{"id":5305368,"date":"2013-05-18T00:13:12","date_gmt":"2013-05-17T22:13:12","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/05\/18\/szendi_gabor_fantaszta_rakterapeuta"},"modified":"2013-05-18T00:13:12","modified_gmt":"2013-05-17T22:13:12","slug":"szendi_gabor_fantaszta_rakterapeuta","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5305368","title":{"rendered":"Szendi G\u00e1bor: fantaszta r\u00e1kterapeuta"},"content":{"rendered":"

\"breast_cancer_awareness_1.jpg\"Angelina Jolie vallom\u00e1sa<\/a> a NYTimes has\u00e1bjain k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a h\u00e9t h\u00edre lett \u00e9s az eg\u00e9sz vil\u00e1g figyelm\u00e9t a mellr\u00e1kra, illetve a gyakran m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 \u00f6r\u00f6kletes okra, a BRCA1 <\/em>\u00e9s 2<\/em> g\u00e9nekben bek\u00f6vetkez\u0151 mut\u00e1ci\u00f3kra ir\u00e1ny\u00edtotta.<\/p>\n

\u00d6r\u00f6m az \u00fcr\u00f6mben, hogy a hasznos figyelemfelh\u00edv\u00e1s \u00e9s ismeretterjeszt\u00e9s mellett megjelentek a legostob\u00e1bb ezoterikus konteo elm\u00e9leteket nyomat\u00f3 fantaszt\u00e1k is, akik – j\u00f3l bizony\u00edtva, hogy akinek csak kalap\u00e1csa van, minden probl\u00e9m\u00e1t sz\u00f6gnek l\u00e1t – az alkalmat arra haszn\u00e1lt\u00e1k ki, hogy am\u00fagy is lej\u00e1rt szavatoss\u00e1g\u00fa kedvenc „elm\u00e9leteiket” nyomj\u00e1k az el\u0151t\u00e9rbe.<\/p>\n

Olvas\u00f3t\u00e1boruk \u00e9s relat\u00edv ismerts\u00e9g\u00fck miatt a mez\u0151nyb\u0151l  kiemelkedik Somamamag\u00e9sa, \u00e9s r\u00e9gi ismer\u0151s\u00fcnk, Szendi G\u00e1bor. M\u00edg el\u0151bbinek a born\u00edrt h\u00fclyes\u00e9g\u00e9r\u0151l Szily Laci a Cinken m\u00e1r leszedte a keresztvizet<\/a>, m\u00e9ltatlanul kev\u00e9s figyelem ir\u00e1nyult ut\u00f3bbi tudom\u00e1nyosabbnak hangz\u00f3, de nem kev\u00e9sb\u00e9 ostoba \u00e1ll\u00edt\u00e1saira (amelyeket, mint volt oly kedves eml\u00e9keztetni minket, a m\u00e1s t\u00e9ren is k\u00e9tes elm\u00e9leti h\u00e1tt\u00e9rrel megt\u00e1mogatott „Paleolit t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s” c. m\u0171v\u00e9b\u0151l recikliz\u00e1l – ezzel kor\u00e1bban itt<\/a> \u00e9s itt<\/a> foglalkoztunk).<\/p>\n

Szendi \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint<\/a> Jolie-t megvezett\u00e9k \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen el\u00e9g lett volna a s\u00faly\u00e1ra vigy\u00e1zni, na meg persze egy kis D-vitamin \u00e9s sose lett volna semmi baja:<\/p>\n

„P\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt itt vannak a mellr\u00e1k kapcs\u00e1n az 1990-es \u00e9vekben felfedezett BRCA1 \u00e9s BRCA2 g\u00e9nek. […] A k\u00e9t g\u00e9nt \u00fagy kezdik tekinteni, hogy ezek az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 mellr\u00e1k genetikai hordoz\u00f3i. […] Amerik\u00e1ban az e k\u00e9t g\u00e9nt hordoz\u00f3kn\u00e1l mellamput\u00e1ci\u00f3t \u00e9s petef\u00e9szek vaklamint m\u00e9hk\u00fcrt elt\u00e1vol\u00edt\u00e1st v\u00e9geznek a r\u00e1k megel\u0151z\u00e9s\u00e9re.<\/em><\/p>\n

