![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201206\/Franklin-routs-the-mesmeris.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Az els\u0151 nyilv\u00e1nos \u00e9s r\u00e9szletesen feljegyzett, mai \u00e9rtelemben vett placebo-kontrollt is haszn\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rletre 1784-ben ker\u00fclt sor, amikor nem kisebb nevek, mint Benjamin Franklin \u00e9s Antoine Lavoisier vizsg\u00e1lt\u00e1k meg a mesmerizmus<\/a> hasznoss\u00e1g\u00e1t. A n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Franz Anton Mesmer ekkor m\u00e1r egy ideje izgalomban tartotta az ilyesmire fog\u00e9konyakat az \u00e1ltala \u00e1ll\u00edt\u00f3lagosan felfedezett k\u00fcl\u00f6nleges, a gravit\u00e1ci\u00f3hoz hasonl\u00f3an mindent \u00e1that\u00f3 m\u00e1gneses folyad\u00e9k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel. Mesmer azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy speci\u00e1lis m\u00e1gnesei seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel manipul\u00e1lni tudja ennek a folyad\u00e9knak a mozg\u00e1s\u00e1t, ami a vizsg\u00e1lt szem\u00e9lyekben g\u00f6rcs\u00f6ket, \u00f6sszer\u00e1ndul\u00e1sokat, heves ked\u00e9lyv\u00e1ltoz\u00e1sokat induk\u00e1lt.<\/p>\n A XVI. Lajos felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re megalakult bizotts\u00e1g a ma m\u00e1r j\u00f3l ismert k\u00eds\u00e9rleti metodik\u00e1t alkalmazta: h\u00e9tk\u00f6znapinak mondott, de titokban kezelt (mesmeriz\u00e1lt), illetve mesmeriz\u00e1ltnak be\u00e1ll\u00edtott, de val\u00f3j\u00e1ban kezeletlen t\u00e1rgyakat mutattak a k\u00eds\u00e9rleti alanyoknak \u00e9s feljegyezt\u00e9k a reakci\u00f3ikat. Az eredm\u00e9ny egy\u00e9rtelm\u0171 volt: a m\u00e1gneses kezel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, puszt\u00e1n sz\u00f6veges szuggeszti\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra is megfigyelhet\u0151 volt a v\u00e1laszreakci\u00f3, vagyis Mesmer eg\u00e9sz egyszer\u0171en a vizsg\u00e1lati alanyok pszich\u00e9j\u00e9re hatott a szavaival, a mesmerizmus t\u00f6bbi eleme k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges sarlat\u00e1ns\u00e1g volt.<\/p>\n <\/p>\n Az els\u0151 nyilv\u00e1nos \u00e9s r\u00e9szletesen feljegyzett, mai \u00e9rtelemben vett placebo-kontrollt is haszn\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rletre 1784-ben ker\u00fclt sor, amikor nem kisebb nevek, mint Benjamin Franklin \u00e9s Antoine Lavoisier vizsg\u00e1lt\u00e1k meg a mesmerizmus<\/a> hasznoss\u00e1g\u00e1t. A n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Franz Anton Mesmer ekkor m\u00e1r egy ideje izgalomban tartotta az ilyesmire fog\u00e9konyakat az \u00e1ltala \u00e1ll\u00edt\u00f3lagosan felfedezett k\u00fcl\u00f6nleges, a gravit\u00e1ci\u00f3hoz hasonl\u00f3an mindent \u00e1that\u00f3 m\u00e1gneses folyad\u00e9k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel. Mesmer azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy speci\u00e1lis m\u00e1gnesei seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel manipul\u00e1lni tudja ennek a folyad\u00e9knak a mozg\u00e1s\u00e1t, ami a vizsg\u00e1lt szem\u00e9lyekben g\u00f6rcs\u00f6ket, \u00f6sszer\u00e1ndul\u00e1sokat, heves ked\u00e9lyv\u00e1ltoz\u00e1sokat induk\u00e1lt.