{"id":5066755,"date":"2013-02-08T10:23:28","date_gmt":"2013-02-08T09:23:28","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/02\/08\/macskabunda"},"modified":"2013-02-08T10:23:28","modified_gmt":"2013-02-08T09:23:28","slug":"macskabunda","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5066755","title":{"rendered":"Macskabunda, gep\u00e1rdbunda"},"content":{"rendered":"

\"normal-and-king-cheetahs.jpg\"Amint arra az el\u0151z\u0151 posztomban<\/a> is utaltam, az \u00e1llatok k\u00fclalakj\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 mint\u00e1zatok kialakul\u00e1sa \u00e9s nagy vari\u00e1ci\u00f3ja, illetve az ezek m\u00f6g\u00f6tt rejl\u0151 molekul\u00e1ris mechanizmus r\u00e9g\u00f3ta foglalkoztatja a kutat\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Ennek megfelel\u0151en sok mindent<\/a> tudunk a sz\u0151rsz\u00edn, azaz pigment\u00e1ci\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l, viszont meglep\u0151en keveset, hogy mik\u00e9nt is j\u00f6n l\u00e9tre adott helyen a mint\u00e1zat.<\/p>\n

Pontosabban, abban viszonylagos egyet\u00e9rt\u00e9s van, hogy a m\u00faltkor eml\u00edtett<\/a>\u00a0„reakci\u00f3-diff\u00faz\u00f3 mechanizmus” lesz a magyar\u00e1z\u00f3 elv, de hogy pontosan milyen molekul\u00e1k a huny\u00f3k, arr\u00f3l m\u00e9g mindig csak tal\u00e1lgatunk.<\/p>\n

Egy tavaly ny\u00e1ron megjelent cikk, tal\u00e1n hangy\u00e1nyit k\u00f6zelebb visz a megold\u00e1shoz, de minimum egy \u00e9rdekes szerepl\u0151vel gazdag\u00edtja ismereteinket.<\/p>\n

<\/p>\n

A kutat\u00e1s a h\u00e1zi macsk\u00e1k\u00a0Tabby<\/em>\u00a0g\u00e9nj\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l indult, annak felder\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l, hogy milyen mut\u00e1ci\u00f3 \u00e1ll a\u00a0Tabby<\/em> leggyeng\u00e9bb all\u00e9lja, az \u00fan. blotched fenot\u00edpust okoz\u00f3\u00a0Tab\u00a0<\/sup><\/em>m\u00f6g\u00f6tt.<\/p>\n

\"tabby-taqpep.jpg\"A\u00a0Tabby <\/em>mint\u00e1zat-befoly\u00e1sol\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t m\u00e1r egy r\u00e9gi posztban kives\u00e9ztem<\/a>, a lust\u00e1bbak kedv\u00e9\u00e9rt annyit r\u00f6viden, hogy h\u00e1rom ismert all\u00e9lja (vari\u00e1nsa) van a g\u00e9nnek, a leger\u0151sebb (domin\u00e1nsabb) – TaS<\/sup><\/em>\u00a0-p\u00f6tty\u00f6s fenot\u00edpust okoz, az eggyel gyeng\u00e9bb – TaM<\/sup><\/em>\u00a0-a cs\u00edkos, „makr\u00e9la tabby” mint\u00e1zatot, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a Tab \u00a0<\/sup><\/em>az ami a sz\u00e9les, szab\u00e1lytalan s\u00e1vokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 „klasszikus tabbyt” okozza. (Megj.: mivel a mint\u00e1k v\u00e1ltoz\u00e1sa nagyon hasonl\u00edt arra, amit a m\u00faltkor az „aktiv\u00e1tor” molekula alap-szint\u00e9tis\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val modellezni lehetett, minden jel arra mutat, hogy itt is a Turing f\u00e9le mechanizmust l\u00e1tjuk m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6zben.)\u00a0<\/p>\n

A mint\u00e1zat kialakul\u00e1sa egybef\u00fcgg azzal, hogy az alatta lev\u0151 k\u00f6ztakar\u00f3ban, epidermiszben is sz\u00e9lesebb pigment\u00e1lt s\u00e1vok jelennek meg a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n, vagyis nem puszt\u00e1n arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a sz\u0151rsz\u00e1lak pigment\u00e1ci\u00f3ja k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, hanem a mint\u00e1zat m\u00e1r alapszinten m\u00e1s lesz.<\/p>\n

N\u00e9mi genetikai t\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s ut\u00e1n, a gyan\u00fa az \u00fan.\u00a0Transmembrane aminopeptidase Q\u00a0<\/em>(Taqpep<\/em>) g\u00e9nre esett, amely egyr\u00e9szt a fejl\u0151d\u0151 macskaembri\u00f3 b\u0151r\u00e9ben fejez\u0151dik ki, m\u00e1sr\u00e9szt minden\u00a0Tab\u00a0<\/sup><\/em>macska eset\u00e9ben j\u00f3l behat\u00e1rolhat\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3kat hordozott (a leggyakoribb a W841X aminosavcsere volt, de p\u00e1r cic\u00e1n\u00e1l a S59X \u00e9s D228N is felfedezhet\u0151 volt).\u00a0(A Taqpep<\/em> funkci\u00f3j\u00e1r\u00f3l viszonylag keveset tudunk, az biztosnak l\u00e1tszik, hogy egy sejtmembr\u00e1nban lev\u0151 enzim, aminek a felt\u00e9telezett, de eddig nem azonos\u00edtott szubsztr\u00e1tja – a molekula, amit has\u00edt – valahol a sejtek k\u00f6zti t\u00e9rben lehet.)\u00a0<\/p>\n

