![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201206\/mehszuznemzes00.jpg\")
Az \u00e1llatvil\u00e1gban t\u00f6bb a mi\u00e9nkt\u0151l elt\u00e9r\u0151 rendszer l\u00e9tezik a nemmeghat\u00e1roz\u00e1sra, ezek egyike a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h \u00e1ltal alkalmazott<\/a>. Az anya \u00e9let\u00e9ben egyszer p\u00e1rzik, a begy\u0171jt\u00f6tt spermiumokat eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben a test\u00e9ben t\u00e1rolja, amikor pet\u00e9t rak, eld\u00f6ntheti, hogy megterm\u00e9keny\u00edti, vagy nem. A megterm\u00e9keny\u00edtetlen pet\u00e9kb\u0151l haploid<\/a> her\u00e9k (h\u00edmek) kelnek ki, a megterm\u00e9keny\u00edtett pet\u00e9kb\u0151l lesznek a diploid any\u00e1k \u00e9s dolgoz\u00f3k. \u0150k\u00f6zt\u00fck annyi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogyha egy l\u00e1rva a fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n nagy mennyis\u00e9gben kap a m\u00e9hek garatmirigy\u00e9nek hormontartalm\u00fa v\u00e1lad\u00e9k\u00e1b\u00f3l, akkor any\u00e1v\u00e1 fejl\u0151dik, ha nem kap ebb\u0151l eleget, dolgoz\u00f3v\u00e1. Csak az any\u00e1k term\u00e9kenyek, ha egy csal\u00e1d elvesz\u00edti az any\u00e1t, akkor a dolgoz\u00f3k egyike esetleg elkezdhet megterm\u00e9keny\u00edtetlen pet\u00e9ket rakni (\u0151 ugye sohasem p\u00e1rzott), de att\u00f3l a csal\u00e1d kihal, \u00edgy ez \u00e1ltal\u00e1ban zs\u00e1kutca, a csal\u00e1d g\u00e9njei \u00e9lhetnek esetleg tov\u00e1bb, ha a lerakott pet\u00e9kb\u0151l kikel\u0151 her\u00e9k p\u00e1rosodnak egy any\u00e1val, de nyilv\u00e1n egy m\u00e9h\u00e9szen ez nem seg\u00edt.<\/p>\n<\/p>\n
Azonban l\u00e9tezik egy Apis mellifera capensis<\/em><\/a> nev\u0171 j\u00f3sz\u00e1g, ez a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h egy alfaja, amely nem meglep\u0151 m\u00f3don Afrik\u00e1ban \u00e9l, Capetown k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. A nemmeghat\u00e1roz\u00e1s itt is ugyanolyan, mint a t\u00f6bbi m\u00e9hn\u00e9l, viszont ha egy csal\u00e1d elvesz\u00edti az any\u00e1t, akkor egyes dolgoz\u00f3k elkezdenek pet\u00e9ket rakni, amelyekben sz\u0171znemz\u00e9ssel<\/a> l\u00e9trej\u00f6tt diploid dolgoz\u00f3k b\u00fajnak ki. Ez a sz\u0171znemz\u00e9s \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik, hogy a szok\u00e1sos m\u00f3don zajl\u00f3 mei\u00f3zis ut\u00e1n a keletkez\u0151 n\u00e9gy le\u00e1nysejtmagb\u00f3l kett\u0151 \u00f6sszeolvad. Id\u0151nk\u00e9nt megjelennek aszexu\u00e1lisan szaporod\u00f3 A.m. capensis<\/em> popul\u00e1ci\u00f3k a szexu\u00e1lisan szaporod\u00f3 csal\u00e1dokban, de ezek \u00e1ltal\u00e1ban kis h\u00e1nyad\u00e1t teszik ki a csal\u00e1dnak. Ezek a szaporod\u00f3k\u00e9pes A.m. capensis <\/em>egyedek \u00e1lland\u00f3an neh\u00e9zs\u00e9geket okoznak az afrikai m\u00e9h\u00e9szeknek. Ugyanis <\/span> ezek megfert\u0151zik egy m\u00e1sik alfaj, az A.m. scutellata<\/em> csal\u00e1djait. Ezek a fert\u0151z\u00e9snek jellegzetes t\u00fcneteket mutatnak: Cs\u00f6kken a hord\u00e1s. A kapt\u00e1r bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l scutellata<\/em> \u00e9s capensis<\/em> dolgoz\u00f3k harcolnak. Ahogy elszaporodnak a csal\u00e1dban az A. m. capensis<\/em> egyedek, a csal\u00e1d egyre nehezebben boldogul, mert a capensis<\/em> egyedek valami\u00e9rt nem gondozz\u00e1k a fias\u00edt\u00e1st. A fert\u0151z\u00f6tt csal\u00e1d egyre fogyatkozik, m\u00edg csak p\u00e1r capensis<\/em> l\u00e9zeng benne, azt\u00e1n azok is kihalnak. Mivel a dolgoz\u00f3k bejuthatnak m\u00e1s kapt\u00e1rakba \u00e9s megtelepedhetnek ott, a fert\u0151z\u00e9s hamar \u00e1tterjed a k\u00f6rnyez\u0151 csal\u00e1dokra is. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen rossz a helyzet a m\u00e9h\u00e9szetekben, ahol rengeteg csal\u00e1d \u00e9l egym\u00e1s k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben, r\u00e1ad\u00e1sul a m\u00e9h\u00e9szek gyakran cser\u00e9lgetnek m\u00e9heket az egyes csal\u00e1dok k\u00f6z\u00f6tt. Meglep\u0151 m\u00f3don az A. m. capensis<\/em> csal\u00e1dok k\u00e9tszer gyakrabban rajzanak, mint az A.m. scutellata <\/em>csal\u00e1dok, ezek a rajok gyakran beolvadnak m\u00e1s csal\u00e1dokba, ezzel is terjesztve a fert\u0151z\u00e9st. <\/span>A fert\u0151z\u00e9s v\u00e9ge fel\u00e9 a val\u00f3di anya \u00e1ltal\u00e1ban elt\u0171nik, de ebben a k\u00f6zlem\u00e9nyben m\u00e9g ennek a magyar\u00e1zat\u00e1t nem ismert\u00e9k. (Neumann \u00e9s Moritz 2002)<\/span><\/p>\n Az ut\u00f3dokat DNS markerek alapj\u00e1n is azonos\u00edtani tudt\u00e1k, \u00edgy meg tudt\u00e1k mondani, melyik egyed melyik ap\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmazott. Az eredm\u00e9ny a m\u00e1sodik \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3. A k\u00e9t sor az egyik illetve a m\u00e1sik ap\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 ut\u00f3dokat jelenti, az oszlopok pedig az \u00f6sszes ut\u00f3dot mutatj\u00e1k (Total), azt, hogy ezekb\u0151l h\u00e1nyan nem raktak pet\u00e9t egy\u00e1ltal\u00e1n (Nonlaying), h\u00e1nyan raktak pet\u00e9t (Laying), \u00e9s ezek k\u00f6z\u00fcl h\u00e1nyan raktak diploid pet\u00e9ket, amikb\u0151l dolgoz\u00f3k keltek ki (Thelytokous) \u00e9s h\u00e1nyan raktak pet\u00e9ket, amikb\u0151l csak h\u00edmek keltek ki (Arrhenotokous). Ami ebb\u0151l a k\u00eds\u00e9rletb\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e1tszik, hogy az A. m. carnica<\/em> ap\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 ut\u00f3dok nem raktak diploid pet\u00e9ket. Ezzel egy\u00e9rtelm\u0171en kiz\u00e1rhat\u00f3, hogy a jelleg anyai \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9st mutatna, hiszen akkor egy ilyen anya minden l\u00e1ny\u00e1nak ugyan\u00edgy diploid pet\u00e9ket kellene raknia. Ugyan\u00edgy kiz\u00e1rhat\u00f3, hogy a jelleget egyetlen domin\u00e1ns all\u00e9l okozza, hiszen akkor a heterozig\u00f3ta n\u0151st\u00e9nyek ut\u00f3dainak a fele kellene, hogy mutassa a fenot\u00edpust. Az els\u0151 sort is megn\u00e9zve, m\u00e9g t\u00f6bb adathoz jutunk. A heterozig\u00f3ta any\u00e1k haploid A. m. capensis<\/em> ap\u00e1kt\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 ut\u00f3dainak kb. a fele pet\u00e9zett, ezeknek egy r\u00e9sze haploid, m\u00e1sik r\u00e9sze diploid pet\u00e9ket rakott. \u00c9rdekes m\u00f3don \u00e1tmenetet nem figyeltek meg, egy egyed vagy csak haploid, vagy csak diploid ut\u00f3dokat hozott l\u00e9tre. Viszont ha a fenot\u00edpus kialak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt egyetlen g\u00e9n recessz\u00edv all\u00e9lja felel\u0151s, akkor ebben a keresztez\u00e9sben 1:1 hasad\u00e1si ar\u00e1nyt kellene l\u00e1tni, hiszen egy heterozig\u00f3ta (Aa) n\u0151st\u00e9ny egy A. m. capensis<\/em> h\u00edmt\u0151l (a-) sz\u00e1rmaz\u00f3 ut\u00f3dainak a fele heterozig\u00f3ta (Aa), a fele homozig\u00f3ta recessz\u00edv (aa). A m\u00e9rt eredm\u00e9nyek el\u00e9g j\u00f3l illeszthet\u0151ek erre a modellere, azok az egyedek, amelyek nem pet\u00e9znek, nem tudni, milyen genot\u00edpus\u00faak, de a pet\u00e9z\u0151 egyedek kb. fele diploid, m\u00e1sik fele haploid pet\u00e9ket rak, teh\u00e1t el\u00e9g val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy egyetlen g\u00e9n recessz\u00edv all\u00e9lja hozza l\u00e9tre ezt a fenot\u00edpust. Ha pedig egyn\u00e9l t\u00f6bb g\u00e9n okozn\u00e1 ezt a jelleget, m\u00e1s hasad\u00e1si ar\u00e1nyokat kellene l\u00e1tni. Term\u00e9szetesen nem lehet kiz\u00e1rni, hogy val\u00f3j\u00e1ban valamilyen sokkal bonyolultabb, sokg\u00e9nes \u00f6r\u00f6kl\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3 ez esetben, de erre utal\u00f3 adatot eddig nem tal\u00e1ltam.<\/p>\n Calis \u00e9s munkat\u00e1rsai 2001 -ben azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k min\u0151s\u00e9ge milyen hat\u00e1ssal van az A. m. capensis<\/em> l\u00e1rv\u00e1kra. Azt m\u00e1r az elej\u00e9n eml\u00edtettem, hogy az anya \u00e9s a dolgoz\u00f3k is megterm\u00e9keny\u00edtett pet\u00e9kb\u0151l kelnek ki, diploidok, a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kukban van, a magas hormontartalm\u00fa, sok cukrot tartalmaz\u00f3 m\u00e9hpemp\u0151vel etetett l\u00e1rv\u00e1kb\u00f3l anya lesz, a kevesebb cukrot \u00e9s hormont ev\u0151 l\u00e1rv\u00e1kb\u00f3l dolgoz\u00f3. Ezt mesters\u00e9gesen is el\u0151 lehet id\u00e9zni, ha juvenilis hormonnal vagy cukrokkal eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki a l\u00e1rv\u00e1k t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1t, akkor mindenf\u00e9le \u00e1tmeneti alakok b\u00fajtak ki a b\u00e1bb\u00f3l, vagyis dolgoz\u00f3k, amelyek az any\u00e1k egyes jellegzetess\u00e9geit is mutatt\u00e1k. Megfigyelt\u00e9k, hogy az A. m. capensis<\/em> l\u00e1rv\u00e1k m\u00e1sik alfaj fias\u00edt\u00e1s\u00e1ban t\u00f6bb \u00e9telt kapnak, mint azok l\u00e1rv\u00e1i, \u00edgy ezekb\u0151l gyakrabban fejl\u0151dnek mindenf\u00e9le dolgoz\u00f3-anya k\u00f6ztes alakok. Ezt mutatja a harmadik \u00e1bra, A. m. capensis <\/em>l\u00e1rv\u00e1k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t k\u00f6vett\u00e9k nyomon a saj\u00e1t alfajuk kapt\u00e1raiban \u00e9s k\u00e9t helyen k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alfaj kapt\u00e1raiban, Afrik\u00e1ban \u00e9s Hollandi\u00e1ban, mindk\u00e9t k\u00eds\u00e9rletben ugyanazt tapasztalt\u00e1k: Ha az A. m. capensis l\u00e1rv\u00e1kat a saj\u00e1t alfajukba tartoz\u00f3 dolgoz\u00f3k gondozz\u00e1k, szok\u00e1sos m\u00e9ret\u0171ek lesznek, de m\u00e1sik alfaj kapt\u00e1raiban gyorsabban fejl\u0151dnek, nagyobbra n\u0151nek, nagyobbak lesznek a petef\u00e9szkeik, \u00e9s a magtariszny\u00e1juk. Ez lehet a magyar\u00e1zata, hogy ezek a szocioparazit\u00e1k mi\u00e9rt nem gondozz\u00e1k a fias\u00edt\u00e1st, egyszer\u0171en anyak\u00e9nt viselkednek. Ugyanez magyar\u00e1zza, hogy az A. m. capensis<\/em> csal\u00e1dokat mi\u00e9rt nem teszik t\u00f6nkre ezek az \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151 egyedek, ott ugyanis nagy r\u00e9sz\u00fck dolgoz\u00f3k\u00e9nt viselkedik.