{"id":5714411,"date":"2013-12-28T18:09:54","date_gmt":"2013-12-28T17:09:54","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/12\/28\/vaklazac_miert_akkora_a_szemed"},"modified":"2013-12-28T18:09:54","modified_gmt":"2013-12-28T17:09:54","slug":"vaklazac_miert_akkora_a_szemed","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5714411","title":{"rendered":"Vaklazac, mi\u00e9rt akkora a szemed?"},"content":{"rendered":"

\"astyanax_radicicol.jpg\"A mexik\u00f3i vaklazac (Astyanax mexicanus<\/em>) fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gi\u00e1ja illetve evol\u00faci\u00f3ja a kezdetek \u00f3ta<\/a> a blog kedvelt, visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartoznak. <\/p>\n

A mexik\u00f3i tavakban \u00e9l\u0151, alapvet\u0151en jellegtelen Astyanax<\/em> faj egyes popul\u00e1ci\u00f3i, a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is<\/a>, a felsz\u00edn alatti hatalmas m\u00e9szk\u0151barlangokba keveredtek, \u00e9s ott, a felsz\u00ednt\u0151l izol\u00e1lva, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl nagyon hasonl\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokon estek \u00e1t: sz\u00edntelenek lettek \u00e9s elvesztett\u00e9k a szem\u00fcket (a konvergens (mikro)evol\u00faci\u00f3 sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt). Mindez persze nem v\u00e9letlen\u00fcl k\u00f6vetkezett be, hanem mert az eml\u00edtett szemcs\u00f6kev\u00e9nyesed\u00e9st okoz\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok, a jelek szerint<\/a>, egy\u00fctt j\u00e1rtak olyan jellegek megjelen\u00e9s\u00e9vel, amelyeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a s\u00f6t\u00e9t barlangi k\u00f6rnyezetben a halak jobban tudnak t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni.<\/p>\n

Egy \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s term\u00e9szetesen, hogy az a genetikai v\u00e1ltozatoss\u00e1g, ami lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a szemm\u00e9ret lecs\u00f6kkenjen mikor jelent meg: ott volt-e m\u00e1r a felsz\u00edni popul\u00e1ci\u00f3kban, vagy csak k\u00e9s\u0151bb, m\u00e1r a f\u00f6ld alatt jelent meg?<\/p>\n

<\/p>\n

Cliff Tabin csoportja<\/a> most ennek j\u00e1rt ut\u00e1na. Azt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy a v\u00e1ltozatoss\u00e1g m\u00e1r l\u00e9tezett a felsz\u00edni popul\u00e1ci\u00f3kban, csak mindenf\u00e9le chaperon-feh\u00e9rj\u00e9k hat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nem tud megnyilv\u00e1nulni. (Kicsit b\u0151vebben, arr\u00f3l lenne itt sz\u00f3, hogy a szem kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban r\u00e9szt vev\u0151 feh\u00e9rj\u00e9knek l\u00e9tezhetnek olyan vari\u00e1nsai, all\u00e9ljai, amelyek olyan mut\u00e1ci\u00f3t hordoznak, amely miatt a szerkezet\u00fck egy kicsit m\u00e1s lenne, mint a vad t\u00edpus\u00fa all\u00e9l eset\u00e9ben. Ez viszont m\u0171k\u00f6d\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1st okozna, s \u00edgy a szemm\u00e9ret, m\u00e1s lenne, mint norm\u00e1lis esetben. A sejtben lev\u0151 chaperon feh\u00e9rj\u00e9k felismerik ezeket a rosszul csavarodott feh\u00e9rj\u00e9ket, \u00e9s \u00e1talak\u00edtj\u00e1k \u0151ket, kv\u00e1zi norm\u00e1l szerkezet\u0171v\u00e9. Ha a chaperon feh\u00e9rj\u00e9k nincsenek jelen, vagy annyi dolguk van, hogy nem tudnak a rosszul tekeredett szem-feh\u00e9rj\u00e9kkel foglalkozni, akkor a rossz t\u00e9rszerkezet hat\u00e1sai m\u00e1r \u00e9szlelhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak.)<\/p>\n

