{"id":5006123,"date":"2012-07-25T13:16:15","date_gmt":"2012-07-25T11:16:15","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2012\/07\/25\/mas_frekvencian_fulelni_1"},"modified":"2012-07-25T13:16:15","modified_gmt":"2012-07-25T11:16:15","slug":"mas_frekvencian_fulelni_1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5006123","title":{"rendered":"M\u00e1s frekvenci\u00e1n f\u00fclelni – 2."},"content":{"rendered":"

\"\"\u00c9s ha m\u00e1r konvergens evol\u00faci\u00f3, akkor itt egy m\u00e1sik remekbe szabott p\u00e9lda is – pontosabban csak r\u00e9szben \u00faj, hiszen, valami nagyon hasonl\u00f3r\u00f3l m\u00e1r \u00edrtunk egyszer<\/a>.<\/p>\n

Konkr\u00e9tabban arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy k\u00e9t, egym\u00e1ssal csak t\u00e1voli rokons\u00e1gban \u00e1ll\u00f3 csoportban, a cetekben \u00e9s denev\u00e9rekben – amelyek egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1snak hasonl\u00f3 form\u00e1j\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k, az echolok\u00e1ci\u00f3t – nagyon hasonl\u00f3 molekul\u00e1ris v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkeztek be a bels\u0151 f\u00fcl hang\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9rt felel\u0151s komponenseiben.<\/p>\n

Mivel esetleg m\u00e1r nem mindenki eml\u00e9kezik megfelel\u0151 m\u00e9lys\u00e9gben a gimn\u00e1ziumi biol\u00f3gia tananyag hall\u00e1st elemezget\u0151 r\u00e9szeire, kezdj\u00fcnk egy gyors \u00f6sszefoglal\u00e1ssal, mik\u00e9nt is m\u0171k\u00f6dik a hall\u00e1s.<\/p>\n

A k\u00f6rnyezet\u00fcnkb\u0151l \u00e9rkez\u0151 hangull\u00e1mok el\u0151sz\u00f6r a dobh\u00e1rty\u00e1t rezegtetik meg, majd ez a rezg\u00e9s a kis hall\u00f3csontocsk\u00e1k r\u00e9v\u00e9n \u00e1tad\u00f3dik a bels\u0151 f\u00fcl folyad\u00e9kkal t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9s csigah\u00e1z alak\u00fa szerv\u00e9nek, a nagyon eredeti m\u00f3don csig\u00e1nak (latinul cochlea) nevezett strukt\u00far\u00e1nak.<\/p>\n

<\/p>\n<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A csig\u00e1ban szendvics m\u00f3don k\u00e9t perilimfatikus folyad\u00e9kkal teli t\u00e9r veszi k\u00f6r\u00fcl a hall\u00e1s val\u00f3di hely\u00e9t, az \u00fan. scala medi\u00e1t (amely egy m\u00e1sik folyad\u00e9kkal, az endolimf\u00e1val van t\u00f6ltve). A perilimf\u00e1val teli r\u00e9szb\u0151l a rezg\u00e9s \u00e1tad\u00f3dik az endolimf\u00e1nak, \u00e9s itt az \u00fan. Corti szervben a k\u00fcl\u00f6nleges hall\u00f3sejtek alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t idegi ingerr\u00e9 a fizikai jelet.<\/p>\n

\"\"Maga az \u00e1talak\u00edt\u00e1s is \u00e9rdemel n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t: a sz\u00f3ban forg\u00f3 sz\u0151rsejtek felsz\u00edn\u00e9n n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 kis kit\u00fcremked\u00e9sek l\u00e1that\u00f3ak, p\u00e1ns\u00edpra eml\u00e9keztet\u0151 elrendez\u0151d\u00e9s\u0171 kin\u00f6v\u00e9sek. Ezeknek a teteje apr\u00f3 molekul\u00e1ris l\u00e1ncokkal van \u00f6sszek\u00f6tve, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, az egy-egy sejthez tartoz\u00f3 \u00f6sszes „sz\u0151r” egyszerre fog hajolni, amikor az endolimfa rezg\u00e9sbe j\u00f6n. A molekul\u00e1ris l\u00e1ncok h\u00faz\u00f3ereje azonban azt is okozza, hogy a sz\u0151r\u00f6k felsz\u00edn\u00e9n lev\u0151 apr\u00f3 ioncsatorn\u00e1k kiny\u00edlnak, s ez\u00e1ltal a rezg\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra megv\u00e1ltozik a sejtmembr\u00e1n polariz\u00e1ci\u00f3ja. Jel keletkezik, ami azt\u00e1n tov\u00e1bb\u00edt\u00f3dik az agyunkba.<\/p>\n

(Mivel nem tartozik szorosan a t\u00e9m\u00e1hoz, nem megyek bele a r\u00e9szletekbe, de nagyon fontos magyar vonatkoz\u00e1sa van, hogy mi\u00e9rt halljuk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151nek az elt\u00e9r\u0151 frekvenci\u00e1j\u00fa hangokat – akit \u00e9rdekelnek a r\u00e9szletek, olvassa a Nobel d\u00edjas B\u00e9k\u00e9sy Gy\u00f6rgy visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9t h\u00edres felfedez\u00e9s\u00e9re<\/a>.)<\/p>\n

A rendszer fel\u00e9p\u00edt\u00e9se j\u00f3l ismert teh\u00e1t, mik\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek logik\u00e1ja is, de azt m\u00e9g csak tanulgatjuk, hogy milyen m\u00f3don optimaliz\u00e1lhat\u00f3 a rendszer a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 extr\u00e9m-hall\u00e1st\u00edpusokra, pl. az echolok\u00e1ci\u00f3ra.<\/p>\n

