{"id":5201267,"date":"2013-04-05T18:25:00","date_gmt":"2013-04-05T16:25:00","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/04\/05\/elevenszulo_hullok"},"modified":"2013-04-05T18:25:00","modified_gmt":"2013-04-05T16:25:00","slug":"elevenszulo_hullok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5201267","title":{"rendered":"Elevensz\u00fcl\u0151 h\u00fcll\u0151k"},"content":{"rendered":"<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Az elevensz\u00fcl\u00e9st \u00e1ltal\u00e1ban az eml\u0151s\u00f6kkel t\u00e1rs\u00edtjuk, azonban r\u00e9g\u00f3ta ismert t\u00e9ny, hogy rengeteg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u00fcll\u0151csoport is elevensz\u00fcl\u0151. A leggyakoribb az, hogy a n\u0151st\u00e9ny a test\u00e9ben t\u00e1rolja a toj\u00e1sokat, a m\u00e9he a g\u00e1zcsere lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1ra el\u00e9g csak, a toj\u00e1sok szikanyaga felel az embri\u00f3 t\u00e1panyagell\u00e1t\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ezekben a fajokban \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 elt\u0171nik a toj\u00e1sh\u00e9j, de ezen k\u00edv\u00fcl k\u00fcl\u00f6nleges, az embri\u00f3 t\u00e1pl\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9pletek nem alakulnak ki sem a m\u00e9hben, sem a toj\u00e1s fel\u00fclet\u00e9n. Annak idej\u00e9n H. Calire Weekes ezeket I. t\u00edpus\u00fa m\u00e9hnek nevezte el. Enn\u00e9l kicsivel bonyolultabb a II. t\u00edpus\u00fa m\u00e9h, ami p\u00e9ld\u00e1ul a tasm\u00e1niai <i>Niveoscincus<\/i> nemzets\u00e9gre jellemz\u0151, itt a m\u00e9h fel\u00fclet\u00e9n m\u00e1r kidudorod\u00f3 erek figyelhet\u0151ek meg. Weeks 1935 -ben k\u00f6z\u00f6lte le a megfigyel\u00e9seit, az \u00e1ltala le\u00edrt legbonyolultabb m\u00e9h a III. t\u00edpus\u00fa, ahol a m\u00e9h m\u00e1r mindenf\u00e9le gy\u0171r\u0151d\u00e9seket mutat \u00e9s a m\u00e9h epithel sejtek valamint a vel\u00fck szemben tal\u00e1lhat\u00f3 chorion epithel sejtjei is megnagyobbodtak, szekr\u00e9ci\u00f3s m\u0171k\u00f6d\u00e9st is ell\u00e1tnak. J\u00f3 p\u00e1r \u00e9vtizedet kellett v\u00e1rni, am\u00edg ezt a feloszt\u00e1st kib\u0151v\u00edtett\u00e9k, a kilencvenes \u00e9vekben Daniel G. Blackburn bevezette a IV. t\u00edpus\u00fa h\u00fcll\u0151 m\u00e9h fogalm\u00e1t, amit <i>Mabuya<\/i> fajokban \u00edrt le, ezek a m\u00e9hek m\u00e1r az embri\u00f3 t\u00e1panyagell\u00e1t\u00e1s\u00e1t is biztos\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><img loading=\"lazy\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/04\/szkinkplacenta01.jpg\" alt=\"szkinkplacenta01.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"462\" width=\"506\" \/><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Nagyon szellemes m\u00f3don \u00e9rz\u00e9kelteti a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u00fcll\u0151 m\u00e9hek k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get ez a Michael B. Thompson \u00e9s munkat\u00e1rsainak 2002 -es k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e1br\u00e1ja. Egyszer\u0171en azt \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, hogy az egyes h\u00fcll\u0151fajokn\u00e1l mennyi egy frissen ovul\u00e1lt toj\u00e1s t\u00f6meg\u00e9nek \u00e9s az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt ut\u00f3d t\u00f6meg\u00e9nek a h\u00e1nyadosa. L\u00e1that\u00f3, hogy