{"id":5558411,"date":"2013-12-11T20:43:16","date_gmt":"2013-12-11T19:43:16","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/12\/11\/lazarus_program"},"modified":"2013-12-11T20:43:16","modified_gmt":"2013-12-11T19:43:16","slug":"lazarus_program","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5558411","title":{"rendered":"Vissza a vitrinekb\u0151l"},"content":{"rendered":"<p dir=\"ltr\"><span>A Magyarorsz\u00e1gon is m\u00e9lt\u00e1n n\u00e9pszer\u0171 Gerald Durrell eml\u00e9k\u00e9t \u00e1pol\u00f3 Durrell Trust tavasszal egy \u00f6tletes rekl\u00e1mkamp\u00e1nyba kedzett, melynek k\u00f6zponti eleme egy megkap\u00f3 <\/span><a href=\"http:\/\/www.thelonelydodo.com\/watch\"><span>anim\u00e1ci\u00f3s filmecske<\/span><\/a><span>, \u201cA mag\u00e1nyos dod\u00f3\u201d (\u201cThe Lonely Dodo\u201d) volt. A kamp\u00e1ny \u00fczenete tulajdonk\u00e9ppen rendk\u00edv\u00fcl egyszer\u0171 \u00e9s egyezik a tr\u00f6szt kulcsfiloz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val: a dod\u00f3n, ezen az ember \u00e1ltal ki\u00edrtott, hatalmas mad\u00e1ron m\u00e1r sajnos nem lehet seg\u00edteni, de megfelel\u0151 odafigyel\u00e9ssel elker\u00fclhet\u0151, hogy m\u00e1s \u00e1llatok is erre a szomor\u00fa sorsra jussanak, s akarva-akaratlan v\u00e9gleg a t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvek lapjaira sz\u00e1m\u0171zz\u00fck \u0151ket.<\/span><\/p>\n<p><center><iframe loading=\"lazy\" width=\"560\" height=\"315\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/tvD4fRHstuU\" frameborder=\"0\" allowfullscreen=\"\"><\/iframe><\/center><\/p>\n<p dir=\"ltr\"><span>A tr\u00f6szt f\u00e9lelme egy\u00e1ltal\u00e1n nem alaptalan, hiszen az ember jelenl\u00e9t\u00e9vel \u00e9s terjeszked\u00e9s\u00e9vel f\u00e9mjelzett, \u00fajabban csak \u201cantropoc\u00e9nk\u00e9nt\u201d aposztrof\u00e1lt, napjainkig tart\u00f3 f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti kor ritk\u00e1n l\u00e1tott kihal\u00e1si hull\u00e1mot hozott mag\u00e1val. A fajok kihal\u00e1sa (\u00e9pp \u00fagy, ahogy keletkez\u00e9s\u00fck) persze egy viszonylag term\u00e9szetes dolog &#8211; a valaha \u00e9lt fajok 99%-a m\u00e1ra m\u00e1r nincs vel\u00fcnk -, ugyanakkor kor\u00e1ntsem mindegy a kipusztul\u00e1s \u00fcteme. M\u00e1rpedig az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g k\u00f6vetkezt\u00e9ben ez az \u00fctem ritk\u00e1n l\u00e1tott m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6tt, sokak szerint az \u00e9l\u0151vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek hatodik nagy kihal\u00e1si hull\u00e1m\u00e1nak lehet\u00fcnk tan\u00fai (a kor\u00e1bbiak p\u00e9l\u00e1dul meteorbecsap\u00f3d\u00e1s vagy hasonl\u00f3 kataklizmikus esem\u00e9nyek nyom\u00e1n jelentkeztek). \u00c9s mint a dod\u00f3, a moa, az amerikai \u00e9s eur\u00e1zsiai megafauna sorsa tan\u00fas\u00edtja, az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g ilyen ir\u00e1ny\u00fa hat\u00e1sa m\u00e9g csak nem is \u00fajkelet\u0171: az \u00d3ce\u00e1ni\u00e1t koloniz\u00e1l\u00f3 polin\u00e9zek \u00e9vente \u00e1tlagosan k\u00e9t mad\u00e1rfajt puszt\u00edtottak ki.<\/span><\/p>\n<p>De vajon t\u00e9nyleg v\u00e9gleg-e a \u201cv\u00e9gleg\u201d, vagy van-e, lehet-e vissza\u00fat fajok sz\u00e1m\u00e1ra a term\u00e9szettudom\u00e1nyi m\u00fazeumok dohos t\u00e1rol\u00f3szekr\u00e9nyeib\u0151l, az \u201cegyszer volt\u201d panoptikumb\u00f3l? J\u00f3v\u00e1 tudjuk-e tenni, amit el\u0151deink elrontottak \u00e9s l\u00e1thatunk-e valaha \u00fajb\u00f3l mamutot, bucard\u00f3t vagy v\u00e1ndorgalambot? Lehet-e \u00fajb\u00f3l a tasm\u00e1n fauna r\u00e9sze az ersz\u00e9nyes farkas? A kor\u00e1bban csak a sci-fi irodalom lapjain n\u00e9pszer\u0171 \u00f6tlet az elm\u00falt \u00e9vek biotechnol\u00f3giai robban\u00e1sa ut\u00e1n ma m\u00e1r nem t\u0171nik annyira val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elrugaszkodottnak.<\/p>\n<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p dir=\"ltr\"><span>Id\u00e9n \u00e1prilisban, a National Geographic Society szervez\u00e9s\u00e9ben Washingtonban, egy <\/span><a href=\"http:\/\/tedxdeextinction.org\/\"><span>TEDx konferencia<\/span><\/a><span> keret\u00e9ben az alakul\u00f3 \u00faj tudom\u00e1nyter\u00fclet (kutat\u00f3i szlengben \u201cde-extinkci\u00f3\u201d) \u00e9s a fajok kihal\u00e1sa ellen k\u00fczd\u0151 konzerv\u00e1ci\u00f3biol\u00f3gusok \u00fcltek le megosztani egym\u00e1ssal terveiket \u00e9s tapasztalataikat. S mint arra n\u00e9mileg v\u00e1ratlanul f\u00e9ny der\u00fclt, b\u00e1r a k\u00e9t ter\u00fclet sz\u00e1mos ponton k\u00e9pes lehet a szinergi\u00e1ra, sok konzerv\u00e1ci\u00f3biol\u00f3gus nem puszt\u00e1n szekpticizmussal, de egyenesen rosszall\u00f3an n\u00e9zi a deextinkci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9seket.