![\"circRNA.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/02\/circRNA.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
A hum\u00e1n \u00e9s egy\u00e9b genom projekteknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en most m\u00e1r egyre pontosabb becsl\u00e9seink vannak arra vonatkoz\u00f3an, hogy egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak mekkora r\u00e9sze tartalmaz feh\u00e9rje-k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9neket. Ez am\u00fagy megh\u00f6kkent\u0151en kev\u00e9s, az ember eset\u00e9ben mind\u00f6ssze 1,4%. Hogy a t\u00f6bbi DNS mit is csin\u00e1l? J\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s. Egy r\u00e9sz\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul szab\u00e1lyozza a g\u00e9nek kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n
<\/p>\n
A nem k\u00f3dol\u00f3 DNS egy r\u00e9sze cisz-elem, defin\u00edci\u00f3 szerint az ugyanazon DNS-sz\u00e1lon l\u00e9v\u0151 g\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 szekvencia. Tipikusan ide soroland\u00f3k a prom\u00f3terek, enhanszerek, inzul\u00e1torok \u00e9s silencerek (nem \u00e9s nem, ezt nem vagyok hajland\u00f3 fonetikusan ki\u00edrni). A m\u00e1sik t\u00edpusba a transz-szab\u00e1lyoz\u00f3 elemek tartoznak (p\u00e9ld\u00e1ul a transzkripci\u00f3s faktor g\u00e9nek), az ezekr\u0151l \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k pozit\u00edv illetve negat\u00edv ir\u00e1nyban befoly\u00e1solj\u00e1k a g\u00e9nexpresszi\u00f3t. Ne higgy\u00fck azonban, hogy csak feh\u00e9rj\u00e9k m\u0171k\u00f6dhetnek transz-szab\u00e1lyoz\u00f3 elemk\u00e9nt. A mikroRNSek (miRNS<\/b>ek) 20-22 b\u00e1zisp\u00e1r hossz\u00fa, egysz\u00e1l\u00fa RNS molekul\u00e1k, amelyek k\u00e9pesek a vel\u00fck komplementer szakaszt tartalmaz\u00f3 mRNSekhez kapcsol\u00f3dva g\u00e1tolni az azokr\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feh\u00e9rjeszint\u00e9zist \u00e9s aktiv\u00e1lni az mRNS lebont\u00e1s\u00e1t v\u00e9gz\u0151 feh\u00e9rje komplexet (Argonaute – AGO<\/strong>). B\u00e1r a szab\u00e1lyoz\u00e1s jelen esetben m\u00e1s szinten folyik, mint a transzkripci\u00f3s faktorokn\u00e1l (a TF-ok az mRNS \u00e1t\u00edr\u00e1sa el\u0151tt, a g\u00e9nen fejtik ki hat\u00e1sukat, m\u00edg a miRNS-ek az \u00e1t\u00edrt mRNS mennyis\u00e9g\u00e9t, \u00e9letidej\u00e9t \u00e9s \u201efelhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u201d ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k), a k\u00e9t csoport sok tulajdons\u00e1gban hasonl\u00edt egym\u00e1sra [1].<\/p>\n <\/p>\n Emberben eddig k\u00f6zel 1000 miRNS-t \u00edrtak le, melyek a sejtdifferenci\u00e1ci\u00f3t\u00f3l az immunrendszeren kereszt\u00fcl a r\u00e1kos transzform\u00e1ci\u00f3ig sz\u00e1mos \u00e9lettani folyamat szab\u00e1lyz\u00e1s\u00e1ban vesznek r\u00e9szt [2]. Arr\u00f3l azonban, hogy az mRNS-ek hogyan menek\u00fclhetnek meg a miRNS-ek el\u0151l, kev\u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3nk.