az I. t\u00edpus\u00fa m\u00e9hhel rendelkez\u0151 h\u00fcll\u0151k a toj\u00e1srak\u00f3kra hasonl\u00edtanak ebb\u0151l a szempontb\u00f3l, az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt a toj\u00e1s t\u00f6meg\u00e9nek a h\u00e1romnegyed\u00e9t teszi ki. Azonban a II. \u00e9s a III. m\u00e9hhel rendelkez\u0151 fajokban ez az ar\u00e1ny megv\u00e1ltozik, itt m\u00e1r van ahol az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt a toj\u00e1s t\u00f6meg\u00e9nek m\u00e1sf\u00e9l-k\u00e9tszeres\u00e9t is kiteszi, ami egy\u00e9rtelm\u0171en mutatja, hogy valamilyen t\u00e1panyagot vesz f\u00f6l a m\u00e9hben. Az igaz\u00e1n meglep\u0151 a IV. t\u00edpusba sorolt k\u00e9t <i>Mabuya<\/i> faj, itt ugyanis az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt m\u00e1r h\u00e1rom-n\u00e9gysz\u00e1zszor nehezebb a toj\u00e1sn\u00e1l nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy az embri\u00f3t szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a m\u00e9hen kereszt\u00fcl felvett t\u00e1panyagok tartj\u00e1k \u00e9letben. \u00c9rdemes megfigyelni, hogy ez esetben a toj\u00e1sok t\u00f6mege is jelent\u0151sen lecs\u00f6kken, ezek a toj\u00e1sok, ha lehet \u0151ket \u00edgy nevezni egy\u00e1ltal\u00e1n m\u00e1r alig tartalmaznak szikanyagot, nincs is r\u00e1 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben sz\u00fcks\u00e9g\u00fck.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><img loading=\"lazy\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/04\/szkinkplacenta02.jpg\" alt=\"szkinkplacenta02.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"230\" width=\"607\" \/><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Francisca Leal \u00e9s Martha Patricia Ram\u00edrez-Pinilla k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 amerikai <i>Mabuya<\/i> popul\u00e1ci\u00f3k szapor\u00edt\u00f3szerveit hasonl\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze amelyeket az Andok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00f6lgyeib\u0151l \u00e9s a karibi partvid\u00e9kr\u0151l gy\u0171jt\u00f6ttek. Azt nem tudni, ezek milyen fajokhoz tartoztak mert nem hat\u00e1rozt\u00e1k meg \u0151ket, \u00edgy csak <i>Mabuya sp.<\/i> -k\u00e9nt hivatkoznak r\u00e1juk. Mindannyian IV t\u00edpus\u00fa m\u00e9hlep\u00e9nnyel rendelkeztnek, azonban jellemz\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket mutattak. Meglep\u0151 m\u00f3don a magzat sejtjei itt is benyomulnak a m\u00e9h sejtjei k\u00f6z\u00e9, hasonl\u00f3an az <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/M\u00e9hlep\u00e9ny\">eml\u0151s\u00f6kh\u00f6z<\/a>, b\u00e1r megjegyzik, hogy ezek a sejtek csak nagyon ritk\u00e1n \u00e9rik el a baz\u00e1lis lamin\u00e1t. Ez l\u00e1that\u00f3 a m\u00e1sodik \u00e1br\u00e1n, ahol &#8220;us&#8221; jel\u00f6li a m\u00e9h szinc\u00edciumot, &#8220;ic&#8221; magzati sejteket, &#8220;bv&#8221; egy eret, a felirat n\u00e9lk\u00fcli ny\u00edl pedig a baz\u00e1lis lamin\u00e1t.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><img loading=\"lazy\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/04\/szkinkplacenta04.jpg\" alt=\"szkinkplacenta04.