<\/span><\/p>\n<p><center><iframe scrolling=\"no\" marginheight=\"0\" frameborder=\"0\" width=\"402\" src=\"http:\/\/ytchannelembed.com\/gallery.php?vids=15&amp;user=&amp;row=4&amp;width=93&amp;hd=1&amp;margin_right=10&amp;desc=0&amp;desc_color=9E9E9E&amp;title=0&amp;title_color=000000&amp;views=0&amp;likes=0&amp;dislikes=0&amp;fav=0&amp;playlist=PLT-6OwPIJqzO5_aLlTjtUyA4BaJ7ADTCn\" style=\"height: 275px;\"><\/iframe><\/center><\/p>\n<p><span>A kihalt \u00e9l\u0151l\u00e9nyek felt\u00e1maszt\u00e1sa technikailag h\u00e1rom m\u00f3don lehet kivitelezhet\u0151. A legegyszer\u0171bb a \u201cvisszateny\u00e9szt\u00e9s\u201d (backbreeding), amikor egy adott faj genetikai \u00e1llom\u00e1nya k\u00f6zeli rokon fajokban tov\u00e1bb \u00e9l \u00e9s megfelel\u0151 p\u00e1ros\u00edt\u00e1ssal \u00fajb\u00f3l kialak\u00edthat\u00f3 a kihalt fajra jellemz\u0151 genom. Enn\u00e9l bonyolultabb a kl\u00f3noz\u00e1s (Dollyra, a birk\u00e1ra gondolhatunk itt), amikor a kihalt \u00e1llat valamilyen sz\u00f6vete megmaradt \u00e9s ebb\u0151l izol\u00e1lnak DNS-t hordoz\u00f3 sejtmagot, hogy azt egy rokon faj elt\u00e1vol\u00edtott magv\u00fa petesejtj\u00e9be juttass\u00e1k, rem\u00e9nykedve, hogy a kialakul\u00f3 hibrid zig\u00f3ta \u00e9letk\u00e9pes lesz. Ma a legnagyobb kih\u00edv\u00e1snak a harmadik m\u00f3dszer, a \u201cgenomszerkeszt\u00e9s\u201d (genome editing) t\u0171nik. Ut\u00f3bbi sor\u00e1n a kihalt faj genomi szekvenci\u00e1j\u00e1nak ismeret\u00e9ben rokon fajok genomj\u00e1ba visz\u00fcnk be c\u00e9lzottan olyan mut\u00e1ci\u00f3kat, amelyek hat\u00e1s\u00e1ra a kihalt l\u00e9ny kulcstulajdons\u00e1gai visszanyerhet\u0151k (pl. elef\u00e1ntok \u201cmamutos\u00edt\u00e1sakor\u201d olyan DNS v\u00e1ltoztatt\u00e1sokra van sz\u00fcks\u00e9g, amelyek nagyobb\u00e1 \u00e9s sz\u0151r\u00f6sebb\u00e9 teszik az \u00e1llatot, m\u00e9retesebb agyarakkal \u00e9s vastagabb szigetel\u0151 zs\u00edrsz\u00f6vettel). A h\u00e1rom lehet\u0151s\u00e9gnek a legkev\u00e9sb\u00e9 sem kellene egym\u00e1s rov\u00e1s\u00e1ra m\u0171k\u00f6dnie, s\u0151t, egyenl\u0151re \u00fagy t\u0171nik, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajokn\u00e1l m\u00e1s-m\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s v\u00e1lhat be &#8211; m\u00e1r ha t\u00e9nyleg m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesek lesznek, hiszen a deextinkci\u00f3s kl\u00f3noz\u00e1s eddig csak r\u00e9szsikereket tud felmutatni, a genom-szerkeszt\u00e9s pedig j\u00f3form\u00e1n csak pap\u00edron l\u00e9tezik. <\/span><\/p>\n<p>A \u201cvisszateny\u00e9szt\u00e9s\u201d az egyetlen, ahol k\u00e9zzel foghat\u00f3 sikerekr\u0151l lehet m\u00e1r besz\u00e1molni, ugyanakkor az elj\u00e1r\u00e1s alkalmazhat\u00f3s\u00e1ga ugyancsak korl\u00e1tozott, hiszen viszonylag kev\u00e9s olyan kihalt faj van amelynek genetikai \u00e1llom\u00e1nya k\u00f6zeli rokonaiban r\u00e9szben vagy eg\u00e9szben tov\u00e1bb \u00e9l \u00e9s \u00edgy egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00f3baj\u00f6het a \u201cfelt\u00e1maszt\u00e1s\u201d ezen verzi\u00f3ja. A kev\u00e9s pozit\u00edv p\u00e9lda k\u00f6z\u00fcl eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel, hogy az <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Aurochs\">\u0151stulok (auroch)<\/a> 17. sz\u00e1zadi \u00e9s az eur\u00e1zsiai vadl\u00f3, a <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Tarp%C3%A1n\">tarp\u00e1n<\/a> 1909-es kipusztul\u00e1s\u00e1t most a jelek szerint siker\u00fclt r\u00e9szben visszaford\u00edtani. Az \u0151stulok eset\u00e9ben a <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/TaurOs_Project\">TaurOs programban<\/a> r\u00e9sztvev\u0151 \u00e1llatok, a tarp\u00e1n eset\u00e9ben pedig a vadl\u00f3 ut\u00f3dj\u00e1nak tekintett <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Konik\">konik <\/a>szelekt\u00e1l\u00e1s\u00e1val l\u00e9trej\u00f6v\u0151 csoportok jelentik azokat a popul\u00e1ci\u00f3kat, amelyek kell\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben hasonl\u00edtanak a kihalt fajokra.<\/p>\n<p><img src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/12\/Quagga1.jpg\" alt=\"Quagga1.jpg\" class=\"imgright\" \/>Kifejezetten sikeresnek mondhat\u00f3 a zebra egyik jellegzetes mint\u00e1zat\u00fa alfaj\u00e1nak, a kvagg\u00e1nak az \u00fajrateny\u00e9szt\u00e9se. Az \u00e9vtizedes m\u00faltra visszatekint\u0151 <a href=\"http:\/\/www.quaggaproject.org\/\">d\u00e9l-afrikai program<\/a> m\u00e1ra m\u00e1r sz\u00e1mos olyan \u00e1llatot eredm\u00e9nyezett, amelyek k\u00fcls\u0151leg szinte azonosak a m\u00fazeumokban fellelhet\u0151 kvagga prepar\u00e1tumokkal. Ezzel azonban el is jutottunk a \u201cvisszateny\u00e9szt\u00e9s\u201d egyik h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1hoz is: az \u00e1llatok szelekci\u00f3j\u00e1t olyan jegyek alapj\u00e1n ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a projektek vezet\u0151i, amelyeket mi magunk nagyon k\u00f6nnyen tudunk \u00e9szlelni. \u00cdgy azt\u00e1n viszonylag sikeresek vagyunk abban, hogy k\u00fcls\u0151re a kihalt fajokra hasonl\u00edt\u00f3 \u00faj fajt\u00e1kat hozzunk l\u00e9tre, ugyanakkor nem nagyon tudjuk, hogy p\u00e9ld\u00e1ul viselked\u00e9s\u00fckben mennyiben lesznek ezek az \u00faj \u00e1llatok hasonl\u00f3ak a kihalt \u201cmint\u00e1ikhoz\u201d. M\u00e1rpedig en\u00e9lk\u00fcl soha sem jelenthetj\u00fck ki bizonyoss\u00e1ggal, hogy \u201cfelt\u00e1masztottunk\u201d egy kihalt fajt.