{"id":5220695,"date":"2013-04-15T14:22:42","date_gmt":"2013-04-15T12:22:42","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/04\/15\/probiotikumok_pro_es_kontra"},"modified":"2013-04-15T14:22:42","modified_gmt":"2013-04-15T12:22:42","slug":"probiotikumok_pro_es_kontra","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5220695","title":{"rendered":"Probiotikumok kontra b\u00e9ltartalomtranszfer"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\">Az Eur\u00f3pai Tan\u00e1cs 2006-ban fogalmazta meg &nbsp;a <a href=\"http:\/\/eur-lex.europa.eu\/LexUriServ\/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006R1924:HU:HTML\">1924\/2006\/EK<\/a> rendelet\u00e9t, mely &#8211; t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt &#8211; kimondja, hogy az \u00e9lelmiszereknek \u00e9s t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kkieg\u00e9sz\u00edt\u0151knek is a gy\u00f3gyszerekhez hasonl\u00f3 bizony\u00edt\u00e1si proced\u00far\u00e1n kell \u00e1tesni\u00fck, ha valamilyen felt\u00e9telezett pozit\u00edv eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1ssal b\u00edrnak.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><i>\u201e<i>(13) Az egyes tag\u00e1llamokban az \u00e9lelmisze<\/i><\/i><i><i>rek c\u00edmk\u00e9z\u00e9sekor \u00e9s rekl\u00e1moz\u00e1sa sor\u00e1n sz\u00e1mos olyan, jelenleg is<\/i> alkalmazott \u00e1ll\u00edt\u00e1s haszn\u00e1latos, <\/i><i>amelyek olyan anyagokkal kapcsolatosak, amelyek kedvez\u0151 volta nem igazolt, vagy amelyeket illet\u0151en pillanatnyilag nincsen kell\u0151 tudom\u00e1nyos egyet\u00e9rt\u00e9s. Biztos\u00edt<\/i><i>ani kell, hogy az anyag, amelyre az \u00e1ll\u00edt\u00e1s vonatkozik, val\u00f3ban rendelkezzen kedvez\u0151 t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si vagy \u00e9lettani hat\u00e1ssal.\u201d<\/i><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><i>\u201e(22) Az eg\u00e9szs\u00e9gre vonatkoz\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sok haszn\u00e1lat\u00e1t csak a lehet\u0151 legmagasabb sz\u00ednvonal\u00fa tudom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st k\u00f6vet\u0151en lehet enged\u00e9lyezni a K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben. Ezen \u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00f6sszehangolt tudom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben az Eur\u00f3pai \u00c9lelmiszer-biztons\u00e1gi Hat\u00f3s\u00e1gnak kell elv\u00e9geznie ezeket az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9seket.<i>\u201d <\/i> <\/i><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">E rendeletre hivatkozva utas\u00edtott el az Eu<img loading=\"lazy\" class=\"imgleft\" style=\"margin-right: 5px;\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/04\/Probiotic-drinks-and-yogu-001.jpg\" alt=\"Probiotic-drinks-and-yogu-001.jpg\" height=\"194\" width=\"285\" \/>r\u00f3pai \u00c9lelmiszer-biztons\u00e1gi Hat\u00f3s\u00e1g (EFSA) 2012. december\u00e9ig mintegy 1500 k\u00e9relmet, \u00edgy ezen term\u00e9kek csomagol\u00e1s\u00e1n nem t\u00fcntethet\u0151 &nbsp;fel t\u00f6bb\u00e9 a <b>probiotikus<\/b> jelz\u0151 (224 term\u00e9k kapott r\u00e1 enged\u00e9lyt). Vagyis mostant\u00f3l az EU-ban bizony\u00edtani is kell, hogy egy adott term\u00e9k olyan \u00e9l\u0151 mikrob\u00e1kat tartalmaz, amelyek kedvez\u0151 hat\u00e1ssal vannak az azt megfelel\u0151 mennyis\u00e9gben fogyaszt\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9re, nem lehet csak \u00fagy r\u00e1\u00edrni egy poh\u00e1r joghurtra vagy egy kapszul\u00e1s \u00fcvegre, hogy ha ezt isszuk-essz\u00fck, megedz\u0151dik az immunrendszer\u00fcnk, nem lesz\u00fcnk t\u00f6bb\u00e9 asztm\u00e1sok, rendbe j\u00f6n a b\u00e9lfl\u00f3r\u00e1nk, esetleg elm\u00falik a depresszi\u00f3nk.