<\/p>\n A XVI. Lajos felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re megalakult bizotts\u00e1g a ma m\u00e1r j\u00f3l ismert k\u00eds\u00e9rleti metodik\u00e1t alkalmazta: h\u00e9tk\u00f6znapinak mondott, de titokban kezelt (mesmeriz\u00e1lt), illetve mesmeriz\u00e1ltnak be\u00e1ll\u00edtott, de val\u00f3j\u00e1ban kezeletlen t\u00e1rgyakat mutattak a k\u00eds\u00e9rleti alanyoknak \u00e9s feljegyezt\u00e9k a reakci\u00f3ikat. Az eredm\u00e9ny egy\u00e9rtelm\u0171 volt: a m\u00e1gneses kezel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, puszt\u00e1n sz\u00f6veges szuggeszti\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra is megfigyelhet\u0151 volt a v\u00e1laszreakci\u00f3, vagyis Mesmer eg\u00e9sz egyszer\u0171en a vizsg\u00e1lati alanyok pszich\u00e9j\u00e9re hatott a szavaival, a mesmerizmus t\u00f6bbi eleme k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges sarlat\u00e1ns\u00e1g volt.<\/p>\n B\u00e1r az eredm\u00e9nyek publicit\u00e1sa \u00e9s a vizsg\u00e1latr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt feljegyz\u00e9sek r\u00e9szletess\u00e9ge miatt a bizotts\u00e1g munk\u00e1ja mindenk\u00e9ppen fontos m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 az ilyen t\u00edpus\u00fa kutat\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt, maga az alkalmazott m\u00f3dszer m\u00e1r ekkor sem volt teljesen \u00faj. Hasonl\u00f3 kontrollvizsg\u00e1latokat m\u00e1r k\u00f6zel 200 \u00e9ve v\u00e9gzett a katolikus egyh\u00e1z progressz\u00edvebb sz\u00e1rnya, azt eld\u00f6ntend\u0151, hogy a d\u00e9monok \u00e1ltal megsz\u00e1llott \u00e9s \u00edgy azok hangj\u00e1n megsz\u00f3lal\u00f3 \u00e1ldozatok k\u00f6z\u00fcl ki az, aki val\u00f3j\u00e1ban karizmatikus, szuggeszt\u00edv \u201c\u00f6rd\u00f6g\u0171z\u0151k\u201d tudatlan j\u00e1t\u00e9kszere \u00e9s ki, akit val\u00f3ban t\u00falvil\u00e1gi er\u0151k ker\u00edtettek hatalmukba. (Hogy kerek legyen a t\u00f6rt\u00e9net, ma m\u00e1r tudjuk, hogy Mesmer is egyszer\u0171en leny\u00falta a h\u00edrhedt jezsuita \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u0151, Maximillian Hell receptj\u00e9t, mind\u00f6ssze elhagyta bel\u0151le a J\u00e9zusra val\u00f3 utal\u00e1sokat, mert r\u00e1j\u00f6tt, hogy a dolog ezek n\u00e9lk\u00fcl is m\u0171k\u00f6dik.)<\/p>\n Ugyan a korai vizsg\u00e1latok logik\u00e1ja egy\u00e9rtelm\u0171 p\u00e1rhuzamot mutat a mai placebo-k\u00eds\u00e9rletekkel, ekkor m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n nem ez volt a dolog neve. A \u201cplacebo\u201d sz\u00f3 (jelent\u00e9se: \u201ctetszeni fogok\u201d) a k\u00f6z\u00e9pkorban a 116. zsolt\u00e1r kilencedik vers\u00e9nek latin (f\u00e9lre)ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban t\u0171nik fel el\u0151sz\u00f6r (\u201cPlacebo Domino in regione vivorum\u201d), s mivel ezt rendszerint halotti vecserny\u00e9ken k\u00e1nt\u00e1lt\u00e1k, ezekre az esem\u00e9nyekre ragadt (el\u0151sz\u00f6r) a \u201cplacebo\u201d n\u00e9v. Ezeken a megeml\u00e9kez\u00e9seken azt\u00e1n rendszeresen felt\u0171ntek olyan alakok, akik val\u00f3j\u00e1ban nem gy\u00e1szoltak, csak az elhunyt hozz\u00e1tartoz\u00f3it\u00f3l begy\u0171jtend\u0151 adom\u00e1ny rem\u00e9ny\u00e9ben k\u00e1nt\u00e1lt\u00e1k a Placebo rigmust, \u00edgy a sz\u00f3 hamarosan a h\u00edzelg\u00e9s, m\u00e1sokban j\u00f3 k\u00f6z\u00e9rzetet kelt\u0151 f\u00e9lrevezet\u00e9s szinonim\u00e1j\u00e1v\u00e1 is v\u00e1lt.