1r a „leveg\u0151ben l\u00f3gott”, amikor 1858-ban Londonban felolvast\u00e1k Darwin \u00e9s Wallace level\u00e9t<\/a>, \u00e9s term\u00e9szetesen ez semennyiben nem cs\u00f6kkenti az eml\u00edtettek zsenialit\u00e1s\u00e1t, hiszen m\u00e9giscsak \u0151k voltak az els\u0151k akikn\u00e9l \u00f6ssze\u00e1llt a k\u00e9p. Ugyan\u00edgy Mendel sem szerzetesi mag\u00e1ny\u00e1ban d\u00f6bbent r\u00e1 a semmib\u0151l a genetika alapt\u00f6rv\u00e9nyeire, hanem \u0151 maga is akt\u00edvan k\u00f6vette kora tudom\u00e1nyos vit\u00e1it. De ahogy az evol\u00faci\u00f3 eset\u00e9ben fontos eml\u00e9kezni Erasmus Darwin, Lamarck \u00e9s t\u00e1rsaik szerep\u00e9re is<\/a>, mert en\u00e9lk\u00fcl nem \u00e9rthetj\u00fck meg az elm\u00e9let sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, Mendel t\u00f6rt\u00e9nete sem teljes a 250 \u00e9ve sz\u00fcletett Festetics Imre n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

Imre, a kast\u00e9ly-\u00e9p\u00edt\u0151, Georgikon<\/a>-alap\u00edt\u00f3 Gy\u00f6rgy<\/a> \u00f6ccse volt, aki a maga kor\u00e1nak egyik kiemelked\u0151 zool\u00f3gusa lett. B\u00e1tyja \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9hez hasonl\u00f3an, maga is (r\u00e9szben praktikus okokb\u00f3l) \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt az agr\u00e1rtudom\u00e1nyok ir\u00e1nt \u00e9s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy tagja lett kora egyik legfontosabb szakmai test\u00fclet\u00e9nek, a br\u00fcnni Juhteny\u00e9szt\u0151 Egyes\u00fcletnek (Schafz\u00fcchtervereinigung<\/em>), vagy ahogy maga is tr\u00e9f\u00e1san nevezte, a Br\u00fcnni Juhos T\u00e1rsas\u00e1gnak.  <\/p>\n

A kor legfontosabb vit\u00e1ja az „\u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s” mibenl\u00e9t\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt. Mivel a teny\u00e9szt\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra abszol\u00fat relev\u00e1ns volt, hogy mik\u00e9pp maximaliz\u00e1lhatj\u00e1k a gyapj\u00fa\/h\u00fas\/stb. elad\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 hasznukat, \u00e9rthet\u0151, hogy igyekeztek meg\u00e9rteni, mik\u00e9pp \u00f6r\u00f6kl\u0151dhetnek ezek a tulajdons\u00e1gok.<\/p>\n

Kiss\u00e9 a mai „nature vs. nurture” vita el\u0151fut\u00e1rak\u00e9nt, m\u00e1r akkor is k\u00e9t t\u00e1borra szakadtak a vitatkoz\u00f3k, aszerint, hogy a „bels\u0151 tulajdons\u00e1gok” (g\u00e9nekr\u0151l ekkor m\u00e9g sz\u00f3 sem volt) vagy a k\u00f6rnyezet sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrt\u00e1k az egyes el\u0151ny\u00f6s, vagy \u00e9ppen h\u00e1tr\u00e1nyos tulajdons\u00e1gok megjelen\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