A mellr\u00e1k ellenes kamp\u00e1nyokban a hat\u00e9konyabb sz\u0171r\u00e9sre buzd\u00edtanak, aminek a k\u00f6vetkezm\u00e9nye 20-25%-os f\u00f6l\u00f6sleges m\u0171t\u00e9t \u00e9s megel\u0151z\u0151 mellamput\u00e1ci\u00f3, de soha nincs sz\u00f3 pl. a D vitaminr\u00f3l, mint a legolcs\u00f3bb \u00e9s az egyik leghat\u00e9konyabb megel\u0151z\u00e9sr\u0151l. Moray Campbell \u00e9s munkat\u00e1rsai 2000-ben kimutatt\u00e1k, hogy a D vitamin a BRCA1 g\u00e9n szab\u00e1lyoz\u00f3ja (Campbell \u00e9s mtsi., 2000). A BRCA1 \u00e9s 2 g\u00e9neket teh\u00e1t a D vitaminhi\u00e1ny provok\u00e1lja. Milyen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy eg\u00e9szen m\u00e1ig err\u0151l \u00f6sszesen egy vizsg\u00e1lat jelent meg. Vizsg\u00e1lt\u00e1k viszont a r\u00e1k egy\u00e9b t\u00e9nyez\u0151it. Amikor BRCA1-2 g\u00e9nt hordoz\u00f3 mellr\u00e1kos n\u0151ket hasonl\u00edtottak \u00f6ssze kontrollokkal, kider\u00fclt, hogy a BRCA1-2 g\u00e9nt hordoz\u00f3k k\u00f6zt 44% volt 30-as BMI-n\u00e9l nagyobb testt\u00f6meg index\u0171, szemben a kontrollok 22%-os ar\u00e1ny\u00e1val (Ready \u00e9s mtsi., 2010).[…]<\/em><\/p>\n

\n

Ezeket a g\u00e9neket hordozt\u00e1k \u0151seink is, de a mellr\u00e1k ismeretlen betegs\u00e9g volt az \u0151sid\u0151kben, vagy a term\u00e9szeti n\u00e9pek k\u00f6r\u00e9ben. Mert \u00e1lland\u00f3an „sportoltak”, ill. paleolit m\u00f3don t\u00e1pl\u00e1lkoztak. Ezek a „gyilkos g\u00e9nek” els\u0151sorban a nyugati t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3dra aktiv\u00e1l\u00f3dtak.<\/em>„<\/p>\n<\/div>\n

Tov\u00e1bb is van, mondja m\u00e9g, de nem lesz jobb, csak hosszabban k\u00f6sz\u00f6n vissza ugyanaz a nonszensz. \u00c9s ebben a k\u00e9t bekezd\u00e9sben benne van minden, aminek alapj\u00e1n biztosak lehet\u00fcnk, hogy Szendinek halv\u00e1ny fogalma sincs az eg\u00e9szr\u0151l.<\/p>\n

<\/p>\n

Miel\u0151tt \u00edzekre szedj\u00fck a fenti irom\u00e1nyt, l\u00e1ssuk el\u0151sz\u00f6r, hogy a val\u00f3s\u00e1gban mit is csin\u00e1lnak a BRCA<\/em> g\u00e9nek.<\/p>\n

A n\u00e9vhasonl\u00f3s\u00e1g ellen\u00e9re k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, egym\u00e1sra aminosavsorrendben nem hasonl\u00edt\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, amelyeket az kapcsolt \u00f6ssze, hogy mindkett\u0151t mellr\u00e1kos betegekben azonos\u00edtott\u00e1k el\u0151sz\u00f6r, mert mut\u00e1ci\u00f3juk a megbeteged\u00e9s okoz\u00f3j\u00e1nak bizonyult. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy emellett a funkci\u00f3juk is kapcsol\u00f3dik egym\u00e1shoz, ez magyar\u00e1zza a benn\u00fck bek\u00f6vetkez\u0151 mut\u00e1ci\u00f3k hasonl\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n

