![\"comet_assay.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/05\/comet_assay.jpg\")
A legelterjedtebb n\u00e9zet szerint a szellemileg (is) akt\u00edv mindennapok a z\u00e1logai a hossz\u00fa, eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letnek. Ez\u00e9rt is meglep\u0151, hogy egy \u00faj kutat\u00e1s szerint az akt\u00edv szellemi tev\u00e9kenys\u00e9g az idegsejtekben a DNS t\u00f6r\u00e9s\u00e9t okozza.<\/p>\n
Az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag s\u00e9r\u00fcl\u00e9se ugyanis minden eddigi ismeret\u00fcnk szerint egy k\u00e1ros folyamat: a genom fajra jellemz\u0151 sz\u00e1m\u00fa – eset\u00fcnkben 23 p\u00e1r – kromosz\u00f3m\u00e1ba szervez\u0151dik \u00e9s nemk\u00edv\u00e1natos, hogy tov\u00e1bb darabol\u00f3djon, mert az a k\u00f3dolt inform\u00e1ci\u00f3 s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9hez, elvesz\u0151d\u00e9s\u00e9hez vezet. Ez\u00e9rt a sejtek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e9dekez\u0151, hibajav\u00edt\u00f3 mechanizmusok r\u00e9v\u00e9n igyekszenek amint lehet kijav\u00edtani a t\u00f6r\u00e9seket. Ez az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben sikeres, ritk\u00e1n azonban a hibajav\u00edt\u00f3 mechanizmus is hib\u00e1zik \u00e9s nem az eredeti \u00e1llapot \u00e1ll vissza. M\u00e1rpedig, ha el\u00e9g gyakoriak a DNS-t\u00f6r\u00e9sek, akkor a nagy sz\u00e1mok szigor\u00fa t\u00f6rv\u00e9nye szerint hib\u00e1k fognak bek\u00f6vetkezni. (Nem v\u00e9letlen, hogy a DNS t\u00f6r\u00e9st okoz\u00f3 anyagok \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek – pl. ioniz\u00e1l\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1s – mutageniz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00faak \u00e9s szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl kapcsolatba hozhat\u00f3k daganatos megbeteged\u00e9sekkel is.)<\/p>\n
<\/p>\n
Egy kaliforniai kutat\u00f3csoport azt tanulm\u00e1nyozta, hogy Alzheimer-modell egerekben megn\u00f6vekszik-e az agyban a DNS-t\u00f6r\u00e9sek sz\u00e1ma. A v\u00e1lasz igen (ez kev\u00e9ss\u00e9 volt v\u00e1ratlan), de az igaz\u00e1n \u00e9rdekes dolgot a kontroll csoportokban fedezt\u00e9k fel: ui. az “abszol\u00fat” kontrollnak tekinthet\u0151, ketrecben heny\u00e9l\u0151 t\u00e1rsaikhoz k\u00e9pest az \u00faj k\u00f6zegbe helyezett \u00e9s azt akt\u00edvan felfedez\u0151 egerekben is megn\u00f6vekedett DNS-t\u00f6r\u00e9s-sz\u00e1mot leltek. Hogy bebizony\u00edts\u00e1k, mindez specifikusan, az agyi aktivit\u00e1ssal f\u00fcgg \u00f6ssze, persze m\u00e1s k\u00eds\u00e9rleteket is v\u00e9geztek.<\/p>\n
P\u00e9ld\u00e1ul csak a jobb szem el\u0151tt vet\u00edtettek mindenf\u00e9le mint\u00e1kat, majd megn\u00e9zt\u00e9k, hogy a vizu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3t feldolgoz\u00f3 k\u00e9rgi ter\u00fcletek k\u00f6zt van-e k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g DNS-t\u00f6r\u00e9sileg. Mint kider\u00fclt, az akt\u00edvabb bal l\u00e1t\u00f3k\u00e9reg (ezt lehet pl. a c-Fos<\/em> g\u00e9n \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s\u00e1val m\u00e9rni) t\u00f6bb DNS-t\u00f6r\u00e9ssel rendelkezik, mint a jobb (a szemb\u0151l \u00e9kez\u0151 l\u00e1t\u00f3ideg keresztez\u0151dik, \u00edgy a jobb oldalr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 k\u00e9p az agy bal oldal\u00e1n dolgoz\u00f3dik fel \u00e9s vice versa), ami ism\u00e9t csak azt sugallja, hogy az idegi m\u0171k\u00f6d\u00e9s stimul\u00e1lja valamik\u00e9ppen a DNS sz\u00e1l elt\u00f6r\u00e9s\u00e9t. (Fontos megjegyezni, hogy csak idegsejtekben tal\u00e1ltak t\u00f6r\u00e9st, m\u00e1s agyi (pl. glia) sejtekben nem.)<\/p>\n M\u00e9gis mi lehet a magyar\u00e1zat minderre? K\u00e9t egyszer\u0171bb \u00e9s egy bonyolultabb dolog vethet\u0151 fel:<\/p>\n Az els\u0151 el\u00e9gg\u00e9 szembe megy az empirikus tapasztalatainkkal (ti. a szellemileg akt\u00edv emberek egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9p\u00fclnek le hamarabb, nem vesz\u00edtik el idegsejtjeiket hamarabb, mint nem akt\u00edv t\u00e1rsaik, s\u0151t), a m\u00e1sodik kett\u0151 pedig kicsit “ezoterikus” magyar\u00e1zatnak t\u0171nik. De mindenesetre \u00e9rdekes lesz meg\u00e9rteni, hogy mi is folyik itt.<\/span><\/p>\n Suberbielle E, Sanchez PE, Kravitz AV, Wang X, Ho K, et al.<\/b> (2013) Physiologic brain activity causes DNA double-strand breaks in neurons, with exacerbation by amyloid-\u03b2. Nat Neurosci<\/i> 16(5)<\/b>:613-21. A legelterjedtebb n\u00e9zet szerint a szellemileg (is) akt\u00edv mindennapok a z\u00e1logai a hossz\u00fa, eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letnek. Ez\u00e9rt is meglep\u0151, hogy egy \u00faj kutat\u00e1s szerint az akt\u00edv szellemi tev\u00e9kenys\u00e9g az idegsejtekben a DNS t\u00f6r\u00e9s\u00e9t okozza. Az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag s\u00e9r\u00fcl\u00e9se ugyanis minden eddigi ismeret\u00fcnk … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"gH2AX-stimulation.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/05\/gH2AX-stimulation.jpg\")
<\/p>\n\n
\n
Herrup K, Chen J, Li J<\/b> (2013) Breaking news: thinking may be bad for DNA. Nat Neurosci<\/i> 16(5)<\/b>: 518-9. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"