<\/p>\n Orvosi kontextusban azt\u00e1n el\u0151sz\u00f6r George Motherby 1785-ben megjelent orvosi sz\u00f3t\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lkozunk vele, b\u00e1r akkor m\u00e9g egyszer\u0171en \u201cmindennapos elj\u00e1r\u00e1s vagy gy\u00f3gyszer\u201d jelent\u00e9ssel b\u00edrt. Az 1811-es Hooper-f\u00e9le sz\u00f3t\u00e1rban viszont m\u00e1r a mai \u00e9rtelm\u00e9hez k\u00f6zeli, \u201cminden gy\u00f3gyszer, ami ink\u00e1bb el\u00e9gedetts\u00e9get sz\u00fcl, mint haszn\u00e1l a betegnek\u201d jelent\u00e9ssel szerepel. Hogy mikor v\u00e1lt egy egyh\u00e1zi r\u00edtus neve orvosi elj\u00e1r\u00e1ss\u00e1, nem vil\u00e1gos. Az viszont biztosnak l\u00e1tszik, hogy a placebohat\u00e1st m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00e1z \u00e9ve ismerj\u00fck, ennek f\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1n meglep\u0151, hogy hossz\u00fa ideig nem is t\u00f6rt\u00e9nt komolyabb pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s a m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 \u00e9lettani jelens\u00e9gek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n A placebo szisztematikus kutat\u00e1sa v\u00e9g\u00fcl a huszadik sz\u00e1zad k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n kapott lend\u00fcletet, el\u0151sorban egy amerikai orvos, Henry Knowles Beecher munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Beecher a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n figyelt fel arra, hogy a fronton kezelt katon\u00e1k l\u00e9nyegesen kevesebb f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3t ig\u00e9nyeltek, mint a hasonl\u00f3 s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket szenvedett, de a frontt\u00f3l t\u00e1vol l\u00e1badoz\u00f3 civil t\u00e1rsaik. Az ok akkor m\u00e9g nem volt vil\u00e1gos, de Beecher arra a (ma m\u00e1r tudjuk, hogy helyes) k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a sebes\u00fcltek elt\u00e9r\u0151 ked\u00e9ly\u00e1llapot\u00e1ban keresend\u0151. A katon\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra a sebes\u00fcl\u00e9s egyben azt is jelentette, hogy \u00e9letben maradtak \u00e9s hamarosan nyugodtabb k\u00f6rnyezetbe helyezik \u00e1t, esetleg le is szerelik \u0151ket. Azaz a pozit\u00edv hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3 hat\u00e1ssal b\u00edrt. Beecher kutat\u00e1sait egy 1955-ben publik\u00e1lt cikkben tette k\u00f6zz\u00e9, \u00e9s mindm\u00e1ig ez az \u00edr\u00e1s sz\u00e1m\u00edt a modern placebo-kutat\u00e1s kiindul\u00f3pontj\u00e1nak. Ut\u00f3bbinak alf\u00e1ja \u00e9s omeg\u00e1ja m\u00e1ra az \u00fan. v\u00e9letlen besorol\u00e1sos vizsg\u00e1lat (randomized controlled trial – RCT) lett, amelyben a vizsg\u00e1lati alanyokat v\u00e9letlenszer\u0171en osztj\u00e1k be akt\u00edv hat\u00f3anyagot vagy kezel\u00e9st, illetve placeb\u00f3t kap\u00f3 csoportokba, hogy minimaliz\u00e1lj\u00e1k az esetleges t\u00e1rsadalmi, kultur\u00e1lis, genetikai elt\u00e9r\u00e9sekb\u0151l ered\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket.<\/p>\n A placebohat\u00e1s \u00e9lettani alapjait keres\u0151 k\u00eds\u00e9rletek sok\u00e1ig els\u0151sorban a f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3\/ k\u00f6z\u00e9rzetjav\u00edt\u00f3 hat\u00e1st pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k felt\u00e1rni, \u00edgy ezen a t\u00e9ren siker\u00fclt m\u00e1ra a legjelent\u0151sebb halad\u00e1st el\u00e9rni. T\u00f6bb f\u00fcggetlen k\u00eds\u00e9rletsorozat bizony\u00edtotta, hogy a sz\u00f3beli motiv\u00e1l\u00e1s \u00f6nmag\u00e1ban is komoly f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3 hat\u00e1st k\u00e9pes kiv\u00e1ltani (vagyis a sz\u00fcl\u0151i \u201cgy\u00f3gypuszi\u201d t\u00f6bb mint egyszer\u0171 pedag\u00f3giai eszk\u00f6z), de ha valami komolyabb ritu\u00e1l\u00e9val kombin\u00e1ljuk, a hat\u00e1s fokozhat\u00f3. Ez a ritu\u00e1l\u00e9 lehet egy szimpla sz\u00ednes cukorpirula bev\u00e9tele, vagy valami komplexebb, mint egy akupunkt\u00far\u00e1s kezel\u00e9s.<\/p>\n Ezekn\u00e9l a ritu\u00e1l\u00e9kn\u00e1l, amelyket a szakirodalom \u201cakt\u00edv placebo\u201d n\u00e9ven ismer, nem konkr\u00e9tan az a l\u00e9nyeg, hogy mit is csin\u00e1lunk, hanem, hogy a beteg mennyire \u00e9rzi az odafigyel\u00e9st. (Persze fontos, hogy a kezel\u00e9s alanya elhiggye: ami t\u00f6rt\u00e9nik vele, az nagyon fontos a gy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1hoz.) Ez\u00e9rt van, hogy az \u201c\u00e1l\u201d-akupunkt\u00far\u00e1s kezel\u00e9sek, ahol a t\u0171k nem sz\u00farj\u00e1k \u00e1t a hagyom\u00e1nyos k\u00ednai orvosl\u00e1s \u00e1ltal fontosnak tartott akupunkt\u00far\u00e1s pontokat, hanem csak a b\u0151rfelsz\u00ednt karcolj\u00e1k meg, a val\u00f3di akupunkt\u00far\u00e1s ter\u00e1pi\u00e1val megegyez\u0151 hat\u00e9konys\u00e1got mutatnak.<\/p>\n Mivel a placebohat\u00e1s els\u0151sorban a \u201cfejben\u201d jelentkezik, nem meglep\u0151, hogy a kutat\u00e1sok sz\u00e1mos k\u00f6zponti idegp\u00e1lya szerep\u00e9t bizony\u00edtott\u00e1k. A legfontosabb ezek k\u00f6z\u00fcl a szervezet bels\u0151 f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s \u00fan. opioid rendszer.<\/p>\n A rendszer elnevez\u00e9s\u00e9t a hat\u00e1s\u00e1t rajta kereszt\u00fcl kifejt\u0151 klasszikus f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3r\u00f3l, az \u00f3piumr\u00f3l kapta. A szervezet h\u00e9tk\u00f6znapi m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n az idegsejtek \u00e1ltal termelt \u00f3piumhoz hasonl\u00f3 (opioid) vegy\u00fcletek a f\u00e1jdalom\u00e9rzet tomp\u00edt\u00e1s\u00e1ban seg\u00edtenek, g\u00e1tolj\u00e1k a f\u00e1jdalom tudatosul\u00e1s\u00e1t. Mint arra f\u00e9ny der\u00fclt, a f\u00e1jdalomhoz kapcsolhat\u00f3 placebo l\u00e9trej\u00f6ttekor is effajta bels\u0151 opioidok szabadulnak fel, ugyanis az eg\u00e9sz hat\u00e1s g\u00e1tolhat\u00f3, ha a k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n egy opioid rendszert g\u00e1tl\u00f3 szerrel kezelj\u00fck a vizsg\u00e1lati alanyt.<\/p>\n Nem az opioid rendszer persze az egyetlen neuronh\u00e1l\u00f3zat, amely kapcsolatba hozhat\u00f3 a placebo alap\u00fa f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00e1ssal: az ut\u00f3bbi \u00e9vekben a figyelem gyakran a dopamin nev\u0171 inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 molekul\u00e1t haszn\u00e1l\u00f3 idegsejtek alkotta dopaminerg rendszer fel\u00e9 ir\u00e1nyult. A dopamin felszabadul\u00e1sa a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 funkci\u00f3kat k\u00e9pes befoly\u00e1solni, a kognit\u00edv tulajdons\u00e1gokt\u00f3l a tejelv\u00e1laszt\u00e1sig. \u00a0Ezek k\u00f6zt tal\u00e1lhat\u00f3 az agy egyik bels\u0151 jutalmaz\u00f3 rendszere is, melynek szerepe, hogy a kellemes \u00e9rzettel t\u00e1rs\u00edtva er\u0151s\u00edtsen meg bizonyos viselked\u00e9si form\u00e1kat. \u00c9rdekes m\u00f3don ez a jutalmaz\u00f3 rendszer egy placebo-f\u00e1jdalomteszt sor\u00e1n szint\u00e9n aktiv\u00e1l\u00f3dik, minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint \u00e9rdemben hozz\u00e1j\u00e1rulva a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 bels\u0151 f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00e1shoz.