A BRCA1 <\/em>feladata, eg\u00e9szs\u00e9ges egyedekben, hogy a k\u00e1rosodott DNS-t kijav\u00edtsa. A kett\u0151ssz\u00e1l\u00fa DNS ugyanis id\u0151nk\u00e9nt elt\u00f6rik (ennek lehet az oka pl. UV-sug\u00e1rz\u00e1s, vagy reakt\u00edv (sejt)anyagcsere-mell\u00e9kterm\u00e9kek), amit a sejt hibajelz\u0151 mechanizmusai jeleznek \u00e9s olyan molekul\u00e1ris mechanizmusok kapcsolnak be, amelyek a hib\u00e1t igyekeznek megsz\u00fcntetni. Alapvet\u0151en k\u00e9t mechanizmus j\u00f6n sz\u00f3ba a jav\u00edt\u00e1sn\u00e1l: az \u00fagynevezett Homology Repair (HR), amikor a sejt, kihaszn\u00e1lva, hogy a diploid \u00e9l\u0151l\u00e9nyek minden kromosz\u00f3m\u00e1b\u00f3l nem egyet, hanem egy p\u00e1rat hordoznak, a m\u00e1sik kromosz\u00f3m\u00e1n meglev\u0151, nem s\u00e9r\u00fclt k\u00f3pia inform\u00e1ci\u00f3ja alapj\u00e1n jav\u00edtja ki a s\u00e9r\u00fcl\u00e9st. Ez nagy pontoss\u00e1g\u00fa folyamat, aminek a v\u00e9g\u00e9n csak ritk\u00e1n marad bent hib\u00e1s inform\u00e1ci\u00f3. A m\u00e1sik a Non-Homologous End Joining (NHEJ) folyamata, amikor t\u00f6r\u00f6tt DNS v\u00e9geket \u00f6sszekapcsol a sejt, nem t\u00f6r\u00f6dve azzal, hogy esetleg a k\u00e9t v\u00e9gpont k\u00f6z\u00fcl elv\u00e9sz valamennyi inform\u00e1ci\u00f3, vagy, ha t\u00f6bb t\u00f6r\u00e9s is van, esetleg eredetileg nem \u00f6sszeill\u0151 sz\u00e1lak is \u00f6sszekapcsol\u00f3dhatnak. K\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy ez a pontatlanabb jav\u00edt\u00e1s sokszor \u00faj mut\u00e1ci\u00f3k megjelen\u00e9s\u00e9hez vezethet.<\/p>\n

\"BRCA1-funtcion.jpg\" <\/p>\n

A BRCA1 feh\u00e9rje a HR folyamat\u00e1ban j\u00e1tszik szerepet, a DNS-t\u00f6r\u00e9s ut\u00e1n aktiviz\u00e1l\u00f3dik \u00e9s egyr\u00e9szt seg\u00edt \u00f6sszeszerelni azt a molekul\u00e1ris appar\u00e1tust, amely a homol\u00f3g jav\u00edt\u00e1s elv\u00e9g\u00e9z\u00e9s\u00e9hez (illetve a gyakran ezzel egy\u00fcttj\u00e1r\u00f3 homol\u00f3g rekombin\u00e1ci\u00f3 lezajl\u00e1s\u00e1hoz) kell, m\u00e1sr\u00e9szt meg\u00e1ll\u00edtja a sejtciklust, hogy am\u00edg a hiba ki nem jav\u00edt\u00f3dott, a sejtoszt\u00f3d\u00e1s ne folytat\u00f3dhasson, mert annak bel\u00e1thatatlan k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek. <\/p>\n