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"281\" width=\"374\" \/><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">A magzatburok fel\u00fclet\u00e9n egy\u00e9b k\u00e9pletek is l\u00e1that\u00f3ak, a chorionic aerol\u00e1knak nevezett ter\u00fcletek, amelyek a magzatburok homor\u00fa bet\u00fcremked\u00e9sei a m\u00e9hben tal\u00e1lhat\u00f3 mirigyekkel szemben, amelyek ezen mirigyek \u00e1ltal kiv\u00e1lasztott anyagokat veszik fel. (\u00c9rdekes m\u00f3don a <i>M. guaporicola<\/i> egyedekben ez nem figyelhet\u0151 meg). A m\u00e1sik szokatlan k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek az absorptive plaque -nak nevezett ter\u00fcletek, amelyekn\u00e9l a magzatburok megvastagodott, vel\u00fck szemben a m\u00e9h fal\u00e1n ugyanilyen megvastagod\u00e1s figyelhet\u0151 meg. Ezek l\u00e1that\u00f3ak a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1br\u00e1n, egy Cur\u00edt\u00ed popul\u00e1ci\u00f3ba tartoz\u00f3 <i>Mabuya<\/i> egyeden.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><img loading=\"lazy\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/04\/szkinkplacenta05.jpg\" alt=\"szkinkplacenta05.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"473\" width=\"476\" \/><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1bra egy Simacota popul\u00e1ci\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 egyed magzatburk\u00e1nak a kit\u00fcremked\u00e9seit \u00e9s vele szemben a m\u00e9h bet\u00fcremked\u00e9seit szeml\u00e9lteti. (u= m\u00e9h (uterus), ufp= m\u00e9h bet\u00fcremked\u00e9sei (uterine folds), fr=l\u00e9gz\u00e9si szelv\u00e9nyek (uterine folds of the folded respiratory segments), ca=chorioallantois )<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><img loading=\"lazy\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/04\/szkinkplacenta06.jpg\" alt=\"szkinkplacenta06.jpg\" class=\"imgnotext\" height=\"734\" width=\"494\" \/><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">2012 -ben jelent meg Daniel G. Blackburn \u00e9s Alexander F. Fleming k\u00f6zlem\u00e9nye, ahol egy afrikai sz\u00e1razf\u00f6ldi gy\u00edkot vizsg\u00e1ltak, a <i>Trachylepis ivensi<\/i> -t, amelyben meglep\u0151 m\u00f3don az eml\u0151s\u00f6k\u00e9hez nagym\u00e9rt\u00e9kben hasonl\u00f3 m\u00e9hlep\u00e9nyt tal\u00e1ltak. A be\u00e1gyaz\u00f3d\u00e1s sor\u00e1n a magzatburok sejtjeinek ny\u00falv\u00e1nyai behatolnak a m\u00e9hlep\u00e9ny sejtjei k\u00f6z\u00e9 \u00e9s ezeknek a horgonyz\u00f3sejteknek a ny\u00falv\u00e1nyai eg\u00e9szen a m\u00e9hlep\u00e9ny baz\u00e1lis lamin\u00e1j\u00e1ig folytatj\u00e1k \u00fatjukat. Ezeken a helyeken a magzati sejtek oszt\u00f3dni kezdenek, szinc\u00edciumokat alak\u00edtanak ki, majd ezek benyomulnak az anyai sejtek al\u00e1, ahol terjeszkedni kezdenek, majd szinte teljesen \u00e1tveszik az anyai sejtek hely\u00e9t, \u00edgy az eml\u0151s\u00f6k m\u00e9hlep\u00e9ny\u00e9hez k\u00fcls\u0151leg nagyon hasonl\u00f3 elrendez\u0151d\u00e9st mutatnak. Mivel az anyai epit\u00e9lsejtek elt\u0171nnek, a magzati sejtek k\u00f6zvetlen kapcsolatba ker\u00fclnek az anya v\u00e9r\u00e1ram\u00e1val, \u00edgy onnan k\u00f6zvetlen\u00fcl vehetik fel a sz\u00fcks\u00e9ges t\u00e1panyagokat. Ez l\u00e1that\u00f3 az utols\u00f3 k\u00e9pen. (ce=magzatburok epit\u00e9lsejtjei, uv=anyai erek, ec=anyai \u00e9rendot\u00e9l sejt, *=anyai epit\u00e9l maradv\u00e1nya, en=endoderm\u00e1lis sejtek, m=mezoderma, vc=magzati erek)<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Sajnos ezekr\u0151l az elevensz\u00fcl\u0151 gy\u00edkokr\u00f3l