<\/p>\n<p>Elvileg kev\u00e9sb\u00e9 kell ilyesmit\u0151l tartani a kl\u00f3noz\u00e1son alapul\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek eset\u00e9ben, hiszen a teljes, \u0151si genomi \u00e1llom\u00e1ny bevitel\u00e9vel biztos\u00edtjuk, hogy nem csak a k\u00fcls\u0151 testi jegyek, hanem a genetikailag k\u00f3dolt viselked\u00e9si mint\u00e1k \u00e9s m\u00e1s testi funkci\u00f3k is megnyilv\u00e1nulhatnak a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00e1llatokban. A kl\u00f3noz\u00e1s azonban jelenleg egyetlen fajon bel\u00fcl is nagyon kis hat\u00e1sfokkal \u00e9s csak t\u00f6k\u00e9letes \u00e1llapotban lev\u0151 sejtmagokkal m\u0171k\u00f6dik. \u00cdgy ahhoz, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n kac\u00e9rkodhassunk a deextinkci\u00f3 gondolat\u00e1val, nem \u00e1rt, ha viszonylag nagy mennyis\u00e9g\u0171, k\u00fcl\u00f6nleges fagy\u00e1s\u00e1ll\u00f3 k\u00f6zegben lefagyasztott sz\u00f6vet \u00e1ll rendelkez\u00e9sre a felt\u00e1masztand\u00f3 fajb\u00f3l. R\u00e1ad\u00e1sul fajok k\u00f6zti sejtmagtranszfer eset\u00e9ben m\u00e9g k\u00f6zeli rokonok eset\u00e9ben is bekavarhatnak az esetleg nem kompatibilis sejtplazma-\u00f6sszetev\u0151k, ami a siker val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9nek tov\u00e1bbi meredek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezet. \u00cdgy azt\u00e1n nem meglep\u0151, hogy eleve kev\u00e9s faj j\u00f6het sz\u00f3ba \u00e9s a siker, diplomatikusan fogalmazva, eddig m\u00e9rs\u00e9kelt volt.<\/p>\n<p>A k\u00e9t faj egyike, ahol kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a kl\u00f3noz\u00e1son alapul\u00f3 elj\u00e1r\u00e1st, az ib\u00e9riai k\u0151sz\u00e1li kecske egyik (2000-ben kihalt) alfaja, a bucardo (<em>Capra pyrenaica pyrenaica<\/em>) volt. A faj k\u00e9s\u0151i kipusztul\u00e1sa miatt a kutat\u00f3k m\u00e1r tudatosan k\u00e9sz\u00fclhettek a k\u00e9s\u0151bbi kl\u00f3noz\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy nagy mennyis\u00e9g\u0171 megfelel\u0151 min\u0151s\u00e9g\u0171 sz\u00f6vet \u00e1ll rendelkez\u00e9sre \u00e9s a m\u00e1sik h\u00e1rom ib\u00e9riai k\u0151sz\u00e1likecske-alfaj ide\u00e1lis petesejtdonork\u00e9nt szolg\u00e1l a deextinkci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletekhez. A kl\u00f3noz\u00e1s &#8211; k\u00f6zel m\u00e1sf\u00e9lezer pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sb\u00f3l egy esetben &#8211; meglehet\u0151sen <a href=\"http:\/\/news.nationalgeographic.com\/news\/2009\/02\/090210-bucardo-clone.html\">messzire eljutott<\/a>, egy k\u00fcls\u0151re eg\u00e9szs\u00e9gesnek t\u0171n\u0151 gida is megsz\u00fcletett, \u00e1m percekkel k\u00e9s\u0151bb l\u00e9gz\u00e9si zavarok miatt elpusztult.<\/p>\n<p>Az eml\u0151s\u00f6k igen \u00e9rz\u00e9keny zig\u00f3t\u00e1ival szemben a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek magzatburok n\u00e9lk\u00fcli, k\u00e9pl\u00e9keny embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se elvileg ide\u00e1lisabb terep a kl\u00f3noz\u00e1son alapul\u00f3 deextinkci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletekhez (a b\u00e9k\u00e1k eset\u00e9ben a sikeres kl\u00f3noz\u00e1s, ami a k\u00f6zelm\u00faltban Nobel-d\u00edjat is eredm\u00e9nyezett, t\u00f6bb \u00e9vtizeddel megel\u0151zte az eml\u0151s\u00f6kben v\u00e9grehajtott szomatikus sejtmagtranszfert). Ez is magyar\u00e1zza, hogy a deextinkci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletek c\u00e9lalanya lett egy igencsak k\u00fcl\u00f6nleges \u00e1llat, az Ausztr\u00e1li\u00e1ban valamikor \u0151shonos <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Gyomork%C3%B6lt%C5%91_b%C3%A9kaf%C3%A9l%C3%A9k\">gyomork\u00f6lt\u0151 b\u00e9ka<\/a> (<em>Rheobatrachus silus<\/em>).<\/p>\n<p><img src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/12\/Rheobatrachus-silus04.jpg\" alt=\"Rheobatrachus-silus04.jpg\" class=\"imgleft\" \/>Sajnos az ismert Rheobatrachus-fajok csak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel \u00e9lt\u00e9k t\u00fal a felfedez\u00e9s\u00fcket, pedig \u00e9letciklusuk m\u00e9g az egzotikus ausztr\u00e1l faun\u00e1n bel\u00fcl is k\u00fcl\u00f6nc\u00f6kk\u00e9 tette \u0151ket. A n\u0151st\u00e9nyek, eg\u00e9szen p\u00e1ratlan m\u00f3don, a gyomrukban hordj\u00e1k ki a \u201cterhess\u00e9get\u201d, itt biztos\u00edtanak ide\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket a megterm\u00e9keny\u00edtett pet\u00e9k kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. Minderre persze aligha lenne lehet\u0151s\u00e9g\u00fck, ha em\u00e9szt\u0151funkci\u00f3ikat nem kapcsoln\u00e1k ki, hiszen a gyomorba jut\u00f3 pet\u00e9k egyszer\u0171 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kk\u00e9nt v\u00e9gezn\u00e9k. De valami k\u00fcl\u00f6nleges mechanizmussal a terhess\u00e9g alatt az \u00e1llat gyomorsavtermel\u00e9se le\u00e1ll, \u00edgy az ivad\u00e9kok biztons\u00e1gban fejl\u0151dhetnek. Mivel a gyomorsavtermel\u00e9s effajta befoly\u00e1sol\u00e1sa ak\u00e1r jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrhat az emberi gyomorsavt\u00falteng\u00e9s kezel\u00e9s\u00e9ben is, a gyomork\u00f6lt\u0151 b\u00e9k\u00e1k \u201cvisszahoz\u00e1s\u00e1nak\u201d probl\u00e9m\u00e1ja t\u00falmutat a puszta kuri\u00f3zumkeres\u00e9sen.