Festetics egy\u00e9rtelm\u0171en abban hitt, hogy a „bels\u0151 tulajdons\u00e1gok” a l\u00e9nyegesek az egyes jellegek \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151s\u00e9g\u00e9ben, \u00e9pp ez\u00e9rt a megfelel\u0151 \u00e1llatok keresztez\u00e9s\u00e9vel fokozhat\u00f3 az el\u0151ny\u00f6s tulajdons\u00e1gok megjelen\u00e9se. Az \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151s\u00e9get le\u00edrand\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny t\u00f6rv\u00e9nyt fogalmazott meg, amelyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny k\u00eds\u00e9rtetiesen hasonl\u00edt a Mendel \u00e1ltal k\u00e9s\u0151bb megfogalmazottakra, r\u00e1ad\u00e1sul „a term\u00e9szet genetikai t\u00f6rv\u00e9nyeinek” (\u201c<\/span>Die genetische Ges\u00e4tze der Natur<\/em>\u201d)<\/span> nevezte el \u0151ket, ezzel mintegy nyolcvan \u00e9vvel megel\u0151zve Bateson-t a „genetikai” kifejez\u00e9s haszn\u00e1lat\u00e1ban. S\u0151t, minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint, ellent\u00e9tben az \u00f6r\u00f6kk\u00e9 felmer\u00fcl\u0151 \u00e9s soha el nem d\u00f6nt\u00f6tt  „ismerte-e Darwin Mendel munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t” k\u00e9rd\u00e9ssel<\/a>, Mendel minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint ismerte Festetics\u00e9t \u00e9s az inspir\u00e1ci\u00f3ul szolg\u00e1lt munk\u00e1ja sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A r\u00e9szletek\u00e9rt egy email-interj\u00fa erej\u00e9ig raboltam P\u00e9ter idej\u00e9t.<\/p>\n

<\/p>\n

Mi volt Festetics idej\u00e9ben a domin\u00e1ns n\u00e9zet az egyes jellegek \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l, illetve az \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151 t\u00e9nyez\u0151k jelleg-kialak\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l? <\/strong><\/p>\n

 Az \u00e1llattart\u00f3k mindig is \u00e9rdekl\u0151dtek a teny\u00e9szt\u00e9s ir\u00e1nt \u00e9s tiszt\u00e1ban voltak a sz\u00e1rmaz\u00e1s vagy \u201ev\u00e9r\u201d jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel. A 18. sz\u00e1zad k\u00f6zepe el\u0151tt azonban \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott volt, hogy az \u00e9ghajlat, a talaj \u00e9s m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151k, amelyeket ma \u00f6sszefoglal\u00f3an \u201ek\u00f6rnyezetieknek\u201d h\u00edvunk, gyakorolj\u00e1k a legnagyobb hat\u00e1st egy adott ter\u00fcleten \u00e9l\u0151 \u00e1llatok jellemz\u0151ire, ak\u00e1r t\u00f6bb nemzed\u00e9ken \u00e1t. Noha tudt\u00e1k, hogy a fajt\u00e1k tulajdons\u00e1gait jav\u00edtani lehet m\u00e1shonnan sz\u00e1rmaz\u00f3, kedvez\u0151 tulajdons\u00e1g\u00fa \u00e1llatokkal val\u00f3 keresztez\u00e9sek sor\u00e1n, de e tulajdons\u00e1gok fokozatos leroml\u00e1s\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n a helyi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, vagy a \u201elegel\u0151\u201d d\u00f6nt\u0151 befoly\u00e1s\u00e1t jelz\u0151 bizony\u00edt\u00e9knak tekintett\u00e9k. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben nem is tudt\u00e1k kiakn\u00e1zni a keresztez\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 el\u0151ny\u00f6ket. Azt gondolt\u00e1k, hogy a keresztez\u00e9s az \u00e1llatot alkot\u00f3 \u201ef\u0151 plazma\u201d ellen val\u00f3 lenne \u00e9s rontan\u00e1 a min\u0151s\u00e9get. Neh\u00e9z elhinni, de nem volt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az \u201e\u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u201d \u00e9s \u201efejl\u0151d\u00e9s\u201d fogalmak k\u00f6z\u00f6tt. A kort\u00e1rs tud\u00f3sok biol\u00f3giailag \u00e9rtelmetlen sz\u00f3nak tartott\u00e1k az \u201e\u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9st\u201d. \u00dagy tekintettek r\u00e1, mint a z\u00f6kken\u0151mentes \u201efejl\u0151d\u00e9s\u201d egy elem\u00e9re \u00e9s nem felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy az \u201e\u00e1tviteli\u201d folyamatok k\u00fcl\u00f6nv\u00e1laszthat\u00f3ak \u00e9s tanulm\u00e1nyozhat\u00f3ak lenn\u00e9nek. Ennek a felfog\u00e1snak Festetics \u201egenetikai t\u00f6rv\u00e9nyei\u201d sz\u00f6gesen ellentmondtak.<\/i><\/p>\n