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Na de mi a baj a probiotikumokkal? \u00c9s vajon mi\u00e9rt szentel a Nature Biotechnology idei 4. sz\u00e1ma j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00f6sszefoglal\u00f3, elemz\u0151 cikket a probiotikumok \u00e9s a hum\u00e1n b\u00e9lfl\u00f3ra t\u00e9m\u00e1j\u00e1nak?&nbsp; <em><\/em><\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" class=\"imgnotext\" style=\"display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/04\/good_bad_bacteria.jpg\" alt=\"good_bad_bacteria.jpg\" height=\"261\" width=\"411\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A <strong>probiotikomok<\/strong> t\u00f6rt\u00e9nete t\u00f6bb, mint sz\u00e1z \u00e9vre ny\u00falik vissza. 1907-ben a bolg\u00e1r joghurtfogyaszt\u00e1si \u201en\u00e9psport\u201d j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1sait kutatva \u00edrta le azt Mecsnyikov, a Pasteur int\u00e9zet Nobel-d\u00edjas kutat\u00f3ja, hogy mivel a b\u00e9lbakt\u00e9riumok mennyis\u00e9ge \u00e9s min\u0151s\u00e9ge f\u00fcgg a megevett \u00e9telt\u0151l, ez\u00e9rt elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a \u201ek\u00e1ros\u201d b\u00e9lfl\u00f3r\u00e1t lecser\u00e9lj\u00fck \u201ej\u00f3ra\u201d. Tissier, egy francia gyermekorvos ezid\u0151t\u00e1jt (1906) tapasztalta, hogy hasmen\u00e9ses gyermekek sz\u00e9klet\u00e9ben kevesebb Y alak\u00fa (bifid, azaz kett\u00e9\u00e1gaz\u00f3) bakt\u00e9rium \u00e9szlelhet\u0151, mint eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1rsaik\u00e9ban. Azt javasolta, hogy ezeket a bifiobakt\u00e9riumokat k\u00e9ne a hasmen\u00e9ses gyermekeknek adni, hogy helyre\u00e1lljon a norm\u00e1l b\u00e9lfl\u00f3r\u00e1juk. Megfigyel\u00e9s\u00fck ut\u00e1n nem sokkal k\u00e9s\u0151bb piacra ker\u00fclt p\u00e1r bakteri\u00e1lis k\u00e9sz\u00edtm\u00e9ny, melyek nagy r\u00e9sze sajnos nem v\u00e1ltotta be a hozz\u00e1juk f\u0171z\u00f6tt rem\u00e9nyeket. \u00cdgy a probiotikus koncepci\u00f3t sok\u00e1ig tudom\u00e1nyosan nem bizony\u00edtottnak v\u00e9lt\u00e9k, \u00e9s \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl kev\u00e9s figyelmet (\u00e9s persze apan\u00e1zst) kaptak az ezir\u00e1ny\u00fa kutat\u00e1sok [1]. Az elm\u00falt harminc \u00e9vben viszont megt\u00f6rt a j\u00e9g, \u00e9s el\u00f6z\u00f6nl\u00f6tt\u00e9k a boltok polcait a probiotikus joghurtitalok, kapszul\u00e1k (\u0151r\u00fclet, az USA-ban m\u00e9g probiotikus v\u00edz, illetve sz\u00e9nsavas \u00fcd\u00edt\u0151 is kaphat\u00f3).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Hogy meg\u00e9rts\u00fck, hogyan is hatnak a szervezetre az \u00e9l\u0151 bakt\u00e9riumokat tartalmaz\u00f3 k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek, tiszt\u00e1ban kell lenn\u00fcnk a <strong>norm\u00e1l emberi b\u00e9lfl\u00f3ra \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9<\/strong>vel. Az amerikai \u00e1llam illetve az EU \u00e1ltal t\u00e1mogatott US Human Microbiome Project \u00e9s a MetaHit (European Metagenomics of the Human Intestinal Tract) c\u00e9lja az emberi b\u00e9lfl\u00f3ra felder\u00edt\u00e9se. Eg\u00e9szs\u00e9ges emberek em\u00e9szt\u0151traktus\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 bakt\u00e9riumok g\u00e9njeit szekven\u00e1lt\u00e1k\/szekven\u00e1lj\u00e1k meg sz\u00e9kletmint\u00e1kb\u00f3l izol\u00e1lt DNS-b\u0151l (maga a megszekven\u00e1lt bakteri\u00e1lis g\u00e9nek k\u00f6nyvt\u00e1ra a <b>mikrobiom<\/b>) \u00e9s hasonl\u00edtj\u00e1k azokat \u00f6ssze a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le em\u00e9szt\u0151szervi megbeteged\u00e9sekben szenved\u0151k\u00e9vel.