A BRCA2 kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6zponti feh\u00e9rje, ugyanakkor a HR lezaj\u00e1l\u00e1shoz szint\u00e9n n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen. A BRCA g\u00e9nek n\u00e9lk\u00fcl teh\u00e1t nem tud lezajlani a nagy pontoss\u00e1g\u00fa HR, \u00edgy a DNS hibajav\u00edt\u00e1s az NHEJ \u00fatvonalon zajlik. S a nagy sz\u00e1mok t\u00f6rv\u00e9nye alapj\u00e1n ez el\u0151bb-ut\u00f3bb mut\u00e1ci\u00f3k megjelen\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezi. Min\u00e9l t\u00f6bb mut\u00e1ci\u00f3 jelenik meg, ann\u00e1l nagyobb es\u00e9ly van egy k\u00e1ros, r\u00e1kot okoz\u00f3 (pl. metaszt\u00e1zist el\u0151seg\u00edt\u0151) elv\u00e1ltoz\u00e1s megjelen\u00e9s\u00e9re \u00e9s r\u00f6gz\u00fcl\u00e9s\u00e9re is. Azaz, ha a BRCA g\u00e9nek nem m\u0171k\u00f6dnek rendesen valamilyen mut\u00e1ci\u00f3 miatt, azzal a teljes sejt mut\u00e1ci\u00f3s r\u00e1t\u00e1ja megn\u0151. Teh\u00e1t az \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt mut\u00e1ci\u00f3 megn\u00f6veli a r\u00e1k kock\u00e1zat\u00e1t (n\u0151kben \u00e9s f\u00e9rfiakban egyar\u00e1nt, tegy\u00fck hozz\u00e1), \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos popul\u00e1ci\u00f3hoz k\u00e9pest, ahol a n\u0151k 12%-a lesz mellr\u00e1kos, a BRCA1<\/em> mut\u00e1ci\u00f3t hordoz\u00f3k k\u00f6zt az ar\u00e1ny 60% k\u00f6r\u00fcli. Ez\u00e9rt fontos a genetikai sz\u0171r\u00e9s (annak vizsg\u00e1lata, hogy valaki hordoz-e hib\u00e1s BRCA<\/em> vari\u00e1nst) \u00e9s ez\u00e9rt s\u00farolja a perverzi\u00f3 hat\u00e1r\u00e1t, hogy ez egyetlen c\u00e9g monop\u00f3liuma lett, de ez egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net<\/a>.<\/p>\n

Mindk\u00e9t g\u00e9nben sz\u00e1mos mut\u00e1ci\u00f3t azonos\u00edtottak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegekben, ezek t\u00f6bbs\u00e9ge olyan – szaknyelven nonszensz – mut\u00e1ci\u00f3, amely egy r\u00f6vid, funkci\u00f3k\u00e9ptelen feh\u00e9rje megjelen\u00e9s\u00e9t okozz\u00e1k. (Aki b\u0151vebben szeretne err\u0151l olvasni, annak aj\u00e1nlom Ol\u00e1h Edit cikk\u00e9t a Magyar Tudom\u00e1nyban<\/a>.)<\/p>\n

\"BRCA_mutations.gif\"<\/p>\n

E zanz\u00e1s\u00edtott felvezet\u00e9s sor\u00e1n ugyan m\u00e9g csak a BRCA-kr\u00f3l val\u00f3 tud\u00e1s felsz\u00edn\u00e9t kapargattuk meg, de m\u00e1r tudunk annyit, hogy pontosan meg\u00e9rthess\u00fck, hogy hogyan \u00e9s h\u00e1ny helyen mond bl\u0151ds\u00e9get Szendi.<\/p>\n