Mi az, amiben Festetics Imre tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1ga egy\u00e9rtelm\u0171en \u00fatt\u00f6r\u0151 volt? <\/strong><\/p>\n

Festetics 15 \u00e9v keresztez\u00e9si k\u00eds\u00e9rlet ut\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171en azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy az \u00e1llatok tulajdons\u00e1gait nem a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k, hanem bels\u0151 faktorok hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Ezeket \u201egenetikai\u201d t\u00e9nyez\u0151knek nevezte el, majd n\u00e9gy pontban foglalta \u00f6ssze tapasztalatait, amit \u201eA term\u00e9szet genetikai t\u00f6rv\u00e9nyeinek\u201d(Die genetische Ges\u00e4tze der Natur) h\u00edvott. Fontos megeml\u00edteni, hogy Festetics Imre haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r a \u201egenetika\u201d sz\u00f3t 80 \u00e9vvel William Bateson el\u0151tt. Ekkoriban Mendel m\u00e9g meg sem sz\u00fcletett, Charles Darwin pedig m\u00e9g csak 10 \u00e9ves volt. Els\u0151k\u00e9nt Festetics felh\u00edvta a figyelmet a m\u00e1sodik hibridnemzed\u00e9k alapos vizsg\u00e1lat\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9re (szegreg\u00e1ci\u00f3), a kis elt\u00e9r\u00e9sek fontoss\u00e1g\u00e1ra (mut\u00e1ci\u00f3), a szelekci\u00f3 evol\u00faci\u00f3s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re, a keresztez\u00e9si k\u00eds\u00e9rletek m\u00f3dszertani buktat\u00f3ira \u00e9s a matematikai m\u00f3dszerek fontoss\u00e1g\u00e1ra is. Ezen k\u00edv\u00fcl a belteny\u00e9szt\u00e9ses leroml\u00e1s okai k\u00f6z\u00fcl egy\u00e9rtelm\u0171en kiz\u00e1rta a \u201ck\u00f6rnyezeti\u201d t\u00e9nyez\u0151ket. Felismerte tov\u00e1bb\u00e1 azt is, hogy a belteny\u00e9szt\u00e9ses leroml\u00e1s mellett egy belteny\u00e9szt\u00e9ssel \u00e9s keresztez\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 javul\u00e1s is van, azaz a rossz \u00e9s j\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s azonos genetikai folyamatnak ellent\u00e9tes oldalak\u00e9nt foghat\u00f3 fel.<\/i><\/p>\n

Ha \u00f6sszevetj\u00fck Festetics \u00e9s Mendel munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, milyen hasonl\u00f3s\u00e1gokat \u00e9s milyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket tal\u00e1lhatunk?<\/strong><\/p>\n

Nagyon fontos, hogy Festetics nem fedezte fel Mendel el\u0151tt a faktori\u00e1lis vagy \u201emendeli\u201d genetik\u00e1t, de k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl megalapozta Mendel k\u00e9s\u0151bbi felfedez\u00e9seit. Ha Mendel a genetika atyja, akkor Festeticset nyugodtan tekinthetj\u00fck a genetika nagyapj\u00e1nak. Mendel nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel ismerte \u00e9s olvasta Festetics munk\u00e1j\u00e1t. Tan\u00e1rai Johann Karl Nestler (1783\u20131842) vagy Cyrill Franz Napp (1792\u20131867) ismert\u00e9k \u00e9s olvast\u00e1k Festetics cikkeit, s\u0151t Nestler \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9sr\u0151l \u00edrt k\u00f6nyv\u00e9ben hivatkozik is a munk\u00e1ira. Mindk\u00e9t szem\u00e9ly fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be Mendel \u00e9let\u00e9ben \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban. Napp volt az, aki szab\u00e1lyszer\u0171en levad\u00e1szta Mendelt az Olomouci Egyetemr\u0151l a br\u00fcnni Szent Tam\u00e1s kolostor sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s k\u00e9s\u0151bb val\u00f3s\u00e1ggal \u201er\u00e1\u00e1ll\u00edtotta\u201d az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s tanulm\u00e1nyoz\u00e1sra. Ugyan nincs semmilyen direkt bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy Mendel vagy Festetics valaha is tal\u00e1lkoztak volna, de neh\u00e9z elhinni, hogy Mendel soha ne hallott volna Festetics munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l tan\u00e1rait\u00f3l. Egy\u00e9bk\u00e9nt Festetics cikkei ott voltak abban a br\u00fcnni k\u00f6nyvt\u00e1rban, amit Mendel nap, mint nap haszn\u00e1lt.<\/i><\/p>\n