<em><\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A m\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban haszn\u00e1lt, teny\u00e9szt\u00e9sen alapul\u00f3 bakt\u00e9rium meghat\u00e1roz\u00e1s alapj\u00e1n a legt\u00f6bb feln\u0151tt ember b\u00e9lfl\u00f3r\u00e1ja hasonl\u00f3nak bizonyult, p\u00e9ld\u00e1ul <i>E.coli<\/i>-t minden ember sz\u00e9klet\u00e9b\u0151l ki lehet teny\u00e9szteni. Azonban a fenti k\u00e9t projektben is haszn\u00e1lt, teny\u00e9szt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli szekven\u00e1l\u00e1s teljesen m\u00e1s k\u00e9pet mutat. A norm\u00e1l hum\u00e1n b\u00e9lfl\u00f3ra nagy r\u00e9sze <strong>anaerob<\/strong> (vagyis l\u00e9gk\u00f6ri oxig\u00e9nt\u0151l mentes k\u00f6rnyezetben \u00e9l\u0151) &nbsp;vagy<strong> mikroaerofil<\/strong> (alacsony oxig\u00e9n-szintet szeret\u0151) bakt\u00e9rium, amelyeket nem trivi\u00e1lis norm\u00e1l labork\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt teny\u00e9szteni. E projektek eddigi eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n egy \u00e1tlagos emberi sz\u00e9klet minden egyes grammja kb sz\u00e1zmilli\u00e1rd bakt\u00e9riumot tartalmaz. Ebb\u0151l kiindulva durv\u00e1n sz\u00e1zszor annyi bakt\u00e9rium \u00e9l benn\u00fcnk, mint ah\u00e1ny saj\u00e1t sejt\u00fcnk van. &nbsp;Egy \u00e1tlagos feln\u0151tt em\u00e9szt\u0151rendszer\u00e9ben kb ezer k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bakt\u00e9riumfaj tal\u00e1lhat\u00f3, a legt\u00f6bb az <i>Bacteroidetes<\/i> (<i>Bacteroides<\/i> fajtok) \u00e9s a <i>Firmicutes<\/i> (<i>Clostridium, Lactobacillus, Streptococcus<\/i> \u00e9s <i>Bacillus<\/i> fajok) t\u00f6rzsbe sorolhat\u00f3k. Az <i>Actinobacteria<\/i> (<i>Mycobacterium, Streptomyces<\/i><i>, Ruminococcus, Bifidobacterium<\/i> fajtok), <i>Protobacteria<\/i> (<i>Escherichia, Salmonella, Vibrio <\/i>fajok) valamint a <i>Verrucomicrobia<\/i> t\u00f6rzsekbe (<i>Methylacidiphilum<\/i> fajok) tartoz\u00f3 bakt\u00e9riumok csak kev\u00e9s egyed- illetve fajsz\u00e1mmal vannak jelen a b\u00e9lben. <strong>A bakt\u00e9riumfl\u00f3ra \u00f6sszet\u00e9tele egy\u00e9nenk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151<\/strong>, \u00e9s f\u00fcgg m\u00e9g az \u00e9letkort\u00f3l, a f\u00f6ldrajzi el\u0151fordul\u00e1st\u00f3l (ennek oka lehet popul\u00e1ci\u00f3genetikai, vagy visszavezethet\u0151 elt\u00e9r\u0151 \u00e9trendre illetve elt\u00e9r\u0151 k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151kre) \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e1llapott\u00f3l is [2, 3]. Ez ut\u00f3bbi eredm\u00e9nyek nem mondanak sok \u00fajat, hiszen az eddig is ismert volt, hogy az \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttek kv\u00e1zi steril b\u00e9lfal\u00e1t az any\u00e1n \u00e9s a k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezetben tal\u00e1lhat\u00f3 bakt\u00e9riumok kezdik el koloniz\u00e1lni, \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt \u00e9s egy\u00e9b faktorok befoly\u00e1solj\u00e1k, hogy mely bakt\u00e9riumok tudnak megtelepedni, majd az \u00e9tkez\u00e9si szok\u00e1sok illetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9gek er\u0151s szelekci\u00f3s t\u00e9nyez\u0151kk\u00e9nt hatnak r\u00e1juk.