<\/p>\n A dopaminerg rendszer soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge miatt m\u00e1s t\u00edpus\u00fa placebohat\u00e1sokban is szerepet j\u00e1tszik, amelyek k\u00f6z\u00fcl a legfontosabb tal\u00e1n a Parkinson-betegs\u00e9g t\u00fcneteinek csillap\u00edt\u00e1sa. A Parkinson-k\u00f3rra jellemz\u0151 remeg\u00e9s legf\u0151bb oka azoknak az idegp\u00e1ly\u00e1knak a degener\u00e1ci\u00f3ja, amelyek az akaratlagos finommozg\u00e1sokat szab\u00e1lyozz\u00e1k. Ezeket az idegp\u00e1ly\u00e1kat alkot\u00f3 neuronok mind a dopamint haszn\u00e1lj\u00e1k inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151k\u00e9nt, \u00edgy elsorvad\u00e1sukkal l\u00e9nyegesen cs\u00f6kken a mozg\u00e1sokat ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 agyi tev\u00e9kenys\u00e9g sor\u00e1n a dopamin felszabadul\u00e1sa is. \u00c9pp ez\u00e9rt a betegs\u00e9g kezel\u00e9se r\u00e9szben a dopamin szint\u00e9zis\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges anyagok, vagy a dopamin funkci\u00f3it ut\u00e1nz\u00f3 agonista molekul\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nik. Ut\u00f3bbiak hat\u00e1sa azonban r\u00e9szlegesen lem\u00e1solhat\u00f3, ha a beteg puszt\u00e1n elhiszi<\/em>, hogy hat\u00e9kony Parkinson-gy\u00f3gyszert kapott: a placebo kezel\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra kimutathat\u00f3, hogy t\u00f6bb dopamin szabadul fel az agyban, r\u00e1ad\u00e1sul a mozg\u00e1s finoms\u00e1g\u00e1t m\u00e9r\u0151 tesztekben is jelent\u0151s javul\u00e1s tapasztalhat\u00f3.<\/p>\n Az opioid \u00e9s dopaminerg rendszerek \u00e9s a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 placebohat\u00e1s egyar\u00e1nt az idegredszer szintj\u00e9n fejtik ki a hat\u00e1sukat, \u00e1m ez k\u00f6zel sem szolg\u00e1l kiel\u00e9g\u00edt\u0151 magyar\u00e1zattal a jelenleg ismert placebo-hat\u00e1sok egy nagy csoportj\u00e1r\u00f3l. Ut\u00f3bbiak k\u00f6z\u00e9 olyan esetek tartoznak, amelyek a klasszikus (pavlovi) kondicion\u00e1l\u00e1s elv\u00e9n m\u0171k\u00f6dve az agy valamint az endokrin- \u00e9s immunrendszerek k\u00f6zt hoznak l\u00e9tre kapcsolatot.<\/p>\n A klasszikus kondicion\u00e1l\u00e1s l\u00e9nyege, hogy a vizsg\u00e1lati alanyt hossz\u00fa ideig k\u00e9t ingerrel (felt\u00e9tlen \u00e9s felt\u00e9teles) egyszerre szembes\u00edtj\u00fck. A felt\u00e9len inger (Pavlov klasszikus k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben az \u00e9tel), az, amelyik bizonyos \u00e9lettani funkci\u00f3kat (pl. ny\u00e1lelv\u00e1laszt\u00e1s) beind\u00edt, a felt\u00e9teles inger pedig egy j\u00f3l beazonos\u00edthat\u00f3 jelz\u00e9s (cseng\u0151). A kondicion\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n az alany megtanulja t\u00e1rs\u00edtani a k\u00e9t ingert, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl a felt\u00e9teles inger egyed\u00fcl is elegend\u0151 lesz az \u00e9lettani