A legjobb p\u00e9lda, hogy Mendel szegreg\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rv\u00e9nye tulajdonk\u00e9ppen Festetics m\u00e1sodik pontj\u00e1nak matematikai bizony\u00edt\u00e1sa. Mendel t\u00f6rv\u00e9nye kimondja, hogy a gam\u00e9t\u00e1k keletkez\u00e9se sor\u00e1n a k\u00e9t \u00f6r\u00f6kletes \u201efaktor\u201d (all\u00e9l) k\u00f3pi\u00e1i szegreg\u00e1lnak, \u00fagy hogy az ut\u00f3d csak egy \u201efaktort\u201d \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet. Mendel ezt a nagysz\u00fcl\u0151k tulajdons\u00e1gainak m\u00e1sodik nemzed\u00e9k\u00e9ben val\u00f3 \u00fajra megjelen\u00e9s\u00e9vel bizony\u00edtotta bors\u00f3ban. Megfigyel\u00e9seit matematikai sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokkal is al\u00e1t\u00e1masztotta, ebb\u0151l hasad\u00e1si ar\u00e1nyokat is sz\u00e1molt, ami tov\u00e1bbi k\u00f6vetkeztet\u00e9sekhez vezette \u0151t. Ez nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g Festetics munk\u00e1j\u00e1hoz k\u00e9pest, mivel Festetics megfigyel\u00e9sei csup\u00e1n emp\u00edrikusak voltak \u00e9s nem haszn\u00e1lt matematikai sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat elm\u00e9lete bizony\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Ennek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel azonban tiszt\u00e1ban volt. Rudolf Andr\u00e9, a Br\u00fcnnben zajl\u00f3 vit\u00e1kat vezet\u0151 CC Andr\u00e9 fia Festetics cikk\u00e9re reflekt\u00e1lva egy mikrom\u00e9tert k\u00e9sz\u00edtett, amellyel pontosan meg lehetett m\u00e9rni a gyapj\u00fa vastags\u00e1g\u00e1t. Ezzel a m\u00f3dszerrel a Festetics \u00e1ltal javasolt prec\u00edz m\u00e9r\u00e9seket el lehetett volna v\u00e9gezni, melyre Festetics a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen reag\u00e1lt: \u201e\u00fagy \u00edt\u00e9lhet\u0151 meg, hogy a nemes\u00edt\u00e9s tudom\u00e1ny\u00e1ban \u00faj korszak veszi kezdet\u00e9t az\u00e1ltal, hogy a gyapj\u00fa finoms\u00e1g fokozatait meghat\u00e1roz\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s megsz\u00fcletett, melyet \u00edgy matematikai pontoss\u00e1ggal lehet m\u00e1r jellemezni\u201d. Az m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy ezek a m\u00e9r\u00e9sek nem seg\u00edtettek volna Festeticsnek, mert a gyapj\u00fa tulajdons\u00e1gok polig\u00e9nikusan \u00f6r\u00f6kl\u0151dnek a Mendel \u00e1ltal v\u00e1lasztott monog\u00e9nes bors\u00f3 tulajdons\u00e1gokkal szemben. \u00cdgy b\u00e1rmifajta matematikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s zs\u00e1kutc\u00e1ba vezetett volna. Ahhoz, hogy Festetics ugyanolyan k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre jusson, mint azt k\u00e9s\u0151bb Mendel tette, a magyar mez\u0151gazd\u00e1sznak  21. sz\u00e1zadi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes technol\u00f3gi\u00e1ra \u00e9s olyan m\u00f3dszerekre lett volna sz\u00fcks\u00e9ge, mint a kvantitat\u00edv tulajdons\u00e1gok (QTL) t\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se.<\/i><\/p>\n

Mi lehet az oka annak, hogy mind Festetics, mind Mendel eredm\u00e9nyei \u00e9vtizedekig feled\u00e9sbe mer\u00fcltek, \u00e9s a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00fajra fel kellett „fedezni” \u0151ket?<\/strong><\/p>\n

