{"id":5598915,"date":"2013-10-29T05:55:30","date_gmt":"2013-10-29T04:55:30","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/10\/29\/mire_jo_a_gmo_3_a_mikotoxinok"},"modified":"2013-10-29T05:55:30","modified_gmt":"2013-10-29T04:55:30","slug":"mire_jo_a_gmo_3_a_mikotoxinok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5598915","title":{"rendered":"Mire j\u00f3 a GMO? 3. &#8211; A mikotoxinok"},"content":{"rendered":"<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Mik azok a <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Mycotoxin\">mikotoxinok<\/a>? Gomb\u00e1k er\u0151sen m\u00e9rgez\u0151 m\u00e1sodlagos anyagcsereterm\u00e9kei, gyakorlatilag minden gabonaf\u00e9l\u00e9ben megtal\u00e1lhat\u00f3ak, olyannyira, hogy eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9keket is meg\u00e1llap\u00edtottak, amin\u00e9l t\u00f6bb mikotoxint nem tartalmazhat az emberi vagy \u00e1llati fogyaszt\u00e1sra sz\u00e1nt \u00e9lelmiszer, \u00e9s ezeket a boldogabb orsz\u00e1gokban folyamatosan ellen\u0151rzik is. \u00c1ltal\u00e1ban m\u00e9rgez\u0151ek \u00e9s r\u00e1kkelt\u0151ek, de mivel a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kunk csak keveset tartalmaz bel\u0151l\u00fck n\u00e1lunk a mikotoxinok fogyaszt\u00e1sa ut\u00e1ni hal\u00e1loz\u00e1s el\u00e9g ritka, de Afrik\u00e1ban el\u00e9g komoly eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zatot jelent.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">A n\u00e9gy, a kukoric\u00e1ban gazdas\u00e1gilag legfontosabb mikotoxin az aflatoxin, a fumoizin, a deoxinivalenol \u00e9s a zearalenon. A fumonizineket a <i>Fusarium<\/i> gomb\u00e1k termelik, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl k\u00e9tszer is f\u00f6lfedezt\u00e9k, D\u00e9l-Afrik\u00e1ban a gyakori nyel\u0151cs\u0151r\u00e1k okak\u00e9nt, az US\u00c1 -ban pedig a szokatlanul magas l\u00f3- \u00e9s sert\u00e9shal\u00e1loz\u00e1s kiv\u00e1lt\u00f3jak\u00e9nt. N\u00f6veli a nyel\u0151cs\u0151r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak a kock\u00e1zat\u00e1t, n\u00f6vel a vel\u0151cs\u0151z\u00e1r\u00f3d\u00e1si rendelleness\u00e9gek gyakoris\u00e1g\u00e1t. Lovakban \u00e9s sert\u00e9sekben igaz\u00e1n komoly m\u00e9rgez\u00e9seket okoz. Az aflatoxinokat <i>Aspergillus<\/i> fajok \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151 \u00e9s a term\u00e9szetben ismert leger\u0151sebb m\u00e1jr\u00e1kot okoz\u00f3 m\u00e9rgek, ezen k\u00edv\u00fcl fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9geket is okoznak. Csirk\u00e9kben \u00e9s marh\u00e1kban is ismert az aflatoxin k\u00e1ros hat\u00e1sa, r\u00e1ad\u00e1sul arra is akadnak adatok, hogy az \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny puszt\u00edt\u00e1s\u00e1val n\u00f6veli a parasztok nyomor\u00e1t is. A deoxinivalenol vagy DON a m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e9g\u00f6v\u00f6n leggyakrabban el\u0151fordul\u00f3 mikotoxin, <i>Fusarium<\/i> fajok termelik, mivel az US\u00c1ban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban gyakori, ink\u00e1bb gazdas\u00e1gi k\u00e1rt okoz, mivel a gabonafelv\u00e1s\u00e1rl\u00f3k egyszer\u0171en nem veszik meg a fert\u0151z\u00f6tt ter\u00fcletekr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 gabon\u00e1t. A zearalenont a <i>Fusarium graminearum<\/i> termeli, mivel az \u00f6sztrog\u00e9nhez hasonl\u00f3 hat\u00e1s\u00fa, felbor\u00edtja a hormonh\u00e1ztart\u00e1st is, sert\u00e9sekben m\u00e9hgyullad\u00e1st okoz, r\u00e1ad\u00e1sul a tejjel egy\u00fctt a malacokba is \u00e1tjut, \u0151ket is megbeteg\u00edti. Emberekben akadnak adatok arra, hogy a korai pubert\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgghet a zearalenon fogyaszt\u00e1ssal. Mivel a mikotoxinokat a term\u00e9st fert\u0151z\u0151 gomb\u00e1k termelik, k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi k\u00f6ze van ennek a GM-term\u00e9nyekhez, ha m\u00e1r ez a bejegyz\u00e9s c\u00edme?