{"id":5117929,"date":"2013-03-05T16:15:46","date_gmt":"2013-03-05T15:15:46","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/03\/05\/a_husevo_bakteriumok_csaladfaja"},"modified":"2013-03-05T16:15:46","modified_gmt":"2013-03-05T15:15:46","slug":"a_husevo_bakteriumok_csaladfaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5117929","title":{"rendered":"A \u201ch\u00fasev\u0151 bakt\u00e9riumok\u201d csal\u00e1df\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

\"S.aureus.jpeg\"A gennykelt\u0151 Staphylococcus aureus<\/i> bakt\u00e9riumok a norm\u00e1l emberi mikrobi\u00f3ta r\u00e9szei, sokunk b\u0151r\u00e9n \u00e9s ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1j\u00e1n (f\u0151k\u00e9nt az orr\u00fcregben) megtal\u00e1lhat\u00f3k an\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmi komolyabb fert\u0151z\u00e9st okozn\u00e1nak. Fakultat\u00edv anaerobok, vagyis alapvet\u0151en oxig\u00e9nd\u00fas k\u00f6rnyezetben \u00e9lnek, \u00e1m oxig\u00e9n hi\u00e1ny\u00e1ban, p\u00e9ld\u00e1ul egy v\u00e1gott sebben vagy a b\u00e9lben k\u00e9pesek tejsavas erjeszt\u00e9sre is.<\/p>\n

Legt\u00f6bbsz\u00f6r a b\u0151r\u00f6n felsz\u00edni gyullad\u00e1st (\u00e1rp\u00e1t, kel\u00e9seket, furunkulusokat) okoznak, de egy komolyabb S. aureus<\/i> fert\u0151z\u00e9s vezethet t\u00fcd\u0151-, mell-, agyh\u00e1rtya-, sz\u00edvizom-, csontvel\u0151-gyullad\u00e1shoz, illetve h\u00fagy\u00fati fert\u0151z\u00e9sekhez. Ritk\u00e1n \u00e9telm\u00e9rgez\u00e9st \u00e9s v\u00e9rm\u00e9rgez\u00e9st is okozhat.<\/p>\n

A m\u00e9dia \u00e1ltal t\u00e9vesen h\u00fasev\u0151 bakt\u00e9riumnak bec\u00e9zett meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus <\/i>(MRSA<\/b>) az 1960-as \u00e9vekben, nem sokkal a penicillinhez hasonl\u00f3 szerkezet\u0171 antibiotikum forgalomba hoz\u00e1sa ut\u00e1n jelent meg. K\u00e9t f\u0151 t\u00edpusa van, az eg\u00e9szs\u00e9ges emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyekben (k\u00f3rh\u00e1zak, dial\u00edzis-k\u00f6zpontok, stb) terjed\u0151. K\u00f3rh\u00e1zban elkapott fert\u0151z\u00e9skor a m\u0171t\u00e9ti seb gyullad\u00e1sa, v\u00e9rm\u00e9rgez\u00e9s vagy t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1s \u00edrhat\u00f3 a MRSA sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra. Ezid\u00e1ig a meticillinnek ellen\u00e1ll\u00f3 bakt\u00e9rium-t\u00f6rzsek  t\u00f6bb m\u00e1s antibiotikumra is rezisztenss\u00e9 v\u00e1ltak, ma vankomicint adnak a MRSA-s a betegeknek [1].<\/p>\n