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><img loading=\"lazy\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/04\/nature11550-f3.2.jpg\" alt=\"nature11550-f3.2.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"738\" width=\"559\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Aprop\u00f3 szelekci\u00f3. <strong>Mi\u00e9rt is j\u00f3<\/strong> az nek\u00fcnk, hogy t\u00f6bb milli\u00e1rd bakt\u00e9rium inkub\u00e1torai vagyunk? Mi\u00e9rt nem aktiv\u00e1l\u00f3dik az immunrendszer, \u00e9s \u00edrtja ki \u0151ket? Az \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttek immunrendszere m\u00e9g igencsak fejletlen, \u00edgy a b\u00e9lrendszert ekkor koloniz\u00e1l\u00f3 bakt\u00e9riumok nem v\u00e1ltanak ki v\u00e1laszreakci\u00f3t.&nbsp;Az immunrendszer b\u00e9lben tal\u00e1lhat\u00f3 sejtjei k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos szerepet j\u00e1tszanak abban a folyamatban, ami sor\u00e1n az immunrendszer megtanulja megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a k\u00f3rokoz\u00f3kat a hasznos lak\u00f3t\u00e1rsakt\u00f3l, a k\u00e1ros antig\u00e9neket a semlegesekt\u0151l. A t\u00fal steril k\u00f6rnyezet, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le antibakteri\u00e1lis szappanok, fert\u0151tlen\u00edt\u0151k t\u00falzott haszn\u00e1lata miatt a nyugati kult\u00far\u00e1ban a gyermekek immunrendszere nem tal\u00e1lkozik a fejl\u0151d\u00e9s korai szakasz\u00e1ban annyi antig\u00e9nnel, mint a kev\u00e9sbe \u201etiszta\u201d kult\u00far\u00e1kban feln\u00f6v\u0151 gyerekek\u00e9, ami a befoly\u00e1solhatja az immuntolerancia kialakul\u00e1s\u00e1t, \u00e9s okozhatja a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le popul\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt tapasztalhat\u00f3 pollen- \u00e9s \u00e9telallergi\u00e1s megbeteged\u00e9si adatok k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get [4]. A legt\u00f6bb b\u00e9lbakt\u00e9rium am\u00fagy ink\u00e1bb \u00e9lett\u00e1rs, mint k\u00f3rokoz\u00f3, az, hogy a b\u00e9lfalat ben\u00e9pes\u00edtik, nincs a szervezet\u00fcnkre rossz hat\u00e1ssal. S\u0151t, n\u00e9h\u00e1nyan k\u00e9pesek olyan vitaminok \u00e9s aminosavak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, amelyekre a szervezet\u00fcnknek sz\u00fcks\u00e9ge van, viszont el\u0151\u00e1ll\u00edtani nem tudja azokat (pl K-vitamin), valamint sz\u00e1munkra em\u00e9szthetetlen n\u00f6v\u00e9nyi poliszacharidok \u00e9s gy\u00f3gyszerek bont\u00e1s\u00e1ra is k\u00e9pesek. Vagyis nemcsak a mi t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sunk k\u00e9pes befoly\u00e1solni a bakt\u00e9riumk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t, de a bakt\u00e9riumok metabolizmusa is hat\u00e1ssal van a mi\u00e9nkre.