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/www.sciencealert.com.au\/news\/20131703-24163.html\">A kl\u00f3noz\u00e1s<\/a> itt nem jutott el annyira el\u0151rehaladott f\u00e1zisba, mint a bucardo eset\u00e9ben, hiszen csak az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s kezdeti l\u00e9p\u00e9seit siker\u00fclt a sejtmag\u00e1lt\u00fcltet\u00e9s ut\u00e1n megfigyelni. Ugyanakkor m\u00e1r ez is szinte tudom\u00e1nyos fantasztikumba ill\u0151 eredm\u00e9ny, figyelembe v\u00e9ve, hogy a kiindul\u00e1si alapanyag egy \u00e9vtizedeikg a fagyaszt\u00f3 m\u00e9ly\u00e9n \u00fcld\u00f6g\u00e9l\u0151 b\u00e9katetem volt, amelyet valamikor ink\u00e1bb csak v\u00e9letlen\u00fcl tettek el \u00e9s meg sem fordult senki fej\u00e9ben, hogy egyszer majd egy deextinkci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletsorozat donorszervezete lehet.<\/p>\n<p>Mivel azonban sz\u00e1mos kihalt faj eset\u00e9ben es\u00e9ly sincs arra, hogy hib\u00e1tlan, m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes sejtmagot nyerj\u00fcnk ki valamilyen sz\u00f6vetmint\u00e1b\u00f3l, ezen esetekben nem marad m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1s, mint c\u00e9lzott g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1sok sorozat\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezve l\u00e9trehozni egy, a kihalt fajra eml\u00e9keztet\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyt.<\/p>\n<p>\u00c1m hogy ez egy\u00e1ltal\u00e1n kivitelezhet\u0151 legyen, k\u00e9t felt\u00e9telnek m\u00e9g mindig teljes\u00fclnie kell: annyi DNS-t kell gy\u0171jten\u00fcnk a kipusztult faj m\u00fazeumi egyedeib\u0151l, hogy k\u00e9pesek legy\u00fcnk a genomj\u00e1t rekonstru\u00e1lni, illetve l\u00e9teznie kell egy rokon fajnak, amelynek a genomj\u00e1t \u00e9s n\u0151st\u00e9nyeit felhaszn\u00e1lva l\u00e9trehozhatjuk a genomszerkesztett r\u00e9gi-\u00faj \u00e9l\u0151l\u00e9nyket.<\/p>\n<p>Mivel a technol\u00f3gia ez esetben legink\u00e1bb pap\u00edron l\u00e9tezik (\u00e9s az sokat elb\u00edr), eddig szabadon folyat a fant\u00e1zi\u00e1lgat\u00e1s, hogy milyen fajokat is lehetne ezzel a m\u00f3dszerrel visszahozni a s\u00edrb\u00f3l. A m\u00e9di\u00e1ba legt\u00f6bbsz\u00f6r beker\u00fcl\u0151 \u00e9s \u00edgy legismertebb a szib\u00e9riai mamut p\u00e9ld\u00e1ja. A <a href=\"http:\/\/mammoth.psu.edu\/index.html\">mamut-genom szekven\u00e1l\u00e1sa<\/a> m\u00e1r hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta zajl\u00f3 folyamat \u00e9s val\u00f3ban k\u00f6zel j\u00e1rhatunk ahhoz, hogy felt\u00e9rk\u00e9pezz\u00fck az \u00e9l\u0151 \u00e9s kihalt orm\u00e1nyosok k\u00f6zti genetikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. &nbsp;Ugyanakkor a mostohasz\u00fcl\u0151k\u00e9nt sz\u00f3baj\u00f6v\u0151 elef\u00e1ntok bonyolult, lass\u00fa (\u00e9s r\u00e9szleteiben jobb\u00e1ra felt\u00e1ratlan) embriol\u00f3gi\u00e1ja eleve k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9 teszi, hogy mennyiben realisztikus val\u00f3ban neki\u00e1llni a mamutot visszahoz\u00f3 genom-szerkeszt\u00e9ses k\u00eds\u00e9rleteknek.<\/p>\n<p><img src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/12\/pass_pigeon.png\" alt=\"pass_pigeon.png\" class=\"imgleft\" \/>Konkr\u00e9tabbnak \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek t\u0171nik enn\u00e9l a v\u00e1ndorgalamb deextinkci\u00f3j\u00e1ra <a href=\"http:\/\/longnow.org\/revive\/projects\/\">vonatkoz\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s<\/a>. Nehezen eld\u00f6nthet\u0151, hogy a Long Now alap\u00edtv\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9lvez\u0151, karrierj\u00e9t a t\u00e9m\u00e1ra feltev\u0151 Ben Novak fantasztikus vizion\u00e1rius, vagy csak v\u00e9gtelen\u00fcl naiv idealista. Mindenesetre r\u00e9szletes, a szekven\u00e1l\u00e1st\u00f3l, a visszatelep\u00edt\u00e9s apr\u00f3bb n\u00fcanszaiig terjed\u0151 terveit hallgatva az ember maga is elhiszi, hogy ezt meg lehet csin\u00e1lni. S\u0151t, ha valahol van valami mor\u00e1lis imperat\u00edvusz, hogy megtegy\u00fck, ez az eset minden bizonnyal az: a valamikor a vil\u00e1g legn\u00e9pesebb madar\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3, milli\u00e1rdos sz\u00e1mban \u00e9l\u0151 fajt a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n alig n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized alatt a teljes kipusztul\u00e1sba vad\u00e1szt\u00e1k \u00c9-Amerik\u00e1ban. A jelenleg m\u00e1r zajl\u00f3 genom-szekven\u00e1l\u00e1s eredm\u00e9nyeit a rem\u00e9nyek szerint Novak a <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Band-tailed_Pigeon\">s\u00e1vosfark\u00fa galambok<\/a> mostohasz\u00fcl\u0151i seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel haszn\u00e1ln\u00e1 fel