<\/p>\n Na itt kapcsol\u00f3dnak be a t\u00f6rt\u00e9netbe a c\u00edmben szerepl\u0151, ezid\u00e1ig ritk\u00e1nak hitt k\u00f6r alak\u00fa RNSek (circRNS<\/b>ek)<\/b>. Nigro \u00e9s t\u00e1rsai 1991-ben egy abnorm\u00e1lis transzkriptr\u0151l sz\u00e1moltak be, amelyben a splicing sor\u00e1n az eredetileg upstream exon els\u0151 nukleotidja az eredetileg downstream exon utols\u00f3 nukleotidj\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott, teh\u00e1t az exonok sorrendje a g\u00e9nben tal\u00e1lhat\u00f3 sorrendhez k\u00e9pest felcser\u00e9l\u0151d\u00f6tt. Mindezt az alternat\u00edv splicing sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrt\u00e1k, \u00e9s elk\u00f6nyvelt\u00e9k nagy ritkas\u00e1gnak [3]. Azt\u00e1n 1993-ban kider\u00fclt, hogy a szex-determin\u00e1ci\u00f3ban fontos szerepet j\u00e1tsz\u00f3 SRY g\u00e9nr\u0151l az eg\u00e9r her\u00e9ben is egy ilyen furcsa, a splicing sor\u00e1n \u00f6sszekevert RNS \u00edr\u00f3dik \u00e1t, ami r\u00e1ad\u00e1sul k\u00f6r alak\u00fa [4].<\/p>\n M\u00falt h\u00e9ten azonban t\u00f6bb egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 berlini kutat\u00f3csoport k\u00f6z\u00f6lte le t\u00f6bb ezer (majdnem k\u00e9tezer emberi, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ugyanennyi eg\u00e9r, \u00e9s t\u00f6bb, mint h\u00e9tsz\u00e1z C. elegans<\/i>) cirkul\u00e1ris RNS sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes izol\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s azok k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny k\u00eds\u00e9rletes karakteriz\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 eredm\u00e9ny\u00e9t a Nature online kiad\u00e1s\u00e1ban. A t\u00f6bb ezer j\u00f3solt circRNS-t RNS szekvencia adatb\u00e1zisok vizsg\u00e1lat\u00e1val kapt\u00e1k, splice donor \u00e9s akceptor szekvenci\u00e1kra kerestek r\u00e1 egy \u00faj algoritmus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. M\u00e1r maga az a t\u00e9ny, hogy a legt\u00f6bb \u00e1ltaluk tal\u00e1lt k\u00f6r alak\u00fa RNS sejtt\u00edpus- illetve fejl\u0151d\u00e9si \u00e1llapot-f\u00fcgg\u0151 expresszi\u00f3t mutatott, valamint hogy a hum\u00e1n circRNS-ek 85%-a valamely ismert g\u00e9nre illeszkedett r\u00e1, valamilyen szab\u00e1lyoz\u00f3i szerepre utalt. Mivel a vizsg\u00e1lt circRNS-ek szignifik\u00e1nsan t\u00f6bb miRNS k\u00f6t\u0151helyet tartalmaztak, mint b\u00e1rmely kontroll szekvencia, felmer\u00fclt a gyan\u00fa, hogy ezek a molekul\u00e1k esetleg szivacsk\u00e9nt \u00f6sszegy\u0171jtik a sejtben tal\u00e1lhat\u00f3 miRNS-eket, felszabad\u00edtva ezzel a h\u00edrviv\u0151ket a miRNS-kontroll al\u00f3l.<\/p>\n A hum\u00e1n CDR1<\/b> (paraneopl\u00e1zi\u00e1s cerebellum-diszpl\u00e1zi\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3) g\u00e9nr\u0151l \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00f3 k\u00f6r alak\u00fa RNS p\u00e9ld\u00e1ul 74 miR-7<\/b> k\u00f6t\u0151helyet tartalmaz. UV f\u00e9nnyel keresztk\u00f6t\u00f6tt sejtliz\u00e1tumb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 immunprecipit\u00e1ci\u00f3val kimutatt\u00e1k, hogy a CDR1as circRNS a mikroRNS-effektor AGO komplexhez kapcsol\u00f3dik, vagyis a konszenzus szekvencia alapj\u00e1n j\u00f3solt miRNS-k\u00f6t\u0151helyek k\u00f6z\u00fcl van, amelyik akt\u00edv. S\u0151t, mi t\u00f6bb, az emberi \u00e9s eg\u00e9r agy t\u00f6bb ter\u00fclet\u00e9n mind a miR-7, mind a CDR1as egyidej\u0171leg kimutathat\u00f3, vagyis minden t\u00e9nyez\u0151 adott ahhoz, hogy in vivo<\/em> is l\u00e9trej\u00f6jj\u00f6n