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az emberi b\u00e9lfl\u00f3ra direkt tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1n k\u00edv\u00fcl humaniz\u00e1lt b\u00e9lfl\u00f3r\u00e1j\u00fa laborat\u00f3riumi \u00e1llatok vizsg\u00e1lat\u00e1val is sok hasznos inform\u00e1ci\u00f3 birtok\u00e1ba juthatunk. Az eg\u00e9ren k\u00edv\u00fcl a zebrahal is tarthat\u00f3 az angol szakzsargon \u00e1ltal <strong>germ-free<\/strong>-nek nevezett k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, ami alatt teljes mikrobamentess\u00e9get kell \u00e9rten\u00fcnk. A humaniz\u00e1lt b\u00e9lfl\u00f3r\u00e1j\u00fa k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llatok germ-free \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, melyek b\u00e9lrendszer\u00e9t egy komplett emberi b\u00e9lbakt\u00e9rium-k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel koloniz\u00e1lt\u00e1k. Ezen \u00e1llatok b\u00e9lfl\u00f3r\u00e1j\u00e1nak kialakul\u00e1s\u00e1t a donorok v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val, a gazdaszervezet immunrendszeri saj\u00e1ts\u00e1gainak \u00e9s a k\u00f6rnyezeti param\u00e9terek v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val k\u00eds\u00e9rletesen lehet befoly\u00e1solni, \u00e9s a kapott hat\u00e1st tanulm\u00e1nyozni [5].<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><img loading=\"lazy\" class=\"imgleft\" style=\"margin-right: 5px;\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/04\/nature11552-f2.2.jpg\" alt=\"nature11552-f2.2.jpg\" height=\"599\" width=\"370\" \/>E hihetetlen\u00fcl gazdag (\u00e9s mint l\u00e1ttuk, \u00e1t\u00fcltethet\u0151) mikro\u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k kutat\u00e1sa nem csak az\u00e9rt izgalmas, mert mondjuk a metabolikus szindr\u00f3m\u00e1ban \u00e9s inzulin-rezisztenci\u00e1ban szenved\u0151k \u201erossz\u201d bakt\u00e9riumait le lehet cser\u00e9lni \u201ej\u00f3\u201d mikrob\u00e1kra <strong>v\u00e9konyb\u00e9ltartalomtranszferrel<\/strong> [6] (ez a hum\u00e1n f\u00e9cesztranszplant\u00e1ci\u00f3s szabadalom m\u00e1r klinikai tesztel\u00e9s alatt \u00e1ll), \u00edgy cs\u00f6kkentve a cukorbetegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t, hanem mert az adott ember b\u00e9lfl\u00f3r\u00e1j\u00e1t ismerve egy\u00e9nre szabott \u00e9trendi \u00e9s gy\u00f3gykezel\u00e9si d\u00f6nt\u00e9seket lehet hozni. P\u00e9ld\u00e1ul, hogy \u00e9rdemes-e prosztatar\u00e1kra massz\u00edvan sz\u00f3j\u00e1t enni, vagy paracetamol helyett szedj\u00fcnk ink\u00e1bb ibuprofent. A <strong>sz\u00f3j\u00e1nak<\/strong> csontritkul\u00e1s, prosztatar\u00e1k, sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri megbeteged\u00e9sek eset\u00e9n kimutatt\u00e1k j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00e1t. Az ez\u00e9rt felel\u0151s (S)\u2014equol nev\u0171 hat\u00f3anyagot a sz\u00f3ja egyik izoflavonj\u00e1b\u00f3l b\u00e9lbakt\u00e9riumok \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151. Azok a bakt\u00e9riumok, melyek erre k\u00e9pesek, Jap\u00e1n, K\u00edna vagy K\u00f3rea feln\u0151tt lakoss\u00e1g\u00e1nak durv\u00e1n k\u00e9tharmad\u00e1ban fordulnak el\u0151, m\u00edg az eur\u00f3pai vagy amerikai kontinensen \u00e9l\u0151knek csak a negyede hordozza \u0151ket. \u00cdgy a r\u00e1kellenes hat\u00e1s csak az adott bakt\u00e9riumokat hordoz\u00f3k eset\u00e9n v\u00e1rhat\u00f3 [7]. Szint\u00e9n b\u00e9lfl\u00f3raf\u00fcgg\u0151, hogy a <strong>paracetamol<\/strong> acetaminofenszulf\u00e1tt\u00e1 vagy acetaminofen-gl\u00fckuronidd\u00e1 alakul \u00e1t. Ha a b\u00e9lben jelen vannak olyan bakt\u00e9rium kol\u00f3ni\u00e1k, amelyek \u00fan p-krezol nev\u0171 anyagot termelnek, akkor a paracetamol m\u00e9regtelen\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt is felel\u0151s, a m\u00e1jban termel\u0151d\u0151 szulfotranszfer\u00e1z enzimet ez a term\u00e9k lefoglalja, \u00edgy a paracetamol m\u00e1jk\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1sa feler\u0151s\u00f6dik [8].