Ami m\u00e9g k\u00fcl\u00f6nlegesebb\u00e9 teszi a\u00a0Taqpep<\/em>-t, az az, hogy nem csak a szelid\u00edtett macskapopul\u00e1ci\u00f3k mint\u00e1zat\u00e1t alak\u00edtotta, hanem a vad nagymacsk\u00e1k\u00e9t is: n\u00e9mi bonyolult mintagy\u0171jt\u00e9s ut\u00e1n kider\u00fclt, hogy a r\u00e9gen k\u00fcl\u00f6n fajnak tekintett Kir\u00e1ly-gep\u00e1rd (King cheetah) „klasszikus” Tabby<\/em>-hez hasonl\u00f3 mint\u00e1zata szint\u00e9n a\u00a0Taqpep<\/em> mut\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 (l\u00e1sd a poszt legels\u0151 k\u00e9p\u00e9t).<\/p>\n

\"pigmentation_dermis.jpg\"Ez pedig fontos eleme lehet, a mint\u00e1zat-kialakul\u00e1s biol\u00f3giai alapjait keres\u0151 kirak\u00f3snak, b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy sok m\u00e9g a feh\u00e9r ter\u00fclet. Ut\u00f3bbit tov\u00e1bbcs\u00f6kkentend\u0151, ugyanezen cikkben egy m\u00e1sik elj\u00e1r\u00e1ssal is nekil\u00e1ttak a kulcsg\u00e9nek keres\u00e9s\u00e9nek: mivel a b\u0151rben a pigment\u00e1ci\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek – pl. emelkedett melanocita (pigmenssejt) sz\u00e1m – m\u00e1r az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n megjelennek (macska embri\u00f3k eset\u00e9ben h\u00e9t hetes korban), b\u0151rbiopszi\u00e1kat hasonl\u00edtottak \u00f6ssze pigment\u00e1lt \u00e9s nem pigment\u00e1lt ter\u00fcletekr\u0151\u00e9, hogy elt\u00e9r\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben kifejezett g\u00e9neket keressenek.<\/p>\n

Az egyik tal\u00e1lat, az\u00a0Edn3<\/em> lett, ami sokkal magasabb szinten van jelen a pigment\u00e1lt ter\u00fcleteken. A g\u00e9n egy hormon molekul\u00e1t k\u00f3dol, de kor\u00e1bban nem \u00edrtak le semmilyen pigment\u00e1ci\u00f3s funkci\u00f3t a kapcs\u00e1n, \u00edgy pontosan nem vil\u00e1gos, hogy mik\u00e9nt is fejti ki a hat\u00e1s\u00e1t. Az viszont biztos, hogy ha vil\u00e1gos sz\u0151rzet\u0171 egerekben mesters\u00e9ges m\u00f3don megemelik a szintj\u00e9t, akkor az egerek sz\u0151rzete „bebarnul”, vagyis a g\u00e9n jelenl\u00e9te ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben van a s\u00f6t\u00e9t pigment\u00e1ci\u00f3val.<\/p>\n

Kb. itt tartunk teh\u00e1t most: tudjuk, hogy van egy b\u0151rben (egyenletesen) kifejezett\u00a0Taqpep<\/em> g\u00e9n\u00fcnk, ami valamik\u00e9ppen kulcsszerepet j\u00e1tszik a reakci\u00f3-diff\u00fazi\u00f3 logik\u00e1t k\u00f6vet\u0151 el\u0151mint\u00e1zat kialakul\u00e1s\u00e1ban, m\u00e9g az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s korai szakaszaiban, a sz\u0151rt\u00fcsz\u0151k kialakul\u00e1sa el\u0151tt. Miut\u00e1n ez az el\u0151mint\u00e1zat kialakult, valamik\u00e9ppen fenn kell tartani \u00e9s ebben j\u00e1tszik szerepet az Edn3<\/em>, ami bekapcsolja azokat a folyamatokat, amelyek a s\u00f6t\u00e9t pigmens szint\u00e9zis\u00e9t biztos\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n

\"taqpep-model.jpg\"<\/p>\n

\n

Kaelin CB, Xu X, Hong LZ, David VA, McGowan KA, et al.<\/b> (2012) Specifying and sustaining pigmentation patterns in domestic and wild cats. Science<\/i> 337<\/b>:1536-41. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amint arra az el\u0151z\u0151 posztomban is utaltam, az \u00e1llatok k\u00fclalakj\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 mint\u00e1zatok kialakul\u00e1sa \u00e9s nagy vari\u00e1ci\u00f3ja, illetve az ezek m\u00f6g\u00f6tt rejl\u0151 molekul\u00e1ris mechanizmus r\u00e9g\u00f3ta foglalkoztatja a kutat\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Ennek megfelel\u0151en sok mindent tudunk a sz\u0151rsz\u00edn, azaz pigment\u00e1ci\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l, viszont … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[76,14],"class_list":["post-5066755","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-macska","tag-mintazatok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5066755","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5066755"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5066755\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5066755"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5066755"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5066755"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}