v\u00e1ndorgalambok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n<p>A harmadik p\u00e9lda az <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Ersz%C3%A9nyesfarkas\">ersz\u00e9nyesfarkasok<\/a> esete lenne, amelyek szint\u00e9n hathat\u00f3s emberi \u201cseg\u00edts\u00e9ggel\u201d ker\u00fcltek fel a m\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban a kihalt \u00e1llatok list\u00e1j\u00e1ra. A tasm\u00e1niai fauna egykori cs\u00facsragadoz\u00f3j\u00e1t a haszon\u00e1llataikat v\u00e9d\u0151 telepesek meglehet\u0151sen gyorsan puszt\u00edtott\u00e1k ki. Deextinkci\u00f3j\u00e1hoz egy m\u00e1sik ersz\u00e9nyes ragadoz\u00f3t, a tasm\u00e1n \u00f6rd\u00f6g\u00f6t haszn\u00e1ln\u00e1k fel &#8211; m\u00e1r persze, ha el\u0151bb az nem pusztul ki, amire egy, a fajt az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben megtizedel\u0151 rag\u00e1lyos daganatos betegs\u00e9g miatt sajnos szint\u00e9n megvan az es\u00e9ly.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/05\/25\/nem_letezo_hirek_nyomaban\" target=\"_self\" rel=\"noopener\">P\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt<\/a> a projekt eljutott m\u00e1r addig, hogy apr\u00f3bb ersz\u00e9nyesfarkas szab\u00e1lyoz\u00f3-DNS darabokr\u00f3l bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesek (eg\u00e9rben is), \u00e1m ez persze \u00f6nmag\u00e1ban, tudom\u00e1nyosan nem egy t\u00fal fajs\u00falyos \u00e9s v\u00e1ratlan felfedez\u00e9s, ink\u00e1bb csak arra volt j\u00f3, hogy a figyelmet a projektre ir\u00e1ny\u00edtsa.<\/p>\n<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><iframe loading=\"lazy\" width=\"420\" height=\"315\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/6vqCCI1ZF7o\" frameborder=\"0\" allowfullscreen=\"\"><\/iframe><\/p>\n<p>Ami azonban minden genom-szerkeszt\u0151s projekt Achilles-ina, az az, hogy a mostohasz\u00fcl\u0151 \u00e9s a felt\u00e1masztand\u00f3 \u00e1llat genomjainak ismeret\u00e9ben vajon h\u00e1ny m\u00f3dos\u00edt\u00e1st kell bevinni ahhoz, hogy a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00e1llat m\u00e1r ut\u00f3bbi legyen. Mivel egy-egy popul\u00e1ci\u00f3ban az \u00e1llatok t\u00f6bbmilli\u00f3 apr\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get is hordozhatnak a DNS-\u00fckben, amelyek csak egyedis\u00e9g\u00fcket biztos\u00edtj\u00e1k \u00e9s nem a faj karakterisztikus jegyeit hozz\u00e1k l\u00e9tre, k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy f\u00f6l\u00f6sleges c\u00e9l lenne k\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f3 fajhoz tartoz\u00f3 genom minden k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9nek pontos lem\u00e1sol\u00e1sa. Viszont, hogy melyek a relev\u00e1ns k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, azokat jelenlegi tud\u00e1sunkkal neh\u00e9z megj\u00f3solni. T\u00f6bb egyed genomi szekvenci\u00e1j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val a nem fajspecifikus DNS v\u00e1ltozatok (\u00fan. polimorfizmusok) kisz\u0171rhet\u0151k, de a marad\u00e9k t\u00f6bb t\u00edzezer elt\u00e9r\u00e9s \u201cbeszerkeszt\u00e9se\u201d egy\u00e1ltal\u00e1n nem trivi\u00e1lis. Pontosabban, mindez jelenleg technikailag m\u00e9g nem megoldott, s b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl l\u00e9teznek elk\u00e9pzel\u00e9sek a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, nem tudjuk, hogy ezek k\u00f6z\u00fcl b\u00e1rmelyik is praktikusan el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik-e a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben.<\/p>\n<p>De mivel lehetne megindokolni egy ilyen dr\u00e1mai (\u00e9s minden bizonnyal k\u00f6lts\u00e9ges) k\u00eds\u00e9rletsorozatot? \u00c9r-e val\u00f3ban ennyit nek\u00fcnk, hogy \u00fajb\u00f3l v\u00e1ndorgalambok, ersz\u00e9nyes farkasok \u00e9s mamutok \u00e9ljenek k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk? Egy\u00e1ltal\u00e1n, nek\u00fcnk itt \u00e9s most, a 21. sz\u00e1zadban val\u00f3ban van-e b\u00e1rmilyen mor\u00e1lis k\u00f6teless\u00e9g\u00fcnk \u00e9vsz\u00e1zadokkal ezel\u0151tt kihalt \u00e1llatok \u201cvisszahoz\u00e1s\u00e1ra\u201d, s ha \u00fagy gondoljuk, hogy nincs, akkor is megindokolhat\u00f3-e ez az eg\u00e9sz felhajt\u00e1s?<\/p>\n<p>Az effajta szekpticizmusra a deextinkci\u00f3 \u00fatt\u00f6r\u0151i k\u00e9t f\u0151bb \u00e9rvvel v\u00e1gnak vissza: egyr\u00e9szt neh\u00e9z el\u0151re biztosat mondani, de nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel, ha siker\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul a nagyszab\u00e1s\u00fa genom-edit\u00e1l\u00e1st megval\u00f3s\u00edtani, az olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171 technol\u00f3giai ugr\u00e1st jelentene, ami szinte biztos, hogy a biotechnol\u00f3gia m\u00e1s ter\u00fcletein is \u00e9reztetn\u00e9 a hat\u00e1s\u00e1t. M\u00e1sr\u00e9szt, sz\u00e1mos \u00f6kosziszt\u00e9ma m\u00e9g ma is ny\u00f6gi a k\u00f6zelm\u00faltban elt\u0171nt fajok hi\u00e1ny\u00e1t: cs\u00facsragadoz\u00f3k hi\u00e1ny\u00e1ban a pr\u00e9d\u00e1ik szaporodhatnak el k\u00e1ros mennyis\u00e9gben, pr\u00e9d\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl pedig a ragadoz\u00f3k sz\u00e1ma fog cs\u00f6kkenni. \u00cdgy a kihalt fajok visszatelep\u00edt\u00e9s\u00e9vel a s\u00e9r\u00fclt \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1kat is vissza\u00e1ll\u00edtjuk eredeti helyzet\u00fckbe, ami az ott \u00e9l\u0151 t\u00f6bbi faj \u00e9let\u00e9re is befoly\u00e1ssal lesz. (J\u00f3 p\u00e9lda erre a Yellowstone park esete, ahol a kor\u00e1bban ki\u00edrtott farkasok visszatelep\u00edt\u00e9se a park \u00f6sszes \u00e9l\u0151l\u00e9ny\u00e9re <a href=\"http:\/\/www.bbc.co.uk\/news\/science-environment-23495074\">fontos hat\u00e1ssal b\u00edrt<\/a>.)