<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A norm\u00e1l bakt\u00e9riumfl\u00f3ra mindezeken fel\u00fcl az\u00e9rt is fontos, mert fizikailag beter\u00edti azt a helyet, amit a k\u00f3rokoz\u00f3k is elfoglaln\u00e1nak. Egy <strong>antibiotikum kezel\u00e9s<\/strong> ki\u00f6li a b\u00e9lbolyhokr\u00f3l a norm\u00e1l bakt\u00e9riumk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nagy r\u00e9sz\u00e9t, \u00edgy effekt\u00edve szabadd\u00e1 v\u00e1lik egy hatalmas \u00f6kol\u00f3giai niche, \u00e9s megindul a harc a helyek\u00e9rt. Hogy v\u00e9g\u00fcl milyen \u00faj b\u00e9lfl\u00f3ra alakul ki, az sok t\u00e9nyez\u0151t\u0151l f\u00fcgg, de nagy es\u00e9llyel hasonl\u00edt majd az eredetihez, mivel ak\u00e1rmilyen tiszta k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is \u00e9l\u00fcnk, k\u00f6rnyezet\u00fcnk teli van fek\u00e1lis eredet\u0171 mikrob\u00e1kkal, amikben a kezel\u00e9s el\u0151tti saj\u00e1t \u00e9s csal\u00e1dtagjaink bakt\u00e9riumai domin\u00e1lnak. Ilyen antibiotikumos kezel\u00e9sek ut\u00e1n (rosszabb esetben alatt is) kifejezetten aj\u00e1nlj\u00e1k a gy\u00e1rt\u00f3k a szuperebbn\u00e9l is szuperebb \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 probiotikumaikat &#8211; amiket ne keverj\u00fcnk a tejet joghurtt\u00e1 savany\u00edt\u00f3 <i>Lactobacillus acidophylis<\/i>-szel vagy <i>L. bulgaricus<\/i>-szal. A probiotikumok sok csodabacij\u00e1r\u00f3l m\u00e1r kider\u00fclt (p\u00e9ld\u00e1ul a <em>Lactobacillus<\/em> <em>casei, L. plantarum, L. reuteri, L. rhamnosus<\/em>, <i>L.<\/i> <em>delbrueckii,<\/em> <em>Streptococcus thermophiles, Saccharomyces boulardii, a Bifidobacterium animalis<\/em> eset\u00e9n), hogy <strong>nem tagjai a norm\u00e1l b\u00e9lfl\u00f3r\u00e1nak<\/strong>, <strong>\u00e9s nem is koloniz\u00e1lj\u00e1k a b\u00e9lfalat<\/strong>. Vagyis ha nem rendszeresen fogyasztjuk az adott term\u00e9ket, ezek a bakt\u00e9riumok \u00e9lve \u00e1thaladnak a b\u00e9lrendszeren (mondjuk ez is egy nagy kih\u00edv\u00e1s, hogy a gyomor savas k\u00f6zege vagy az epe diszperg\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sa ne tegye \u0151ket t\u00f6nkre), ott \u00e9ppens\u00e9ggel szaporodnak, de nem telepednek le, ki\u00fcr\u00fclnek a szervezetb\u0151l [9,10]. Ha van is j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1suk, ezt addig kell kifejteni\u00fck, m\u00edg a b\u00e9lrendszeren \u00e1tutaznak.<\/p>\n<p><strong>Na de mi a helyzet a probiotikumok j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00e1val?<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Mindenkinek \u00e9rdekl\u0151d\u0151nek sz\u00edvb\u0151l aj\u00e1nlom M. Crislip, fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gekre specializ\u00e1lt amerikai orvos <a href=\"http:\/\/www.sciencebasedmedicine.org\/index.php\/probiotics\/\">probiotikumos bejegyz\u00e9s\u00e9t<\/a> a Science-Based Medicine oldal\u00e1n, \u00e9lvezetesen szedi darabjaira egy probiotikus joghurtitalt gy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9g \u00e9rveit. Csak p\u00e1r, \u00e1ltalam fontosnak tartott r\u00e9szt emeln\u00e9k ki a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl. El\u0151sz\u00f6r is vegy\u00fck a t\u00e9nyleges el\u0151ny\u00f6ket. Klinikai tesztek szerint a probiotikumok hat\u00e1sosnak bizonyultak antibiotikum-okozta hasmen\u00e9s \u00e9s irrit\u00e1bilis