<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/10\/mycotoxin01.jpg\" alt=\"mycotoxin01.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"304\" width=\"619\" \/><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">A rovarok \u00e1ltal r\u00e1gott lyukakon k\u00f6nnyed\u00e9n bejutnak a gombasp\u00f3r\u00e1k is \u00e9s a n\u00f6v\u00e9ny belsej\u00e9ben m\u00e1r szabadon fert\u0151zhetnek, s\u0151t maguk a rovarok is terjesztik a gombasp\u00f3r\u00e1kat. K\u00e9zenfekv\u0151 m\u00f3don a <i>Bacillus thuringiensis<\/i> eredet\u0171 Bt toxinokat termel\u0151 n\u00f6v\u00e9nyek kevesebb mikotoxint tartalmaznak, mint a hagyom\u00e1nyos t\u00e1rsaik, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert a rovark\u00e1rt\u00e9tel cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel a gomb\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra is kevesebb fert\u0151z\u00e9si kapu ny\u00edlik. Felicia Wu 2007 -ben \u00f6sszefoglalta az ezzel kapcsolatos irodalmat. Az US\u00c1ban v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok szerint a Bt-toxint termel\u0151 kukorica fumonizintartalma a betakar\u00edt\u00e1skor 1,8-15 -sz\u00f6r alacsonyabb volt, mint a nem-GM kukoric\u00e1\u00e9. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre v\u00e1ltozik, nyilv\u00e1n a rovarfert\u0151z\u00f6ttebb \u00e9vekben a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g nagyobb, viszonylag gy\u00e9rebb lepkepopul\u00e1ci\u00f3k eset\u00e9n kisebb. Eur\u00f3p\u00e1ban \u00f6sszesen 288 k\u00eds\u00e9rletben Franciaorsz\u00e1gban, Olaszorsz\u00e1gban, N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban is kimutatt\u00e1k, hogy a Bt-toxint termel\u0151 kukoricat\u00f6rzsek fumonizintartalma szignifik\u00e1nsan alacsonyabb. Ugyanezt tapasztalt\u00e1k Argent\u00edn\u00e1ban \u00e9s a F\u00fcl\u00f6p-szigeteken is.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">A kukorica aflatoxin tartalma kev\u00e9sb\u00e9 f\u00fcgg a rovark\u00e1rt\u00e9telt\u0151l, \u00edgy itt nem is tal\u00e1ltak olyan jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. N\u00e9h\u00e1ny k\u00eds\u00e9rletben az US\u00c1 -ban jelent\u0151sen kevesebb aflatoxint tal\u00e1ltak a GM-kukoric\u00e1ban, mint a Bt-toxint nem termel\u0151 v\u00e1ltozatokban, \u00e1ltal\u00e1ban olyan \u00e9vekben, amikor a kukorica aflatoxintartalma eleve a szok\u00e1sosn\u00e1l magasabb volt, az alacsonyabb aflatoxintartalm\u00fa \u00e9vekben ilyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g \u00e1ltal\u00e1ban nem l\u00e1tszott. T\u00f6bb vizsg\u00e1latban egy\u00e1ltal\u00e1n nem tal\u00e1ltak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt, mert az <i>Aspergillus flavus<\/i> nev\u0171 gomba is termel aflatoxint, ami rovark\u00e1rt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl is meg tudja fert\u0151zni a kukoric\u00e1t. Hasonl\u00f3t tapasztaltak a DON tartalom eset\u00e9n, az er\u0151s rovark\u00e1rt\u00e9tel\u0171 \u00e9vekben a Bt-toxint temel\u0151 kukorica DON tartalma jelent\u0151sen alacsonyabbnak bizonyult, gyeng\u00e9bb lepketerm\u00e9s eset\u00e9n a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g elt\u0171nt. A kukorica zearalenon tartalm\u00e1t \u00f6sszesen k\u00e9t t\u00e1rgyalt k\u00f6zlem\u00e9nyben vizsg\u00e1lt\u00e1k, mindk\u00e9t esetben kevesebb mikotoxint tal\u00e1ltak a GM-kukoric\u00e1ban.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/10\/mycotoxin02.jpg\" alt=\"mycotoxin02.