funkci\u00f3 kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n Az anti-allerg\u00e9n placebo v\u00e1lasz kontextus\u00e1ban mindez \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, hogy a felt\u00e9tlen inger, egy gyullad\u00e1scs\u00f6kkent\u0151 antihisztamin vegy\u00fclet, cs\u00f6kkenti az allergi\u00e1s reakci\u00f3 er\u0151ss\u00e9g\u00e9t. Mivel a gy\u00f3gyszer bevitele j\u00f3l meghat\u00e1rozott protokoll szerint t\u00f6rt\u00e9nik minden alkalommal, maga a protokoll felt\u00e9teles ingerk\u00e9nt funkcion\u00e1l \u00e9s egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban, a gy\u00f3gyszer t\u00e9nyleges bead\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl is elegend\u0151 lesz az allergi\u00e1s reakci\u00f3 tomp\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n Ennek az egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e1llatokban is remek\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u0151 placebov\u00e1lasznak m\u00e9g csak tal\u00e1lgatjuk a pontos folyamat\u00e1t. A legt\u00f6bb eddigi eredm\u00e9ny a szervezet t\u00f6bb l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa szerv\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151 agyideg, a bolyg\u00f3ideg szerep\u00e9t val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti, de a dolog mik\u00e9ntj\u00e9t m\u00e9g hom\u00e1ly fedi.<\/p>\n Kev\u00e9s sz\u00f3 esik r\u00f3la, de a placebohat\u00e1s a gy\u00f3gyul\u00e1son k\u00edv\u00fcl m\u00e1s folyamatokban is tetten \u00e9rhet\u0151, n\u00e9ha \u00e9rdekes etikai k\u00e9rd\u00e9seket vetve fel. P\u00e9ld\u00e1ul a morfinkezel\u00e9s cs\u00f6kkenti a f\u00e1jdalom\u00e9rzetet, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a jobb sportteljes\u00edtm\u00e9ny el\u00e9r\u00e9s\u00e9t – nem v\u00e9letlen, hogy a Doppingellenes Vil\u00e1gszervezet tiltja a szer versenyeken val\u00f3 fogyaszt\u00e1s\u00e1t. Ugyanakkor a tilt\u00e1s csak a versenyre vonatkozik, nem a felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9sre. \u00cdgy ha a sportol\u00f3k nincsenek tudat\u00e1ban a szab\u00e1lyoz\u00e1si k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geknek, a csapat sportorvosa k\u00f6nnyed\u00e9n kihaszn\u00e1lhatja a kondicion\u00e1l\u00e1son alapul\u00f3 placebohat\u00e1st. Mennyiben sz\u00e1m\u00edt vajon doppingnak, ha az orvos puszt\u00e1n azt mondja<\/em> a morfinhoz szoktatott p\u00e1ciens\u00e9nek, hogy \u00fajabb adagot ad be neki, ezzel kiv\u00e1ltva a tiltott morfin-kezel\u00e9s \u00e9lettani hat\u00e1s\u00e1t?<\/p>\n A sz\u00f3beli befoly\u00e1sol\u00e1s persze t\u00f6bb ir\u00e1nyban is m\u0171k\u00f6dik: s\u00falyemel\u0151kn\u00e9l placebo-szteroid kezel\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra megn\u0151tt a teljes\u00edtm\u00e9ny, \u00e1m ha a sportol\u00f3kat k\u00e9s\u0151bb t\u00e1j\u00e9koztatt\u00e1k arr\u00f3l, hogy nem val\u00f3di kezel\u00e9st kaptak, a teljes\u00edtm\u00e9ny szinte azonnal visszaesett. Ami ism\u00e9t egy t\u00e1gabb etikai k\u00e9rd\u00e9st vet fel: mik\u00e9nt egyeztethet\u0151 \u00f6ssze a placebohat\u00e1s maxim\u00e1lis kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, a lehet\u0151 legnagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 gy\u00f3gyul\u00e1s el\u00e9r\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s az orvos-beteg kapcsolat szempontj\u00e1b\u00f3l elemi krit\u00e9riumnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u0151szintes\u00e9ggel?