Mendel eredm\u00e9nyeit val\u00f3j\u00e1ban sosem felejtett\u00e9k el, miut\u00e1n 1866-ban publik\u00e1lta tanulm\u00e1ny\u00e1t, azonban csak egy maroknyi ember ismerte fel annak val\u00f3di jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Mendel 1881-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la \u00e9s az 1900-ban t\u00f6rt\u00e9nt h\u00e1rom kutat\u00f3, Tschermak (B\u00e9cs), Correns (Gr\u00e1c) \u00e9s de Vries (Amsterdam) \u00e1ltali \u201e\u00fajrafelfedez\u00e9s\u201d k\u00f6z\u00f6tt Mendel cikk\u00e9t folyamatosan id\u00e9zt\u00e9k. Festetics munk\u00e1ja se m\u00falt el nyomtalan, hiszen azt Mendel indirekt m\u00f3don bizony\u00edthat\u00f3an nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel felhaszn\u00e1lta, de Festeticsnek val\u00f3sz\u00edn\u0171 m\u00e9g annyi elismer\u00e9s sem jutott \u00e9let\u00e9ben, mint Mendelnek. Mai szemmel n\u00e9zve ez olyan mintha \u00edrn\u00e1nk egy cikket valamely nagy kiad\u00f3 lapj\u00e1ba, mint a Springer, Elsevier, de a Google Scholar eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n n\u00e9gy cit\u00e1ci\u00f3t jelezne vissza. Sz\u00e1z \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig ez a sz\u00e1m hirtelen t\u00f6bb ezer f\u00f6l\u00e9 k\u00faszna. Meglep\u0151, de a kort\u00e1rsak egyik\u0151j\u00fck munk\u00e1j\u00e1nak se ismert\u00e9k fel val\u00f3di \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. A tudom\u00e1nyos publikum \u00e9s m\u00e1s elm\u00e9leteket prefer\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3k, a nagy t\u00f6bbs\u00e9g, szimpl\u00e1n f\u00e9lres\u00f6p\u00f6rt\u00e9k ezeket az ide\u00e1kat. K\u00e9pzelj\u00fck csak el a helyzetet, 1865. febru\u00e1r 8.-\u00e1n egy es\u0151s napon egy sz\u00fcrke szerzetes (Gregor Mendel) bemegy egy terembe, ahol kb. 40 ember tart\u00f3zkodik \u00e9s egy t\u00e1bl\u00e1ra mindenf\u00e9le bonyolult egyenlet kezd el \u00edrni, hogy megmagyar\u00e1zzon egy olyan dolgot, amir\u0151l a hallgat\u00f3s\u00e1g nagyt\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek fogalma sincs. Ha van is, akkor azt gondolja, hogy az \u00e1llatok l\u00e9ny\u00e9t egyfajta misztikus plazma hat\u00e1rozhatja meg. Ilyen szempontb\u00f3l Festetics m\u00e9g rosszabb helyzetben volt, hiszen 1819-ben az agr\u00e1rtudom\u00e1ny, mint tudom\u00e1nyos diszcipl\u00edna m\u00e9g csak sz\u00fclet\u0151ben volt. M\u00e1r az nagy \u00e1tt\u00f6r\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott, hogy pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k \u00f6sszekapcsolni az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9st a matematik\u00e1val. Ebbe a korba k\u00e9pzelj\u00fcnk el egy magyar gr\u00f3fot aki saj\u00e1t k\u0151szegi birtok\u00e1n a csal\u00e1di vagyont arra haszn\u00e1lja, hogy Festetics saj\u00e1t szavaival \u00e9lve k\u00fcl\u00f6nleges \u201egyapjas j\u00f3sz\u00e1gokat\u201d teny\u00e9sszen a \u201eBr\u00fcnni Juhos T\u00e1rsas\u00e1g\u201d sz\u00e1m\u00e1ra. Majd ezeket hint\u00f3val Morvaorsz\u00e1gba sz\u00e1ll\u00edtatja, ahol arr\u00f3l pr\u00f3b\u00e1lja meggy\u0151zni a tudom\u00e1nyos publikumot, hogy azok a belteny\u00e9szt\u00e9si szab\u00e1lyok, amik a birk\u00e1kra hatnak ugyan \u00fagy \u00e9rv\u00e9nyesek az emberre is, kis elz\u00e1rt falvakban degenerat\u00edv betegs\u00e9geket okozva. El\u00e9g hihetetlennek hangzik. \u00c9n sem biztos, hogy hittem volna neki. Festetics \u00e9s Mendel \u00e9let\u00e9t tragikusnak gondolhatjuk, mert \u00e9let\u00fck sor\u00e1n senki sem tisztelgett el\u0151tt\u00fck, mint nagy tudom\u00e1nyos felfedez\u0151k el\u0151tt, \u00fagy ahogy azt ma tenn\u00e9nk. Vannak olyan emberek, akik j\u00f3val megel\u0151zik a korukat gondolkod\u00e1sban. Festetics \u00e9s Mendel eredm\u00e9nyei nem a 19. hanem a 20. sz\u00e1zadba tartoztak. A tudom\u00e1ny kortalan az \u00edr\u00e1s fennmarad \u00e9s egy id\u0151 ut\u00e1n utat tal\u00e1l mag\u00e1nak.<\/i><\/p>\n