nem sokat tudunk, az ismertetett cikkek mind le\u00edr\u00f3 tanulm\u00e1nyok, f\u00f6lv\u00e1gtak p\u00e1r gy\u00edkot \u00e9s megn\u00e9zt\u00e9k, mit l\u00e1tnak benn\u00fck mikroszk\u00f3ppal. Nyilv\u00e1n roppant \u00e9rdekes lenne tudni, az anyai immunrendszer t\u00e1mad\u00e1sai ellen hogyan v\u00e9dekezik a <i>Trachylepis ivensi<\/i> magzat, hiszen \u0151 m\u00e1r k\u00f6zvetlen \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sbe ker\u00fcl az anyai v\u00e9rrel. Nyilv\u00e1n \u00e9rdekes lenne ismerni ezeknek az \u00e1llatoknak a genomj\u00e1t, hiszen akkor \u00f6ssze lehetne hasonl\u00edtani az eml\u0151s\u00f6k\u00e9vel. Sajnos ezeknek a m\u00e9hlep\u00e9nyeknek a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l alig tudunk valamit, ahogy l\u00e1tom, nem nagyon vizsg\u00e1lta senki sem. Mindenesetre ezeknek a ma \u00e9l\u0151 h\u00fcll\u0151knek a vizsg\u00e1lata el\u00e9g j\u00f3l megmutatja, hogyan alakulhat ki egy toj\u00e1srak\u00f3 \u00e1llatb\u00f3l lassan, fokozatosan egy elevensz\u00fcl\u0151. Ezeknek a gy\u00edkoknak a m\u00e9he, b\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben hasonl\u00edt az eml\u0151s\u00f6k\u00e9re, m\u00e9gis nyilv\u00e1nval\u00f3an k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik att\u00f3l, nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 t\u00e9ve, hogy nem csak az eml\u0151s elevensz\u00fcl\u00e9s az egyed\u00fcl \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151 megold\u00e1s.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Thompson MB, Stewart JR, Speake BK, Hosie MJ, Murphy CR.(2002): Evolution of viviparity: what can Australian lizards tell us? Comp Biochem Physiol B Biochem Mol Biol. 131(4):631-43.<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Leal F., Ram\u00edrez-Pinilla M. P., (2008): Morphological Variation in the Allantoplacenta Within the Genus Mabuya (Squamata: Scincidae) The Anatomical Record 291:1124\u20131139<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Blackburn D. G. \u00e9s Flemming A. F. (2012): Invasive Implantation and Intimate Placental<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">Associations in a Placentotrophic African Lizard, Trachylepis ivensi (Scincidae) Journal of morphology 273:137\u2013159<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az elevensz\u00fcl\u00e9st \u00e1ltal\u00e1ban az eml\u0151s\u00f6kkel t\u00e1rs\u00edtjuk, azonban r\u00e9g\u00f3ta ismert t\u00e9ny, hogy rengeteg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u00fcll\u0151csoport is elevensz\u00fcl\u0151. A leggyakoribb az, hogy a n\u0151st\u00e9ny a test\u00e9ben t\u00e1rolja a toj\u00e1sokat, a m\u00e9he a g\u00e1zcsere lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1ra el\u00e9g csak, a toj\u00e1sok szikanyaga felel az embri\u00f3 &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5201267\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,1],"tags":[42,41],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5201267"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5201267"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5201267\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5201267"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5201267"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5201267"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}