M\u00e1rpedig a jelek szerint van ilyenfajta optimaliz\u00e1ci\u00f3, ezt bizony\u00edtotta a m\u00e1r kor\u00e1bban eml\u00edtett<\/a>, a sz\u0151rsejtek membr\u00e1nj\u00e1ban lev\u0151 Prestin nev\u0171 feh\u00e9rje konvergens evol\u00faci\u00f3ja cetekben \u00e9s denev\u00e9rekben, \u00e9s ezt bizony\u00edtja h\u00e1rom \u00fajabb hall\u00e1s-feh\u00e9rje konvergens evol\u00faci\u00f3ja a k\u00e9t csoport k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

A h\u00e1romb\u00f3l kett\u0151, a Cdh23 \u00e9s a Pcdh15, az el\u0151bb bemutatott, egym\u00e1s melletti „sz\u0151r\u00f6ket” \u00f6sszek\u00f6t\u0151 molekul\u00e1rs l\u00e1nc k\u00e9t fontos eleme, a harmadik pedig, az Otof nev\u0171 feh\u00e9rje, ami a sz\u0151rsejt k\u00fcl\u00f6nleges szinapszis\u00e1ban (azon a fel\u00fcleten, ahol a kapcsol\u00f3d\u00f3 idegsejtnek \u00e1tadja az inger\u00fcletet) j\u00e1tszik szerepet.<\/p>\n

Mindh\u00e1rom esetben valami nagyon hasonl\u00f3 figyelhet\u0151 meg (al\u00e1bb a Cdh23 eset\u00e9ben l\u00e1that\u00f3 a dolog): ha a feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nek nukleoitsorrendj\u00e9nek hasonl\u00f3s\u00e1ga alapj\u00e1n szerkeszt\u00fcnk t\u00f6rzsf\u00e1t, akkor az h\u0171en fogja t\u00fckr\u00f6zni az \u00e1llatok „hivatalos” lesz\u00e1rmaz\u00e1si viszonyait. A piros \u00e9s k\u00e9k sz\u00ednnel jel\u00f6lt rokon, \u00e9s egyar\u00e1nt echolok\u00e1ci\u00f3val t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00f3 csoportok viszonylag k\u00f6zel lesznek egym\u00e1shoz (a Hipposideros<\/em> nemzetts\u00e9gbe tartoz\u00f3 fajok m\u00e1s \u00f3vil\u00e1gi, nem echolok\u00e1l\u00f3 gy\u00fcm\u00f6lcsev\u0151 denev\u00e9rkkel mutatj\u00e1k a legk\u00f6zelebbi rokons\u00e1got), a delfin (Tursiops truncatus<\/em>) pedig t\u00e1volabb esik. Ha azonban a feh\u00e9rj\u00e9k aminosavsorrendje alapj\u00e1n szerkesztj\u00fck a t\u00f6rzsf\u00e1t, teljesen m\u00e1s k\u00e9pet kapunk: az echolk\u00e1l\u00f3 fajok mintha k\u00f6zeli rokos\u00e1gban \u00e1lln\u00e1nak egym\u00e1ssal.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Ezek alapj\u00e1n nem t\u00falz\u00e1s azt felt\u00e9telezni, hogy a feh\u00e9rj\u00e9k szekvenci\u00e1ja az echolok\u00e1ci\u00f3hoz sz\u00fcks\u00e9ges optimum fel\u00e9 v\u00e1ltozott mindh\u00e1rom csoportban, sz\u00e1mos hall\u00e1sban fontos feh\u00e9rje eset\u00e9ben. A nagy k\u00e9rd\u00e9s \u00e9s erre sajnos m\u00e9g nincs v\u00e1lasz, hogy mi\u00e9rt optim\u00e1isabb ez a szekvencia az echolok\u00e1ci\u00f3hoz.<\/p>\n

\n

Shen Y-Y, Liang L, Li G-S, Murphy RW, Zhang Y-P<\/strong> (2012) Parallel Evolution of Auditory Genes for Echolocation in Bats and Toothed Whales. PLoS Genet<\/em> 8(6)<\/strong>: e1002788. doi:10.1371\/journal.pgen.1002788
Gillespie PG, M\u00fcller U<\/strong> (2009) Mechanotransduction by hair cells: models, molecules, and mechanisms. Cell<\/em> 139(1)<\/strong>: 33-44.
Safieddine S, El-Amraoui A, Petit C<\/strong> (2012) The auditory hair cell ribbon synapse: from assembly to function. Annu Rev Neurosci<\/em> 35<\/strong>: 509-28. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00c9s ha m\u00e1r konvergens evol\u00faci\u00f3, akkor itt egy m\u00e1sik remekbe szabott p\u00e9lda is – pontosabban csak r\u00e9szben \u00faj, hiszen, valami nagyon hasonl\u00f3r\u00f3l m\u00e1r \u00edrtunk egyszer. Konkr\u00e9tabban arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy k\u00e9t, egym\u00e1ssal csak t\u00e1voli rokons\u00e1gban \u00e1ll\u00f3 csoportban, a cetekben \u00e9s … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3,1],"tags":[79],"class_list":["post-5006123","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-evolucio","category-uncategorized","tag-konvergens_evolucio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006123","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5006123"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006123\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5006123"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5006123"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5006123"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}