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"279\" width=\"369\" \/><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Xiquan Gao \u00e9s munkat\u00e1rsai 2007 -ben eg\u00e9szen m\u00e1s oldalr\u00f3l k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k meg a k\u00e9rd\u00e9st. Az oxid\u00e1lt zs\u00edrsavak fontos elemei a n\u00f6v\u00e9nyek immunv\u00e9dekez\u00e9s\u00e9nek, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f3rokoz\u00f3k t\u00e1mad\u00e1sakor beindul\u00f3 jel\u00e1tviteli folyamatokban is r\u00e9szt vesznek. A lipoxigen\u00e1z (LOX) enzimek megfelel\u0151 aktivit\u00e1sa beind\u00edtja a programozott sejthal\u00e1lt is, ezt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f3rokoz\u00f3k is kihaszn\u00e1lj\u00e1k, p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6bb gomb\u00e1n\u00e1l kimutatt\u00e1k, hogy a n\u00f6v\u00e9ny \u00e1ltal a fert\u0151z\u00e9skor termelt LOX enzimek term\u00e9kei ind\u00edtj\u00e1k be a sp\u00f3rak\u00e9pz\u00e9st, magyar\u00e1n a gomba ezen anyagok jelenl\u00e9t\u00e9b\u0151l tudja, hogy \u0151 most megfert\u0151z\u00f6tt egy n\u00f6v\u00e9nyt. R\u00e9g\u00f3ta gyan\u00edtj\u00e1k, hogy a mikotoxinot termel\u00e9s\u00e9t is a LOX enzimek term\u00e9kei serkentik, nyilv\u00e1n ezekre csak akkor van sz\u00fcks\u00e9ge a gomb\u00e1nak, ha m\u00e1r megfert\u0151z\u00f6tt egy n\u00f6v\u00e9nyt, gazdaszervezet n\u00e9lk\u00fcl teljesen f\u00f6l\u00f6slegesek. Ha viszont a LOX enzim m\u0171k\u00f6d\u00e9se seg\u00edti a gomb\u00e1k fert\u0151z\u00e9s\u00e9t, akkor k\u00e9zenfekv\u0151 az \u00f6tlet, hogyan viselkednek a gomb\u00e1k a LOX enzim hi\u00e1ny\u00e1ban? A szerz\u0151k egy Mu ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem be\u00e9p\u00fcl\u00e9ssel tett\u00e9k m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 a <i>ZmLOX3<\/i> g\u00e9nt, ami a kukorica egyik lipoxigen\u00e1z enzimj\u00e9t k\u00f3dolja, ezt a mut\u00e1nst nevezt\u00e9k el <i>lox3-4<\/i> -nek neveztek el. Ezek ut\u00e1n <i>Fusarium verticilloides<\/i> gomb\u00e1val fert\u0151zt\u00e9k a mut\u00e1ns kukoric\u00e1jukat \u00e9s azt tapasztalt\u00e1k, hogy a mut\u00e1ns kukoric\u00e1n 38% -kal kevesebb mikrokon\u00eddium n\u0151tt (A \u00e1bra), a fumonizin mikotoxinb\u00f3l pedig k\u00e9tsz\u00e1zszor kevesebbet termelt a gomba, mint a kontroll kukoric\u00e1n (B \u00e1bra). \u00c9rdekes m\u00f3don a gombafonalak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t nem akad\u00e1lyozta a mut\u00e1ci\u00f3, ugyanannyi gomba n\u0151tt mindegyik mint\u00e1n (D \u00e1bra).<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/10\/mycotoxin03.jpg\" alt=\"mycotoxin03.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"363\" width=\"477\" \/><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Ezek ut\u00e1n a kukorican\u00f6v\u00e9nyeket <i>Colletotrichum graminicola<\/i> \u00e9s <i>Cochliobolus heterostophus<\/i> gomb\u00e1kkal fert\u0151zt\u00e9k, azt tapasztalt\u00e1k, hogy a mut\u00e1ns ellen\u00e1ll\u00f3 mindk\u00e9t gombafert\u0151z\u00e9sre, a leveleken kisebb lyukakat k\u00e9pezett a gomba, \u00e9s kevesebb sp\u00f3r\u00e1t termelt, mik\u00f6zben k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl azonos t\u00f6meg\u0171 gomba fert\u0151zte a n\u00f6v\u00e9nyeket. A <i>C. graminicola<\/i> fert\u0151z\u00e9s l\u00e1that\u00f3 a harmadik k\u00e9pen, az A a levelek f\u00e9nyk\u00e9pe, a B a gomba \u00e1ltal k\u00e9pezett lyukak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa, a C a termelt gombasp\u00f3r\u00e1k mennyis\u00e9g\u00e9t mutatja, a D a gomba t\u00f6meg\u00e9t. A negyedik k\u00e9pen a <i>C. heterostophus<\/i> fert\u0151z\u00f6tt kukorica l\u00e1that\u00f3, itt is ugyanazt tapasztalt\u00e1k, hogy a gombabetegs\u00e9g j\u00f3val enyh\u00e9bb k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/10\/mycotoxin04.jpg\" alt=\"mycotoxin04.