<\/p>\n Martin \u00e9s munkat\u00e1rsai 2002 -ben azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik a szocioparazit\u00e1k \u00e1ltal lerakott pet\u00e9kkel? A m\u00e9hek \u00e1ltal\u00e1ban elpuszt\u00edtj\u00e1k a dolgoz\u00f3k \u00e1ltal rakott pet\u00e9ket, ha az anya is pet\u00e9zik. Meglep\u0151 m\u00f3don azt tapasztalt\u00e1k, hogy m\u00edg az A. m. scutellata<\/em> dolgoz\u00f3k \u00e1ltal lerakott pet\u00e9ket a t\u00f6bbi dolgoz\u00f3 hat\u00e9konyan t\u00e1vol\u00edtotta el, az A. m. capensis<\/em> dolgoz\u00f3k \u00e1ltal rakott pet\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t nem b\u00e1ntott\u00e1k. Ezt mutatja a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1bra, a v\u00edzszintes tengely az id\u0151t mutatja, a f\u00fcgg\u0151leges tengely az, hogy a lerakott pet\u00e9k h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9ka tal\u00e1lhat\u00f3 m\u00e9g meg. Mennyire vesz\u00e9lyes ez az A. m. capensis<\/em> \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151? Eddig csak Afrika d\u00e9li r\u00e9szein fordult el\u0151, de ahogy behurcolt\u00e1k a scutellata<\/em> alfaj elterjed\u00e9si ter\u00fclet\u00e9re, ugyan\u00fagy nyilv\u00e1n behurcolhat\u00f3 b\u00e1rhov\u00e1. Az eur\u00f3pai m\u00e9hek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ppen \u00fagy k\u00e9pes lenne puszt\u00edtani ez a jelens\u00e9g, de eddig nem fordult el\u0151 errefel\u00e9, egyel\u0151re csak az afrikai m\u00e9h\u00e9szek gondja, de mindenk\u00e9ppen egy viszonylag friss m\u00e9hk\u00e1rtev\u0151r\u0151l van sz\u00f3, amire \u00e9rdemes odafigyelni a mellett is, hogy biol\u00f3gus szemmel n\u00e9zve hihetetlen\u00fcl \u00e9rdekes maga a jelens\u00e9g.<\/p>\n \u00a0<\/p>\n Neumann P, Moritz RFA (2002):The Cape honeybee phenomenon: the sympatric evolution of a social parasite in real time? Behav Ecol Sociobiol 52:271\u2013281<\/p>\n Lattorff HM, Moritz RF, Fuchs S. (2005): A single locus determines thelytokous parthenogenesis of laying honeybee workers (Apis mellifera capensis<\/em>). Heredity 1\u20135<\/p>\n Calis JNM, Boot WJ, Allsopp MH, Beekman M (2002): Getting more than a fair share: nutrition of worker larvae related to social parasitism in the Cape honey bee Apis mellifera capensis<\/em>. Apidologie 33 193\u2013202<\/p>\n Martin SJ, Beekman M, Wossler TC, Ratnieks FL. (2002): Parasitic Cape honeybee workers, Apis mellifera capensis<\/em>, evade policing. Nature.415(6868):163-5.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az \u00e1llatvil\u00e1gban t\u00f6bb a mi\u00e9nkt\u0151l elt\u00e9r\u0151 rendszer l\u00e9tezik a nemmeghat\u00e1roz\u00e1sra, ezek egyike a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h \u00e1ltal alkalmazott. Az anya \u00e9let\u00e9ben egyszer p\u00e1rzik, a begy\u0171jt\u00f6tt spermiumokat eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben a test\u00e9ben t\u00e1rolja, amikor pet\u00e9t rak, eld\u00f6ntheti, hogy megterm\u00e9keny\u00edti, vagy nem. A megterm\u00e9keny\u00edtetlen … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. Az \u00e1llatvil\u00e1gban t\u00f6bb a mi\u00e9nkt\u0151l elt\u00e9r\u0151 rendszer l\u00e9tezik a nemmeghat\u00e1roz\u00e1sra, ezek egyike a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h \u00e1ltal alkalmazott<\/a>. Az anya \u00e9let\u00e9ben egyszer p\u00e1rzik, a begy\u0171jt\u00f6tt spermiumokat eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben a test\u00e9ben t\u00e1rolja, amikor pet\u00e9t rak, eld\u00f6ntheti, hogy megterm\u00e9keny\u00edti, vagy nem. A megterm\u00e9keny\u00edtetlen pet\u00e9kb\u0151l haploid<\/a> her\u00e9k (h\u00edmek) kelnek ki, a megterm\u00e9keny\u00edtett pet\u00e9kb\u0151l lesznek a diploid any\u00e1k \u00e9s dolgoz\u00f3k. \u0150k\u00f6zt\u00fck annyi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogyha egy l\u00e1rva a fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n nagy mennyis\u00e9gben kap a m\u00e9hek garatmirigy\u00e9nek hormontartalm\u00fa v\u00e1lad\u00e9k\u00e1b\u00f3l, akkor any\u00e1v\u00e1 fejl\u0151dik, ha nem kap ebb\u0151l eleget, dolgoz\u00f3v\u00e1. Csak az any\u00e1k term\u00e9kenyek, ha egy csal\u00e1d elvesz\u00edti az any\u00e1t, akkor a dolgoz\u00f3k egyike esetleg elkezdhet megterm\u00e9keny\u00edtetlen pet\u00e9ket rakni (\u0151 ugye sohasem p\u00e1rzott), de att\u00f3l a csal\u00e1d kihal, \u00edgy ez \u00e1ltal\u00e1ban zs\u00e1kutca, a csal\u00e1d g\u00e9njei \u00e9lhetnek esetleg tov\u00e1bb, ha a lerakott pet\u00e9kb\u0151l kikel\u0151 her\u00e9k p\u00e1rosodnak egy any\u00e1val, de nyilv\u00e1n egy m\u00e9h\u00e9szen ez nem seg\u00edt.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201206\/mehszuznemzes01.jpg\")
Lattorf \u00e9s munkat\u00e1rsai 2005 -ben a sz\u0171znemz\u00e9s genetikai h\u00e1tter\u00e9t vizsg\u00e1lt\u00e1k. Hogy eld\u00f6nthess\u00e9k, h\u00e1ny g\u00e9n felel\u0151s ennek a jellegnek a kialak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, keresztez\u00e9seket v\u00e9geztek. Afrik\u00e1b\u00f3l A. m. capensis<\/em> any\u00e1kat szereztek, amelyeket el\u0151sz\u00f6r A. m. carnica<\/em> h\u00edmekkel p\u00e1roztattak (P nemzed\u00e9k). Az ut\u00f3daikat (F1) p\u00e1roztatt\u00e1k A. m. capensis<\/em> \u00e9s A. m. carnica<\/em> h\u00edmek 1:1 ar\u00e1nyban kevert sperm\u00e1j\u00e1val term\u00e9keny\u00edtett\u00e9k meg. Ezek az any\u00e1k nyilv\u00e1n heterotig\u00f3t\u00e1k b\u00e1rmely g\u00e9nre n\u00e9zve, amely ennek a jellegnek a kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges \u00edgy az \u0151 ut\u00f3daikat (F2) vizsg\u00e1lt\u00e1k meg. Ez a legegyszer\u0171bb Mendel \u00e1ltal is haszn\u00e1lt tesztkeresztez\u00e9s, ami itt az\u00e9rt egyszer\u0171bb, mert a h\u00edmek haploidok, teh\u00e1t nem lehetnek heterozig\u00f3t\u00e1k. Ezt mutatja az els\u0151 \u00e1bra. Az ut\u00f3dokat egyes\u00e9vel k\u00fcl\u00f6n ketrecbe tett\u00e9k, megjel\u00f6lt\u00e9k \u00e9s kaptak n\u00e9h\u00e1ny A. m. carnica<\/em> dolgoz\u00f3t, majd figyelt\u00e9k, hogy pet\u00e9znek -e? ![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201206\/mehszuznemzes02.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201206\/mehszuznemzes03.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201206\/mehszuznemzes04.jpg\")
<\/p>\n