b\u00e9l szindr\u00f3ma eset\u00e9n. De eg\u00e9szs\u00e9ges embereken v\u00e9gzett tesztek egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 eredm\u00e9nyre vezettek. Crislip \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint egy, a szervezet \u00e1ltal ismeretlen bakt\u00e9riumot vagy -kever\u00e9ket tartalmaz\u00f3 probiotikus ital elfogyaszt\u00e1sa egy enyhe \u00e9telm\u00e9rgez\u00e9snek foghat\u00f3 fel. A b\u00e9lben tal\u00e1lhat\u00f3 immunsejtek az emberi evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n arra szakosodtak, hogy a b\u00e9lbakt\u00e9riumokat ne engedj\u00e9k \u00e1t a b\u00e9lfalon a szervezetbe jutni, illetve az \u00e9telben tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00f3rokoz\u00f3kat min\u00e9l hamarabb elimin\u00e1lj\u00e1k. A joghurtital elfogyaszt\u00e1sa ut\u00e1n az em\u00e9szt\u00e9s felgyorsul, az immunredszer aktiviz\u00e1l\u00f3dik. Ezek \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s norm\u00e1lis fiziol\u00f3gi\u00e1s reakci\u00f3k egy bakt\u00e9riumokkal teli t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k eset\u00e9n, \u00edgy igazak a probiotikumokra is. De hogy ezek a hat\u00e1sok kedvez\u0151ek lenn\u00e9nek, az m\u00e1r m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s. Az immunrenszer k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elemeinek aktiv\u00e1l\u00e1s\u00e1ra utalva haszn\u00e1lj\u00e1k a gy\u00e1rt\u00f3k az <strong>immuner\u0151s\u00edt\u0151<\/strong> jelz\u0151t ezekre a term\u00e9kekre. Ez egy \u00fcgyes marketing-fog\u00e1s, val\u00f3j\u00e1ban ez gyullad\u00e1st jelent. Egy eg\u00e9szs\u00e9ges ember immunrendszer\u00e9t nem kell er\u0151s\u00edteni. Ha valamilyen patog\u00e9n \u00e9ri, akkor aktiv\u00e1l\u00f3dik. Ha egy szervezet egy enyhe fert\u0151z\u00e9ssel van elfoglalva, \u00e9s ekkor \u00e9ri egy nagyobb fert\u0151z\u00e9s, akkor az immunrendszer hamarabb k\u00e9pes a m\u00e1sodik fert\u0151z\u00e9sre reag\u00e1lni, de ett\u0151l m\u00e9g nem a legjobb megold\u00e1s Crislip szerint magunkat kr\u00f3nikus enyhe fert\u0151z\u00e9sben tartatni. Egyr\u00e9szt ez megn\u00f6veli a sz\u00edv-\u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, m\u00e1sr\u00e9szt a probiotikum-szed\u00e9s abbahagy\u00e1sa ut\u00e1ni 1-2 h\u00f3napban megn\u0151 valamilyen egy\u00e9b fert\u0151z\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1nak es\u00e9lye. Immunhi\u00e1nyos \u00e1llapot eset\u00e9n pedig kifejezetten ellenjavallt a probiotikumok szed\u00e9se.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Nem csoda, hogy az EU ut\u00e1n az amerikai FDA is megfogalmazott egy szab\u00e1lyrendszert, ami alapj\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le probiotikus term\u00e9keket enged\u00e9lyezteti. A probiotikumok szigor\u00fabb kontrollja \u00e9s a f\u00e9cesz- illetve b\u00e9lfl\u00f3ratranszfer k\u00eds\u00e9rletek sikerei ut\u00e1n szem\u00e9ly szerint k\u00edv\u00e1ncsian v\u00e1rom a kreat\u00edv t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kkieg\u00e9sz\u00edt\u0151-fejleszt\u0151k k\u00f6vetkez\u0151 term\u00e9keit.<em> <\/em><em><\/em><em><\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;<span style=\"text-decoration: underline;\">&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;<\/span><\/p>\n<pre>Az 1. \u00e9s 2. \u00e1bra forr\u00e1sa: guardian.co.uk \u00e9s google.nl<br \/><br \/>1.