Kezdj\u00fck r\u00f6gt\u00f6n azzal, hogy „az e k\u00e9t g\u00e9nt hordoz\u00f3kn\u00e1l mellamput\u00e1ci\u00f3t \u00e9s petef\u00e9szek vaklamint m\u00e9hk\u00fcrt elt\u00e1vol\u00edt\u00e1st v\u00e9geznek<\/em>„, ami, ha igaz lenne, azt jelenten\u00e9, hogy minden n\u0151t ivartalan\u00edtanak \u00e9s a f\u00e9rfiakat is mellamput\u00e1ci\u00f3nak vetik al\u00e1. Ugyanis a k\u00e9t g\u00e9nt term\u00e9szetesen mindannyian hordozzuk, eg\u00e9szs\u00e9gesek \u00e9s mellr\u00e1kosok is, csak m\u00edg az eg\u00e9szs\u00e9gesek g\u00e9njei ell\u00e1tj\u00e1k a funkci\u00f3jukat, a betegek\u00e9i nem. Szendi t\u00e9ved\u00e9s\u00e9nek oka, hogy keveri a g\u00e9n \u00e9s az all\u00e9l fogalm\u00e1t, vagyis nem tudja a jelek szerint, hogy egy g\u00e9nnek egy adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben t\u00f6bb vari\u00e1nsa (all\u00e9lja) is l\u00e9tezhet, norm\u00e1lis \u00e9s mut\u00e1ns. A mellr\u00e1k kock\u00e1zat\u00e1t nem a g\u00e9n jelenl\u00e9te n\u00f6veli meg, hanem az, ha mut\u00e1ns all\u00e9lt hordoz valaki.<\/p>\n

Ehhez a ponthoz kapcsol\u00f3dik tulajdonk\u00e9ppen az is, hogy mint az az id\u00e9zett sz\u00f6vegb\u0151l kider\u00fcl, Szendi a BRCA<\/em> g\u00e9nek induk\u00e1l\u00e1s\u00e1t tartja valami\u00e9rt \u00f6rd\u00f6gt\u0151l val\u00f3nak („soha nincs sz\u00f3 pl. a D vitaminr\u00f3l, mint a legolcs\u00f3bb \u00e9s az egyik leghat\u00e9konyabb megel\u0151z\u00e9sr\u0151l. […] A BRCA1 \u00e9s 2 g\u00e9neket teh\u00e1t a D vitaminhi\u00e1ny provok\u00e1lja.  […] Ezek a „gyilkos g\u00e9nek” els\u0151sorban a nyugati t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3dra aktiv\u00e1l\u00f3dtak”<\/em>)<\/em>, vagyis nem \u00e9rti, hogy nem az a baj, ha jelen vannak a g\u00e9nek, hanem ha nincsenek jelen, vagy hib\u00e1s form\u00e1ban vannak jelen. Ism\u00e9t ott vagyunk teh\u00e1t, hogy a mut\u00e1ns \u00e9s nem-mut\u00e1ns all\u00e9lok l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t nem \u00e9rti polihisztor \u00e9trendszak\u00e9rt\u0151nk. (\u00c9s ugyan nem vil\u00e1gos, hogy mit \u00e9rt Szendi „provok\u00e1ci\u00f3” alatt, de abb\u00f3l kiindulva, hogy kor\u00e1bban a g\u00e9nek jelenl\u00e9te miatt m\u00e1r kezdte is volna a masztekt\u00f3mi\u00e1t, illetve a sz\u00f6vege v\u00e9g\u00e9n az egy\u00e9rtelm\u0171 „aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1s” kifejez\u00e9st ahszn\u00e1lja, n\u00e9mi joggal felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy a g\u00e9nek indukci\u00f3j\u00e1ra pr\u00f3b\u00e1l utalni. Ez esetben csak hab a tort\u00e1n, hogy az \u00e1ltala cit\u00e1lt cikk<\/a> pont arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a D-vitamin akt\u00edv form\u00e1ja induk\u00e1lja a BRCA1<\/em> \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s\u00e1t, nem pedig a hi\u00e1nya, \u00edgy fejti ki r\u00e1ksejtek oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1t g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t…)<\/p>\n