Ezt tesztelend\u0151, egy olyan reagenst (radicicol) adtak a n\u00f6vekv\u0151 halaknak, amely k\u00e9pes a chaperonok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t megg\u00e1tolni. S val\u00f3ban: a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 ut\u00f3dpopul\u00e1ci\u00f3ban, sokkal nagyobb szem-m\u00e9ret vari\u00e1ci\u00f3t lehet megfigyelni, mint a kezeletlen halak eset\u00e9ben. (Hogy ez genetikai okok miatt van, azt az bizony\u00edtja a legjobban, hogy ha elkedzj\u00fck kiv\u00e1logatni a kisszem\u0171 halakat \u00e9s azokat egym\u00e1s k\u00f6zt \u00edvatjuk, akkor az ut\u00f3dpopul\u00e1ci\u00f3ban m\u00e1r mindenf\u00e9le kezel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl is kisebb szemm\u00e9retet fogunk tapasztalni, l\u00e1sd a fenti \u00e1br\u00e1n.)<\/p>\n

\"astyanax_variation.jpg\"<\/p>\n

Az persze nem trivi\u00e1lis, hogy honnan akadt a mexik\u00f3i vid\u00e9ken valami, ami a radicicollal hasonl\u00f3 hat\u00e1st v\u00e1ltana ki. Itt a barlangi vizek pontos fizikok\u00e9miai jellemz\u00e9se seg\u00edtett: ezeknek a tavaknak a konduktanci\u00e1ja l\u00e9nyegesen alacsonyabb (k\u00f6zer \u00f6tsz\u00f6r), mint a felsz\u00edni vizek\u00e9. Az alacsony konduktancia viszont olyan stresszhelyzetet okoz, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a chaperon-feh\u00e9rj\u00e9k extr\u00e9m ig\u00e9nybev\u00e9telnek vannak kit\u00e9ve. Nem v\u00e9letlen teh\u00e1t, hogy alacsony konduktanci\u00e1j\u00fa k\u00f6zegben nevelt halak hasonl\u00f3 szemm\u00e9ret-varianci\u00e1t mutatnak, mint a radicicollal kezelt k\u00eds\u00e9rleti popul\u00e1ci\u00f3k.<\/p>\n

Vagyis a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vaklazac popul\u00e1ci\u00f3k szemcs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t okoz\u00f3 genetikai vari\u00e1ci\u00f3k nem \u00fajonnan keletkeztek, hanem m\u00e1r jelen voltak a felsz\u00edni, sz\u00fcl\u0151i popul\u00e1ci\u00f3kban, a barlangok vize csak olyan k\u00f6zeget biztos\u00edtott, ahol ez a variancia fenotipikus szinten is meg tudott nyilv\u00e1nulni.<\/p>\n

\n

Rohner N, Jarosz DF, Kowalko JE, Yoshizawa M, Jeffery WR, Borowsky RL, Lindquist S, Tabin CJ<\/b> (2013) Cryptic variation in morphological evolution: HSP90 as a capacitor for loss of eyes in cavefish. Science<\/i> 342<\/b>:1372-5. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A mexik\u00f3i vaklazac (Astyanax mexicanus) fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gi\u00e1ja illetve evol\u00faci\u00f3ja a kezdetek \u00f3ta a blog kedvelt, visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartoznak.  A mexik\u00f3i tavakban \u00e9l\u0151, alapvet\u0151en jellegtelen Astyanax faj egyes popul\u00e1ci\u00f3i, a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is, a felsz\u00edn alatti hatalmas m\u00e9szk\u0151barlangokba keveredtek, \u00e9s ott, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[80,29,5],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5714411"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5714411"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5714411\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5714411"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5714411"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5714411"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}