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; <i><a href=\"http:\/\/www.who.int\/foodsafety\/publications\/fs_management\/en\/probiotics.pdf\">http:\/\/www.who.int\/foodsafety\/publications\/fs_management\/en\/probiotics.pdf<\/a>.<\/i><\/pre>\n<pre>2.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Qin, J., et al., <i>A human gut microbial gene catalogue established by metagenomic sequencing.<\/i> Nature, 2010. <br \/><br \/><b>464<\/b>(7285): p. 59-65.<\/pre>\n<pre>3.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Lozupone, C.A., et al., <i>Diversity, stability and resilience of the human gut microbiota.<\/i> Nature, 2012. <br \/><br \/><b>489<\/b>(7415): p. 220-30.<\/pre>\n<pre>4.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Willyard, C., <i>Microbiome: Gut reaction.<\/i> Nature, 2011.<b> 479<\/b>: p. S5-S7.<\/pre>\n<pre>5.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Gootenberg, D.B. and P.J. Turnbaugh, <i>Companion animals symposium: humanized animal models of the <br \/>microbiome.<\/i> J Anim Sci, 2011. <b>89<\/b>(5): p. 1531-7.<\/pre>\n<pre>6.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Vrieze, A., et al., <i>Transfer of intestinal microbiota from lean donors increases insulin sensitivity in individuals <br \/>with metabolic syndrome.<\/i> Gastroenterology, 2012. <b>143<\/b>(4): p. 913-6 e7.<\/pre>\n<pre>7.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Jackson, R.L., J.S. Greiwe, and R.J. Schwen, <i>Emerging evidence of the health benefits of S-equol, an estrogen <br \/>receptor beta agonist.<\/i> Nutr Rev, 2011. <b>69<\/b>(8): p. 432-48.<\/pre>\n<pre>8.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Clayton, T.A., et al., <i>Pharmacometabonomic identification of a significant host-microbiome metabolic interaction<br \/> affecting human drug metabolism.<\/i> Proc Natl Acad Sci U S A, 2009. <b>106<\/b>(34): p. 14728-33.<\/pre>\n<pre>9.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; McNulty, N.P., et al., <i>The impact of a consortium of fermented milk strains on the gut microbiome of gnotobiotic <br \/>mice and monozygotic twins.<\/i> Sci Transl Med, 2011. <b>3<\/b>(106): p. 106ra106.<\/pre>\n<pre>10.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Schmidt, C., <i>The sturtup bugs.<\/i> Nature Biotechnology, 2013. <b>31<\/b>(4): p. 279-281.<\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az Eur\u00f3pai Tan\u00e1cs 2006-ban fogalmazta meg &nbsp;a 1924\/2006\/EK rendelet\u00e9t, mely &#8211; t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt &#8211; kimondja, hogy az \u00e9lelmiszereknek \u00e9s t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kkieg\u00e9sz\u00edt\u0151knek is a gy\u00f3gyszerekhez hasonl\u00f3 bizony\u00edt\u00e1si proced\u00far\u00e1n kell \u00e1tesni\u00fck, ha valamilyen felt\u00e9telezett pozit\u00edv eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1ssal b\u00edrnak. \u201e(13) Az egyes tag\u00e1llamokban az &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5220695\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[16,1],"tags":[50,37,8,216],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5220695"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5220695"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5220695\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5220695"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5220695"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5220695"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}