<\/p>\n<p>A v\u00e1ndorgalamb eset\u00e9ben j\u00f3l dokument\u00e1lt, hogy kipusztul\u00e1sa \u00f3ta a veget\u00e1ci\u00f3 is megv\u00e1ltozott egykori \u00e9l\u0151hely\u00e9n. A madarak elt\u0171n\u00e9s\u00e9vel visszaszorultak az \u00e9letter\u00fck\u00f6n addig domin\u00e1ns feh\u00e9r t\u00f6lgyek, melyek term\u00e9s\u00e9t a madarak fogyasztott\u00e1k \u00e9s mely elterjed\u00e9s\u00e9nek kedvezett a madarak \u00e9letvitele. A hely\u00e9t elfoglal\u00f3 f\u00e1k m\u00e1s \u00e1llatoknak kedveznek, \u00edgy ezeknek a vid\u00e9keknek a faun\u00e1ja is nagy v\u00e1ltoz\u00e1sokon ment \u00e1t. Enn\u00e9l is dr\u00e1maibb lehet a de-extinkci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9sek \u00e1ltal \u00e9rintett m\u00e1sik galambfaj, a dod\u00f3 hi\u00e1nya. A mauritiusi <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Sideroxylon_grandiflorum\">tambalacoque, vagy dod\u00f3-fa<\/a> visszaszorul\u00e1sa pont a dod\u00f3 kipusztul\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl kezd\u0151d\u00f6tt. Sokak szerint ez nem puszt\u00e1n v\u00e9letlen egybees\u00e9s, hanem az\u00e9rt tapasztaljuk, mert kor\u00e1bban a mad\u00e1r elfogyasztotta a fa barackra eml\u00e9keztet\u0151 term\u00e9seit, majd a magok az em\u00e9szt\u0151rendszeren \u00e1t visszaker\u00fcltek a szabadba, ahol imm\u00e1r megszabadulva k\u00fcls\u0151 bor\u00edt\u00e1sukt\u00f3l k\u00e9pesek voltak kics\u00edr\u00e1zni. A furcsa szimbi\u00f3zis k\u00f6vetkezm\u00e9nye az lett, hogy a mad\u00e1r hi\u00e1ny\u00e1ban a fa sem tudott tov\u00e1bb terjedni. (A t\u00f6rt\u00e9netet Durrell is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette a Hahag\u00e1j c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben.)<\/p>\n<p>A hasznok term\u00e9szetesen nem csak galambf\u00e9l\u00e9kre korl\u00e1toz\u00f3dn\u00e1nak, a deextinkci\u00f3s mozgalom egyik doyenje, a v\u00e1ndorgalamb visszahoz\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl is b\u00e1b\u00e1skod\u00f3 harvardi genetikus, George Church egy augusztusi <a href=\"http:\/\/www.scientificamerican.com\/article.cfm?id=george-church-de-extinction-is-a-good-idea\">Scientific American cikkben<\/a> amellett \u00e9rvelt, hogy a mamutok visszatelep\u00edt\u00e9se a szib\u00e9riai s\u00edks\u00e1gokra szint\u00e9n \u00e1ld\u00e1sos hat\u00e1ssal lenne a tundra permafroszt r\u00e9teg\u00e9nek az \u00f6kol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra, s \u00edgy valamelyest a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s hat\u00e1sait is ellens\u00falyozn\u00e1.<\/p>\n<p>A deextinkci\u00f3 technol\u00f3giai megold\u00e1sain dolgoz\u00f3k besz\u00e1mol\u00f3it hallgatva lelkesed\u00e9s\u00fck f\u00e9ny\u00e9ben kifejezetten megh\u00f6kkent\u0151nek t\u0171nik, hogy a vesz\u00e9lyezetett \u00e1llatok fenntart\u00e1s\u00e1n dolgoz\u00f3 konzerv\u00e1ci\u00f3-biol\u00f3gusok gyakran h\u0171v\u00f6s t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1ssal viszonyulnak a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rh\u00f6z, mint az az eml\u00edtett TEDx konferenci\u00e1n is kit\u0171nt.<\/p>\n<p>\u00c9rveiket hallgatva, egy\u00e9rtelm\u0171nek t\u0171nik, hogy a legfontosabb ellenvet\u00e9s anyagi jelleg\u0171: a kutat\u00e1sokra ford\u00edthat\u00f3 k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si forr\u00e1sok er\u0151sen v\u00e9gesek, \u00edgy sokan att\u00f3l tartanak, hogy a k\u00f6nnyen rekl\u00e1mozhat\u00f3 \u00e9s eladhat\u00f3 deextinkci\u00f3s projektek k\u00f6nnyen fontos anyagi eszk\u00f6z\u00f6ket vonhatnak el a kutat\u00e1sok m\u00e1s ter\u00fcleteit\u0151l, \u00edgy a konzerv\u00e1ci\u00f3biol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l is. F\u0151k\u00e9nt hogy a p\u00e9nzeszs\u00e1k felett \u0151rk\u00f6d\u0151 b\u00fcrokrat\u00e1kat \u00e9s politikusokat is nehezebb lesz meggy\u0151zni a konzerv\u00e1ci\u00f3biol\u00f3gia fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, ha m\u00e1r nem lehet azzal \u00e9rvelni, hogy adott projekt n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9gleg kihal az adott faj, hiszen a \u201cv\u00e9gleg\u201d t\u00f6bb\u00e9 nem lenne visszaford\u00edthatatlan.