Szint\u00e9n meg kell eml\u00edtenem, ak\u00e1rcsak Szendi m\u00e1shol m\u00e1s kontextusban elejtett „a paleolitikumban \u00edgy volt” levezet\u00e9sei kapcs\u00e1n, ez esetben sincs jelnleg semmilyen adatunk arr\u00f3l, hogy mekkora lehetett 100, 1000, 6000 \u00e9vvel ezel\u0151tt a BRCA<\/em> mut\u00e1ci\u00f3k, illetve a mellr\u00e1k gyakoris\u00e1ga (de az biztos<\/a>, hogy nem nulla). <\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl szint\u00e9n ide kapcsol\u00f3dik, hogy Szendi nem hallott az autoszom\u00e1lis domin\u00e1ns mut\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l sem, m\u00e1rpedig, ha valaki megn\u00e9zi az el\u0151bbi \u00e1br\u00e1t, l\u00e1thatja, hogy minkd\u00e9t g\u00e9n \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9se kapcs\u00e1n el\u0151ker\u00fcl ez a fogalom. Autoszom\u00e1lis dominanci\u00e1r\u00f3l akkor besz\u00e9lhet\u00fcnk, ha a g\u00e9n mut\u00e1ns all\u00e9lj\u00e1r\u00f3l egy olyan term\u00e9k k\u00e9pz\u0151dik, ami a jelen lev\u0151 eg\u00e9szs\u00e9ges feh\u00e9rj\u00e9k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t is g\u00e1tolja (az iskolai biol\u00f3gia \u00f3r\u00e1kon el\u0151ker\u00fcl\u0151 klasszikus genetikai p\u00e9ld\u00e1k ezzel szemben \u00e1ltal\u00e1ban recessz\u00edv mut\u00e1ci\u00f3kat hoznak fel, ahol csak akkor van k\u00f6vetkezm\u00e9ne a mut\u00e1ci\u00f3nak, ha mindk\u00e9t g\u00e9nk\u00f3pia hib\u00e1s). Vagyis egyetlen hib\u00e1s all\u00e9l jelenl\u00e9te k\u00f6zel olyan hat\u00e1st v\u00e1lt ki, mintha teljesen hi\u00e1nyozna ez a g\u00e9n, illetve mindk\u00e9t verzi\u00f3ja hib\u00e1s lenne.<\/p>\n

\u00d6sszefoglalva Szendi mind\u00f6ssze azt nem tudja, mi a g\u00e9n \u00e9s mi az all\u00e9l, hogyan m\u0171k\u00f6dnek a BRCA<\/em> g\u00e9nek \u00e9s meghib\u00e1sod\u00e1suk mi\u00e9rt okoz mut\u00e1ci\u00f3t. Ki is lenne alkalmasabb, hogy genetikai szaktan\u00e1csad\u00e1sba kezdjen…<\/p>\n

(BRCA t\u00e9m\u00e1ban m\u00e9g aj\u00e1nlom Kiss Gerg\u0151 posztj\u00e1t<\/a><\/em>.)<\/p>\n

\n

Chowdhury D, Choi YE, Brault ME.<\/b> (2013) Charity begins at home: non-coding RNA functions in DNA repair. Nat Rev Mol Cell Biol<\/i> 14(3)<\/b>:181-9. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Angelina Jolie vallom\u00e1sa a NYTimes has\u00e1bjain k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a h\u00e9t h\u00edre lett \u00e9s az eg\u00e9sz vil\u00e1g figyelm\u00e9t a mellr\u00e1kra, illetve a gyakran m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 \u00f6r\u00f6kletes okra, a BRCA1 \u00e9s 2 g\u00e9nekben bek\u00f6vetkez\u0151 mut\u00e1ci\u00f3kra ir\u00e1ny\u00edtotta. \u00d6r\u00f6m az \u00fcr\u00f6mben, hogy a hasznos figyelemfelh\u00edv\u00e1s \u00e9s … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[17,1],"tags":[9,26,67],"class_list":["post-5305368","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-rakkutatas","category-uncategorized","tag-human","tag-oroklodes","tag-szendi_gabor"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5305368","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5305368"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5305368\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5305368"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5305368"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5305368"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}