k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a kapcsolat. A knockout k\u00eds\u00e9rlet, amelyben a CDR1as circRNS-t \u201eki\u00fctik\u201d, \u00e9s \u00fagy vizsg\u00e1lj\u00e1k, mi t\u00f6rt\u00e9nik a miR-7 miRNS-sel, sajnos csak a CDR1 g\u00e9nterm\u00e9k ki\u00fct\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt lett volna lehets\u00e9ges, ami val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az agyfejl\u0151d\u00e9st is befoly\u00e1solta volna az egerekben. Hogy mindezt kiker\u00fclj\u00e9k, a CDR1 g\u00e9nt egy\u00e1ltal\u00e1n nem tartalmaz\u00f3 zebrahalat haszn\u00e1lt\u00e1k erre a c\u00e9lra. A k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n a CDR1as circRNS-t k\u00f3dol\u00f3 plazmid beinjekt\u00e1l\u00e1sa a miR-7 funkci\u00f3j\u00e1t semleges\u00edt\u0151 morfolin\u00f3 fenot\u00edpus-mint\u00e1zat\u00e1t kop\u00edrozta le: az embri\u00f3k nagy r\u00e9sz\u00e9ben a k\u00f6z\u00e9pagy m\u00e9rete jelent\u0151sen kisebb lett a norm\u00e1lisn\u00e1l, m\u00edg a telencephalon fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a kezel\u00e9s nem befoly\u00e1solta.<\/p>\n A CDR1as cirkul\u00e1ris RNS teh\u00e1t a miR-7 mikroRNS megk\u00f6t\u00e9s\u00e9vel annak szab\u00e1lyoz\u00f3 funkci\u00f3j\u00e1t g\u00e1tolta a zebrahal embri\u00f3kban, a k\u00f6z\u00e9pagy-fejl\u0151d\u00e9sbe beleavatkozva, \u00edgy igazolva a predikt\u00e1lt funkci\u00f3t [5].<\/p>\n Mindez persze nem azt jelenti, hogy a cikkben predikt\u00e1lt \u00f6sszes k\u00f6r alak\u00fa RNS hasonl\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00f3 funkci\u00f3t l\u00e1t el, de mindenesetre az ismert RNS-ek vil\u00e1ga sok izgalmas \u00faj taggal b\u0151v\u00fclt, \u00e9s a mikroRNS-ek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l is nyert\u00fcnk n\u00e9mi inform\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n <\/span> <\/p>\n 1. Hobert, O., Common logic of transcription factor and microRNA action.<\/i> Trends Biochem Sci, 2004. 29<\/b>(9): p. 462-8.<\/p>\n 2. Bartel, D.P., MicroRNAs: target recognition and regulatory functions.<\/i> Cell, 2009. 136<\/b>(2): p. 215-33.<\/p>\n 3. Nigro, J.M., et al., Scrambled exons.<\/i> Cell, 1991. 64<\/b>(3): p. 607-13.<\/p>\n 4. Capel, B., et al., Circular transcripts of the testis-determining gene Sry in adult mouse testis.<\/i> Cell, 1993. 73<\/b>(5): p. 1019-30.<\/p>\n 5. Memczak, S., et al., Circular RNAs are a large class of animal RNAs with regulatory potency.<\/i> Nature,<\/a><\/span> 2013 Feb 27. doi: 10.1038\/nature11928. [Epub ahead of print]<\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A hum\u00e1n \u00e9s egy\u00e9b genom projekteknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en most m\u00e1r egyre pontosabb becsl\u00e9seink vannak arra vonatkoz\u00f3an, hogy egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak mekkora r\u00e9sze tartalmaz feh\u00e9rje-k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9neket. Ez am\u00fagy megh\u00f6kkent\u0151en kev\u00e9s, az ember eset\u00e9ben mind\u00f6ssze 1,4%. Hogy a t\u00f6bbi DNS mit is csin\u00e1l? … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"circRNA2.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/post_img\/2013\/02\/circRNA2.jpg\")
<\/p>\n