<\/p>\n<p>Emellett sz\u00e1mos el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3 (de nem teljesen kiz\u00e1rhat\u00f3) probl\u00e9ma mer\u00fclhet fel: Mi van, ha a v\u00e1ndorgalamb emberre is hal\u00e1los mad\u00e1rinfluenza-v\u00edrusok t\u00f6k\u00e9letes gazd\u00e1j\u00e1nak bizonyul? Mi van, ha az egykor kihalt \u00e1llat \u00e9lettere megv\u00e1ltozott, \u00e9s hirtelen az \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lva mag\u00e1t a faj egy\u00e1ltal\u00e1n nem vesz\u00e9lyezetett \u00e9l\u0151l\u00e9nyk\u00e9nt viselkedne, hanem kord\u00e1ban tarthatatlan invaz\u00edv fajk\u00e9nt? Mivel nem lesz kit\u0151l megtanulnia a faj\u00e1ra jellemz\u0151 viselked\u00e9si form\u00e1kat, hacsak azok nem genetikailag k\u00f3doltak, a fel\u00e9lesztett fajok teljesen m\u00e1sk\u00e9pp viselkedhetnek, mint azt a kor\u00e1bbi feljegyz\u00e9sek alapj\u00e1n v\u00e1rhatjuk. \u00c9s szentes\u00edti-e a c\u00e9l az eszk\u00f6zt olyan \u00e1ron is, hogy a kl\u00f3nozott vagy genom-edit\u00e1lt ut\u00f3dokat kihord\u00f3 mostohasz\u00fcl\u0151nek esetleg indokolatlan eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1rosod\u00e1st okozna az \u00faj \u00e9l\u0151l\u00e9ny kihord\u00e1sa?<\/p>\n<p>Ha pedig mindez nem lenne el\u00e9gg\u00e9 ellentmond\u00e1sos, a deextinkci\u00f3s mozgalom felett ott lebeg kimondatlanul, vagy csak n\u00e9ha kimondva, a k\u00e9rd\u00e9s: ki mondja meg, hogy milyen fajok visszahoz\u00e1s\u00e1val etikus \u00e9s milyen fajok\u00e9val nem etikus k\u00eds\u00e9rletezni? Ha a moa, Steller tengeri tehene, vagy a kardfog\u00fa tigris \u201cfelt\u00e1madhat\u201d, akkor mi\u00e9rt ne lenne okunk megfontolni kihalt f\u0151eml\u0151s\u00f6k deextinkci\u00f3j\u00e1t, ak\u00e1r emberszab\u00e1s\u00faak\u00e9t is? Janu\u00e1rban egy nagy vihart kavart <a href=\"http:\/\/www.spiegel.de\/international\/zeitgeist\/george-church-explains-how-dna-will-be-construction-material-of-the-future-a-877634.html\">Der Spiegel interj\u00faban<\/a> maga Church volt az aki belengette, hogy tulajdonk\u00e9ppen a neanderv\u00f6lgyi ember is \u201cfelt\u00e1maszthat\u00f3\u201d lenne.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/01\/23\/klonozhatunk-e_neandervolgyit\" target=\"_self\" rel=\"noopener\">A sci-fiket id\u00e9z\u0151 gondolatmenet<\/a> azonban minden bizonnyal ott is marad, ahonnan ered: a fant\u00e1zia vil\u00e1g\u00e1ban. Hiszen a deextinkci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletsorozatok m\u00e9g optimista esetben, j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 technik\u00e1kkal is hossz\u00fa id\u0151t \u00e9s rengeteg p\u00e9nzt em\u00e9szten\u00e9nek fel, arr\u00f3l nem is sz\u00f3lva, hogy jobb\u00e1ra csak pap\u00edron (vagy ott se) l\u00e9teznek. \u00cdgy minden bizonnyal m\u00e9g id\u0151ben ki\u00e9p\u00edthet\u0151 egy szab\u00e1lyoz\u00f3 keretrendszer, amin kereszt\u00fcl j\u00f3l meghat\u00e1rozott szempontok alapj\u00e1n lehetne kiv\u00e1lasztani a visszahozni k\u00edv\u00e1nt fajokat \u00e9s a folyamatot is monitorozni lehetne, hogy nem mer\u00fclnek-e fel folyam\u00e1n kor\u00e1bban el\u0151re nem l\u00e1tott etikai vagy m\u00e1s jelleg\u0171 gondok, amelyek s\u00faly\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en ak\u00e1r le is lehetne \u00e1ll\u00edtani a k\u00eds\u00e9rletet.<\/p>\n<p>A konzerv\u00e1ci\u00f3biol\u00f3gusok aggodalmaira pedig az adhatja a legfrapp\u00e1nsabb v\u00e1laszt, ha a deextinkci\u00f3s m\u0171helyek tud\u00e1s\u00e1t a kihal\u00f3 f\u00e9lben lev\u0151 \u00e1llatok megment\u00e9s\u00e9re is ford\u00edtj\u00e1k. Hiszen sz\u00e1mos olyan faj van, amelynek annyira kev\u00e9s p\u00e9ld\u00e1nya maradt \u00e9letben, hogy a belteny\u00e9szt\u00e9s miatt nagyon kritikus \u00e1llapotban van a popul\u00e1ci\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota. Ilyen esetekben a genom-szerkeszt\u00e9si technik\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel n\u00f6velni lehetne a faj biol\u00f3giai diverzit\u00e1s\u00e1t, megn\u00f6velve \u00e9letben marad\u00e1si es\u00e9lyeit. Szint\u00e9n hasznos lehet (b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a vil\u00e1g sz\u00e1mos r\u00e9sz\u00e9n nagyon sok indulatot kavarna), ha rokon fajok k\u00f6zt olyan g\u00e9neket vinn\u00e9nek \u00e1t, ami a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1shoz val\u00f3 adapt\u00e1ci\u00f3t seg\u00edten\u00e9 el\u0151.<\/p>\n<p>Szeptember v\u00e9g\u00e9n a <em>Nature<\/em>-ben jelent meg egy provokat\u00edv v\u00e9lem\u00e9nycikk, melynek szerz\u0151i amellett \u00e9rveltek, hogy az ef\u00e9le \u201cel\u0151seg\u00edtett adapt\u00e1ci\u00f3\u201d hamarosan szerves r\u00e9sze lesz a kozerv\u00e1ci\u00f3biol\u00f3gia kell\u00e9kt\u00e1r\u00e1nak. S\u0151t, tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r ma is, egy kev\u00e9sb\u00e9 c\u00e9lzott m\u00f3don: sz\u00e1mos esetben rokon alfajokkal val\u00f3 hibridiz\u00e1ci\u00f3val seg\u00edtik a kutat\u00f3k a vesz\u00e9lyezetett \u00e9l\u0151l\u00e9nyek fennmarad\u00e1s\u00e1t. Ez t\u00f6rt\u00e9nt egy sv\u00e9d viperafaj \u00e9s a floridai p\u00e1rducok eset\u00e9ben is. De mi\u00e9rt ne lehetne mindezt c\u00e9lzottabban csin\u00e1lni? Ha siker\u00fcl h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-toleranci\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 g\u00e9neket azonos\u00edtani egyes halakban, mi\u00e9rt ne \u00fcltetn\u00e9nk \u00e1t rokon, de vesz\u00e9lyeztett popul\u00e1ci\u00f3kba?