<\/p>\n

Az egyik MRSA-t\u00f6rzs, az EMRSA-15 (15-\u00f6s, j\u00e1rv\u00e1nyt okoz\u00f3 MRSA) igencsak sikeresnek bizonyult,  az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben (na tess\u00e9k, ez valami var\u00e1zssz\u00e1m lehet \ud83d\ude42 t\u00f6bb kontinens sz\u00e1mos k\u00f3rh\u00e1z\u00e1ban \u00fct\u00f6tte fel a fej\u00e9t. El\u0151sz\u00f6r 1991-ben regisztr\u00e1lt\u00e1k Angli\u00e1ban, 2000-re az angol k\u00f3rh\u00e1zi bakteri\u00e1lis fert\u0151z\u00e9sek 60%-\u00e1\u00e9rt volt felel\u0151s, majd 2010-ig sz\u00e1mos m\u00e1s orsz\u00e1gb\u00f3l is jelentett\u00e9k, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l, Nam\u00edbi\u00e1b\u00f3l, \u00daj-Z\u00e9landr\u00f3l \u00e9s Szingap\u00farb\u00f3l. \u00c9rdekes m\u00f3don ez a t\u00f6rzs alig fert\u0151z az amerikai kontinensen. Az EMRSA-15 t\u00f6rzs ST22-nek nevezett kl\u00e1dj\u00e1t vizsg\u00e1lta Holden t\u00e1rsaival, hogy felder\u00edts\u00e9k, hogyan is terjedt el a j\u00e1rv\u00e1ny. 193 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 EMRSA-15 ST22<\/b> bakt\u00e9rium-minta DNS szekvenci\u00e1j\u00e1t hasonl\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze, \u00e9s a bakteri\u00e1lis kromosz\u00f3m\u00e1n lev\u0151 inform\u00e1ci\u00f3 alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a lenti t\u00f6rzsf\u00e1t. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gokb\u00f3l \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt mint\u00e1k 84%-a az ST22-A kl\u00e1dhoz tartozott, melyek majdnem mindegyike egy egyb\u00e1zisnyi mut\u00e1ci\u00f3t tartalmaz az ure\u00e1z g\u00e9nben, \u00edgy ezek a bakt\u00e9riumok nem k\u00e9pesek az ureabont\u00f3 enzim el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra (ennek a bakt\u00e9rium kimutat\u00e1s\u00e1ban van jelent\u0151s\u00e9ge). Az ST22-A kl\u00e1dba tartoz\u00f3 mint\u00e1k szinte kiz\u00e1r\u00f3lag k\u00f3rh\u00e1zi fert\u0151z\u00e9sekb\u0151l sz\u00e1rmaztak, \u00fagy t\u0171nik, hogy ezek a bakt\u00e9riumok a k\u00f3rh\u00e1zon bel\u00fcli \u00e1tvitelre specializ\u00e1l\u00f3dtak. A Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 mint\u00e1k a fluorokinolon-rezisztens ST22-A2 kl\u00e1dba tartoznak, legk\u00f6zelebbi \u201erokonaik\u201d a cseh mint\u00e1k.<\/p>\n

\"mrsa1.jpg\"<\/p>\n

A csal\u00e1dfa seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt rekonstru\u00e1lni a t\u00f6bb sz\u00e1z embert megbeteg\u00edt\u0151 j\u00e1rv\u00e1ny fert\u0151z\u00e9si \u00fatvonal\u00e1t. Az ST22-A2 kl\u00e1d K\u00f6z\u00e9p-Angli\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, 1980-as \u00e9vekig csak itt okozott megbeteged\u00e9seket. A kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n \u00e9szakra, Sk\u00f3cia fel\u00e9 terjedt, majd d\u00e9lre, \u00e9s 1998-re el\u00e9rte Londont. Onnan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tranzitokkal jutott el Eur\u00f3p\u00e1ba, \u00c1zsi\u00e1ba, Afrik\u00e1ba, \u00daj-Z\u00e9landra \u00e9s Ausztr\u00e1li\u00e1ba.<\/p>\n

\"mrsa3.jpg\"<\/p>\n

Az ST22-A csoport egyik jellegzetess\u00e9ge, hogy az egy\u00e9b, nem ST22-A S. aureus<\/i> bakt\u00e9riumokhoz k\u00e9pest k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen halmozza az \u00e9lvezeteket<\/span> antibiotikum-rezisztencia g\u00e9neket. A penicillint bont\u00f3 b\u00e9ta-laktam\u00e1zt egy ugr\u00e1l\u00f3 DNS (transzpozon) hordozza az EMRSA-15 bakt\u00e9riumokban, ez egyszer jelent meg a t\u00f6rzsben, \u00e9s j\u00f3 p\u00e1r kl\u00f3n elvesztette m\u00e1r vagy inaktiv\u00e1l\u00f3dott benn\u00fck.<\/p>\n