<\/p>\n A rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 adatok azt mutatj\u00e1k, hogy placebohat\u00e1s olyan k\u00eds\u00e9rleti szitu\u00e1ci\u00f3kban bizonyult a leger\u0151sebbnek, amikor a kezel\u00e9st v\u00e9grehajt\u00f3 orvos maga sem tudta, hogy placebot ad (vagyis ilyenkor volt a beteg sz\u00e1m\u00e1ra a legmeggy\u0151z\u0151bb a beavatkoz\u00e1s). \u00c1m ennek a megfigyel\u00e9snek aligha k\u00e9pzelhet\u0151 el val\u00f3s \u00e9letben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alkalmaz\u00e1sa, hiszen az orvos-beteg kapcsolat bizalmi jelleg\u00e9t v\u00e9gzetesen al\u00e1\u00e1sn\u00e1, ha kider\u00fclne, orvosunk maga sincs tiszt\u00e1ban vele, mit \u00edr fel nek\u00fcnk. Ez\u00e9rt a placebo etik\u00e1j\u00e1val foglakoz\u00f3k azt aj\u00e1nlj\u00e1k, hogy az orvos egy\u00e9rtelm\u0171en utaljon a beteggel val\u00f3 konzult\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n arra, ha placebot k\u00e9sz\u00fcl fel\u00edrni. Ez ugyan cs\u00f6kkenteni fogja a hat\u00e1st, de sok esetben<\/a> az \u00edgy is jelent\u0151s marad.<\/p>\n A placebohat\u00e1s jobb megismer\u00e9se, a m\u00f6g\u00f6tte lev\u0151 \u00e9lettani jelens\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9se hat\u00e9konyabb ter\u00e1pi\u00e1k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val kecsegtet. De ha valaki t\u00fcrelmetlen, annak sem kell \u00e9vekig v\u00e1rnia az els\u0151 szem\u00e9lyre szabott placebo-ter\u00e1pia megjelen\u00e9s\u00e9ig: mint arra Edzard Ernst \u00e9s Simon Singh \u201cTr\u00fckk vagy Ter\u00e1pia\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00fckben<\/a> felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet, a homeop\u00e1tia \u00e9s az egyre n\u00e9pszer\u0171bb \u201calternat\u00edv\u201d gy\u00f3gym\u00f3dok t\u00f6bbs\u00e9ge a placebohat\u00e1s kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1n alapul. No meg a m\u00e1gneses kark\u00f6t\u0151k vir\u00e1gz\u00f3 kereskedelme is arra utal, hogy negyed \u00e9vezreddel Franklin \u00e9s Lavoisier les\u00fajt\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nye ut\u00e1n a mesmerizmus maga is \u00e9l \u00e9s virul.<\/p>\n (A cikk n\u00e9mileg szerkesztett form\u00e1ja az \u00c9let \u00e9s Tudom\u00e1ny 2012\/23. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg „Egyh\u00e1zi r\u00edtusb\u00f3l orvosi elj\u00e1r\u00e1s” c\u00edmmel.<\/em>)<\/p>\n Kaptchuk TJ, Kerr CE, Zanger A<\/strong> (2009) Placebo controls, exorcisms, and the devil. Lancet<\/em> 374(9697):1234-5. [link<\/a>] Az els\u0151 nyilv\u00e1nos \u00e9s r\u00e9szletesen feljegyzett, mai \u00e9rtelemben vett placebo-kontrollt is haszn\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rletre 1784-ben ker\u00fclt sor, amikor nem kisebb nevek, mint Benjamin Franklin \u00e9s Antoine Lavoisier vizsg\u00e1lt\u00e1k meg a mesmerizmus hasznoss\u00e1g\u00e1t. A n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Franz Anton Mesmer ekkor m\u00e1r egy … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. <\/p>\n
\n
Philosphical Transactions of the Royal Society B<\/em> (2011) Theme issue ‘Placebo effects in medicine: mechanisms and clinical implications’ 366(1572)<\/strong> [link<\/a>] <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"