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"288\" width=\"285\" \/><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Azt is megvizsg\u00e1lt\u00e1k, hogyan hat az <i>F. verticilloides <\/i><span style=\"font-style: normal;\">(A \u00e9s B \u00e1bra)<\/span> \u00e9s <i>C. graminicola<\/i> (C \u00e9s D \u00e1bra) fert\u0151z\u00e9s a kukorica sz\u00e1r\u00e1ra, nem meglep\u0151 m\u00f3don azt tapasztalt\u00e1k, hogy a mut\u00e1ns kukorica sz\u00e1r\u00e1t is gyeng\u00e9bben fert\u0151zi a k\u00e9t gomba.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/10\/mycotoxin05.jpg\" alt=\"mycotoxin05.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"430\" width=\"464\" \/><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Minden \u00e1ltalunk fogyasztott gabona tartalmaz mikotoxinokat, amelyek s\u00falyos eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00faak, boldogabb orsz\u00e1gokban figyelnek erre \u00e9s a k\u00f6z\u00f6sen meg\u00e1llap\u00edtott hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kn\u00e9l t\u00f6bb mikotoxint tartalmaz\u00f3 \u00e9lelmiszereket megsemmis\u00edtik. Nem meglep\u0151 m\u00f3don a rovark\u00e1rt\u00e9tel cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel a mikotoxinok mennyis\u00e9ge is cs\u00f6kkenthet\u0151 a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kunkban, a Bt-toxin termel\u0151 n\u00f6v\u00e9nyekben ezekb\u0151l a mikotoxinokb\u00f3l is kevesebbet tal\u00e1lni, ez egy sz\u00e9les k\u00f6rben teljesen ismeretlen, de el\u0151ny\u00f6s mell\u00e9khat\u00e1sa a Bt-toxin termel\u00e9snek. Ugyan\u00edgy ha valamennyire ismerj\u00fck a gomb\u00e1k fert\u0151z\u00e9sekor lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 folyamatokat, egyszer\u0171en megzavarhatjuk ezeket, \u00edgy cs\u00f6kkenthetj\u00fck a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kunkban tal\u00e1lhat\u00f3 r\u00e1nk is vesz\u00e9lyes m\u00e9rgek mennyis\u00e9g\u00e9t. Ja, term\u00e9szetesen mindk\u00e9t beavatkoz\u00e1s g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1snak min\u0151s\u00fcl, mint ilyen a vil\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9n tilos.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Wu, F. (2007). Bt corn and impact on mycotoxins. CAB Rev.: Perspect. Agric. Vet. Sci. Nutr. Nat. Resour, 2(8).<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm; font-style: normal; font-weight: normal;\">\n<p style=\"margin-bottom: 0cm; font-style: normal; font-weight: normal;\">Gao, X., Shim, W. B., G\u00f6bel, C., Kunze, S., Feussner, I., Meeley, R., &#8230; &amp; Kolomiets, M. (2007). Disruption of a maize 9-lipoxygenase results in increased resistance to fungal pathogens and reduced levels of contamination with mycotoxin fumonisin. Molecular plant-microbe interactions, 20(8), 922-933.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mik azok a mikotoxinok? Gomb\u00e1k er\u0151sen m\u00e9rgez\u0151 m\u00e1sodlagos anyagcsereterm\u00e9kei, gyakorlatilag minden gabonaf\u00e9l\u00e9ben megtal\u00e1lhat\u00f3ak, olyannyira, hogy eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9keket is meg\u00e1llap\u00edtottak, amin\u00e9l t\u00f6bb mikotoxint nem tartalmazhat az emberi vagy \u00e1llati fogyaszt\u00e1sra sz\u00e1nt \u00e9lelmiszer, \u00e9s ezeket a boldogabb orsz\u00e1gokban folyamatosan ellen\u0151rzik is. \u00c1ltal\u00e1ban &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5598915\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[4,1],"tags":[6,51,113],"class_list":["post-5598915","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-gmo_vita","category-uncategorized","tag-gensebeszet","tag-gomba","tag-mereg"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5598915","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5598915"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5598915\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5598915"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5598915"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5598915"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}