Mi\u00e9rt nem lett folytat\u00e1sa Festetics munk\u00e1j\u00e1nak itthon, p\u00e9ld\u00e1ul a Georgikon keret\u00e9n bel\u00fcl? <\/strong><\/p>\n

Ebben val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151nek is szerepe van, b\u00e1r err\u0151l nagyon keveset tudunk. A Br\u00fcnnben zajl\u00f3 \u00f6r\u00f6kl\u00e9sr\u0151l folytatott vit\u00e1k kimenetel\u00e9vel a Monarchia \u00e9s az uralkod\u00f3 egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt el\u00e9gedett. P\u00e9ld\u00e1dul a vit\u00e1kban vezet\u0151 szerepet bet\u00f6lt\u0151 Christian Carl Andr\u00e9nak politikai hat\u00e1sra el kellett hagynia Morvaorsz\u00e1got. Festetics ezt\u00e1n nem nyilatkozott meg t\u00f6bb\u00e9 ebben az \u00fcgyben. 1847-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n a Georgikon hallgat\u00f3i \u00e9s tan\u00e1rai r\u00e9szt vettek az 1848-as szabads\u00e1gharcban \u00edgy az int\u00e9zm\u00e9ny be is z\u00e1rt egy id\u0151re \u00e9s k\u00e9s\u0151bb sem ker\u00fclt napirendre a t\u00e9ma. A Georgikont alap\u00edt\u00f3 Festetics Gy\u00f6rggyel \u00f6ccse Imre nem \u00e1polt t\u00fal j\u00f3 viszonyt, birtokvit\u00e1ik voltak. Ez\u00e9rt Festetics Imre nem a Georgikonon, hanem K\u0151szegen, saj\u00e1t birtok\u00e1n folytatta k\u00eds\u00e9rleteit, de a keszthelyi kast\u00e9lyban tal\u00e1lhat\u00f3 terjedelmes k\u00f6nyvt\u00e1rat rendszeresen haszn\u00e1lta. Egy m\u00e1sik magyar\u00e1zat lehet, hogy Festetics \u00e9s Mendel nem voltak \u201emag\u00e1nyos g\u00e9niuszok\u201dmind a ketten a Br\u00fcnnben zajl\u00f3 tudom\u00e1nyos \u00e9let term\u00e9kei voltak. Ez nagyban hasonl\u00edtott a mai tudom\u00e1nyos h\u00e1l\u00f3zatokra \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sekre, amiben t\u00f6bb kutat\u00f3 elt\u00f6k\u00e9lt egy probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1ban, mint p\u00e9ld\u00e1ul ma a Higgs-bozon keres\u00e9se az LHC-ben. Festetics hal\u00e1la ut\u00e1n azonban senki nem csatlakozott ezekhez a par\u00e1zs vit\u00e1khoz.<\/i><\/p>\n

\n

Mi\u00e9rt kezdt\u00e9l el Festetics \u00e9s az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s-elm\u00e9letek kapcsolat\u00e1val foglalkozni?<\/strong> <\/p>\n