<\/p>\n<p>Ha a deextinkci\u00f3 \u00fatt\u00f6r\u0151inek \u00e1lmai val\u00f3ra v\u00e1lnak, hamarosan minden kontines faun\u00e1ja r\u00e9g nem l\u00e1tott fajokkal gazdagodhat, s \u00edgy az egykori eur\u00f3pai megafauna is megelevenedhet. Ebben a m\u00faltb\u00f3l mer\u00edtkez\u0151 j\u00f6v\u0151ben, ak\u00e1rcsak a holland<a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Oostvaardersplassen\"> Oostvaardersplassen nemzeti parkban<\/a>, vagy a rem\u00e9lhet\u0151leg a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben kialak\u00edtott <a href=\"http:\/\/www.origo.hu\/itthon\/20130919-csaladi-szorakoztatoparkot-tervez-a-vidam-park-helyen-az-allatkert.html\">\u00e1llatkerti Pannon \u0150svil\u00e1gban<\/a> b\u00e9k\u00e9sen legeln\u00e9nek egym\u00e1s mellett g\u00edmszarvasok, konik lovak \u00e9s \u0151stulok-aspir\u00e1ns Heck marh\u00e1k. A mediterr\u00e1n szigetvil\u00e1gban t\u00f6rpe elef\u00e1ntok \u00e9s apr\u00f3 v\u00edzilovak bolyongan\u00e1nak a vizek partj\u00e1n, \u00daj-Z\u00e9landon pedig az erd\u0151k reggeli csendj\u00e9t a mo\u00e1k h\u00edv\u00f3 ki\u00e1llt\u00e1sai t\u00f6rn\u00e9k meg. &nbsp;<\/p>\n<p>Ekkor v\u00e9g\u00fcl elmondhatn\u00e1nk, hogy m\u00e1r nem igaz <a href=\"http:\/\/www.grijalvo.com\/Gerald_Durrell\/Animals_for_Ever.htm\">Durrell keser\u0171 megfigyel\u00e9se<\/a>, mely szerint \u201caz ember el\u00e9g okos, hogy kipuszt\u00edtson egy fajt, de, eddig, m\u00e9g nem j\u00f6tt r\u00e1, hogy lehetne \u00fajrateremteni, amit elpuszt\u00edtott\u201d, \u00e9s egy dod\u00f3 se lenne mag\u00e1nyos t\u00f6bb\u00e9.<\/p>\n<p>(<em>A sz\u00f6veg n\u00e9mileg szerkesztett, linkek n\u00e9lk\u00fcli verzi\u00f3ja az<\/em> \u00c9let \u00e9s Tudom\u00e1ny <em>2013\/46 \u00e9s 2013\/47 sz\u00e1maiban jelent meg.<\/em>)&nbsp;<\/p>\n<hr \/>\n<p dir=\"ltr\"><strong><\/strong><small><strong>Sherkow JS, Greely HT<\/strong><span> (2013) What if extinction is not forever? <\/span><em>Science<\/em><span> <\/span><strong>340<\/strong><span>: 32-33<\/span><span>.<\/span><br \/> <strong>Hopcraft JG, Borner M, Haydon DT<\/strong><span> (2013) Revived species: where will they live? <\/span><em>Nature<\/em><span> <\/span><strong>493<\/strong><span>: 608.<\/span><br \/> <strong>Ver\u00edssimo D, Cugni\u00e8re L<\/strong><span><strong> (<\/strong>2013) Revived species: how would they survive? <\/span><em>Nature<\/em><span> <\/span><strong>493<\/strong><span>: 608.<\/span><br \/> <strong>Folch J, Cocero MJ, Chesn\u00e9 P, Alabart JL, Dom\u00ednguez V, et al.<\/strong><span> (2009) First birth of an animal from an extinct subspecies (<\/span><em>Capra pyrenaica pyrenaica<\/em><span>) by cloning. <\/span><em>Theriogenology<\/em><span> <\/span><strong>71(6)<\/strong><span>: 1026-34. <\/span><span><\/span><br \/> <a href=\"http:\/\/www.economist.com\/news\/special-report\/21585091-biodiversity-once-preoccupation-scientists-and-greens-has-become-mainstream\"><span>All creatures great and small &#8211; Special Report: Biodiversity<\/span><\/a><span>, <\/span><em>The Economist<\/em><span>, <\/span><span>Sep 14th 2013.<\/span><br \/> <strong>George Church<\/strong><span>: <\/span><span>&nbsp;<\/span><a href=\"http:\/\/www.scientificamerican.com\/article.cfm?id=george-church-de-extinction-is-a-good-idea\"><span>De-Extinction Is a Good Idea<\/span><\/a><span>. <\/span><em>Scientific American<\/em><span>, August 2013.<\/span><br \/> <strong>Carl Zimmer<\/strong><span>: <\/span><a href=\"http:\/\/ngm.nationalgeographic.com\/2013\/04\/125-species-revival\/zimmer-text\"><span>Bringing them back to life<\/span><\/a><span>. <\/span><em>National Geographic<\/em><span>, April 2013.<\/span><br \/> <strong>Thomas MA, Roemer GW, Donlan CJ, Dickson BG, Matocq M, Malaney J<\/strong><span> (2013) Gene tweaking for conservation. <\/span><em>Nature<\/em><span> <\/span><strong>501<\/strong><span>: 485-6.<\/span><\/small><span><\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A Magyarorsz\u00e1gon is m\u00e9lt\u00e1n n\u00e9pszer\u0171 Gerald Durrell eml\u00e9k\u00e9t \u00e1pol\u00f3 Durrell Trust tavasszal egy \u00f6tletes rekl\u00e1mkamp\u00e1nyba kedzett, melynek k\u00f6zponti eleme egy megkap\u00f3 anim\u00e1ci\u00f3s filmecske, \u201cA mag\u00e1nyos dod\u00f3\u201d (\u201cThe Lonely Dodo\u201d) volt. A kamp\u00e1ny \u00fczenete tulajdonk\u00e9ppen rendk\u00edv\u00fcl egyszer\u0171 \u00e9s egyezik a tr\u00f6szt &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5558411\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[8,18,26],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5558411"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5558411"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5558411\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5558411"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5558411"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5558411"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}