\"mrsa2.jpg\"   A m\u00e9g penicillin-rezisztens ST22 popul\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l alakulhattak ki azt\u00e1n a meticillin-rezisztens kl\u00f3nok, amelyek az \u00fagynevezett SCCmec<\/i> elem be\u00e9kel\u0151d\u00f6tt a kromosz\u00f3m\u00e1jukba. Az ST22 t\u00f6rzsben ez a folyamat h\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alkalommal t\u00f6rt\u00e9nt meg, az ST22-A kol\u00f3ni\u00e1kban az SCCmec<\/i> IVh vari\u00e1nsa tal\u00e1lhat\u00f3 meg. 1986 k\u00f6r\u00fcl jelent azt\u00e1n meg a fluorokinolon rezisztencia, ami k\u00e9s\u0151bb az ST22-A2 vonalon maradt fenn. \u00c9rdekes egy\u00e9bk\u00e9nt, hogy Angli\u00e1ban 1987-ben kezdt\u00e9k csak a ciprofloxacin (egy fluorokinolon antibiotikum) \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9t, \u00e1m pont Birmingham k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n v\u00e9gezt\u00e9k a klinikai tesztel\u00e9s\u00e9t p\u00e1r \u00e9vvel azel\u0151tt, ott, ahonnan a j\u00e1rv\u00e1ny eredeztethet\u0151. A k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vtizedekben egyre t\u00f6bb antibiotikumf\u00e9les\u00e9ggel (tertaciklinek, aminoglikozidok, cortimoxazolok, fuzidinsavak, mupirocinok, oxazolidinonok) szemben lettek ellen\u00e1ll\u00f3ak a vizsg\u00e1lt bakt\u00e9riumok, \u00edgy 2010-re az MRSA ST22-A t\u00f6rzsek \u00e1tlagban 5-6 antimikrob\u00e1lis szerre nem reag\u00e1lnak [2].<\/p>\n

Orsz\u00e1gonk\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00f3 a rezisztencia-g\u00e9nek kombin\u00e1ci\u00f3ja, p\u00e9ld\u00e1ul a 34 n\u00e9met mint\u00e1b\u00f3l 32 eritromicin-rezisztens, m\u00edg Angli\u00e1ban ez a g\u00e9n nem terjedt el, mivel ott nem \u00edrnak fel annyi eritromicint, mint N\u00e9metorsz\u00e1gban.<\/p>\n

A  bakt\u00e9riumok \u00e9s az \u00fajabbn\u00e1l \u00fajabb antibakteri\u00e1lis szereket el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 \u00e9s haszn\u00e1l\u00f3 emberek k\u00f6z\u00f6tt zajl\u00f3 fegyverkez\u00e9si verseny pedig folyik tov\u00e1bb. M\u00e1r kimutattak egy vankomicin-rezisztens MRSA t\u00f6rzset [3], csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, mikor terjed el az \u00fajabb szuper-ellen\u00e1ll\u00f3 bakt\u00e9rium. Rem\u00e9lhet\u0151leg addigra m\u00e1r meglesz a k\u00f6vetkez\u0151 antibiotikum-jel\u00f6lt, amely k\u00e9pes megf\u00e9kezni a szaporod\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n

\n

1.            Todar, K., Todar’s Online Textbook of Bacteriology.<\/i>
2.            Holden, M.T., et al., A genomic portrait of the emergence, evolution, and global spread of a methicillin-resistant Staphylococcus aureus pandemic.<\/i> Genome Res.
3.            Mirani, Z.A. and N. Jamil, Genomic Organization of a Vancomycin-Resistant Staphylococcus aureus.<\/i> J Coll Physicians Surg Pak. 23<\/b>(2): p. 107-11.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A gennykelt\u0151 Staphylococcus aureus bakt\u00e9riumok a norm\u00e1l emberi mikrobi\u00f3ta r\u00e9szei, sokunk b\u0151r\u00e9n \u00e9s ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1j\u00e1n (f\u0151k\u00e9nt az orr\u00fcregben) megtal\u00e1lhat\u00f3k an\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmi komolyabb fert\u0151z\u00e9st okozn\u00e1nak. Fakultat\u00edv anaerobok, vagyis alapvet\u0151en oxig\u00e9nd\u00fas k\u00f6rnyezetben \u00e9lnek, \u00e1m oxig\u00e9n hi\u00e1ny\u00e1ban, p\u00e9ld\u00e1ul egy v\u00e1gott sebben vagy a … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[15,1],"tags":[50,37],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5117929"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5117929"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5117929\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5117929"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5117929"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5117929"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}