<\/i>J\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s. J\u00f3magam a Georgikonon v\u00e9geztem, ahol Festetics munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t egy\u00e1ltal\u00e1n nem felejtett\u00e9k el, s\u0151t a genetika, a nemes\u00edt\u00e9s \u00e9s a biotechnol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n a mai napig folytatj\u00e1k. \u00c9n is genetik\u00e1val foglakozom, \u00edgy term\u00e9szetesen hallottam Festetics Imr\u00e9r\u0151l. 2010-ben a Georgikonr\u00f3l ker\u00fcltem a Helsinki Egyetemre, ahol jelenleg egy EU Marie Curie programot vezetek. Festetics \u201e\u00f6r\u00f6ks\u00e9ge\u201d n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve kezdett el jobban \u00e9rdekelni Szab\u00f3 T. Attil\u00e1val folytatott izgalmas tudom\u00e1nyos vita ut\u00e1n, b\u00e1r m\u00e9g j\u00f3 ideig ezut\u00e1n se gondoltam, hogy valamit is \u00edrni fogok Festeticsr\u0151l vagy az \u00f6r\u00f6kl\u00e9s-elm\u00e9letekr\u0151l. A cikk \u00f6tlete mind\u00f6ssze egy \u00e9ve sz\u00fcletett meg a Csod\u00e1latos Lep\u00e9nyhal (finn\u00fcl Kaunis Kampela) nev\u0171 pubban, mely Helsinki k\u00f6zel\u00e9ben van egy szigeten \u00e9s t\u00f6bb egyetemi koll\u00e9g\u00e1val rendszeresen j\u00e1runk ide. S\u00f6r\u00f6z\u00fcnk, cikkeket \u00edrunk \u00e9s jav\u00edtunk vagy tudom\u00e1nyos elm\u00e9letekr\u0151l vit\u00e1zunk. Egy sk\u00f3t bar\u00e1tomnak mes\u00e9ltem itt Festeticsr\u0151l, aki ismerte Robert Bakewell t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, de Festeticsr\u0151l m\u00e9g soha nem hallott. Pr\u00f3b\u00e1ltam neki err\u0151l sz\u00f3l\u00f3 angol nyelven \u00edr\u00f3dott lektor\u00e1lt nemzetk\u00f6zi foly\u00f3iratokban megjelent tanulm\u00e1nyt adni, ami kiz\u00e1r\u00f3lag Festeticcsel foglakozik. Nagy megd\u00f6bben\u00e9semre ilyen nem volt. Magyar nyelven van ilyen, nem egy tanulm\u00e1ny jelent meg, de azzal Neil semmit nem tudott kezdeni, ahogyan a vil\u00e1g sem. Mint kider\u00fclt nemzetk\u00f6zi szinten tal\u00e1n egy mar\u00e9knyi kutat\u00f3 van, aki tiszt\u00e1ban van Festetics \u00e9rdemeivel. Ez\u00e9rt \u00fagy gondoltuk \u00edrunk egy ilyen cikket, amit egy el\u0151fizet\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcli szabadon el\u00e9rhet\u0151 foly\u00f3iratban publik\u00e1lunk, h\u00e1tha ez seg\u00edthet megismerni Festetics nev\u00e9t.<\/i><\/p>\n<\/div>\n

\n

Poczai P, Bell N, Hyv\u00f6nen J<\/b> (2014) Imre Festetics and the Sheep Breeders’ Society of Moravia: Mendel’s Forgotten \u201cResearch Network\u201d. PLoS Biol<\/i> 12(1)<\/b>: e1001772. doi:10.1371\/journal.pbio.1001772
Galton D<\/b> (2009) Did Darwin read Mendel? QJM<\/i> 102(8)<\/b>:587-9. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Festetics csal\u00e1d sz\u00e1mos \u00e9rdeme k\u00f6z\u00f6tt van egy, ami m\u00e9ltatlanul kev\u00e9s alkalommal hangzik el. Olyannyira, hogy szinte ismeretlen a nagyobb publikum el\u0151tt. Ez pedig nem m\u00e1s mint Festetics Imre tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1ga. \u00cdgy h\u00e1t, visszafogottan fogalmazva is, hatalmas \u0171rt p\u00f3tol a PLOS … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[54,1],"tags":[26],"class_list":["post-5777471","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tudomany_tortenet","category-uncategorized","tag-oroklodes"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5777471","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5777471"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5777471\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5777471"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5777471"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5777471"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}